Népszava, 1981. május (109. évfolyam, 101–126. sz.)

1981-05-13 / 110. szám

NÉPSZAVA 1981. MÁJUS 13., SZERDA Jubileumi oklevél a Minisztertanácstól A Madách gimnázium centenáriumi ünnepsége A Madách Imre Gimnázium fennállásának 100. évfordu­lóját ünnepelték kedden az Erkel Színházban. Véghelyi József igazgató megnyitó beszédében hangsúlyozta: a Barcsay utcai gimnázium 100 év alatt­i oktató-neve­lő hivatását teljesítve — a nemzedékek egész sorát bo­csátotta ki, több mint 11 ezer fiatalnak adott érettségi bizonyítványt. Eközben a történelmi, a társadalmi vál­tozásoknak megfelelően meg-megújította önmagát. Az iskolában, amely hajdan főleg görög, latin, humán műveltséget közvetített, ma általános és szakmai művelt­ségüket alapozzák meg, s szocialista szellemben nevel­kednek a diákok. Ezután Névai László, az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem tanszékvezető taná­ra — az iskola egykori diák­ja — méltatta a főváros el­ső állami gimnáziumának szellemét, hangsúlyozva: az intézményt mindenkor a nyi­tottság, a demokratizmus, a humanizmus jellemezte. A Madách gimnázium nevelt­jei — köztük kiváló tudósok, írók, művészek, a hazai és a nemzetközi munkásmoz­galom egykori harcosai — büszkék iskolájukra — mon­dotta. Pozsgay Imre művelődési miniszter levélben köszön­tötte a nagy múltú iskola ta­nárait és diákjait. Levelé­ben hangsúlyozta: az iskola kimondott-kimondatlan cél­ja, hogy megtartsa a múlt­ból mindazt, ami értékes és haladó, támogassa az újat, alkotó és cselekvő hazafi­­ságra, a becsületes munkára, a tudományos útnak a befo­gadására, s olyan magatar­tásformák kialakítására ne­veljen, amelyek a közösség céljait vállaló, ezért felelő­sen és aktívan dolgozó ifjú szocialista eszményképét kö­zelítik meg. Az ünnepségen Hanga Má­ria művelődési miniszterhe­lyettes átadta a Miniszter­­tanács jubileumi oklevelét az iskolának. Az ünnepi mű­sorban , amelyben közre­működtek az iskola volt és jelenlegi diákjai, első ízben hangzott el Kocsár Miklós kétszeres Erkel-díjas zene­szerző Mondottam ember ...! című vegyes kari műve, ame­lyet Madách Imre verssorai­ra komponált a centená­riumra. Az ünnepség előtt az is­kola épületében leleplezték a centenárium alkalmából elhelyezett emléktáblát, és megkoszorúzták Madách Im­re szobrát. Kongresszusioklevél-átadás Kecskeméten kedden a BÁCSÉP Vállalat kultúrter­mében tartott ünnepi köz­gyűlésen Szabó István, a TOT elnöke átadta az MSZMP Központi Bizottsá­gának kongresszusi oklevelét Nagy Sándornak, a helyi Ma­gyar-Szovjet Barátság Tsz Homokhátság mezőgazdasági szocialista brigád vezetőjének. MTI ) Ma már fontos, mindkét partján szüntelenül fejlő­dő, nagy jövő előtt álló dunántúli központ a Ve­lencei-tó, amely hosszú ideig aludni látszott; ná­dasai, dinármezői egyre inkább elvadultak, vize mocsárzöld szint öltött. Felfedezetlen, feltérképe­zetlen volt minden szem­pontból. Aztán a Balaton lassú telítődésével pár­huzamosan ráirányult a figyelem: a nádasban rejtőzködő élet megfigyelése , különleges hangulati és élettani hatása van az emberre. Az utóbbi­ról ,az egyes partszakaszok mentén található tófenéki iszap gondoskodik (gyógyha­­tása a hévíziével vetekszik), továbbá a 22—24 Celsius­­fokra felmelegedő, bársonyos víz. A benne oldott nátrium- és magnéziumsók serkentik a bőr életműködését, nyug­tatóan hatnak. A hangulati hatások már nehezebben adhatók vissza szavakkal. Ezeket át kell él­ni legalább egyszer. Akár úszva, szemünket alig emel­ve ki a víziből, akár lomha ladikon, akár mozgékony vi­torláson hatolunk egyre mé­lyebbre a tó belsejébe, kifür­készve a nádfolyosókat, rácso­dálkozva a nyugodt villa­nással feltáruló vízi tisztá­sokra ... valami könnyű, névtelen zaj kísér bennünket. Kora tavasszal reszelős, ér­des ez a hang, s időnként — ha a szellő megélénkül — ingerült zúgássá fokozódik. Az egymáshoz súrlódó nád­szálak szolgáltatják ezt a zsongító zenét. Tavasszal, amikor a nád megzöldül, s a friss levelek tökéletes füg­gönyt vonnak szemünk elé, a zaj susogássá szelídül. Remek horgászhely a Ve­­lencei-tó, nem ritkák a ka­pitális nagyhalak sem: a harcsák, pontyok, csukák, süllők, legújabban az angol­nák. Ha megfigyeléseket akarunk végezni, fel kell másznunk az őrtorony vala­melyik emeletére, távcsővel. A nádas tömötten hullámzik. Szüntelenül borzong. Mintha valamely rémalak hajolt vol­na a víztükör fölé, s az ré­mületében hánykolódna. Nem véletlen, hogy a népi fantázia annyi titokzatos dol­got tulajdonít a lápos, mo­csaras tájaknak. Semmi sem lehet izgatóbb, nyugtalaní­tóbb, s néha ijesztőbb, mint a lápvilág. Bennük lüktet a víziállatok ismeretlen élete. Nem hasonlít semmi máshoz, megvan a maga elkülönülő élete. Vannak állandó lakói, vannak átutazói, van, mint említettem, hangja, nesze is. De mindenekfelett titka van. Talán éppen a sejtelem le­begése teszi az ilyen tavakat álomszerűen különös világgá az emberek fantáziájában. Valami mély és komoly misztérium lebeg és bomlik itt ki, talán az élet első ön­tudatlan moccanásának tit­ka. Ha szerencsénk van, sike­rül megfigyelnünk a védett­ség óta szépen szaporodó és rendszeresen költő madár­fejedelmet, a nagykócsagot. Ez a látvány még a termé­szet iránt legérzéketlenebb embert is lenyűgözi. Kiváló ornitológusunk, Chernel Ist­ván így írja le ezt a csodála­tos madarat: „Fejedelem ... Valami remek látvány az, amikor a virító zöld réten álldogálnak ezek a ragyogó fehér, karcsú alakok... De repülve is szép a kócsag. Mint szél hajtotta fehér se­lyemfátyol, úgy evez a zöld nádtenger fölött.” Forró nyáridőben, a kora hajnali, a reggeli órák fris­sességében érdemes nekiin­dulni akár a felfedezésnek, akár a horgászkirándulásnak. A nádas tó ilyenkor a víz­tükör opálos fényében, mint­ha nem is tartozna az anyagi világhoz. „Mint az árnyék leng a csónak” — írta Vaj­da János, irodalmunk nagy „haragvója”. A ladikban ülve ő is megbékélt: „Mint az árnyék, olyan halkan / Ész­revétlen, mondhatatlan, / An­dalító hangulatban... ” Né­zem ezt a szép világot, / Mennyi bűbáj, mily talá­nyok! / Mind, amit itt körül­tem látok...”Baróti Szabolcs Az agárdi strandon A néma sportolók paradicsoma MTI Fotó - Járay Rudolf felvétele A békehónap keddi eseményei Az Országos Béketanács el­nöksége a béke- és barátsági hónap alkalmából a béke­mozgalomban, a szocializ­mus építésében végzett ered­ményes munkájáért 116 sze­mélyt tüntetett ki a ma­­gyar békemozgalom kitüntető jelvényével. Emlékplakettet 68 kollektívának adományoz­tak. A kitüntetettek egy cso­portjának kedden a Haza­fias Népfront Belgrád rak­parti székházában Kovács Béla, az Országos Béketanács főtitkára adta át a jelvényt, illetve az emlékplakettet. Az ünnepségen jelen volt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkára. * A béke- és barátsági hónap több rendezvényét tartották meg kedden az országban. A Hazafias Népfront Somogy megyei és siófoki városi bi­zottsága békenagygyűlést rendezett a kőolajvezeték­építő vállalat ipartelepi nagy­csarnokában. A megyei prog­ramsorozat megnyitóján Darvasi István, az Országos Béketanács alelnöke mon­dott beszédet. A Heves megyében műkö­dő vallási felekezetek képvi­selői tanácskoztak kedden Egerben. A papi békegyűlés résztvevőit Katona István esperesapát-plébános, a ka­tolikus papi békebizottság el­nöke köszöntötte. Ezt köve­tően Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnö­ke tartott előadást. Pest megye béke- és ba­rátsági hónapjának megnyi­tóján, Érden, Kovács Béla, az Országos Béketanács főtit­kára mondott beszédet.(MTI) A­ felébresztett tó Ma már köztudott, mekko­ra értéket képvisel, s a Ve­lencei-tavi Intéző Bizottság hosszú harcok után a teljes regenerálásán munkálkodik: az iszap kikotrását, a holt nádasok kiirtását, a partok megfelelő kiépítését folytat­ja már harmadik éve. E­n­nek a munkának jótékony hatására a tó felébredt mély álmából; vize tisztább lett, partjai mentén szinte össze­függő vonalat alkotnak a strandok, hétvégi házak, hor­gásztanyák, csónakkikötők. A Velencei-tó 26 négyzet­kilométeres, 10,5 kilométer hosszú vízterület, átlagos mélysége 1,2 méter, a leg­mélyebb pontján 3 méter. Déli partja már szinte töké­letesen benépesült. Az észa­ki part, a pákozdi rész in­tenzív fejlesztés alatt áll. Itt az 1848-as nagy ütközet, Jel­lasics megállításának színte­rétől nem messze, 420 hek­táron a madártanilag legér­tékesebb területen alakult meg még 1958-ban az a ter­mészetvédelmi terület, amelynek körülbelül 80 szá­zaléka nádas, 20 százaléka pedig nyílt víztükör. 1966- ban védetté nyilvánították a vasúti sínektől balra fekvő dinnyési Fertőt is. Ez sekély vizű mocsaras terület, ame­lyet a töltés elválaszt ugyan a tótól, mégis szerves részét képezi, mint a ritka madár­fajok „terített asztala”. A védett rész szintén látogat­ható, a kutatóháznál, a meg­figyelőtoronynál kezelősze­mélyzet áll a vendégek ren­delkezésére. A Velencei-tavi üdülésnek — legyen az fürdőzés, vitor­lázás, horgászat, vagy éppen Nyári csúcs a Velencei-tónál Magyar-amerikai gazdasági tárgyalások Május 11—12-én tartotta harmadik ülését Budapesten a magyar—amerikai gazda­sági és kereskedelmi kor­mányközi vegyes bizottság. A magyar delegációt Török István külkereskedelmi ál­lamtitkár, az amerikait William H. Morris kereske­delmi miniszterhelyettes ve­zette. A delegációk áttekintették az 1978. július 7-én életbe lépett magyar—amerikai ke­reskedelmi megállapodás ta­pasztalatait és megelégedés­sel nyugtázták, hogy a meg­állapodás kedvezően járult hozzá a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlődéséhez. A kereskedelmi forgalom 1978 óta 65 százalékkal növe­kedett, és 1980-ban elérte a 363 millió dollárt. A magyar exportban különösen a gép­ipari termékek, például hátsó hidak, izzólámpák, szerszám­gépek kivitele fokozódott és megjelentek az amerikai pia­con a magyar csuklós autó­buszok, ívkemencék és egyéb új termékek is. Amerikai be­hozatalunkban jelentős a pa­mut, szójadara, mezőgazda­­sági gépek és különféle vegy­ipari termékek aránya. A magyar fél az eddigi eredményeket és a jövő le­hetőségeit értékelve kifejez­te, hogy a júliusban lejáró kereskedelmi megállapodást további három évre kész meghosszabítani. A két fél megvitatta a for­galom további bővítésének útjában álló akadályokat és javaslatot dolgozott ki ezek megszüntetésének módozatai­­ ra. William H. Morris minisz- terhelyettest fogadta Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Veress Pé­ter külkereskedelmi minisz­ter. Az amerikai miniszter­­helyettes megbeszélést foly­tatott Juhász Ádám ipari minisztériumi államtitkárral is. A tárgyalások eredménye­képpen a delegációk vezetői kedden jegyzőkönyvet írtak alá. J­elen volt H. E. Bergold, az Egyesült Államok magyar­­országi nagykövete is. Az amerikai vendégek ked­den elutaztak hazánkból. (MTI) ­ Jubiláló állandó bizottság KGST-tatnácsk­éa­lit­tenn!ifjún Kedden Balatonaligán meg­kezdődött a KGST mezőgaz­dasági együttműködési állan­dó bizottságának 54. üléssza­ka. A tanácskozáson a KGST- országok küldöttségei, továb­bá Jugoszlávia és megfigye­lőként a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság de­legációi vesznek részt. Az ülést Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyitotta meg; a kormány nevében köszöntöt­te a részvevőket, majd mél­tatta a 25 éve létrehozott ál­landó bizottság tevékenysé­gét. Ezután Vaszil Canov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának tit­kára, az Országos Agráripari Szövetség Központi Tanácsa végrehajtó bizottságának el­nöke, az állandó bizottság el­nöke számolt be a közös munka eredményeiről, to­vábbá azokról a tennivalók­ról, amelyeket a bizottság hosszú távú programjai ke­retében oldanak meg. Az ülésszakon megvitatják az állattenyésztési állandó munkacsoport jelentését az együttműködés eredményei­ről és további feladatairól, valamint a KGST építésügyi együttműködési állandó bi­zottsága által kidolgozott ta­karmánygyártó üzemek, va­lamint a takarmánytárolók előzetes tervanyagait. Tanul­mányozzák a takarmánygyár­tás automatizálásának meg­oldásait, továbbá az újabb hőkezelési és tartósítási mód­szerek elterjesztésének lehe­tőségeit. Elhunyt Martonyi János professzor Dr. Martonyi János, a szege­di József Attila Tudomány­­egyetem állam- és jogtudo­mányi karának professzora hetvenkét éves korában el­hunyt. Számos alkalommal töltötte be a jogi kar dékáni, illetve az egyetem rektorhe­lyettesi tisztét. Tagja volt a Nemzetközi Közigazgatás­tudományi Intézet végrehajtó bizottságának. Munkásságá­ról mintegy százötven tan­könyve, tanulmánya, publi­kációja is tanúskodik. Szak­mai és társadalmi tevékeny­ségéért számos elismerésben részesült. Temetése május 19-én lesz a­ szegedi Belváro­si temetőben.

Next