Népszava, 1983. február (111. évfolyam, 26–49. sz.)

1983-02-13 / 37. szám

NÉPSZAVA 1983. FEBRUÁR 13., VASÁRNAP A Árnyalakok évadjai Az árnykép-, árnyrajzművé­­szet remekműveket alkotott már századokkal ezelőtt is: Indonéziában, Sri Lankában és Kínában körülbelül a XVII. században, de valószí­nűleg még korábban is finom bőrből és rizspapírból készí­tettek a sárkányokat és dé­monokat megelevenítő kul­tusz- és mondavilág alakjai­nak árnyjátékaihoz. Még ma is ilyen árnyképeket, árny­rajzokat gazdag fantáziával kiszíneznek és bazárokban eladják. Európában a múlt évszá­zad közepén olyan közked­velt motívumokat használtak fel, amelyek az egyszerű pa­rasztművészethez hasonlítot­tak. A sziluettek arcélek árnyképeit is ábrázolták, amelyek különösen Francia­országban voltak divatosak. A sziluett elnevezés Francia­­országban Etienne de Sil­­houette-nek, XV. Lajos fran­cia király takarékos pénz­ügyminiszterének nevéből származik. Európában Goethe korában valóságos sziluetterület volt. Goethének nemcsak nagy gyűjteménye volt, hanem maga is mesterévé vált az árnyképkészítésnek. Segéd­eszközként az árnyképekhez speciális rámákat, vagy ca­mera obscurát (doboz, amely­nek egyik oldalán kis nyílás van) használtak. A fantáziá­ban gazdag árnyképeket fal­dísznek, könyvjelzőnek és gratuláló kártya díszítőele­mének is felhasználták. (Zoboki) Minden rosszban van valami jó - Megérkezett a mama, de felpakolva! A Krokogyilból 9..Népességrobbanás az amerikai börtönökben Alig múlik el egy hét az ame­rikai börtönökben, hogy ki­­sebb-nagyobb erőszakos cse­lekményre ne kerülne sor. A börtönőrök és a rabok össze­csapása szinte törvénysze­rűen ismétlődik. Ennek fő oka az, hogy a cellák túl­zsúfoltak. Az elmúlt tíz év­ben mintegy megkétszerező­dött az amerikai börtönök lakóinak száma, s az igazság­ügy-minisztérium 1983-ban további emelkedésre számít — mintegy 14 százalékosra. Mindezt annak tulajdonít­ják, hogy a lakosság már el­vesztette türelmét a bűncse­lekmények növekvő számá­val szemben — ami nem is csoda. A közlemény nyomása szinte kényszeríti a bírósá­gokat, hogy szigorúbbak le­gyenek, hosszabb időtarta­mú büntetéseket szabjanak ki. Másrészt az új törvények megszigorították a feltételes szabadon bocsátás feltételeit. Mindezek következménye a „népességrobbanás” az ame­rikai börtönökben, továbbá az ebből következő elviselhe­tetlen körülmények. Ezért fe­nyeget csaknem minden bör­tönt a fogolylázadások veszé­lye. Most próbálkoznak a ható­ságok, hogy valami módon változtassanak a helyzeten. Egyik-másik államban pél­dául százával bocsátják sza­badon a kevésbé veszélyes bűnözőket. Persze, nem lehe­tetlen, hogy ezek hamarosan újra elfoglalják az őket „megillető” helyet. Másutt a nyári hónapokra azt tervezik, hogy sátortábo­rokban helyezik el az elítél­teket. A kérdés csak az, hogy mit kezdenek velük ősztől tavaszig? Egy modern cella építési költsége állásban 37 ezer dol­lár. Az amerikai adófizetők természetesen tiltakoznak az ellen, hogy az ő pénzükből börtönök épüljenek. A Gal­lup Intézet közvélemény-ku­tatása szerint az amerikaiak 57 százaléka meg van győ­ződve a börtönök szükséges­ségéről, de 29 százalékuk nem hajlandó megengedni, hogy befizetett adóját arra fordít­sák. Közben a börtönökben újabb bandák alakulnak, to­vábbfejlődik a kábítószer­kereskedés. Annak esélye, hogy egy fogoly­gyilkosság áldozata legyen, nyolcszor nagyobb, mint egy átlagame­rikaié. M. F. Mini floppy A számítástechnika egyre közelebb kerül az ember­hez. Korunk nagy lehetősé­ge, hogy tömegesen jelen­nek meg az olcsó, kismére­tű, úgynevezett személyi számítógépek, és bárki könnyen megtanulhatja azok használatát. Ezek a gépek hihetetlen mértékben képesek segíteni az embert a termelési automatizálási célokban, a tudományos számításokban, az üzletek­ben, a háztartásban, mivel átveszik tőle a monoton, időigényes feladatokat, és azokat gyorsan végrehajt­hatóvá teszik. Ahhoz, hogy a személyi számítógép tudását, alkal­mazási lehetőségét megnö­veljük, információtároló eszközt kell hozzá csatla­koztatni. Erre ma a legideá­lisabb , olcsó és kisméretű eszközök, az úgynevezett floppy tárolók, köztük a Magyar Optikai Művek ál­tal sorozatgyártásban, cse­kély tőkés importanyag fel­­használásával készülő haj­lékony mágnestárcsás mini­tárolók, amelyek — boríték nagyság — cserélhető leme­zére egy 200—300 oldalas könyv teljes szövege elhe­lyezhető, és bármely sor 1 másodpercen belül kiolvas­ható. A teljes könyvnyi szö­veg folyamatos beírása vagy kiolvasása összesen 10 má­sodpercet vesz igénybe, és közben egyetlen adatot sem téveszt el. Ez a technika, amely a közelmúltig hazánkban csak tudományos hírekben volt látható, ma mint a MOM tömeggyártási termé­ke áll rendelkezésre: ez az 51//. colos mini floppy diszk az asztali és mikroszámító­gépek ideális háttértároló­ja. Egyszerű felépítése, kis mérete, viszonylag nagy ka­pacitása és közvetlen adat­elérése miatt máris felkel­tette a hazai és külföldi fel­használók érdeklődését. Jól segíti ezt az is, hogy a be­rendezésben az egész vilá­gon elterjedt, szabványos információhordozó tárcsát alkalmaznak. A MOM-ban kifejlesztett és gyártott floppy tárolók jelentős tőkés importmeg­takarítást tesznek lehetővé, mivel azonos színvonalúak a nyugati típusokkal. B. L. Ferenczi János gyártmányfejlesztő vizsgálja az adatrögzítőt Batha László felvétele 9? wsmmsmsssm . . . I [23 10 125 126 Nézzük a naptárt ! „Holnap Szent Bálint napja lesz Mindjárt reggel, korán ...” — a mostani vasárnaphoz szó szerint illik Ophelia da­la, hiszen hétfőn, február 14-én Bálint napja virrad. Ez a kora tavaszi névünnep — ősi hagyomány szerint — a szerelmeseké. A Hamlet című Shakespeare-drámá­­ban Polonius kancellár sze­gény, megőrült lánya így folytatja a dalt: „És ablakodnál, párodul ott leszek én, leány...” — e két sor a Bálint-napi hie­delemre utal: az a legény, akit Bálint-nap reggelén először megpillant a lány, ha szerelme lesz, egész éle­tén át. De nemcsak az em­berekre, a madarakra is ér­vényes a Bálint-napi hiede­lem: halkan járjunk az er­dőn ezen a napon, mert ilyenkor keresik párjukat, s e napon házasodnak a tél után éledő madarak. Julianna és Zsuzsanna — e hét gyakoribb névnapjai — ugyancsak a tél múlását ígérik már. Zsuzsannához azt az eseményt fűzi a népi megfigyelés, hogy ő szólal­tatja meg újra a pacsirtát a mezők felett. De nemcsak a névünne­peknek, a hét napjai nevé­nek is van története. A la­tin és germán nyelvek leg­­többikében istenek nevéhez kötődik a hét egy-egy nap­jának neve — vagy ugyan­csak az istenek, mitológiai alakok neveit viselő égites­tek neve rejlik egy-egy nap neve mögött. Hétfő például a holdé, az angol, a német, a francia nyelvben egy­aránt, csütörtök Jupiter fő­istené — vagy a germánok ugyancsak villámokat tá­masztó égi uráé, a vasár­napot legtöbb nyelv föl­dünk éltetőjének, a napnak szenteli. A mi vasárnapunk — amint neve is mutatja — egyértelműen a heti vásá­rok napja volt, s a hétnek nem kezdő, hanem utolsó, hetedik napja. A keresz­ténység felvételével szüle­tett a vasárnapi vásári ti­lalom, pogánynak minősít­ve a keresztény Európa­­szerte élő pihenőnapi és is­tentiszteleti szokás ellené­ben a vasárnapi vásárokat. Hétfő — ősi finnugor sza­vunk, az összetétel mindkét tagjának jelentése világos ma is: a hét feje, eleje, kez­dőnapja, a legelső a hét nap között. Kedd, szerda, csütörtök és péntek — sorszámnevek. Kedd a kettő alakváltozata, az utóbbi háromban pedig könnyen felismerhetők a szláv középső, illetve­ ne­gyedik (csetverg, csetvjor­­táj), ötödik (pjaty, pjatnyi­­ca) szavak. A szombat — noha ugyancsak szláv közvetítés­sel — a magyar nyelvben is a bibliai szabbath szóból, az ószövetségi zsidó ünnep­napból származik, csak úgy, mint a legtöbb nyelvben, Európa-szerte. R. 27 21 29 Munkanélküliek és hajléktalanok Az 1930-as nagy válság évei óta, tehát több mint fél év­százada nem volt annyi haj­léktalan az Egyesült Álla­mok nagyvárosaiban, mint jelenleg — állapítja meg a UPI amerikai hírügynökség. . Mivel a tél az USA-ban egyáltalán nem olyan enyhe, mint nálunk, többen áldoza­tul estek a dermesztő fagy­hullámnak. Washingtonban például egy telefonfülkében találtak megfagyott embert, és New Yorkban is több he­lyen megfagytak a hajlék nélkül maradottak közül. New York 11 nyilvános menedékhelyén 4688 hajlék­talan talált ideiglenes szál­lást. Ez a legmagasabb szám a 30-as évek óta — mondot­ta a New York-i szociális hivatal egyik tisztviselője. Más otthontalanokról az egyházak és különféle ma­gánjóléti társaságok gondos­kodnak. Azt azonban senki sem tudja, hányan vannak azok, akik elhagyott épüle­tekben, föld alatti vagy vas­úti állomások várótermeiben töltik az éjszakákat. Washingtonban, becslések szerint, 5—10 ezer hajlékta­lan van. Bostonban az állam kormányzója rendkívüli ér­tekezletet hívott össze a haj­léktalanok problémáinak enyhítése érdekében. Chica­góban 12 ezer otthontalant tartanak nyilván. Illinois ál­lam egyik képviselője, Woody Bowman kijelentette, hogy törvénytervezetet nyújt be 175 ezer dolláros szociális alap létesítésére, amelyből orvosolni lehetne az otthon nélkül kóborlók legsürgősebb gondjait. Flint, a Michigan állambe­li „autóváros”, amely az amerikai autóipar egyik központja, dicsekedhet azzal a kétes értékű hírnévvel, hogy ott a legmagasabb a munkanélküliek arányszáma. A depresszióval küszködő autóipar termelésének jelen­tős csökkentése súlyos gon­dokat okozott a város lakos­ságának. Az „új szegények”, ahogyan a máról holnapra munka nélkül maradt autó­ipari munkásokat elkeresz­telték, egyelőre túlságosan büszkék ahhoz, hogy szociá­lis segélyért folyamodjanak és így nehéz segítségükre sietni.­­ Ezek az emberek meg­szokták, hogy minden szol­gáltatásért fizetnek, nem kí­vánnak jótékonyságot és azt sem akarják, hogy semmiért kapjanak valamit. Sőt, még azt sem szívesen közlik, hogy „ilyen és ilyen gond­jaim vannak” — jelentette ki Frank Hiteshew, a Mun­kanélküliek Válságközpont­jának igazgatója. A munkanélküliség jelen­tősen növelte a hajléktalanok számát. A UPI tudósítása szerint egy mínusz 6 fokos New York-i hétköznapon százak gyülekeztek a buszok­nál, amelyek azokra a nyil­vános menhelyekre szállítot­ták az otthontalanokat, ahol még üres ágyak voltak. Egyi­kük, egy 42 éves munkanél­küli, elmondotta, hogy a menhelyeken állandó a tor­zsalkodás, a fizikai erőszak, szinte minden éjszaka kór­házba kell szállítani egy vagy két embert. A fagy el­lenére sem hordott kesztyűt, mert — mint mondotta —, „ha lenne nálam, valószínű­leg ellopnák, sőt, meg is öl­hetnének, csak azért, hogy elvegyék”. (jn) A tigristerv Indiában 1973-ban megkez­dett terv megvalósításával si­került a „vadmacskát” ki­pusztulásától megmenteni. A statisztikák szerint a tizenegy rezervátum tigrisállományá­nak száma 268-ról 757-re emelkedett. A természetvé­delmi területen kívül élő tig­risek számával együtt a tel­jes állomány 3500-ra tehető. A „tigristerv” azért vált szükségessé, mert a tigrisek élettere leszűkült a növekvő népesedés­ következménye­ként, az emberi települések bővülésével. India független­ségéig a tigrisvadászat a ki­váltságosok privilégiuma volt. A Bandhargarh-i Nem­zeti Park vadőrének vélemé­nye szerint: „Amikor a re­zervátum ezen a területen 14 évvel ezelőtt létesült, két na­pig tartó becserkészés ellené­re egyetlen állattal sem ta­lálkoztunk. Ma a nemzeti park 105 négyzetkilométeres területén sok más vadállattal együtt 25 tigris is található.” A tizenegy rezervátum ter­mészetvédelmére szigorú rendszabályokat vezettek be, több mint 30 falut és telepü­lést helyeztek át. A „tigris­­terv” felelőseinek értekezlete döntést hozott, hogy további négy szövetségi államban új rezervátumokat létesítenek. (obo) Komputer­ítélet A törvények gyarapodó szá­ma, ennek következtében a közöttük való eligazodás még a jogászoknak is gondot okoz. Talán ez csiholta ki azt az ötletet egy holland jogász­csoportból, hogy komputert használjanak a bíráskodás­ban. Nos, az ötlet még nagyon kezdeti stádiumban van, s természetesen máris sok vi­tára ad okot. A csoport ve­zetője bizonykodik, hogy le­hetséges számítógéppel íté­letet hozni. Egyelőre azonban ott tartanak, hogy a számí­tógépbe beprogramozott tör­vények és adatok alapján a gép kérdéseket tesz fel, íté­letalternatívákat sorol fel. Ezzel még ugyan csak­­á íté­letet hozó bíró dolgát köny­­nyíti meg, de a csoport bízik az eredményességben. A gép pillanatnyilag az al­koholos befolyásoltság álla­potában elkövetett tetteket értékeli. Egy példa: egy fér­fi ünnepséget rendezett fia születésének örömére. Az ital persze nem maradhatott el. Éjjel egy óra tájban ko­csiba ült, ám szerencsétlen­ségére járőrbe ütközött, és az alkoholszonda bizony el­­színeződött. Az adatokat — pl. a büntetlen előéletet, a rendkívüli alkalmat, a bal­esetet nem okozást stb. — be­táplálták a gépbe, amely 3 kérdést tett fel választási le­hetőséggel. A vádlott az el­ső lehetőséget választotta, s ezután a gép ítéletet mon­dott: az ittas vezetésért fő­büntetésként mintegy kétna­­pi munkabérének megfelelő pénzbüntetést, s­­ mellék­­büntetésként 6 havi bérének megfelelő felfüggesztett pénzbírságot. Ez a büntetés Hollandiában az alacsonyak közé tartozik, amiből — sze­rintünk —, az következik, hogy a gépnek szíve is van: a boldog apaság tényét mél­tányolta, hiszen ez nem min­dennapos eset... Hogy ezek után mi lesz a számítógépes bíráskodással, az a jövő titka. m. f. Szakállas divatok A szakádnak van történet- és mondairodalma. Történel­mi jelentőségén nem érde­mes vitatkozni, de a témá­nak „nincsen szakálla”. Pél­dául Barbarossa Frigyes (I. Frigyes) olasz hangzású ne­ve ellenére valódi türingiai germán herceg volt, aki 1590- ben halt meg. A vörös sza­kálla miatt nevezték „rőt­­szakállú”-nak. Történelmi tényként is­merjük meg a különféle sza­­kállfajtákat. Babilóniában i. e. 3000-ben a pofaszakáll, Egyiptomban művészi kocka­formájú állszakáll (bajusz nélkül) is a hatalmi eszkö­zökhöz tartozott. Mint pél­dául a kecskeszakáll, ame­lyet csak a fáraók, később az egyiptomi királynők (!) és a nemesi származású férfiak­nak volt szokásos viseletük. A görögöknél és a rómaiaknál dívott csak bajuszt növesz­teni korszakán nélkül, mert a fedetlen arcot barbár szo­kásnak tartották. Arábiában a próféta szakállára esküd­tek, ők csata után a legyő­zőttek szakállát levágták a megalázás jeléül. Azonban a legyőzőttek hozzátartozói gyászuk jeléül hosszú sza­kállt növesztettek. Történel­mi divat volt még: a csá­­szárszakáll, a Kossuth-sza­­káll stb. Mai keletű: Franciaország egyik kis városában a sza­káll- és bajuszviselők klubja minden évben fesztivált ren­dez. Itt Európa- és világbaj­nokot választanak. A bene­vezés feltétele legalább egy 12 centiméter hosszú sza­káll, és eskütétel arra, hogy tulajdonosa soha nem borot­válja le. A legutóbbi Euró­­pa-bajnok —, aki Antwer­penből származott —, sza­kálla 1,40 méter hosszú volt. Őt csak a világbajnok 2,38 centiméteres szakálla szár­nyalta túl, a rekorder azon­ban jelenleg börtönbüntetését tölti Delhiben. A fesztiválon értékes díjakat osztanak: egy aranyozott bajuszt, baju­szos léggömböt, végül egy vi­rágáruslány a győztesnek szakállformájú virágcsokrot ad. —böki A kőkorszakban még megvoltak A Szahara száraz, ámde nem mindig volt az. Nem is olyan régen, „mindössze” a kőkorszakban még dúsvízű folyók szelték át ezt a terü­letet. Ezt állapította meg az amerikai Columbia űrrepülő radarkészüléke. A radarfelvételek értéke­lésekor ugyanis kiderült, hogy a Nílus nagyságához hasonló folyók léte bizonyít­ható, amelyek eddig csak a mondákban éltek. Akadt kö­zöttük például több olyan is, amely 15 kilométer szélesen hömpölygött medrében Mintegy kétmillió évvel ez­előtt azonban szárazra vál­tozott a klíma, a folyók ki­száradtak, a mellettük élő te­lepülések lakói vagy elván­doroltak, vagy kipusztultak. Jelenleg 30—50 évenként esik eső ezen a vidéken, a talaj tehát nagy mélységben tökéletesen száraz. Ez tette lehetővé, hogy a radarhullá­mok mintegy 4 és fél méter mélyre hatoljanak a homok­ba. Erről a témáról részletesen szerdai számunkban számo­lunk be. Oray 9

Next