Népszava, 1982. október (110. évfolyam, 230–256. sz.)

1982-10-01 / 230. szám

lág proletárjai, egyesüljetek! ■ PÉNTEK, 1982. OKTÓBER 1. ■ 110. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM ■ ÁRA 1,40 FORINT Kuztír György befejezte bécsi tárgyalásait A magyar kormányfő sajtóértekezlete Heltai András, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Elégedetten térek haza a bécsi tárgyalásokról — jelen­tette ki Lázár György mi­niszterelnök csütörtökön, az osztrák fővárosban tartott sajtóértekezletén. A kormány elnöke, aki Bruno Kreisky kancellár meghívására há­romnapos hivatalos látoga­tást tett Ausztriában, beveze­tőben hangoztatta: igen elé­gedett a vendéglátójával, va­lamint Rudolf Kirchschläger szövetségi elnökkel folytatott eszmecseréivel, mert megbi­zonyosodhatott róla, hogy mindkét fél egyaránt törek­szik a példás jószomszédi vi­szony ápolására és továbbfej­lesztésére. Fontos közös megállapítás volt, hogy további távlatok vannak a kapcsolatok fel­fejlesztése előtt a gazdaság­ban csakúgy, mint a legkü­lönbözőbb egyéb területeken — jelentette ki a magyar kormányfő. A tárgyalásokon — mon­dotta Lázár György —, nagy teret kaptak nemzetközi kér­dések is. Teljes egyetértés volt abban, hogy a legfon­tosabb feladat a fegyverke­zési verseny megállítása, a világ válsággócainak felszá­molása. — Törekvésekben a kisebb országoknak is ugyan­olyan fontos szerepe lehet, mint a nagyhatalmaknak. Magyarország és Ausztria kifejezte szándékát és kész­ségét, hogy a lehetőségek szerint elősegíti a visszaté­rést az enyhülés politikájá­hoz a nemzetközi kapcsola­tokban. Lázár György a kérdések­re válaszolva beszélt a szo­cialista országok közötti gaz­dasági együttműködés fon­tosságáról, hatékonysága nö­velésének szükségességéről, és azokról az erőfeszítések­ről, amelyeket a tagállamok ebbe az irányba tesznek. Szólt a magyar gazdasági helyzet eredményeiről és gondjairól, kiemelve, hogy hazánk a nehéz gazdasági vi­szonyok között is megőrizte fizetőképességét, és az idei tőkés külkereskedelmi forga­lom is várhatóan aktív lesz. Említést tett a magyar energiagazdálkodás helyzeté­ről, problémáiról, és arról, hogy fokozott takarékosság­gal oldjuk meg a növekvő energiaszükségletek kielégí­tését. Beszélt a magyar—osztrák gazdasági együttműködés le­hetőségeiről, s elmondotta, hogy többek között a hírköz­lésben, az energiaiparban és a harmadik országokkal való kooperációban van lehetőség a továbblépésre. Aláhúzta Magyarország készségét a gazdasági együttműködés fejlesztésére a kölcsönös elő­nyök alapján, és kijelentet­te, hogy hazánk kész meg­vizsgálni azokat az osztrák javaslatokat, amelyek ezt a célt szolgálják. Lázár György kiemelte, mennyire nagyrabecsüli a magyar közvélemény Auszt­ria külpolitikáját, Kreisky kancellár erőfeszítéseit a béke, a biztonság, az álla­mok közötti kapcsolatok fej­lesztése érdekében. Lázár György, felesége, va­lamint a kíséretében levő személyiségek csütörtökön délután különvonaton haza­utaztak. A magyar vendége­ket a kancellári hivatal és a külügyminisztérium vezető munkatársai búcsúztatták az osztrák főváros Déli pálya­udvarán. A Minisztertanács elnökét, feleségét és kíséretét a Kele­ti pályaudvaron Sarlós Ist­ván, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter és Szarka Ká­roly külügyminiszter-helyet­tes fogadta. Jelen volt And­reas Berlakovich, az Osztrák Köztársaság budapesti nagy­­követségének ideiglenes ügy­vivője. M­iölös költemény a tátoga­lásról Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke dr. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köz­társaság szövetségi kancel­lárjának meghívására 1982. szeptember 28. és 30. között hivatalos látogatást tett Ausztriában. A Miniszterta­nács elnökét fogadta dr. Ru­dolf Kirchschläger,­­az Oszt­rák Köztársaság szövetségi elnöke. Lázár György miniszterel­nök és dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellár szívé­lyes és nyílt légkörben beha­tó véleménycserét folytatott a magyar—osztrák kapcsola­tokról, valamint az időszerű nemzetközi kérdésekről. A megbeszéléseken a kor­mányfők aláhúzták annak a tevékenységnek a jelentősé­gét, amelyet Magyarország és Ausztria kétoldalú kapcso­latai továbbfejlesztése és az enyhülési folyamat tovább­vitele érdekében kifejt. Mindkét fél aggodalmát fejezte ki a nemzetközi fe­szültség növekedése, a kelet -nyugati kapcsolatok rom­lása miatt. Ilyen körülmé­nyek között különösen fon­tosnak tartják a helyzet to­vábbi rosszabbodásának megállítását, a határozott visszatérést az enyhülés és az államok közötti konstruk­tív együttműködés politiká­jához. Aláhúzták, hogy a Magyar Népköztársaság és (Folytatás a 3. oldalon) Illést tartott a Minisztertanács Inf­ szabtílisok a lakásépítés és -fenntartás, valamint a lakásgazdálkodás és -elosztás továbbfejlesztésére 3 Miniszteri jelentés a táppénzhelyzetről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén megvitatta és el­fogadta a lakásépítés és -fenntartás, valamint a la­kásgazdálkodás és -elosztás továbbfejlesztését szolgáló jogszabályokat, amelyek célja a lakáshoz jutás esé­lyeinek javítása, a lakosság arányosabb teherviselésének kialakítása, a saját lakás építésében való érdekeltség fokozása, a lakásfenntartás állami terheinek mérséklése, továbbá a helyi tanácsok ön­állóságának bővítése. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az egészség­­ügyi miniszter jelentését a táppénzrendszerről 1976-ban hozott határozat végrehaj­tásának tapasztalatairól, megállapította, hogy az ál­lami és társadalmi szervek, valamint az egészségügyi hálózat munkája nyomán az utóbbi években megállt a táppénzesek arányának nö­vekedése. A Minisztertanács a társadalmi fegyelem nö­velése, az ellenőrzés foko­zása útján lehetőséget lát az indokolatlan táppénzkifi­zetések további mérséklésé­re. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a külföldi részvétellel működő gazda­sági társulások magyar vám­szabad területen történő lé­tesítéséről szóló előterjesz­tést. Felhatalmazta a pénz­ügyminisztert, hogy a szük­séges jogszabályokat kiadja és — az érdekelt miniszte­rekkel egyetértésben — in­dokolt esetben egyedileg engedélyezhesse a jogszabá­lyok egyes pontjainak alkal­mazását vámterületen mű­ködő vegyes vállalatokra is. (H­írmagyarázatunk a 3. oldalon) Együttes akciókat a béke és a leszerelés érdekében Az SZVSZ felhívása a világ szakszervezeteihez Gáspár Sándor beszéde Prágában A Szakszervezeti Világszö­vetség irodájának — az SZVSZ 35 tagú irányító tes­tületének — Prágában tar­tott kétnapos ülésszaka csü­törtökön a béke és leszere­lés kérdéseinek szentelt kü­lön üléssel folytatódott. Az ülés munkáját Gáspár Sán­dor, az SZVSZ elnöke, a SZOT főtitkára vezette. Vitaindítójában Gáspár Sándor megállapította, hogy noha a népek világszerte követelik a fegyverkezési hajsza megszüntetését és a leszerelés fokozatos megva­lósítását, az Egyesült Álla­mok továbbra is nukleáris katasztrófa szélére akarja sodorni az emberiséget. Eközben a tőkés világban folytatódik a gazdasági vál­ság, a munkanélküliség át­lagosan már 11 százalékos rekordarányt ért el, és a ha­dikiadásokat a dolgozók szo­ciális vívmányainak rovásá­ra fedezik; a fejlődő orszá­gokban tovább romlik a helyzet, s a nemzetközi kap­csolatok rosszabbodása sú­­lyosan bomlasztja az orszá­gok közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködést. Ezután elmondta: az idén februárban Havannában le­zajlott X. szakszervezeti vi­lágkongresszus jól rámuta­tott arra a világos összefüg­gésre, amely a békéért és­ leszerelésért vívott harc, va­lamint a dolgozók gazdasági és szociális követeléseinek kielégítéséért folyó küzde­lem között van. A néhány évvel ezelőtti helyzettel el­lentétben ma már nincs olyan szakszervezet, bár­mely irányzathoz tartozzék is, amely elhanyagolná a békéért való harcot. Olyan feladat ez, amely szerves ré­szévé válik a szakszerveze­tek akcióprogramjának, és amelynek tekintetében reális lehetőség van a különféle irányzatok szélesebb nem­zetközi akcióegységének meg­teremtésére. Vannak bizo­nyos különbségek a szakszer­vezetek között annak­ meg­ítélésében, hogy kik a fele­lősek a fegyverkezési hajszá­ért. De mindenki egyetért azzal, hogy meg kell fékezni a fegyverkezési hajszát és helyette gazdasági és szociá­lis célokra fordítani az erő­ket. Mind többen értik meg és üdvözlik a Szovjetunió által eddig előterjesztett, konstruktív leszerelési ja­vaslatokat is. Az SZVSZ elnöke a to­vábbiakban arról szólt, hogy a decemberi NATO-ülés új­ra meg fogja tárgyalni a közép-hatótávolságú rakéták nyugat-európai telepítését. A telepítés elleni kampány­ból az SZVSZ köré tömörült erők is kivették részüket, s a tavaly Genfben rende­zett IV. európai szakszerve­zeti konferencia tanúsította, hogy aggodalmaikat sok nyu­gat-európai szakszervezet osztja. A tiltakozások hatás­sal voltak néhány nyugat­európai ország uralkodó pártjainak álláspontjára is. A veszély azonban még nem múlt el, ezért a szakszerve­zeteknek továbbra is erős nyomást kell kifejteniük a rakétatelepítést változatlanul szorgalmazó NATO-körökre. Egyidejűleg még jobban meg kell magyarázniuk a töme­geknek, hogy a nyugat-eu­rópai rakétaprogramnak mi­lyen súlyos következményei lehetnek nemcsak a háborús veszély fokozása szempont­jából, hanem gazdasági té­ren is — mondotta Gáspár Sándor, s javasolta, hogy a NATO-ülésnek küldjön til­takozó üzenetet az a 358 szervezet, amely részt vett a X. szakszervezeti világkong­resszuson. Végül hangoztatta, hogy a szakszervezetek nagy erőket képviselnek, s ezek a világ más békeerőivel együtt képesek meghiúsíta­ni a háborúra spekulálók ter­veit. A vitaindító után az SZVSZ irodájának számos tagja — köztük Sztyepan Sa­­lajev, a szovjet szaktanács elnöke, Pierre Gensous, a francia CGT titkára és Eliasz Habre, a libanoni Fenasol szakszervezeti tömörülés fő­titkára, az SZVSZ alelnöke — fejtette ki véleményét a békeharccal összefüggő szak­­szervezeti feladatokról. Az ülés végén a résztvevők elfogadták annak a felhívás­nak a szövegét, amelyet az SZVSZ intéz a másik két je­lentős nemzetközi szakszer­vezeti tömörüléshez, a Sza­bad Szakszervezetek Nemzet­közi Szövetségéhez és a Munka Világszövetségéhez, valamint regionális szerve­zeteihez. A felhívás többek között hangoztatja: " Az SZVSZ irodája, amely külön ülést tartott a béke és leszerelés kérdései­ről, felhívja az SZSZNSZ-t, az MVSZ-t és regionális szervezeteiket, hogy tegye­nek rendkívüli intézkedése­ket a fegyverkezési hajsza bármilyen kiterjesztésének megakadályozására, az új fegyverrendszerek bevezeté­sét célzó tervek érvénytele­nítésére, és fejtsenek ki nyo­mást azért, hogy a jelenleg folyó leszerelési tárgyaláso­kon kötelező megállapodások szülessenek.­­ Mi mindannyian, nem­zetközi és regionális szak­szervezeti szervezetek, ál­lást foglalunk a béke és a leszerelés ügyében. Ezek az* állásfoglalások és az azok­ alapján indított akciók* majdnem azonosak. De ed­dig szétszórtan dolgoztunk, s ez csökkenti az egész nem­zetközi szakszervezeti moz­galom akcióinak hatékonysá­gát. Hisszük: eljött az ideje annak, hogy egyesítsük erő­inket, és összehangoljuk ak­cióinkat a béke és leszerelés érdekében.­­ Ezért javasoljuk, hogy találkozzunk, és együtt vizs­gáljuk meg ezt a létfontos­ságú kérdést. A találkozóhoz semmiféle előfeltételt nem szabunk. Az az érdekünk, és úgy hisszük, a tietek is, hogy akcióink egybehangol­­tabbak és hatékonyabbak le­gyenek. (Folytatás a 2. oldalon) Budapestre érkezett Janez Zemljarics Marjai Józsefnek, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének meghívására csütörtö­kön hivatalos, baráti látoga­tásra Budapestre érkezett Janez Zemljarics, a Szlovén Szocialista Köztársaság Vég­rehajtó Tanácsának elnöke. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Marjai József fo­gadta. Délután a Parlament­ben megkezdődötek a hiva­talos tárgyalások. A megbe­szélésen a gazdasági, kultu­rális, tudományos együttmű­ködés fejlesztésének további lehetőségeit vizsgálták meg.

Next