Népszava, 1981. szeptember (109. évfolyam, 204–229. sz.)
1981-09-01 / 204. szám
Világ proletárjai,egyesüljetek! , kedd, 1981. szeptember 1. ■ 109. évfolyam, 204. szám ■ ára 1,40 forint ki . A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA A holnapért Gyermekkoromból a legélesebb emlékeim a háborúhoz fűződnek. Soha nem leszek képes elfelejteni a szirénák idegtépő vijjogását, a rettegő rohanást a pince felé, a botorkálást, a lökdösődést lefelé a lépcsőkön és a szorongást, kijövünk-e még valaha? Nem felejthetem el a légnyomás falhoz repítő erejét, a szőnyegbombázások kiváltotta detonáció szűnni nem akaró, mindent megmozgató dübörgését. Mindig emlékezni fogok az utcán heverő halottakra, a romok alól előtűnő emberi végtagokra, a reménytelenségre ... És emlékezni fogok a béke első napjaira, a felnőttek hangos fogadalmaira, az újságok hatalmas címbetűire. Mindenünnen azt hallottam, láttam, hogy: „Soha többé!”. Alig hittük még el, hogy lehet félelem nélkül élni, amikor ismét a szorongás, a rettegés korszaka tört ránk, a hidegháborúé. Hol volt már az első, felszabadult örömök reménysége, a holnapba vetett határtalan hit! Hosszú időnek kellett eltelnie, hogy félelmünk ismét oldódjék, bizalmatlanságunkat az óvatos reménység váltsa fel. De mégis elkövetkezett, beköszöntött az enyhülés korszaka. Az események meggyőztek bennünket arról, hogy megosztott világunkban van lehetőség a békés egymás mellett élésre, a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezésére, a legszélesebben értelmezett nemzetközi együttműködésre. Már a politikai enyhülésnek a katonai enyhüléssel való kiegészítése, egyszóval az enyhülés eredményeinek a kiteljesítése szerepelt a napirenden. S most ismét a fenyegetésé, a fegyverkezési hajsza felszításáé a főszerep. Az új amerikai kormányzat a tárgyalások folytatása helyett első és legfontosabb feladatként az erőfölény megszerzését jelölte meg. És a világ szinte minden térségében találhatunk erre félreérthetetlen bizonyítékokat, meggyőző példákat. A két legkirívóbb azonban az úgynevezett eurorakéták ügye, a NATO határozata a közép-hatótávolságú rakéták gyártásáról és Nyugat-Európába való telepítéséről, valamint a neutronfegyver gyártására vonatkozó washingtoni döntés. Ma, amikor itt Európában a második világháború első napjára emlékezünk, különösen érzékenyek vagyunk a fenyegetésre. Tudjuk, hogy az emberiség történetének eddigi legpusztítóbb háborúja hat esztendeig tartott. 1939. szeptember elsején kezdődött a fasiszta Németország Lengyelország elleni támadásával és 1945. szeptember 2-án ért véget, amikor a japánok aláírták a feltétel nélküli megadásról szóló okmányt. Nem véletlen azonban, hogy gondolatainkat ma nem a múlt, hanem a jelen eseményei foglalják el. Emlékeink legfeljebb erősítik békevágyunkat. Mert tudjuk, hogy az amerikai fenyegetés, az eurorakéták és a neutronfegyver nemcsak a Szovjetunió és a szocialista világ számára jelent veszélyt, hanem egy nukleáris katasztrófa felmérhetetlen pusztítását zúdíthatja az egész emberiségre. Kevés a képzelőerőm ahhoz, hogy felvázoljak egy mai várost — atomtámadás után. De emlékszem szülővárosom, Budapest képére — szőnyegbombázás után. És biztosan tudom, a világon minden becsületes embernek össze kell fognia, hogy azok, akik 1945. szeptember 2. óta születtek, soha ne lássák meg a háborús pusztítás borzalmas képét. Thurzó Tibor Bombamerénylet áldozata lett az iráni államfő és a miniszterelnök Khomeini ötnapos nemzeti gyászt rendelt el Mohammad Ali Radzsai iráni elnök és Mohammad Dzsavad Bahonar miniszterelnök életét vesztette. A két magas rangú tisztségviselő annak a merényletnek esett áldozatul, amely vasárnap történt a teheráni miniszterelnöki hivatalban. A merényletet a kormányzat ellenségei nagy erejű pokolgéppel hajtották végre. A hírt hétfőn hajnalban hozták nyilvánossági teheráni hivatalos források, köztük a PARS hírügynökség szóvivője és az Iszlám Köztársasági Párt hivatalos lapja. A robbanás pillanatában — vasárnap, magyar idő szerint 13.30 órakor — tíz személy tartózkodott a miniszterelnöki irodában. A merényletnek végül — a PARS hírügynökség szerint — hét halálos áldozata és tizenhárom sebesültje volt azokkal együtt, akik más, közeli helyiségekben voltak. A robbanás áldozatainak holtteste elszenesedett, s így nehéz volt pontosan felismerni őket. Az elnök és a miniszterelnök holttestét fogsoruk alapján sikerült végül azonosítani; egy halott kiléte még ismeretlen. Alig három hónap leforgása alatt az ideiglenes elnöki tanács másodszor veszi át az elnöki teendőket — jelentették Teheránból. Az alkotmány értelmében ez a testület hivatott gyakorolni a kormány feletti ellenőrzést abban az esetben, ha az államfőt leváltják, vagy valamilyen ok akadályozza tisztségének ellátásában. Az alkotmány szerint az ideiglenes elnöki tanács a miniszterelnökből, a parlament elnökéből és a legfelsőbb bíróság elnökéből, áll. Bahonar miniszterelnök halálával a testület két főre csökkent. A Modzsahedin Khalk nevű szervezethez közel álló „muzulmán diákok szövetsége” közölte a hírügynökség londoni irodájával. A merénylet „az iráni nép természetes válasza volt Khomeini bűntetteire és a sorozatos kivégzésekre”. Nyilatkozatban kommentálta hétfőn reggel Masszud Radzsavi, a Modzsahedin Khalk iráni szervezet vezetője — aki a múlt hónapban Baniszadrral együtt menekültFranciaországba — a teheráni merényletet. A modzsahedinek vezetője „teljesen természetesnek és elengedhetetlennek” nevezte az akciót azzal szemben, amit a „modern világtörténelemben példátlan terrorrendszer”-nek nevezett. A modzsahedinek irányítója ily módon mintegy szentesítette a terror eszkalációját; jelezte, hogy szervezete akcióinak fokozásával válaszol a kivégzések ütemének növelésére. Radzsavi kijelentette: „Khomeininek távoznia kell, és hamarosan távozni is fog. Az iráni nép és a modzsahedinek már most sem engedik meg neki, hogy végrehajtsa mindazt, amit határtalan szadizmusa diktál.” A modzsahedin vezető azt mondotta, hogy az iráni nép „demokráciát, függetlenséget, társadalmi-gazdasági fejlődést és békét követel”, és az iráni kivégzések, a 12 ezer iráni politikai fogolyra kényszerített súlyos körülmények elleni tiltakozásra szólította fel a nemzetközi közvéleményt, a külföldi állam- és kormányfőket. A vasárnapi merénylet előre látható volt, természetes dolog, hogy az erőszak szervezői akciójuk áldozatává válnak” — jelentette ki hétfőn az Europe—1 rádióban Abel Hasszán Baniszadr, a franciaországi emigrációban élő volt iráni államfő. Baniszadr azonban hozzáfűzte, hogy a merénylet előkészítésében semmiféle szerepet nem játszott. A volt elnök elmondotta, hogy a közelmúltban levelet intézett Khomeini ajatollahhoz és ebben a szabadságjogok helyreállítását követelte Iránban. Baniszadr szerint Khomeini „engedni fog” bár nem közölte, mire alapozza e véleményét. Az exelnök annak a véleményének adott hangot, hogy ilyen merénylet megszervezése nem lett volna lehetséges „népi támogatás nélkül”. Ugyanakkor elismerte, hogy Khomeini erőt képvisel Iránban, ezt azonban „negatív erőnek” nevezte. Teherán: az iráni miniszterelnöki hivatal kiégett épülete a pokolgépes merénylet után TELEFOTÓ - MTI Külföldi Képszolgálat Honecker-Schmidt levélváltás Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke hétfőn fogadta Klaus Böllinget, az NSZK állandó berlini képviseletének vezetőjét, és átadta neki válaszát Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár levelére. A bonni kormányfő július 24-én fordult levélben Honeckerhez és ebben — mint ismeretes — legfelsőbb szintű tárgyalásokat javasolt a két német állam közötti nyitott problémák rendezésére. Mint hivatalosan közölték, Honecker kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket vitatott meg a nyugatnémet képviselet vezetőjével. Első nap, első óra az első osztályban, a Pataky István téri I. számú Általános Iskolában. Tudósításunk a tanévnyitóról az 5. oldalon Danis Barna felvétele Konkrét lépéseket a leszerelés érdekében Felhívások a második világháború kirobbantásának évfordulóján A lengyel országos békebizottság, valamint az európai biztonsági és együttműködés lengyel társadalmi bizottsága közös nyilatkozatot adott ki abból az alkalomból, hogy 42 évvel ezelőtt, 1939. szeptember 1-én támadta meg a hitleri Németország Lengyelországot, ami egyben a második világháború kitörését jelentette. A nyilatkozat rámutat: a lengyel közvélemény nagy nyugtalansággal figyeli a nemzetközi helyzet jelentős rosszabbodását, ami elsősorban annak következménye, hogy a NATO tovább erőlteti a fegyverkezési hajszát. Ez a lengyel nép legéletbevágóbb érdekeit veszélyezteti, miként a világ más népeiét is, és nukleáris konfliktus veszélyét hordozza magában. A lengyel békemozgalom, csatlakozva valamennyi jóakaratú emberhez, követeli, hogy az Egyesült Államok mondjon le a neutronfegyver gyártásáról. A második világháború kitörése 42. évfordulóján a lengyel békemozgalom követeli a feszültséget, konfrontációt szító lépések beszüntetését, az enyhülési politikához való visszatérést, és azt, hogy történjenek konkrét lépések a leszerelés érdekében — hangzik a nyilatkozat. A fegyverkezési hajsza fokozódása miatt aggodalmukat fejezték ki, és elítélték a neutronfegyver gyártásáról hozott amerikai döntést az észak-európai országok békeszervezeteit képviselő küldöttek vasárnap, a Helsinkiben befejeződött konzultatív találkozójukon. A Finnországból, Svédországból, Norvégiából, Dániából és Izlandról érkezett küldöttek találkozójáról kiadott közlemény a többi között hangsúlyozza: Nem szabad megengedni, hogy új típusú nukleáris fegyvereket telepítsenek Európában. Haladéktalanul meg kell kezdeni a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti tárgyalásokat ebben a kérdésben. A pápa békefelhívása II. János Pál pápa a náci Németország agressziójának, a második világháború kitörésének évfordulója alkalmából békefelhívásban fordult a világ valamennyi nemzetéhez, politikai rendszeréhez, az államférfiakhoz és a haderők vezetőihez. Castelgandolfóban, mintegy 14 ezer zarándok előtt mondott szokásos vasárnapi beszédében, a leszerelésre szólított fel és valamennyi nukleáris fegyver sürgős betiltását javasolta. Emlékeztetett a Hirosimában és Nagaszakiban tett februári látogatása alkalmából elhangzott felhívásra, s arra a tényre, hogy az első atombomba ledobása óta a nukleáris fegyverek mind menynyiségükben, mind minőségükben, mind pusztító erejükben jelentősen nőttek. — Most ismét újra erőteljesen hangsúlyozni kell, hogy minden erő összefogására szükség van a béke biztosításához — mondotta II. János Pál.