Népszava, 1981. július (109. évfolyam, 152–178. sz.)

1981-07-01 / 152. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! , szerd­a, 1981. július 1., 109. évfolyam, 152. szám b­azai ,4 p forint . A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Megújulás és összefogás Fontos időszak előtt áll a nemzetközi szakszervezeti moz­galom: megkezdődik a tizedik szakszervezeti világkong­resszus előkészítése. A jövőre, Havannában sorra kerülő tanácskozás kétségkívül az utóbbi évek legjelentősebb szakszervezeti eseményének ígérkezik. A Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsának Budapesten ma kezdődő ülésszaka az előkészületekkel kapcsolatos tennivalókat hivatott kidolgozni. A szakszervezeti mozgalom világszerte megújulóban van. Az elmúlt évek nagy nyugat-európai sztrájkhullá­mai olyan országokat is érintettek, mint az NSZK, Nagy- Britannia vagy Svédország, ahol pár éve még szinte el­képzelhetetlennek tűntek a hasonló jellegű társadalmi megmozdulások. Itt és megannyi más országban most bontakozik ki igazán magas szinten a szakszervezeti tevékenység: a dolgozók érdekeinek védelme. Mégpedig oly mértékben, ami már nem a hagyományos bérköve­telési harcra korlátozódik, hanem felöleli a társadalmi, szociális, politikai, sőt erkölcsi, kulturális kérdések egé­szét. A dolgozók mindenütt olyan utat keresnek, ame­lyen haladva munkájuk, sorsuk biztatóbb, emberibb táv­latokat kap. Munkanélküliség, az életszínvonal-politika aránytalan­ságai, az emberi és szakszervezeti jogok egyik legfonto­­sabbjának, a munkához való jognak tiszteletben nem tartása — alapvető gondok ezek a tőkés országok szak­­szervezeti mozgalmában. Csak egy példa: az Európai Gazdasági Közösség legfrissebb statisztikája szerint a tíz tagországban közel 8 és fél millió munkanélkülit tarta­nak nyilván , s erre a munkáltatók a szakszervezeti jogok korlátozásával próbálnak válaszolni. Hasonló nagy gondokkal találkozhatunk a fejlődő országok jó részé­ben is. A szocialista országokban, ahol új típusú szakszerve­zeti mozgalom fejlődik, s ahol a munkások állama nem ellenfélként, hanem partnerként áll a szakszervezetek mellett, megannyi új kérdés vetődik fel, megannyi új választ igényelve. Ez az előrehaladás természetes vele­járója. A Szakszervezeti Világszövetségben különböző társa­dalmi rendszerekben működő szervezetek tömörültek. Ami összetartja őket: a nemzetközi szolidaritás. Egye­síteni mindazt, ami a 200 milliós tagság törekvéseiben, felfogásában, cselekvésében azonos, összefogni és kife­jezni a sokszínűségben megnyilvánuló közöst — így fogalmazta meg a IX. kongresszus az SZDSZ leglényege­sebb jellemző vonását. Nem adhat és nem is akar pon­tosan meghatározott receptet adni a világszövetség a különböző szakszervezetekben felmerülő minden egyes kérdésre. De a szakszervezetek tapasztalatainak összege­zése, elemzése, a belőlük levonható következtetések már olyan irányvonalat, vezérfonalat jelenthetnek minden szakszervezet számára, amelyeknek segítségével saját fel­adataikat is meghatározhatják. A szakszervezeti mozgalom ma olyan szervezett erőt­­képvisel, amely világméretekben együttműködve, szembe­szegülhet a fegyverkezési versennyel. A szakszervezetek potenciálisan is mindenütt a béke szövetségesei. Hiszen a társadalmi, gazdasági követelések­­kielégítéséért, a jobb élet- és munkakörülményekért vívott harcuk elválasztha­tatlan mindezek alapjától: az enyhüléstől, a leszereléstől. E szakszervezetek vezetői tanácskoznak most három napon át Budapesten. Azt vizsgálják, hol tart a szak­­szervezeti világmozgalom ma, milyen feladatokat kell elvégezni az SZDSZ tagszervezeteinek, hogy a X. szak­­szervezeti világkongresszus, amelyre hagyományosan a világ valamennyi szakszervezete meghívót kapott, meg­feleljen a várakozásnak, olyan iránymutatással szolgál­jon, amely a realitásokból kiindulva megfogalmazza a törekvéseket, ezek lehetőségeit és eszközeit. ’ Szalay Ferenc Kádár János Borsodban Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kedden az esti órákban Borsod -Abaúj-Zemplén me­gyébe érkezett. Kíséretében van Ballai László és Kato­na István, a Központi Bizott­ság osztályvezetője. Részt vesz a látogatáson Gyurkó László író, országgyűlési képviselő. A Központi Bizottság el­ső titkárát megyei és helyi vezetők Mezőkövesden fo­gadták: Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Jadányi József, a megyei ta­nács elnöke, Pataki István, a mezőkövesdi tanács elnö­ke és Szilágyi János, a járá­si hivatal elnöke. Juhász Pé­ter, a mezőkövesdi városi­járási pártbizottság első tit­kára üdvözölte a pártbizott­ság székházánál a gépkocsi­ból kiszálló Kádár Jánost. Az ünnepi külsőt öltött vá­rosban régi matyó szokás megye világhírű tokaji bv- úttörők pedig vörös szegfű­szerint nemzetiszinű szalag­­jából kóstolót nyújtottak át vei köszöntötték a vendége­iről átkötött kenyeret és a matyó népviseletű fiatalok, két. (MTI) Kádár János érkezése Mezőkövesdre mti Fotó - Soós Lajos felvétele Mindent meg kell tenni az enyhülési politika folytatásáért Brezsnyev—Brandt megbeszélés Moszkvában Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke kedden a Kremlben fogadta Willy Brandtot, a Német Szociál­demokrata Párt (SPD) el­nökét, a Szocialista Interna­­cionálé elnökét. A baráti, konstruktív légkörű találko­zón szovjet részről jelen volt Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter és Borisz Ponomarjov, a PB póttagja, a KB titkára. Nyu­gatnémet részről részt vett a megbeszélésen Hans-Jürgen Wischnewski, az SPD elnök­­helyettese. A találkozón mindkét fél nagy aggodalommal szólt a nemzetközi helyzet romlásá­ról, különös tekintettel a fegyverkezési hajsza foko­zódására, a világ sok részén kialakult háborús tűzfész­kekről, s a háborús veszély ezekkel kapcsolatos fokozó­dásáról. Hangsúlyozták azt a meggyőződésüket, hogy a je­lenlegi helyzetben mindent meg kell tenni az enyhülési politika folytatásáért, az eny­hülésnek katonai területre történő kiterjesztéséért, a bé­ke megőrzéséért és megszi­lárdításáért. Egyetértettek abban, hogy a vitás kérdé­sek megoldásának egyetlen megbízható eszköze olyan tárgyalások folytatása, ame­lyeknek résztvevői valóban érdekeltek a kedvező ered­mények elérésében, s készek e tárgyalásokat az egyenlő­ség és az egyenlő biztonság elveiből kiindulva folytatni. Leonyid Brezsnyev és Wil­ly Brandt a megbeszélésen kifejtette álláspontját az eu­rópai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták kérdésé­ben, s leszögezte, hogy e problémát a korábbiakban említett elvek alapján lehet és kell is megoldani. Mindkét fél síkraszállt a SALT-tár­­gyalások folytatása és a madridi találkozó sikeres be­fejezése mellett. Hangsúlyoz­ták, hogy senkinek sem sza­bad katonai fölény megszer­zésére törekednie, s min­denkinek elő kell segítenie a katonai szembenállás szint­jének csökkentését. A szovjet államfő hang­súlyozta: a NATO militaris­ta köreinek soha nem látott méretű fegyverkezési hajsza kibontakoztatására irányuló törekvése nem hozza meg számukra a katonai erőfö­lényt, viszont tovább nehe­zíti az amúgy is bonyolult nemzetközi helyzetet. Em­lékeztetett arra, hogy az SZKP XXVI. kongresszusa átfogó, a nemzetközi légkör egészségesebbé tételét célzó programot hirdetett meg. Felhívta tárgyalópartnere fi­gyelmét a békefelhívásra is, amelyet a Legfelsőbb Tanács legutóbbi ülésén intézett a világ népeihez és parlament­jeihez, s kifejtette a Szovjet­unió álláspontját Észak-Eu­­rópának atomfegyvermentes övezetté tételéről. Willy Brandt leszögezte: a nyugatnémet szociáldemok­rata párt arra törekszik, hogy az NSZK aktívan elősegítse az enyhülést, a különböző államok, köztük a Szovjet­unió és az Egyesült Államok közötti kölcsönös megértés erősödését. Annak a véle­ményének adott hangot, hogy Leonyid Brezsnyev közelgő NSZK-beli látogatása és Schmidt kancellárral folyta­tandó tárgyalásai európai és világméretekben is elősegítik majd a pozitív tendenciák fejlődését. Leonyid Brezsnyev és Willy Brandt a tárgyalások megkezdése előtt a Kremlben. A szovjet államfő másik oldalán Hans-Jürgen Wisch­­newski TELEFOTÓ - MTI Külföldi Képszolgálat Lázár György fővárosi létesítményeket látogatott meg Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden egész napos progra­mon tájékozódott a főváros fejlődéséről, a tervekről és felkeresett több nagy épít­kezést, néhány új létesít­ményt. A Városházán Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a buda­pesti pártbizottság első tit­kára és Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke fo­gadta. A tanács épületében Maróthy László Budapest po­litikai, társadalmi, gazdasági életéről, a fővárosi pártszer­vezetek, kommunisták tevé­kenységéről adott tájékozta­tást. Kiemelte, hogy a fővá­ros politikai és társadalmi életét a rend, a kiegyensú­lyozottság jellemzi, a párt­szervek munkájának közép­pontjában az MSZMP XII. kongresszusán hozott határo­zatok végrehajtása áll. Szépvölgyi Zoltán az ötö­dik ötéves terv idején meg­valósult városfejlesztési ered­ményekkel összefüggésben az elkövetkező öt esztendő fel­adatait vázolta. Budapest a következő években is kiemelt fejlesztési forrásokhoz jut, s a tanács arra törekszik, hogy minél ésszerűbben, jobban gazdálkodjék a reá bízott ja­vakkal. Lázár György elis­meréssel nyilatkozott a hal­lottakról, kiemelve hogy Bu­dapest gyarapítása, az itt élő emberek körülményeinek ja­vítása a hatodik ötéves terv­ben is megkülönböztetett he­lyet foglal el. Mint mondot­ta, a fővárosban tervezett fejlesztési-korszerűsítési el­képzelések reálisak. A megbeszélést követően Lázár György útja a Katona József Színházba vezetett. Itt többek között Drecin József művelődési miniszterhelyet­tes fogadta a vendéget, akit Gérnyi Kálmán, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese tájé­koztatott a több mint 3 és fél éve folyó rekonstrukciós munkáról. Hamarosan meg­kezdődik a műszaki átadás, és a színház ősszel megnyit­ja kapuit. Rövid színházmérő séta után Lázár György a Fő­városi Tanács épületében Gáspár Tibornak, Budapest főépítészének tájékoztatása alapján megszemlélte néhány új, ma még maketten kiraj­zolódó fővárosi létesítmény, köztük a VI. ötéves terv ide­jén Óbudára felépülő, három­ezer lakásos kaszásdűlői, va­lamint a 2900 Lakásra terve­zett Pók utcai lakótelep ter­vét. A továbbiakban a XV. ke­rületben épülő budapesti Sze­métégetőmű beruházását ke­reste fel. Hajdú György, a Fővárosi Közterület-fenntar­tó Vállalat vezérigazgatója adott tájékoztatást arról, hogy a nagy beruházás meg­valósulásával évente 440 000 torma szemét megsemmisíté­sére lesz mód. A program az Árpád-híd szélesítésével és a Flórián tér rendezésével kapcsolatos ter­vek megismerésével folytató­dott. Nagy Rudolf, a közleke­dési főigazgatóság vezetője a Margitsziget északi csúcsánál maketten is szemléltetve tá­jékoztatta a kormány elnökét arról, hogy az 1979-ben jóvá­hagyott beruházási program szerint az építés első üteme a jövő év októberében, a má­sodik üteme pedig 1984 októ­berében valósul meg. Lázár György végül a Margit kór­ház fejlesztésével ismerke­dett. Markovits György fő­igazgató főorvos a többi kö­zött elmondta, hogy a közel­múltban befejezett fejlesztés révén az új létesítmény 313 ágyas betegszárnyból és a kórház összes­­ 480 ágyát kiszolgáló orvosi ellátó szárnyból áll. Ma kezdődik az SZVSZ Főtanácsának ülése Ma délután Budapesten meg­kezdődik a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsának 32. ülésszaka. Előtte kerül sor az SZVSZ Irodájának ülésére, amely javaslatot tesz a tanácskozás napirendjére. Mindezeket megelőzően tegnap zajlottak le a külön­böző országcsoportok megbe­szélései. Immáron hagyo­mány, hogy a vezető szervek ülései előtt az egyes földré­szek szakszervezetei megbe­széléseket folytatnak szerve­zeteik sajátos gondjairól, azokkal a napirendi pontok­kal kapcsolatban, amelyek e szervek ülésén szerepelnek, így került sor azokra az ülésekre, amelyeken Európa, Latin-Amerika, Ázsia, Afrika és a közel-keleti országok szakszervezeteinek Főtanács­tagjai vitatták meg a térség dolgozóinak helyzetét, prob­lémáit, a békéért, a leszere­lésért, a szociális biztonsá­gért, a foglalkoztatottság megjavításáért, az élet- és munkakörülmények javítá­sáért vívott harcaik eredmé­nyeit, gondjait, feladatait. Mint Borisz Averjanov, az SZVSZ titkára sajtótájékoz­tatóján elmondotta, az euró­pai regionális értekezleten elsősorban az­­ősszel sorra kerülő IV. európai szakszer­vezeti konferencia minél ha­tékonyabb előkészítését szor­galmazták a résztvevők; az afrikai küldöttek tanácskozá­sán az egység­törekvések áll­tak előtérben; az arab orszá­gok szakszervezeti vezetőinek megbeszélésén a közel-keleti térség munkavállalóinak sa­játos problémáit vitatták meg. A megbeszélésekről szóló beszámolókat a Főtanácsnak a X. szakszervezeti világ­­kongresszust előkészítő, ma nyíló ülésszaka elé terjesztik.

Next