Népszava, 1982. november (110. évfolyam, 257–281. sz.)

1982-11-02 / 257. szám

2 Magyar-bolgár hivatalos tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) látták az árucsere-forgalom továbbfejlesztésének lehető­ségeit, a gyártásszakosítás és a termelési kooperációk kér­déseit. Megvizsgálták a ma­gyar-bolgár gazdasági, mű­szaki és tudományos együtt­működés aktuális teendőit, valamint az 1986—90-ig ter­jedő tervidőszak tervegyezte­tési tárgyalásainak előkészí­tését. Megbeszéléseket folytattak a szocialista gazdasági integ­ráción belüli magyar—bolgár kapcsolatokról és a szocialis­ta gazdasági együttműködés további feladatairól. A tárgyaló felek véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű problémáiról, külö­nös tekintettel a kontinen­sünk békéjével és biztonsá­gával kapcsolatos kérdések­re. Fegyveres összecsapások Bejrúttól délkeletre Izrael feltételeket szab Egyiptomnak a tabai határkérdés vitájában Fegyveres összecsapások vol­tak vasárnap a Bejrúttól dél­keletre fekvő Kaifun város­ban keresztény milicisták és drúz harcosok között. A har­cokban tüzérségi erőket és aknavetőket is bevetettek. Hírügynökségi jelentések szerint a vasárnapi lövöldö­zés a legsúlyosabb összetűzés volt október 15-e óta, amikor izraeli fegyveresek vették át az ellenőrzést e térségben a több napos keresztény—drúz vil­longások után. Az izraeliek egy hét múlva kivonultak a körzetből. A vasárnapi lö­völdözések után több izraeli harckocsit vezényeltek visz­­sza a helyszínre. Vasárnap este rendkívüli ülést tartott a libanoni mi­nisztertanács. A megbeszélé­sen részt vett Gemajel ál­lamfő is. Az ülés után Safik el-Vazzan miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy azon elsősorban Gemajel marokkói tárgyalásainak témáit vitat­ták meg. Hétfőn délelőtt egynapos munkalátogatásra Marokkó­ba érkezett Amin Gemajel. Izrael feltételhez köti az Egyiptommal tisztázatlan ha­tárkérdés megvitatását. A ta­bai határkörzet ügyét a kor­mány a kétoldalú kapcsola­tok normalizálását előíró ösz­­szes megállapodás újratár­gyalásának részeként hajlan­dó tanácskozás tárgyává ten­ni — közölte vasárnap a ka­binet üléséről tájékoztató Dan Meridor kormányszó­vivő.­ Kimondott feltételül nem szabta meg ugyan a liba­noni invázió nyomán Kairó­ba hazahívott Tel Aviv-i egyiptomi nagykövet vissza­térését állomáshelyére, de je­lezte: a kormány „elérkezett­nek látja az időt”, hogy Szaad Mortada visszautazzon Tel Avivba. Ami az Eilati-öbölnél fekvő Taba egy négyzetkilométeres körzetét illeti, Kamal Hasz­­szan Ali egyiptomi külügy­miniszter az elmúlt hét fo­lyamán üzenetben fordult iz­raeli kollégájához az ügy új­ratárgyalását kérve. Egyút­tal üzenetet juttatott el Scultz amerikai külügymi­niszternek is, akinél ameri­kai közbenjárást szorgalma­zott a határvita tisztázására. Simon Peresz, az ellenzéki Izraeli Munkapárt elnöke visszautasította a Palesztinai Felszabadítási Szervezetnek a napokban nyilvánosságra került tárgyalási javaslatát. Azt állította: minden tárgya­lás az „Izrael létét fenyegető palesztin állam megalakítását eredményezheti”. Peresz azt is hozzátette, hogy kérni fog­ja pártjának tagjait: ne tár­gyaljanak a PFSZ képviselői­vel. A PFSZ római képvise­lője ugyanis jelezte, hogy kész a párbeszédre Peresz­­szel, vagy pártjának bármely más politikusával. Előzetes letartóztatásba he­lyezték Eszmat Szadatot, a néhai elnök öccsét és három fiát. A vasárnapi kairói lap­jelentés szerint korrupcióval és jogtalan vagyonszerzéssel vádolják őket. (Reuter, MTI) Ezerkétszáz tengerészgyalogosból álló amerikai egység szállt partra Bejrút kikötőjében, hogy részt vegyen a több nemzetiségű ellen­őrző erők munkájában TELEFOTÓ - MTI Külföldi Képszolgálat Indira Gandhi és Zia ul-Hak találkozója Új-Delhiben „Utat nyitottunk a pakisz­táni—indiai kapcsolatok ja­vulása felé" — jelentette ki Zia ul-Hak pakisztáni elnök Új-Delhiben, miután rövid megbeszélést tartott Indira Gandhi indiai kormányfővel. Ez volt az első hivatalos in­diai—pakisztáni csúcstalál­kozó Indira Gandhi és az az­óta kivégzett Zulfikar Ali Bhutto tíz évvel ezelőtti szimlai tanácskozása óta. A találkozót mind a két ve­zető szívélyesnek és őszinté­nek nevezte. Zia ul-Hak csupán rövid időre szakította meg délkelet­ázsiai körútját Indiában. Új- Delhi után Thaiföldre, majd Indonéziába, Malaysiába és Szingapúrba látogat. (AP) Kambodzsai nyilatkozat Megengedhetetlen, hogy az ENSZ napirendre tűzze az úgynevezett kambodzsai kér­dés megvitatását — szögezi le a kambodzsai külügymi­nisztérium vasárnap közzé­tett nyilatkozata. A dokumentum emlékez­tet arra, hogy a Kambodzsai Népköztársaság kormánya teljes mértékben törvényte­lennek tartja a Pol Pot-re­zsim képviselőinek jelenlétét az ENSZ-ben. Ugyanakkor határozottan visszautasítja azt az állítást, hogy a dél­kelet-ázsiai feszültséget a vietnami csapatok kambod­zsai jelenléte okozza. Ezek a provokatív állítások azt a célt szolgálják, hogy megza­varják a kambodzsai nép épí­tő munkáját, amelyet törvé­nyes és demokratikus módon megalakított kormányának vezetésével folytat. (TASZSZ) Borbándi János Uiánbátorban A magyar—mongol gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési kormánykö­zi bizottság XVI. ülésszakára hétfőn Ulánbátorba érkezett a Borbándi János miniszter­­elnök­-helyettes, a magyar tagozat elnöke vezette kor­mányküldöttség. (MTI) Finn delegáció Moszkvában Johannes Virolainen, a finn parlament elnökének vezeté­sével parlamenti küldöttség érkezett hivatalos baráti lá­togatásra hétfőn Moszkvába. A küldöttség a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­sége meghívásának tesz ele­get. (MTI) Irak—Irán Folytatódtak a harcok Irán ígéretet tett arra, hogy választ ad a közép-keleti há­ború megszüntetésén mun­kálkodó iszlám bizottság ja­vaslataira Vasárnap eközben — mint a két fél hadijelentéseiből kitűnik —, ha mérsékelt he­vességgel is, de tovább foly­tatódtak a harcok a fronto­kon. Progressz—16 A Szovjetunióban vasárnap Föld körüli pályára bocsá­tották a Progressz—16 teher­űrhajót annak a programnak a keretében, amely a Szal­jut—7 űrállomás további mű­ködésének biztosítását szol­gálja. A teherűrhajó fogyóeszkö­zöket és más terheket szál­lít az űrállomásra. Pályaada­tai a következők: a Föld fel­színétől mért legnagyobb tá­volsága 263, legkisebb távol­sága 193 kilométer, keringé­si ideje 88,7 perc, pályájának az Egyenlítővel bezárt haj­lásszöge 51,6 fok. A Progressz—16 fedélze­tén elhelyezett berendezések rendeltetésszerűen működ­nek. A bolíviai bányászok támogatják az új elnök célkitűzéseit A bolíviai bányászok teljes támogatásukról biztosították az ország új elnökét, s meg­ígérték, hogy együttműköd­nek vele és a polgári kor­mánnyal a súlyos gazdasági válság legyőzésében. Hernan Siles Zuazo elnök, aki a katonai rezsim buká­sát követően októberben vet­te át tisztségét, vasárnap Catavi bányászközpontban beszélt abból az alkalomból, hogy harminc évvel ezelőtt államosították az ország ón­bányáit. Az államfő beszédében is­mertette a pénteken nyilvá­nosságra hozandó nemzeti újjáépítési terv általános irányelveit. Közölte, hogy a lakosság óhajának megfele­lően megállapítják a dolgo­zók minimális mozgóbérét, az újjáépítési terv keretében rögzítik a dollár árfolyamát, szigorú ellenőrzésnek vetik alá a közszükségleti cikkek árát, megfékezik az inflációt és új beruházási politikát vezetnek be. Az államfő ar­ról is beszámolt, hogy Bolí­viában a munkásönigazgatás megteremtésére törekednek. Hernan Siles Zuazo elis­merőleg szólt az országban nemrég kezdődött demokrati­kus nyitásról és megígérte, hogy szétzúzzák a katonai rendszerek uralma idején el­burjánzott és a lakosságot terrorizáló félkatonai szerve­zeteket. (MTI) Brit nemzetgazdaság­i gyáriparosok is bírálják a kormányt A Brit Gyáriparosok Szövet­sége (CBI) a thatcheri gaz­daságpolitika enyhe bírálatá­val kezdte meg hétfőn a dél­angliai Eastbourne-ban idei országos értekezletét. A kritika lényegi eleme az, hogy a kormánynak nem az üzleti élettől kell várnia a munkanélküliség enyhítését, saját magának kell cseleked­nie. Sir Terence Beckett, a CBI vezérigazgatója a brit ipar profitjait elégtelennek minősítette ahhoz, hogy a je­lenlegi viszonyok között új munkaalkalmakat teremtsen. Amire azonban a gyáriparo­sok közmegegyezése szerint elkerülhetetlen szükség van. Sir Campbell Fraser, a CBI elnöke, az értekezletet meg­nyitó beszédében kijelentet­te: „Minden társadalompoli­tika elsőrendű célja: a magas szintű foglalkoztatottság.” Ennek első lépéseként a CBI javaslatot tett a kor­mánynak: költsön viszonylag szerény összeget, évi 1,75 milliárd fontot az ipar adó­terheinek mérséklésére és közcélú beruházásokra, ami­vel öt év alatt körülbelül másfél millió fővel apaszt­hatja a munkanélküliek szá­mát. A CBI a maga tervét sze­rénynek, az inflációra nézve ártalmatlannak nevezte, ki­domborítva az „elvi összhan­got”, ami a thatcheri straté­gia és az általa szorgalmazott gazdaságélénkítés között van. (MTI) KEDD, 1982. NOVEMBER 2. NÉPSZAVA Francia gazdaságpolitika A CGT állásfoglalása Dobsa János, az MTI tudó­sítója jelenti: Henri Krasucki, a CGT fő­titkára Párizsban bejelentet­te, hogy Mauroy miniszter­­elnök rövidesen fogadja majd a CGT küldöttségét, hogy megvitassák a bérek vásárlóerejének problémáját. A főtitkár hangsúlyozta: a CGT szilárd magatartást ta­núsít a dolgozók érdekeinek védelmében, s ugyanakkor felelősséget érez az iránt is, hogy a baloldali kormány po­litikája sikerrel járjon. Franciaországban novem­ber elsején megszűnt a jú­niusban bevezetett ár- és bérrögzítés. A kormány beje­lentette, hogy továbbra is bi­zonyos ellenőrzést gyakorol az árak alakulása felett, a bérek tekintetében pedig azt az irányelvet adta ki, hogy azokat csak fokozatosan és mérsékelten növeljék, olyan ütemben, hogy azok vásárló­ereje 1983. végére érje el az ár- és bérstop előtti szintet. A kormány azt szeretné el­érni, hogy az inflációs ráta 1982-ben ne haladja meg a tíz százalékot, 1983-ban pe­dig nyolc százalékra csök­kenjen. Ám a bérek emelését egyelőre ennél alacsonyabb szinten akarja tartani a kor­mány. Éppen ezért a kor­mány a közalkalmazottak fi­zetését 1982-ben csak nyolc százalékkal emeli, beleszá­mítva ebbe az év közben már korábban történt emeléseket is. November elsején máris több áremelésre került sor: a kenyér árát 6,5 százalékkal, a lakbéreket 8—10 százalék­kal emelték, a metrójegye­kért 10 százalékkal többet kell fizetni, a személygépko­csik ára 3,5 százalékkal emelkedett. A hústermék árát azonban a jövő év ja­nuár végéig a jelenlegi szin­ten rögzítették. Krasucki főtitkár az Euro­pe­ 1 rádióban nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a CGT el­­fogadhatatlannak tartja a bérek vásárlóerejének csök­kenését, s különösen igazság­talannak tartja azt a tervet, hogy a minimális bérek eme­lése sem éri el a korábban megígért szintet. Ez elége­detlenséget okoz a dolgozók körében, ugyanakkor a dol­gozók nem akarják, hogy a jobboldal ismét hatalomra jusson, így a szakszervezet akcióit a helyzetnek megfe­lelően kell alakítani. Ha a CGT passzív maradna, ezt a dolgozók nem értenék meg, de nyugtalanságot keltene az is, ha a szakszervezet túlzott követeléseket támasztana. Éppen ezért a CGT szilárd és felelősségteljes magatartást fog tanúsítani, s hangot ad a dolgozók követeléseinek. A CGT nem fog olyan maga­tartást tanúsítani, mint azt egy jobboldali kormánnyal szemben tenné, mert hiszen a baloldali kormány, ha nem is fogadja el mindig a CGT javaslatait, azokat általában figyelembe veszi — mondotta Krasucki. Salvador A forradalmi erők újabb támadása A salvadori jobboldali rend­szer ellen küzdő forradalmi erők újabb támadást indítot­tak a fővárostól északra eső térségben. Rádióadójuk sze­rint San José las Flores nevű város körzetében 22 kor­mánykatonát megöltek, San Salvadortól északra és kelet­re pedig vasúti szerelvénye­ket, katonai járműveket tá­madtak meg, illetve robban­tottak szét. Deane Hinton, az Egyesült Államok salvadori nagykö­vete értésére adta a salva­dori rendszer vezetőinek, hogy Washington a jobbol­dali halálbrigádok megféke­zését várja a kormánytól. Washington minden eszköz­zel meg szeretné akadályoz­ni a haladó erők győzelmét Salvadorban, és e cél érdeké­ben „szalonképessé” szeret­né tenni a közép-amerikai ország vezetését. Erre azért is szüksége van, mert az amerikai törvényhozás az idei 320 millió dolláros gaz­dasági és katonai segély fo­lyósításának feltételéül azt szabta, hogy „az emberi jo­gok terén” javulás mutatkoz­zon Salvadorban. Az Egyesült Államok tá­mogat egy olyan, Honduras területéről kiinduló titkos hadműveletet, amelynek cél­ja a nicaraguai sandinista rendszer aláásása — közölte a Newsweek amerikai hír­magazin e heti száma. A tit­kos akció eredeti célja a sal­vadori hazafiak fegyverután­pótlási vonalainak felszámo­lása lett volna. A néhai So­moza diktátor volt nemzeti gárdistáinak bevonásával azonban az akció szervezői túllőttek a célon és ez a Ni­caragua és Honduras közötti háború, és Washingtonnak e háborúba való belekeveredé­se veszélyével fenyeget. (MTI, AP) A hazafiakat „üldöző­' kormánycsapatok katonái egy lerombolt barakk előtt TELEFOTÓ - MTI Külföldi Képszolgálat Nemzetközi hírek • Nagyra értékeljük mindazt, amit Algéria tesz az afrikai nemzeti­ felszabadító mozgalmak helyzetének meg­szilárdításáért, az arab világ nemzeti-hazafias, antiimpe­­rialista erőinek egységbe szervezéséért az izraeli ag­resszióval szemben és a kö­zel-keleti tartós béke meg­teremtéséért — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke abban a táviratban, amely­ben az algériai forradalom 28. évfordulója alkalmából köszöntötte Bendzsedid Sad­­lit, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökét.­­ Az ázsiai körúton tar­tózkodó Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter hétfőn találkozott Li Kuan Ju szingapúri miniszterel­nökkel és Go Csek Tong had­ügyminiszterrel. # Nguyen Co Thach viet­nami külügyminiszter ötna­pos indonéziai látogatásá­nak befejeztével sajtóérte­kezleten kijelentette, hogy elégedett a Suharto köztársa­sági elnökkel és más indo­néz vezetőkkel tartott meg­beszéléseinek eredményeivel.­­ Mintegy 2500 afgán ál­lampolgár — akiket megté­vesztett az ellenséges propa­ganda, és eddig ellenforra­dalmi bandákban harcolt a törvényes afgán kormány el­len . Mirbacsakot városká­ban önként megadta magát az afgán hatóságoknak.

Next