Népszava, 1983. március (111. évfolyam, 50–76. sz.)
1983-03-13 / 61. szám
NÉPSZAVA 1983. MÁRCIUS 13., VASÁRNAP Analfabetizmus Nyugat-Európában Figyelemre méltó statisztikai adatokat tett közzé az Európai Parlament (a nyugat-európai országok parlamenti képviselőinek szervezete) a közös piaci országokban tapasztalható írástudatlanságról. Az AP amerikai hírügynökségnek a jelentésről beszámoló tudósítása szerint Nagy-Britanniában például kétmillió analfabétát tartanak nyilván, ami a népesség 6 százaléka, Olaszországban 2,5 milliót (5,2 százalék), Franciaországban egymilliót (2 százalék), az NSZK-ban 1,4 milliót (3 százalék), Görögországban 2,4 milliót (24 százalék), Hollandiában 375 ezret (2,5 százalék), Belgiumban pedig 400 ezret (4 százalék). Az amerikai hírügynökség, amelynek tudósítója részletesen utánajárt az adatoknak, azt is jelentette, hogy a statisztikát most behatóbb vizsgálat alá veszik a szóban forgó országok illetékesei. Tiszteletre méltó kivétel Dánia, ahol — Birgid Kure, a dán művelődésügyi minisztérium szóvivője szerint — teljesen felszámolták az analfabetizmust. Meglepőnek tartja a jelentés, hogy még az iparilag fejlettebb országokban is tekintélyes az írástudatlanok száma, hozzáteszi azonban, hogy a statisztika nemcsak a hazai lakosság, hanem a bevándorlók adatait is tartalmazza. A Közös Piac brüsszeli képviseleténél elmondották, hogy a tíz közös piaci országból összesített statisztikájuk nincs, mert ilyen kimutatást nem vezetnek, a közzétett adatok az egyes kormányok statisztikai kimutatásaiból származnak A jelentés egyébként a teljes analfabetizmus, tehát nemcsak az írástudatlanok, hanem a sem írni, sem olvasni nem tudók adatait tartalmazza. A tanulmány készítői aggasztónak tartják a magas százalékszámokat, mert — mint rámutatnak — az analfabéták nem tudnak kellőképpen megfelelni a társadalmi igényeknek. (-1) S 4 Játék és törvény Többször emlegettük a „k” mássalhangzót. Igazán kemény hangzó! (Tán nem egészen véletlen az sem, hogy a „kő”, „kemény”, „koppan”, „kovács”, „kalapács” stb., szavainkban benne van? S ha kemény hangzást akarunk utánozni, akkor elsősorban kétmássalhangzó, a „k” és a „t” jut eszünkbe? Noha a felsorolt szavak nem mindegyikét tulajdonítják finnugor eredetű szónak, mindenesetre finnül a kő = kivi, a kovakő = piikivi, kovácsol (vasat) = takoa, E KÉK EKEKÉKEK EKE Kékről, ékről, ekéről szól e különös mondat. Akár aprócska mondókát is alkothatunk belőle, méghozzá versest, íme, egyik változat: EKEK E KEKEK KEK EKEKEKEK EKEK E KEKEK KEK EKEK EKEK a kavicsos , kiiinen s a tikk-takk minden nyelven azonosra utal!... De ez más dolgozat témája lehet.) Térjünk vissza a sokszor idézett „e”, „é” hangzókra, amelyek birtokviszonyokat — fej, feje, apa, apáé, kérdőhang tisztséget: van-e, s tájszólásban: lesz-e stb., is betöltenek ... Ám válhatunk valakinek a valakiévé is! Leírtuk azt a szép, s talán egyedülálló mondatot, amely mindkét irányban ugyanazt jelenti: KEREKEK EKEKEKE Az igazi ékeskedés csak ezután következik! Aki szépen beszél, az ékesen szól, olyanok a szavai, akár az ékszerek. Aki csúnyán beszél, az esetleg éktelenül kiabál. Mi maradjunk annál a nyelvi ékszernél, amit anyanyelvünk kínál. Játékos kalandozásunk közben bukkantunk rá. Ha megfigyeljük, az ábra minden sora valamilyen szavakat, kérdő vagy kijelentő mondatokat alkot, attól függően — többet is egy-egy sor! —, hogy hova teszünk kérdőjelet, vonást, stb. Ennek az a „titka”, hogy az ábrát alkotó hangzók mindegyikének többféle nyelvtani tisztsége van! (Mellékesen apró játék: ééés ééé eee olvasata: ékes ékek.) Az is érdekes, hogy mindegyik hangzó ék alakban fordul elő. Legalább három jelentése lehet mondatban az „ék” szavunknak. Ha sok „é” hangzót emlegetünk: „ék”, lehet ékszer éke az „ék”, de tán a legősibb és ma is használt — nélkülözhetetlen! — szerszámféle, inkább eszköz az „ék”, összegezve, az ábra valamennyi sora, jobbról balra, balról jobbra, alulról fölfele, föntről lefele, többféleképpen értelmezhető szavakat, mondatokat rejt. De még átlósan is, az említett „kiejtés” szerint, például: „ééé-k”, „kááá-k” stb. Ennek az ábrának a „magja” a következő: De megpróbálkozhatunk olyan „magból” is hasonló ábrát alkotni, amely így néz ki:K KEK K Játéknak sem utolsó! Tehát az egyik lehető változat :K KEK KEKEK K E K E K K KEKEKEKEK KEKEKEKEKEK KEKEKEKEKEKEK KEKEKEKEKEK KEKEKEKEK K E K E K E K KEKEK KEK K Házassági hozomány nélkül Új házassági törvény lépett életbe Görögországban. Az állam eddig csak a görögkeleti egyházi házasságot ismerte el. Az új törvény szerint házasságot lehet kötni a görögkeleti egyház kebelében éppen úgy, mint a közigazgatási szervek előtt. Mindkettőt külön-külön is elismerik. Az új házassági törvény legfeltűnőbb újítása, hogy eltörölte a hozomány eddig kötelező intézményét. Persze, a legtöbb házasságot most még úgy kötik, hogy szerződés előzi meg, amely szerint a menyasszony köteles hozományt vinni az új frigybe. A hagyomány szerint a leánygyerekes szülőknek bankszámlát kellett nyitniuk, hogy ha majd a leány felnő, hozománya alapján megválaszthatta, kihez megy: gazdaghoz, szegényhez, széphez, csúnyához, fiatalhoz vagy öreghez. Az ötvenes években, miután a falusi lakosság a polgárháborúban rendkívül elszegényedett, Frederica királynő minden újszülött szegény lánynak ezerdrachmás takarékkönyvet ajándékozott hozománygyűjtés megkezdése végett. Az új törvény arra is kitér, hogy válás esetén a hozományt vissza kell adni az asszonynak. Egyébként megkönnyítették a válást is, közös beleegyezés esetén. A házasságtörést sem tekintik bűnnek. Az elválóknak azonban abban meg kell előre egyezniük, ki vállalja a gyermekek gondozását. Eltörölték a törvényes, illetve törvénytelen gyermek fogalmát. Viszont valami megkülönböztetés maradt, azaz lehetnek „házaspártól származó gyermekek”, illetve „házasságot nem kötött szülők gyermekei”. Az újszülött családnevéről a férj és a feleség, illetve a szülők a házasságkötés előtt állapodnak meg, különben hivatalosan mindkét szülő családnevét megkapja a gyermek. A közvélemény megelégedéssel fogadta az új családjogi törvényt, amely egyébként a nemek egyenlőségének jogi elismerését is bizonyítja. K. J. Görög plakát a nemek egyenlőségéről A négylábú manöken Danis Barna felvétele i7rwmn?myym?ri |23 I24 |2S I26 • Nézzük a naptárt"! 27 28 29 „őrizkedjél Martius idusától!’’ — ismétli konokul, háromszor egymás után Caesar fülébe a jós, Shakespeare tragédiája szerint. Calpurniát rémálmok gyötrik, az éjszakában vészjelek: üstökös lángcsóvája, meteorrajok tűzzápora, a köztéren nappali fényben hunyorgó, vijjogó bagoly. Az augurok — béljósok — figyelmeztetése is részt jelöl. Intik Julius Caesart, ne mozduljon el hazulról március idusán. „Tizennégy napja múlt el Martiusnak” — s a tizenötödikre tervezik Caesar halálát az összeesküvők. A megannyi babonás jel a drámában színes, mesés elem, de a történelmi valóság is az, hogy az ókori Rómában minden hónap „idusa”, tizennegyedik, illetve tizenötödik napja — a hónap hossza szerint — a babonás napok közé tartozott. Caesar halála napján a babonás hiedelem és a tragédia egybeesett, így lett március idusa történelmi jeles nap is: i. e. 44. március 15-én gyilkolták meg Caesart az összeesküvők. Sok iskolás gyerek ismeri világszerte ezt a dátumot. A magyar diákok számára március 15-e elsősorban nemzeti ünnepünk, a polgári forradalomé. De a márciusi ifjak sem véletlenül választották a tizenkét pont felolvasására épp ezt a napot, hiszen Petőfi, saját verssora tanúsága szerint is így jellemzi magát: „Rómában Cassius valók .. R. N. Hadüzenet a „franglais ”-nek Hadat üzent a francia kormányzat a „franglais”-nek, a franciát angol szavakkal keverő nyelvi pongyolaságoknak. Legújabban Georges Filloud közlekedésügyi miniszter adott ki szigorú utasításokat, hogy legalábbis a saját területéről száműzzék a betolakodó angol szavakat. A francia nyelv elangolosítása elleni hadjárat már régóta folyik, de eddig nem sok eredménnyel. Számos területen találkoznak a Franciaországba látogatók a legkülönbözőbb angol szavakkal, amelyeket maguk a franciák is előszeretettel használnak. Ilyenek például a „drivein cinema” (autósmozi), a marketing, az offshore, a know-how, a pool, a hot dog és a többiek. A legújabb nyelvtisztítási kampányban 126 ilyen angol szót helyettesítettek francia kifejezésekkel. Évek óta folyik a purifikátori tevékenység, de az eredmény legalábbis megkérdőjelezhető, hiszen a francia nyelvészek kimutatása szerint újabban is egyre több angol szó szivárog be a francia köznyelvbe. A legújabban közzétett lista, az angol szónak megfelelő francia kifejezésekkel, talán előbbre mozdítja a nyelvvédelmi törekvéseket, de a francia lapok túl sok reményt nem táplálnak a siker tekintetében. (jn) Hosszú utazás öt és fél nap egyfolytában vonaton — 7865 kilométeren át. Bármennyire is riasztóan hangzik, az egzotikus, nem mindennapi tájak látványa olyan élmény, hogy kárpótolja az időveszteségért az utast, aki Pekingből Moszkvába igyekezvén repülés helyett a vasutat választja. A világ egyik leghosszabb vonalán hetenként egyszer közlekedő járat — ezúttal, mondjuk, Pekingből induló — utasai először a Nagy Falat csodálhatják meg. Ahogy a vonat távolodik, visszafelé a várost kígyószerűen körbeölelő építmény, előretekintve a kopár hegyek látványa tartja fogva a tekintetet. Aztán sík vidék következik, majd a mongol határ. Még kínai területen — éjszaka ér ide a szerelvény — szinte észrevétlenül, az utasok nyugalmát nem zavarva emelik át a kocsikat az itt kezdődő szélesebb nyomtávnak megfelelő kerekekre. A következő huszonnégy óra valószínűtlen élményt nyújt. A kényelmes kupékból, mintha csak mozit nézne, úgy tárul az utas szeme elé a végtelen, kopár Góbisivatag. A táj egyhangúságát csak néha élénkítik lovasok. Ulánbátor után már dombosabb a táj, innen „csak egy ugrás” a szovjet határ. A varázslatos szépségű Bajkál-tó következik, majd Szibéria végtelen erdői. Nagy pillanat, amikor — négy és fél napi vonatozás után — Szverdlovszk után a szerelvény áthalad Ázsiából Európába. A határt kis fehér emlékmű jelzi. Még egy nap, s a járat megérkezik Moszkvába. A kényelem tökéletes. Az első osztályú kétszemélyes kupék berendezése a mesés keretet idézi, mahagóni falborítás, kínai szőnyeg és sok dísz teszi lakájossá a fülkéket, amelyekhez fürdőszoba is tartozik. A másodosztály kupéi négyszemélyesek, kevesebb a luxus, de szintén kellemesek. Az étkezőkocsit országonként cserélik — így az utas megkóstolhatja a kínai, a mongol és az orosz konyha specialitásait is. —ászi A katasztrófamester Amilyen peches egy-egy New York-i lakos, olyan szerencsés Ron Alford. A 42 éves úr ezért disaster-masternek, azaz katasztrófamesternek hívatjamagát. Három évvel ezelőtt Alford még egy szőnyegpadlós üzem alkalmazottja volt. Mint mondja, már akkor tudta, hogy a házi „katasztrófák” nagy károkat okoznak a szőnyegpadlós lakásokban. Ezek a katasztrófák — mint például a vízcsőrepedés, tűz és gázrobbanás — sok mindent elpusztítanak. Innen ered az ötlete: vállalatot alapított, amely ezeknek a károknak a csökkentésére vagy teljes megszüntetésére szolgál. A kezdeti lépéseket azonban mások is követték. Vállalkozik bezáródott ajtók kinyitására, de nem okoz neki gondot az elégett ebéd szagának megszüntetése sem. Egyik nevezetes üzlete az volt, amikor egy ügyvéd könyvtárát rendbehozta. Az ügyvédnél kigyulladt ugyanis a másológép, a tűz megpörkölte a könyveket. Ron Alford és emberei hat héten keresztül 35 ezer font súlyú könyvet tisztítottak meg és hoztak rendbe oldalanként. Egy font könyv rendbehozatala egy dollárba került. Sokoldalú tevékenységével Ron Alford természetesen nem kis jövedelmet szed öszsze. 1982-ben például 750 ezer dollár bevétel szerepelt üzleti könyveiben. Igaz, hogy három órán belül mindig a helyszínre siet, illetve emberei sietnek, de 120 dolláron alul hozzá sem kezdenek semmihez. meg Veszélyben a világrekord A száguldó szivar Ez a 13 méter hosszú tákolmány nagy tettre hivatott. Legalábbis készítői szándéka szerint rövidesen át kell vennie a világ leggyorsabb járművének címét. Mármint az emberi erővel hajtott „kategóriában”. A jókora „guruló szivarba” nagy hatásfokú pedálokat és kurblikat építettek be. A legkedvezőbb áramvonalat a bostoni Massachussetts Intézet szakemberei dolgozták ki. Az egész potom 20 ezer dollárba került, s egyelőre még nem érte meg. Ugyanis az első kísérletnél alig 65 kilométeres óránkénti sebességet értek el. Persze, ez csak tréning, próba volt, hiszen az öt hajtószemélyzeten kívül még két ember, mint „holtsúly” is ült a szivarban. De májusban majd másként lesz, fogadkozik az öt atléta, akik az új rekordot fel akarják állítani. Közülük az első három előrefelé ül, a hátsó kettő hátrafelé. Az elöl ülő vezetőt kivéve mindnyájan kurblikat is hajtanak a pedálokon kívül. Szóval, alaposan meg kell dolgozniuk, míg megdöntik a pedálhajtású járművek fennálló világrekordját, amelyet azonban mindössze egy kétfős csapat állított fel. Viszont tekintélyes magasságban, 101,3 kilométer/órával. (dr) A Disney-ország helyett Reagan-világ Úgy látszik — teljesen érthetetlen módon (?!) — Amerikában manapság már építeni lehet a jelenlegi kormányzat népszerűtlenségére. Legalábbis ezt igazolja egy képeskönyv, amelynek szerzője, Mart Gerberg rajzoló — a híres Disney-országot félresöpörve — a Reagan-világba kalauzolja el az érdeklődőt. Ez a játékpark csak a „jó és igaz embereknek” készült, olyan kitűnő játékokkal, mint például az „elefánt a jóléti alapok boltjában”, vagy a „játszadozás az éles MX-rakétákkal”, továbbá a „gondolautazás a rákbeteg iparon keresztül”. De a legcsalogatóbb valószínűleg a látogatás a kalanderdőben, ahol maga a legendás Robin Hood rabolja ki a szegényeket, hogy a gazdagoknak oszthassa szét a zsákmányt. Nos, a Reagan-world című képeskönyvet nem kevesen találhatták találónak, hiszen amióta egy New York-i kiadó megjelentette, szép számmal fogyott belőle. Hja, kérem, a hálátlan amerikai polgár nem átall mulatni a „jó és igaz” kormánya rovására. (—r) 9