Népszava, 1982. május (110. évfolyam, 101–125. sz.)

1982-05-01 / 101. szám

Világ proletárjai,egyesüljetek! ■ szombat, 1982. május 1. ■ no. évfolyam, 101. szám ■ ára­­,86 forint HMújjusi köszön­tő Csellók Juditnak, a SZOT titkárának rádió- és tévébeszéde Kedves elvtársnők! Kedves elvtársak! Május elsejének, a teremtő munka, az alkotó ember és a munkásösszefogás nemzetközi ün­nepének előestéjén a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköz­­társaság kormánya és a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa nevében tisztelettel köszöntöm önö­ket , szocialista hazánk minden dolgozóját, egész lakosságát. Évtizedek óta az egész világon a dolgozó tö­megek nagyszerű seregszemléje ez a nap. Zász­lóink, transzparenseink hirdetik a munka és a béke elválaszthatatlan jelszavát: a munkát di­csérjük és a béke védelmében szólunk. Hazánkban egy biztonságos úton haladó, al­kotó kedvvel teli nép köszönti május elsejét. Emelt fővel ünnepelhetünk. Nemzeti összefo­gással, kitartó, áldozatos munkával gyarapítot­tuk ezt az országot. Eredményeinket elismerik a világban. Évtizedek tapasztalata bizonyság arra, hogy az őszinte, a reális politika megértésre, támoga­tásra talál szorgalmas, tehetséges népünk köré­ben. Jövőnket, terveinket erre a politikára, erre a megértésre, támogatásra alapozzuk. Kedves elvtársnők! Elvtársak! Keményebb időket élünk, mint korábban. Ered­ményeink gyarapítása nagyobb áldozatokat kí­ván. Tapasztaljuk ezt valamennyien. De a nehe­zebb körülmények között is arra törekszünk, hogy megőrizzük társadalmunk értékeit, élet­­körülményeink biztonságát, és erőt gyűjtsünk egy gyorsabb ütemű fejlődéshez. Népünk előtt egyre érthetőbbé válik, hogy csak akkor tudjuk megvédeni életkörülményein­ket, valóra váltani terveinket, ha a lehetősé­geink, adottságaink szerint mindenütt jobban, eredményesebben dolgozunk. Csak kitartó mun­kával lehet szebbé tenni az életet, gazdagabbá a hazát, a társadalmat s vele az ember hétköz­napjait és ünnepeit. Ezen az úton javíthatunk a ma még nehezebb körülmények között élők anyagi helyzetén is. Milliók értik meg és vállal­ják ezt a programot. Életünk soha nem volt mentes megoldást kí­vánó gondoktól. Most sem az. A meglevő fe­szültségek, ellentmondások feloldhatók, az egyén becsületes, odaadó munkájával, pártunk és né­pünk összefogásával, a demokratizmus kitelje­sítésével. Ez társadalmunk erejének kiapadha­tatlan, éltető forrása. A fejlődő szocialista de­mokrácia kedvező légkört teremt az emberi ér­ték és tehetség kivirágzásához, az alkotó, újat teremtő munkához, a szükséges és folyamatos megújuláshoz. Demokratikus gyakorlatunkat erősítve érhet­jük el, hogy életünk minden területén még na­gyobb tisztelet övezze a dolgozó embert, hogy mindenütt rangja szerint kezeljék a jól végzett, becsületes munkát. Ezt a szándékot fejezik ki a kormány intézkedései, és a szakszervezetek tö­rekvései is ezt szolgálják. Az értéket teremtő ember munkája jogán mond véleményt közös dolgainkról. Csak a tisz­tességesen elvégzett munka adhat felhatalma­zást erre, és a kezdeményezés, a szorgalom te­remthet egyéni és társadalmi biztonságot. Társadalmunkban ezek a vonások a megha­tározók. Ezért lehetünk bizakodóak, hogy elér­jük céljainkat. Hazánk boldogulása, demokra­tikus viszonyaink fejlődése nemcsak a mi ér­dekünk. Haladásunk szolgálata igazi hazafias és internacionalista tett. Ezzel érvet, hitet, példát adhatunk azoknak, akik jövőjüket a szocializ­musban látják. Kedves elvtársnők! Elvtársak! Minden május elsejére napsütést, jó időt remé­lünk. Holnapunk egéről mégsem tűnik el min­den felhő. A világra figyelő ember nyugtalan, mert hallja, látja, hogy újra felerősödött a há­ború híveinek hangja. Az imperializmus szélső­séges vezető körei elszántan fegyverkeznek, ka­tonai fölényük megteremtésére törekszenek. Megkísérlik belesodorni az emberiséget egy újabb hidegháborúba, és Európát nukleáris ka­tasztrófával fenyegetik. Minden eszközt igény­be vesznek, hogy az enyhülésnek gátat vesse­nek. A békés egymás mellett élés elvei és gya­korlata helyébe a politikai zsarolás eszközeit állítják. Hátrányos intézkedésekkel próbálják a szocialista országok gazdasági fejlődését lassí­tani. A világ haladó erői nagy aktivitással és szer­vezettséggel lépnek föl a háborús légkör létre­hozását, a feszültségek fokozását célzó imperia­lista politikával szemben. A szakszervezeti vi­lágkongresszus Havannában hangot adott a nem­zetközi munkásosztály törekvéseinek: olyan vi­lágot akarunk, amely mentes a háborús félel­mektől, a háború veszélyeitől. Olyan világra van szüksége az embereknek, amelyben béké­sen lehet élni és dolgozni. Ezért fogadják a felelősen gondolkodó mil­liók, köztük a gyermekeik sorsáért aggódó anyák egyetértéssel a Szovjetunió békeakaratának megnyilvánulásait, ezért értékelik nagyra béke­javaslatait. Bíznak abban, hogy a szocialista országok — a világ haladó erőivel együtt — ké­pesek útját állni a hidegháborúnak, a fegyver­kezésnek. Ez a Magyar Népköztársaság törek­vése is. Népünk csak békében képes megalkotni a szocialista jövőt. Mi optimisták vagyunk! Szilárd tagjai va­gyunk a szocialista országok testvéri közössé­gének és megbízható partnerei minden olyan nemzetnek, amellyel kapcsolatainkat a kölcsö­nösség elve alapján fejleszthetjük. Meggyőződé­sünk, hogy csökkenthető a veszély. A háború el­kerülhető. Kedves elvtársnők! Elvtársak! Jelszavunk ma is, holnap is: munka, béke, szo­cializmus. Nemzeti lobogónk és a munkásosz­tály vörös zászlaja alá hívjuk május elsején mindazokat, akik tenni, dolgozni, harcolni akar­nak egy békés, boldogabb világért, gyermekeink, az emberiség szebb jövőjéért. Kádár János Angyalföldön Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken Angyalföldre látogatott. (Tudósításunk az 5. oldalon.) Rédei Ferenc felvétele ■■■■■■■■■■ az első magyarországi május elsején százezer munkás teszi le a szerszámot, s rendez felvonulásokat, gyűléseket 1890 A Tanácsköztársaság vörös virág- és zászlódíszbe öltözött fővárosának utcáin százezernyi felvonuló tesz hitet a proletárállam mellett 1919 Az első szabad május elseje: félmillió ember harci sereg­szemléje a munkásegység jegyében 1957 A hatalmát megszilárdító dolgozó nép elemi erejű tün­tetése a forradalmi eszmék, a szocializmus ügye mellett. (Az egykori felvonulók közül néhánynak bemutatjuk élet­útját lapunk 8-9. oldalán.)

Next