Népszava, 1981. június (109. évfolyam, 127–151. sz.)

1981-06-02 / 127. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!­ia? — SZanJLI ■ KEDD, 1981. JÚNIUS 2. ■ 109. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM ■ ÁRA 1,40 FORINT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Befejezte munkáját a KISZ kongresszusa Megválasztották a tisztségviselőket Vasárnapi befejező napján az Építők Rózsa Ferenc Székhá­zában plenáris ülésen folytatódott a Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusa. Az elnökségben helyet foglalt Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Méhes Lajos ipari miniszter, Óvári Miklós, a Központi Bi­zottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A KISZ központi bizottság beszámolója és a dokumen­tumok fölötti vitában felszó­laltak: Gremsberger Gábor, a Pécsi Tudományegyetem hallgatója, Újvári Sándor, a kiskunhalasi kórház gazda­sági igazgatója, Vozár Ilona, a hajdúböszörményi Bocskai Gimnázium tanulója és Sze­keres Imre, a KISZ Veszp­rém megyei bizottságának el­ső titkára. Ezt követően Nagy Sándor, a KISZ KB titkára terjesz­tette elő a szerkesztő bizott­ság jelentését. A jelentéshez kapcsolódva további hat kül­dött: Tassonyi Kadocsa, az Olajterv főmérnöke, Szűcs Gusztávné, budapesti általá­nos iskolai tanár, Szerencsés Rudolf, Volán KISZ-bizott­­sági titkár, Varga B. Sándor, a Compack szervező mérnöke, Novotny Lajos, a Tatabányai Szénbányák vízügyi szak­munkása és Császár István, az Ikarus autószerelője szó­lalt fel. Nagy Sándor mind a hat küldöttnek személyre szólóan válaszolt. A kong­resszus küldöttei tudomásul vették a szerkesztő bizott­ság jelentését és a szóbeli észrevételekre adott választ. Ezt követően Fejti György, a KISZ KB első titkára mon­dott vitazáró beszédet. Fejti György vitazáró beszéde Valamennyien a tisztességgel elvégzett munka jó érzésével érkezhettünk a tanácskozás végére. Úgy vélem, kijelent­hetjük: a kongresszus ered­ményes munkát végzett. Min­den résztvevője arra töreke­dett, hogy nyílt elemzést, reá­lis számvetést készíthessünk a két kongresszus közötti időszak munkájáról, ered­ményeinkről, fogyatékossá­gainkról egyaránt, s hogy ke­ressük a továbblépés lehető­ségeit. E célokat — megíté­lésem szerint — a kongresz­­szus elérte — hangsúlyozta a KISZ központi bizottságá­nak első titkára. — Igaz, minden ilyen tanácskozás munkájának értékét mindig az utána következő időszak határozza meg, de azt már most jóleső érzéssel állapít­hatjuk meg, hogy rendkívül aktív, konstruktív légkör jellemezte a kongresszust. Kongresszusunkat az egy­ség jellemezte — folytatta Fejti György. — Mindvégig kifejezésre jutott: a küldöt­tek elfogadták az ifjúsági szövetség további program­ját, annak fő megállapításait. Most arra kell törekednünk, hogy ugyanilyen egységben és közös akarattal lássunk hoz­zá a közösen kimunkált fel­adatok végrehajtásához. A kongresszus egyértelműen azt bizonyította: van erőnk ah­hoz, hogy e nagy munkát el­végezzük, s hogy kellő erő és tettrekészség van KISZ-szer­­vezeteinkben és -tagságunk­ban a továbblépésre. A valós ügyekről, hozzáértéssel s a megoldás keresésének szán­dékával folytatott párbeszéd hűen tükrözte, hogy a fiata­lok készek felelősein, felké­szülten, előretekintve, a ter­heket is vállalva részt kérni a közös munkából. A kongresszuson is kifeje­zésre jutott: szövetségünk az­zal erősítheti tekintélyét, tár­sadalmi súlyát, befolyását, hogy ha részt kér és részt vállal valós feladatok meg­oldásából, ha a jövőben is cselekvő és nem valamiféle szemlélődő szervezetként te­vékenykedik, ha tettekre moz­gósít, mindenekelőtt a mun­kában, a tanulásban és a haza védelmében. Korábbi munka­formáinkat mai feladataink­hoz kell igazítani, s ez min­denekelőtt nagyobb helyi vál­lalkozókedvet igényel, na­gyobb érzékenységet a kör­nyezetünkben levő problé­mák iránt, s nagyobb részvé­telt a helyi célok kitűzésé­ben, az értékelésben, az elis­merésben egyaránt. Másrészt a KISZ-nek nagyobb szere­pet kell vállalnia a műszaki­technikai fejlesztésben, job­ban építve a fiatalok tudá­sára, az átlagosnál nagyobb vállalkozókedvére. Egyértel­műen támogatták a küldöttek azt a beszámolóban is meg­fogalmazott igényt, hogy ak­tívabban, tudatosabban, elkö­telezettebben politizáljon az ifjúsági szövetség, határo­zottan kiállva pártunk politi­kája mellett, részt vállalva a politika alakításában és végrehajtásában egyaránt. Egyetértés alakult ki abban, hogy a KISZ a fiatalok tö­rekvéseinek, vágyainak, ön­­tevékenységének adjon tá­­gabb teret. Ehhez kell igazí­tani munkastílusunkat, jö­vőben munkamódszereinket, mi több, az irányítás és a szervezeti élet különböző ele­meit is jobban kell differen­ciálnunk. Nagy erőt jelent számunk­ra az, hogy terveink, törek­véseink valóra váltásában nem vagyunk egyedül, hogy élvezhetjük pártunk támoga­tását, bizalmát és megérté­sét. Ezt tapasztalhattuk már a kongresszusi felkészülés időszakában is, s mindez ki­fejezésre jutott abban is, hogy az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára felszó­lalásában megosztotta az if­júság küldötteinek tanácsko­zásával gazdag tapasztalatait, az ifjúság ügye mellett az ország és a nagyvilág dolgai­ról is. Erről a helyről is biz­tosíthatjuk pártunk vezető­it; azért fogunk dolgozni, hogy a KISZ a jövőben is be­töltse hivatását. Pártunk bíz­hat az ifjúságban, erejében, tettrekészségében. Felbecsülhetetlen érték szá­munkra, hogy miközben a világ sok részében az embe­reknek gyötrelem jut osztály­részül, a mi ifjúságunk biza­lommal tekinthet a jövőbe, jól érezheti magát hazájában. A kongresszus azzal a jóleső (Folytatás a 3. oldalon) Szavaznak a kongresszus küldöttei Rédei Ferenc felvétele­i Magyar-csehszlovák kormányfői tárgyalások Budapesten Szívélyes, baráti légkör M Ltszár György és Lubomir Strougal megbeszélésein Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének meghívá­sára hétfőn baráti látogatás­ra Magyarországra érkezett Lubomir Strougal, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság szövetségi kormányának elnöke. Lubomir Strougal kísére­tében Budapestre érkezett Rudolf Rohlicek, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Alois Hloch külkereskedelmi miniszterhelyettes, Dusán Spácil külügyminiszter-he­lyettes és Karol Ujházy, az Állami Tervbizottság elnök­­helyettese. A csehszlovák, magyar és vörös zászlókkal díszített Fe­rihegyi repülőtéren a vendé­gek fogadására megjelent Lázár György, Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Bajnok Zsolt állam­titkár, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának elnö­ke, Kovács Gyula, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhelyet­tese, Roska István külügymi­niszter-helyettes, Varga Jó­zsef, a Minisztertanács titkár­ságának vezetője és Vas Já­nos külkereskedelmi minisz­terhelyettes. Jelen volt a fo­gadáson Václav Moravec, Csehszlovákia budapesti és Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete is. Délelőtt a Parlamentben a kormány tanácstermében megkezdődtek a magyar— csehszlovák tárgyalások. A magyar tárgyaló csoport vezetője Lázár György, tag­jai: Marjai József, Kovács Gyula, Roska István, Vas Já­nos és Kovács Béla. A csehszlovák tárgyaló cso­portot Lubomir Strougal ve­zeti, tagjai: Rudolf Rohlicek, Alois Hloch, Dusán Spácil, Karol Ujházy és Václav Mo­ravec. A szívélyes, baráti légkö­rű tárgyaláson a két minisz­terelnök áttekintette az or­szágaik közötti kapcsolatok alakulását, a gazdasági kap­csolatok fejlesztésének lehe­tőségeit, s meghatározták a további együttműködés fő te­rületeit, tennivalóit. Kölcsö­nösen tájékoztatták egymást Magyarország és Csehszlová­kia szocialista építőmunká­jának eredményeiről, s esz­mecserét folytattak a kölcsö­nös érdeklődésre számot tar­tó, időszerű nemzetközi kér­désekről is.­ Délután Lázár György és Lubomir Strougal négyszem­közti megbeszélést folytatott. Este az Országház vadász­termében a Minisztertanács elnöke vacsorát adott vendé­ge tiszteletére. A vacsorán részt vett a csehszlovák kor­mányfő kísérete, valamint Marjai József, Ábrahám Kál­mán építésügyi és városfej­lesztési, Pullai Árpád közle­kedés- és postaügyi és Schultheisz Emil egészség­­ügyi miniszter, Bajnok Zsolt, továbbá a magyar tárgyaló csoport tagjai és politikai, társadalmi, gazdasági éle­tünk több más személyisége. A vacsorán Lázár György és Lubomir Strougal pohár­köszöntőt mondott. Ülést tartott a SZOT elnöksége Napirenden az energiagazdálkodás korszerűsítése, a hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítása Az energiagazdálkodás kor­szerűsítésével, valamint a hulladékok és másodnyers­anyagok hasznosításával a mostani ötéves tervidőszak­ban 26—28 milliárd forinttal növelhető a nemzeti jövede­lem. A SZOT elnöksége ezért felhívta valamennyi szakszervezeti szervet, hogy segítse az energiatakarékos­ságot, a hulladékok és má­sodnyersanyagok hasznosítá­sát. A vállalatok már tettek lépéseket a gazdálkodás javí­tására, eddig azonban legfel­jebb az energiapazarlás meg­szüntetéséig jutottak el. Vi­szonylag kevés konkrét kez­deményezés, intézkedés szü­letett még az energiagazdál­kodás korszerűsítésére. A racionálisabb energia­gazdálkodási program célja, hogy az 1979—80-ban meg­kezdődött takarékossági fo­lyamatok folytatódjanak, s mérséklődjék az egységnyi termeléshez szükséges ener­giafogyasztás. Nagyrészt az ágazati javaslatok megva­lósításával öt év alatt 1,5—1,7 millió tonna kőolajnak meg­felelő energiamegtakarítás érhető el, ami a jelenlegi ára­kon számítva 400—500 mil­lió dollárnak felel meg. Reá­lis számítások alapján elér­hető, hogy a népgazdaság energiaszükségletének növe­kedése öt év alatt ne haladja meg a 10 százalékot. A jobb hatásfokú ipari és háztartási villamoskészülékek gyártását és a jelentősebb energiaracio­nalizálási fejlesztéseket álla­mi támogatás is segíti és ösz­tönzi. Az elnökség rámutatott, hogy a fejlett ipari országok­ban a termelés minden egy­százalékos növelése három­negyedannyi többletenergiát igényel, mint nálunk, s job­ban hasznosítják a másod­­nyersanyagokat is. Sok tarta­lék rejlik a helyesebb ener­giagazdálkodásban, de jelen­tős értékek menthetők meg a hulladékok és másodnyers­anyagok hasznosításával is, mert ezeknek hazánkban mindössze 2 százalékát érté­kesítik. Némileg ez is köz­rejátszik abban, hogy az ipa­ri termelés költségeinek csak­nem 70 százaléka anyagkölt­ség. Nyersanyagimportunk gyorsabban nőtt évekig, mint az ipari termelés. A kormány­zat csaknem 10 milliárd fo­rintot költ a hulladékok és másodnyersanyagok begyűj­tőhálózatának fejlesztésére, tárolására, rakodásának gé­pesítésére, az ipari előkészí­tő kapacitás bővítésére. A SZOT elnöksége felhív­ja a dolgozókat, hogy segít­sék e fontos program végre­hajtását, bővüljön társadal­mi mozgalommá mind a mun­kahelyeken, mind pedig a la­kóterületeken az anyag- és energiatakarékosság, a hulla­dékok és a másodnyersanya­gok hasznosítása. Az elnökség megvitatta a Szakszervezetek Elméleti Ku­tató Intézetének 1976—1980. években végzett munkájá­ról szóló jelentést és az in­tézet következő ötéves fel­adatait. Az intézet új ötéves programjának célja, hogy meghatározza azokat a főbb kutatási irányokat, ame­lyekkel segítheti a szakszer­vezeti mozgalom egészét érin­tő döntések előkészítését. További napirendi pont­ként az elnökség megvitatta a vállalati jóléti és kulturá­lis ellátás pénzügyi szabályai­nak módosítására vonatko­zó szakszervezeti javaslato­kat; a szakszervezeti szervek VI. ötéves beruházási tervé­ről szóló előterjesztést; meg­tárgyalta az 1982. évi szak­­szervezeti tagdíj besorolás irányelveit.

Next