Népszava, 1982. július (110. évfolyam, 152–178. sz.)

1982-07-01 / 152. szám

4 A több húsért Három fiatal védnökségi programja Merényi Juditot, az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség főelőadóját és két közvetlen kollégáját a húsprogram KISZ-védnökségének országos operatív bizottságába választották. A mezőgazdasági szekció titkári teendőit én látom el — mondja Judit,r- Rengeteg munka. Például meg kell szervezni az ifjú gépifejők V. országos versenyének döntőjét, a fiatal állattenyésztő szakmunkások találkozóját. A mezőgazdasági szekció hat pontból álló programot dolgozott ki. Fő célkitűzéseink közé tartozik a szarvasmarha-, ezen belül a tehénállomány fejlesztése. A sertésállomány- és vágósertés-termelésiben elért eredmények megtartása, a vágóbaromfii rugalmas, a piaci igényekhez igazodó további növelése. De hát milyen is Merényi Judit eddigi pályafutása? Az agrártudományi egyetem elvégzése után a fiatal lány az állattenyésztési felügyelőségen kezdett el dolgozni. — Ide kötődtem, csak az itteni feladatoknak éltem. Most, hogy titkár lettem, többet megyek, kapcsolatokat teremtek, igyekszem sokoldalúan tájékozódni. Járom a mezőgazdasági nagyüzemek szarvasmarhatelepeit. Sok ismerőst, munkatársat szereztem a munkahelyemen és a gazdaságokban. — Apám szintén az állattenyésztésiben dolgozik. Tőle nagyon sokat tanultam és tanulok ma is. Irányítja szakmai fejlődésemet, segít, hogy a hirtelen kapott, s örömmel vállalt KISZ-megbízatásnak eleget tehessek. Ne váljék formálissá a védnökségben vállalt munkám. — A szűkebben vett hivatali munkám a kettős hasznosítású magyartarka szarvasmarha- törzstenyészetek kijelölése, ellenőrzése, párosítási tervének elkészítése. Ennek az állatfajtának a húsa még ma is igazi csemegének számít a nyugati piacokon, tejének zsírtartalma pedig a holstein fajtánál magasabb. Úgy érzem, az én munkám is benne van abban, hogy az 1980. évi 4283 literről 1981-ben 4454 literre emelkedett a tehenenkénti tejtermelési átlag a 9 magyartarka törzstenyészetben. — Hogy több hús legyen, jobbé kell tenni az állatok szelekcióját, korszerűsíteni az ivadékvizsgálati módszereket, ebben segít az OTÁF Számítástechnikai Központja. — Az elmúlt években munkánkra a nagy beruházások felett vállalt védnökség volt a jellemző — veszi át a szót dr. Pálházy István főelőadó." — A következő időszak feladata: a minőség javítása, a hatékonyság növelése. — Még mindig csak a gépesítés bűvöletében élünk. Sok helyen sajnos, ennek megfelelően kezelik a jószágot is. Pedig a tehenet biológiai lénynek kell tekinteni. Ápolni, tisztítani, rendben tartani. A gondoskodást meghálálja, tejjel, hússal fizet érte. — Nézetét mások is osztják? — Mielőtt az OTÁF-hoz kerültem, hat esztendőt töltöttem a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezetben. Ott találkoztam állatszerető embereikkel. Tőlük lestem el a gyakorlati fogásokat. Háromszor nyertünk tejtermelési különdíjat, a hat esztendő alatt csaknem 1000 literrel nőtt az egy tehénre jutó tejtermelés. Mikor két évvel ezelőtt hívtak az intézményhez, nem tudtam ellenállni. Vonzott, hogy túlláthatok egy üzem határain, és részt vehetek az ország szarvasmarha-tenyésztésének szervezésében. Keressük a lehetőségeket olyan objektív vágási, értékesítési koncepció kidolgozására, amivel a tenyésztő és feldolgozó üzem is jól jár. Csökkenteni a borjúelhullást, hogy minél több legyen a piacképes vágómarha. Ez felel meg leginkább népgazdaságunk bel- és külpiaci érdekeinek. A mezőgazdasági szekció elnökhelyettese Z. Szabó Zoltán osztályvezető. — A „rangom" nem azt jelenti, hogy ülök a székben és dirigálok. Ifjúsági szövetségünk — figyelembe véve a hústermelés növelésének népgazdasági fontosságát — 1973-ban védnökséget vállalt a húsprogram sikeres megvalósításáért. Az eltelt időszak alatt a munkaformák széles skáláját alkalmazták, rengeteg tapasztalatot gyűjtöttünk. A célok, amelyeket a védnökség alapszerződésében meghatároztunk, kissé változtak az évek folyamán. — A kezdeti szakaszban a hizlaldák, a vágóhidak vagyis a hústermelés feltételeinek megteremtése volt a feladat — mintegy 170 szakosított állattartó telep, több húsüzem, baromfifeldolgozó készült el közreműködésünkkel —, ma ezen létesítmények lehető legjobb hasznosításán van a hangsúly. Ehhez szükséges a partnerüzemek és a KISZ-szervezetek együttműködésének erősítése. — Kétségtelen, hogy javultak az állattenyésztés, a húsfeldolgozás, a kiskereskedelmi forgalmazás feltételei, kiegyensúlyozottá vált a belső húsellátás, nőtt az export. A mozgalomban részt vevők több százezer társadalmi munkaórát teljesítettek a KISZ-húsprogramvédnökség beindítása óta eltelt időszak alatt. Nem kell statisztikát lapozgatni, szavainak hitelességét elfogadjuk. Bizonyítják ezt az elért eredmények. Bóna Zoltán Munkacsoport a műszaki fejlesztés gyorsításáért Mérséklik az energiaveszteséget — Felderítik az újításokat — Gyártót keresnek Innovációs bizottság alakult Tatabányán, a Komárom megyei MTESZ kezdeményezésére. A közgazdászokból, mérnökökből álló társadalmi munkacsoport segítséget kíván nyújtani a megye üzemeinek, vállalatainak a műszaki fejlesztés gyorsításához, a termelési technológiák tökéletesítéséhez, a piaci munkához. Első lépésként 60 gazdálkodó egységtől írákban választ kértek arra, hogy milyen új fejlesztésetkkel foglalkoznak, s ezek megvalósításához igénylik-e az új bizottság együttműködését. A válaszok biztatóak. A Komárom megyei Távhőszolgáltató Vállalat például a vezetékhálózatban keletkező energiaveszteség csökkentésénél, a Komáromi Állami Gazdaság a számítástechnika alkalmazásánál és a másodlagos nyersanyagok, melléktermékek hasznosításánál számít az innovációs bizottság közreműködésére. A komáromi vasöntöde az eddiginél hatásosabb anyag- és energiatakarékossági módszerek bevezetéséhez, a tatabányai Delta Ipari Szövetkezet a különböző technológiai folyamatok korszerűsítéséhez vár javaslataikat az új társadalmi bizottságtól. A vállalatoktól kapott megbízások, feladatok mielőbbi és sikeres teljesítése érdekében az innovációs bizottság kapcsolatot teremt a veszprémi akadémiai bizottsággal, illetve egyetemek, főiskolák tanszékeivel. Programjában szerepel a megye üzemeiben már jól bevált újítások felderítése, hogy azokat bevezetésre ajánlják más vállalatoknak is. A tapasztalatok szerint ugyanis számos, másutt is hasznosítható újítás azért reked meg az üzemek falai között, mert nincs aki forgalmazza, terjessze. Az innovációs bizottság szorgalmazza az újítások cseréjét ésgyártót is keres az olyan újítások bevezetésére, amelyeket eddig kivitelező hiányában nem tudtak hasznosítani. (MTI) Vízzel hígítható műgyanta festék Vízzel hígítható műgyanta festéket fejlesztettek ki a Budalakk Festék- és Műgyantagyárban. Az egyúttal korróziógátló festék hazai változatának kialakítását egyik legjelentősebb partnerük, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár igényei alapján kezdték meg, ahol azt már kísérleti jelleggel alkalmazzák. A diszperziós műgyanta festék elterjedése jelentős változásokat hozhat az üzembiztonság, a munkaegészségügy, a környezetvédelem és a gazdaságosság területén. A hagyományos műgyanta -festékeket ugyanis olajszármazékú oldószerekkel hígítják, amelynek párolgása miatt a festőüzemeket, -műhelyeket tűz- és robbanásveszély szempontjából a legmagasabb veszélyességi kategóriába sorolják. Vizes oldatoknál és diszperzióknál ez a párolgás viszont nem veszélyezteti az ott dolgozókat, így alkalmazása már a beruházásoknál csökkenti a költségeket. KGST-szabványügyi tanácskozás Korszerűsítik az elavult előírásokat Olajos Józsefnek, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökének vezetésével küldöttség utazott az NDK-beli Neubrandenburgba, ahol ma kezdődik a KGST Szabványügyi Együttműködési Állandó Bizottságának ülése. A 20 éve alakult bizottság a mostani ülésen mintegy 240 KGST-szabvány jóváhagyásáról dönt. A jóváhagyásra kerülő fontosabb szabványok — melyek közül 25-öt magyar szakemberek dolgoztak ki — a fémforgácsoló szerszámgépek, a villamos felvonók fő paramétereit, a könynyűipari gépek típusait, a traktorok, mezőgazdasági gépek, valamint az ásványolaji termékek vizsgálati módszereit szabályozzák. A tanácskozáson megvitatják a KGST-szabványok kidolgozásának jövő évi munkatervét is. Az elképzelések szerint 1983-ban a szocialista országok nemzetközi szervezete összesen 1900 témában alkot új, vagy korszerűsít régebbi szabványokat. Ezek közül néhány — az integráció szempontjából is jelentős — szabvány a mezőgazdasági gépek, számítógépek, gépkocsik villamossági berendezéseinek műszaki követelményeit, az autóbuszok biztonságtechnikai követelményeit, valamint az élelmiszerek vizsgálati módszereit szabályozza majd. Az ülésen aláírják azt a megállapodást is, amely a mérőeszközök típusvizsgálatának és hitelesítési eredményeinek kölcsönös elismerését szabályozza. (MTI) CSÜTÖRTÖK, 1982. JÚLIUS 1. NÉPSZAVA Kooperációs körkép (Folytatás az 1. oldalról) — még ma is az anyag beszerzőkön múlik, hogy a munkában nagyobb zavarok ne legyenek. A Budamobdi Járműszövetkezet például, amely az idén 750 olajszállító pótkocsi gyártására kapott külföldről rendelést, igen nehezen tudja beszerezni a gyártáshoz szükséges 400 tonna vaslemezt. A Ferroglobus csak 80 tonna szállítását tudta vállalni, további tételeket az anyagbeszerzők hét nagyvállalat nélkülözhető készleteiből vásároltak meg, s a még hiányzó mennyiséget is hasonló módon kénytelenek beszerezni. Néhány más vállalat munkáját a csomagolóanyag hiánya nehezíti. A Forte gyár például a fotópapírok és filmek csomagolásához gyakran késve kapja a kartont, a nyomdáktól a címkét, s az utóbbiak nyomása sem mindig kielégítő. Pedig a kitűnő minőségű termék hitelét is ronthatja a címke nyomásának árnyalatbeli eltérése. Hasonlóképpen csomagolóanyag-hiány idéz elő fennakadásokat a Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat munkájában. Az első félévben mintegy 200 millió forinttal kevesebb árut tudott kibocsátani mint tavaly ilyenkor, mert nem érkeztek meg kellő időben a különféle műanyag és üvegtégelyek, flakonok, papírdobozok. Ezért került forgalomba a tervezettnél kevesebb aerosolos termék, például rovarirtó, valamint habfürdő és sampon. (MTI) Drágul a kisméretű, tömör falazótégla A Tüzelő- és Építőanyagkereskedelmi Egyesülés, valamint a Tégla- és Cserépipari Tröszt közli, hogy a kisméretű tömör falazótégla fogyasztói ára a termelői ár emelkedése miatt 1982. július 1-vel 30 százalékkal nő. A többi téglaféle ára változatlan. (MTI) HÍRMAGYARÁZATUNK: Az Országos Anyag- és Árhivatalban megtudtuk, hogy július elsejétől megszűnik a kisméretű tömör tégla állami dotációja, és ezzel együtt a termék az eddigi maximált árforma helyett a szabad árformába kerül. Vagyis a tömör tégla termelői és forgalmazói ezután önálló árpolitikát folytathatnak, aminek következtében a tömör tégla fogyasztói ára 30 százalékkal emelkedik. Az intézkedést több oldalról is megindokolták. Eszerint elsősorban a keresletet kívánják befolyásolni, vagyis az építkezőket arra ösztönözni, hogy tömör helyett lyukacsos téglát vásároljanak. Ez egyrészt azért kívánatos, mert míg lyukacsos tégla megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre, addig a tömör fajtából mind gyakoribbak a hiányok. Másrészt, mint elmondották, a tömör tégla pillérek, kémények építésére való, nálunk ésszerűtlenül használják falazóanyagként családi ház építéséhez. Sok kőműves ugyanis úgy véli, hogy a lyukacsos tégla nem elég szilárd, holott sokemeletes épületeket is biztonságosan lehet belőle emelni. A lyukacsos tégla szélesebb körű használatát indokolják energiatakarékossági megfontolások is. A tömör fajta kiégetéséhez melegebbre kell befűteni a kemencét, bár ez csak egyszeri ráfordítás. Tekintve azonban, hogy a lyukacsos tégla lényegesen jobb hőszigetelő, mint a tömör, aki az utóbbiból építkezik, az tartósan többet kénytelen a ház, a lakás fűtésére fordítani. Az évi fűtési költségek közötti különbözet több ezer forintos nagyságrendű egy-egy családi ház esetében. (S. M.) Idén 2500 tonnával, azaz 23 és fél százalékkal több ferroszilíciumot termel a Salgótarjáni Ötvözetgyár, mint a korábbi években. Vagyis ennyi ötvözőanyaggal szorul kevesebb behozatalra ebben az évben a magyar kohászat. A termelés növelését belső fejlesztéssel, házon belüli találmányokkal tették lehetővé a tarjániak. Tervüket az év első hat hónapjában valamelyest az időarányos hányad fölött teljesítették. Kulcsár József felvétele Ikarus Kuvaitnak A MOGÜRT és az Ikarus szerdán több mint négymillió dollár értékű szerződést írt alá a Kuwait Transport Company Közlekedési Vállalattal, 50 Ikarus 250—K típusú légkondicionált távolsági autóbusz exportjáról. A szállítandó autóbuszokból 15- öt hűtött ivóvízrendszerrel, 10-et pedig ivóvízzel, mosdóval, toilett-tel látnak el. A gyár a szállításokat még az idén megkezdi és legkésőbb 1983 januárjáig a teljes mennyiséget leszállítja. Kuvait a magyar autóipar hagyományos piaca. Mint már hírül adtuk, az idén már 50 Ikarust vásárolt a KTC. Darut helyettesítő emelő konténerek és panelidomok mozgatására szolgáló oszlopos emelőberendezés prototípusát készítették el a Dombóvári Vasipari Szövetkezetben. Segítségével ott is megoldható a rakodás, ahol nem áll rendelkezésre emelődaru. A szerkezetet kerekek segítségével targoncaként is használhatják, összeszereléséhez és irányításához mindössze két ember szükséges. Teherbírása hat tonna, tehát egy autóbuszt is felemelhet. Világgazdaság ■ Szófia, öt európai KGST-ország, köztük Magyarország erdészeti szakemberei tanácskoznak Szófiában. Az ötnapos szakmai konferencián a környezetvédelmi intézkedések összehangolásáról, az erdők társadalmi és gazdasági hasznosságáról, az erdőgazdálkodás gyakorlati kérdéseiről tárgyalnak. ■ Hongkong: Az Egyesült Államok korlátozza azoknak az „érzékeny” technológiáknak hongkongi kivitelét, amelyekről feltételezi, hogy közvetítéssel eljuthatnak Kínába. Az amerikai kereskedelmi minisztérium az utóbbi fél évben már több alkalommal tagadta meg hongkongi elektronikai cégektől — félvezető és integrált áramköröket gyártó társaságoktól — a gépvásárlásokat. A Hua Ko, az egyik érintett társaság elnöke máris kijelentette, még az idén megkezdik a félvezetők gyártását — amerikai tilalom esetén Nyugat-Európából importált gépekkel. ■ Canberra. Az ausztráliai kormány kedden azonnali hatállyal feloldotta az Argentína ellen kivetett valamennyi gazdasági szankciót. Canberra a szankciókat a brit kormány kérésére a Falkland- (Malvin)-szigetek argentin megszállásának megtorlására rendelte el. A megtorló intézkedések magukban foglalták a dél-amerikai ország áruinak importtilalmát és az argentin áruk exporthitel-finanszírozásának megszüntetését. ■ Lima. A perui köztársasági elnök bejelentette, hogy az ország távol marad az ezüstpiacoktól mindaddig, amíg az unciánkénti ezüstár el nem éri a 8 dollárt. Az államfő összefogásra szólította fel az ezüsttermelőket, alkossanak közös frontot az árak emelkedésének elősegítésére. Az államfő szerint nem jövedelmező a jelenlegi 5 dolláros unciánkénti ezüstár. ■ Tokió: Japán kereskedőházak arra készülnek, hogy amerikai gabonát szállítsanak Iránnak, Szíriának, és Líbiának. Elképzeléseik szerint a következő három évben 3 millió tonna feletti mennyiséggel látnák el az arab országokat. Az üzlet indoka a kereskedelmi házak szerint az, hogy egyrészt így enyhíteni lehet az Egyesült Államok és Japán között támadt kereskedelmi vitákat, másrészt pedig gabonához juthatnak az USA-val feszült politikai viszonyban álló országok. A tervet természetesen Japán még megvitatja az Egyesült Államokkal.