Népszava, 1983. március (111. évfolyam, 50–76. sz.)
1983-03-01 / 50. szám
Bajos dolog a bajai Finomposztó Vállalat vezérkarát Baján megtalálni. Egyszerűbb, ha mindjárt egy budapesti számot tárcsáz az ember: a vállalat fővárosi kirendeltségét. S bár a posztógyáriak vállalkozásaik révén hívták fel magukra a figyelmet, az sem lényegtelen tünete napjaink gazdaságának, miért idéz a vidéki vállalat vezetése a heti öt munkanapból kettőt-hármat is a fővárosban? Az évtized elején még pénzügyi kátyúban levő cégnek egyebek közt a különböző vállalkozások segítségével sikerült 1982-ben több mint 1 milliárd forintos árbevétel mellett 85 millió forintos nyereséget produkálnia. Ezekről a hasznot hajtó ötletekről beszélettünk Varga Attilával, a vállalat igazgatójával. Bajaiak bajai Rövidre járt bessergés és értékesítés — Minek köszönhető kivételes helyzetük, nevezetesen, hogy ellentétben más textilipari vállalatokkal, évek óta nő a létszám? — Valószínűleg a tartós, évi 9,5 százalékos béremelésnek, amit egyébként tavaly már nem sikerült megismételnünk. 1982-ben csupán 2 Tizenegy vgmk a fonalgyártás szűk keretmetszetének feloldására hivatott, egyebek közt az ő adminisztrációs és pénzügyeit intézi a tizenkettedik. A 13-ban mikroelektronikai érzékelő gyártásával foglalkoznak. Az előfonásban dolgozó közösség tagjai 500—700 forintot is megkeresnek nyolc óra alatt, a szombati-vasárnapi műszakban. — Egyébként mennyit kaphatnak nyolc óráért? — Normál munkarendben 35—10 százalékkal kisebb az egydolgozóra jutó teljesítmény, és 180—200 forint a nyolc órára jutó bér. A különbség abból származik, hogy a gazdasági munkaközösségek kisebb létszámmal vállalták ugyanazt a munkát. Kisegítő személyzetet sem tartanak. A művezető százalékos növelésre volt módunk, de még így is nőtt valamelyest a létszám. Dolgozóink egy részének jövedelmét gyarapította, hogy a tavaly alapított 13 vállalati gazdasági munkaközösség szép pénzt hozott a tagoknak a konyhára, például ugyanúgy gépen dolgozik, mint a fonónő, és ugyanúgy cipeli a ládát, mint a segédmunkás. — Ezek szerint érdemes hétköznap lazítani a hétvégi nagyobb jövedelemért... — Nem lehet. Egyrészt, mert teljesítmény szerinti bért fizetünk hétközben is. Másrészt a gazdasági munkaközösségeket csak akkor vesszükigénybe, ha sürgős a feladat. Mindazonáltal — a létszám-megtakarítás miatt — gondoltunk arra, hogy a gazdasági munkaközösségekéhez hasonló bérezést vezetünk be a „hétköznapokon’’ is. Ez azt jelenti, hogy a bér nagyságát a megtermelt fonal mennyisége határozná meg. Ez azonban olyan bérnöveléssel járna, amit a progresszív adózás miatt nem tudnánk kifizetni. rájöttünk: ha a kiskereskedelmi tevékenységet hozzáértők irányítják, nem elhanyagolható haszonra tehetünk szert. Ezt bizonyítja, hogy miközben a szocialista export és a belföldi értékesítés jövedelmezősége 7—7,5 százalék, a kiskereskedelmi tevékenységen 10—12 százalékot nyerünk. Éppen ezért új üzletek nyitását tervezzük. Az önerőből kistafírozott leányvállalat egyébként teljesen önállóan működik, csupán a nyereségelszámolás közös. — Szokatlan az is, hogy egy kelmegyártó vállalat konfekcionálásra adja a fejét. Nincsenek hátrányos helyzetben a ruházati üzemekhez viszonyítva? — Lehet, hogy szokatlan, de szükségünk van rá. 1983 nem kecsegtet kedvező kelmeértékesítési lehetőségekkel. A konfekciót könnyebb és gazdaságosabb is eladni. 1981 óta két telephelyen varrunk női ruhát, kötött és szabadidőruhát. Eleinte saját dolgozóink zsűriztetett modelljei alapján szabtuk ki a ruhákat, ma pedig már iparművészeket is foglalkoztatunk. Miután elkelnek a közel a tűzhöz? — Minden lépésük azt látszik igazolni, hogy közelebb akarnak kerülni a vevőkhöz. Ez a magyarázata a gyakori budapesti tartózkodásnak is? — Igen. A lanyha bel- és külpiaci kereslet következtében egyelőre csupán egész éves termelési lehetőségeink 60 százalékára van megrendelés. 1983-ra két tervet készítettünk. Az egyik szerint rengeteg erőfeszítéssel, sok munkával, piacszerzéssel kitöltjük kapacitásainkat, és ez esetben a tavalyi mutatókat produkáljuk. A másik terv pesszimistább. Ha a piac nem tart igényt a termékeinkre, szembe kell néznünk a létszám-átcsoportosítással vagy aleépítéssel. Annak érdekében, hogy az első változat váljék valósággá, kereskedőruhák, úgy érezzük, nem vagyunk hátrányban a nagy múltú konfekcionáló cégekhez képest. Egyébként ötletnapok szervezésével és pályázati kiírásokkal a szabászati hulladékot is igyekszünk hasznosítani... Idei vállalkozásaink közül a legfontosabb, hogy szeretnénk megszerezni az önálló exportjogot. Tavaly 54 millió forint értékű fonalat és kelmét szállítottunk a konvertibilis elszámolású piacokra. Vagyis az árbevételhez viszonyítva alig több, mint öt százalékot. Ez az érveknél nem sokat nyom a latba ... — Kérelmünket épp azzal indokoljuk, hogy a jelenlegi helyzetben aligha növelhetnénk exportunkat. Viszont minden reményünk megvan arra, hogy a közvetlen külkereskedelmi kapcsolatok javítanak esélyeinken. Jelenleg például a 8 millió forint értékű mintagyártás sincs arányban az 54 millió forintos kivitellel. Ráadásul az esetek nagy többségében nem is tudjuk, mi a modell sorsa; például, hogy a minta alapján miért nem rendelt a vevőelem- és külkereskedelem körelben kell lennünk". S miután a legtöbb cég a fővárosban van, ez budapesti munkát jelent. Igyekszünk rövidre zárni az értékesítési és beszerzési kapcsolatokat. Kilincselünk alapanyagért és segédanyagért, alkatrészért és vegyszerért És közel kell lennünk a tűzhöz azért is, hogy megszerezzük a megrendeléseket. Állandó kapcsolatot tartunk a különböző vállalatok ügyintézőivel, ugyanis amiről ők pusztán műszaki megfontolások vagy gazdasági lehetőségek alapján döntenek, az számunkra ennél többet jelent. Érzelmi-politikai kérdés, hogy elegendő munkát adjunk 2670 dolgozónknak. Molnár Patrícia Teljesítmények és bérek Hasznosított hulladék — Mi indokolta, hogy ke — 1981 óta két kiskereskereskedelmi leányvállalatot delmi mintaboltunk műtkealakítsanak? dik a fővárosban. Időközben Alkatrészek a számítógépen Mezőgazdaságunk utóbbi húszesztendős fejlődése, a gépesítés és a kemizálás általánossá válása, a termelési rendszerek kialakulása, az intenzív módszerek bevezetése alaposan megnövelte a műszaki igényeket. Az eredményes, gazdaságos munka egyik alapfeltétele, hogy a gépek, berendezések, alkatrészek a nagyüzemeknek mindig időben, kellő menynyiségben és minőségben álljanak rendelkezésére. Régebben a kereskedelmi vállalatoknál levő anyagok és eszközök készleteit, forgalmát, a számviteli és pénzügyi eseményeket egyszerű, kézi kezelésű kartotékos rendszerben tartották nyilván. Egy bizonyos ideig, mennyiségig ez az eljárás lassúsága ellenére is úgyahogy megfelelt a követelményeknek. Az előrelépés nyomán a hatvanas évek második felében vezették be a lyukkártyás berendezéseket, a hetvenes évek közepétől eredig számítógépek segítenek a szakembereknek. — A hagyományos módszerek alkalmatlanná váltak a készletek nyilvántartására, az alkatrészek forgalmának ellenőrzésére — magyarázza dr. Bakos Róbert, az Agrotek Rendszerfejlesztési és Számítástechnikai Központjának vezetője. A tavaly év elején megszűnt Agrotröszt Vállalata, a MEGÉV 1974-ben állított munkába egy akkori mércével közepes színvonalú számítógépet. Most is ez működik, de ma már a kis teljesítményűek közé sorolható. A komputer központi egységei a vállalat forgalmában levő összes alkatrész adatait tartalmazzák, 87 ezer típus a törzsállomány. Az információk napról napra változnak, s a módosulásokat folyamatosan ismertetni kell a géppel. Csak azokról a cikkekről, alkatrészekről nem tudunk, amelyeket az önállóvá vált megyei Agrokerek nem tőlünk, a központi készletezőtől, hanem közvetlenül a gyártóktól vásárolnak. — A fejlesztés következő állomásaként az idén két új számítógépet vásárolunk és szerelünk fel — folytatja dr. Bakos Róbert. — Jelenleg még nem elég hatékony az elektronikus nyilvántartás és adatfeldolgozás. A korszerű eljárások ugyanis sokszor hagyományos módszerekkel párosulnak, lassítva egy-egy adat, gazdasági tétel feldolgozását. Az Agrotek, az Agrokerek, végső soron az egész agrárágazat hosszú távú célja a komputeres távadat-szolgáltatás kiépítése. Ennek birtokában, a központi adatbankra támaszkodva, az összes partner gyors, gépi úton juthat majd hozzá a legfrissebb adatokhoz. Ha például Borsod megyében valamilyen eszköz, alkatrész netán hiányzik, akkor a berendezés azonnal közli, hogy kapható-e, s ha igen, akkor hol, menynyiért. A közelmúltban a MÉM vezetőinek tett javaslatunkban egy olyan mintarendszer kialakítását kezdeményeztük, amelyben a korszerűsített központi maghoz három megyei Agroker és két termelés rendszer közvetlenül kapcsolódna a maga információs berendezéseivel. Ez az alap később már a gyakorlati tapasztalatok birtokában fejleszthető tovább. A ma még csak tervekben levő távadatfeldolgozási hálózat létrehozása hosszú időt kíván, s meghaladja egyetlen vállalat — az Agrotek — gazdasági erejét. Megvalósulásához a partnerek összefogására és központi akaratra, anyagi támogatásra lesz szükség. Deáki feszló Vallatják a gépi memóriát Információk mágnesszalagon A szerző felvételei Ellátás Bulgáriában A bolgár piac ellátása stabil, jóllehet számos árucikk kínálatában tapasztalhatók ingadozások — így összegezhető Georgi Lazarov bolgár belkereskedelmi minisztériumi igazgató értékelése, amit a BTA bolgár hírügynökségnek adott. A belső piac alapvető fogyasztási cikkekkel való ellátása biztosított, néhány importált árucikk kínálata azonban változó — állapította meg Lazarov. Ingadozó az ellátás citrusfélékből, s egyes édesipari termékek, mint például a csokoládé kínálata gyakran nem volt kielégítő, mert az utóbbi időben nehézségek mutatkoztak a kakaó importja terén. Ideiglenesen szünetelt a Nicaraguából érkező kávé behozatala is. Vietnamból és Brazíliából sikerült a kiesést ellensúlyozni. Erőfeszítéseket teszünk a sörellátás javítására. A piac ellátottsága üdítő és égetett szeszes italokból kielégítő — mondta Lazarov. A kenyérellátás jó, bár sokszor jelentkeznek minőségi kifogások. Jó az ellátás ruházati cikkekből, de itt szintén a minőségen kell javítani, hogy eleget tudjunk tenni a megnövekedett igényeknek — nyilatkozta az igazgató. Hiány van egyes elektromos háztartási cikkekből, mint például automata mosógépekből, tűzhelyekből, valamint bojlerekből. Nem kielégítő az ellátás tetőcserépből, valamint mosdókból és egyéb fürdőszobai felszerelésekből. Néhány bútorféleség is hiánycikknek számít. Nem hiánycikk többé viszont a cement, az építési vasanyagok s a csempe. Lazarov végezetül hangsúlyozta: a bolgár lakosság vásárlóereje hosszú időn keresztül gyorsabban növekedett, mint a piaci ellátás, s ezt az ellentmondást a termelés növelésével kell megoldani. KEDD, 1983. MÁRCIUS 1. NÉPSZAVA Javuló készletgazdálkodás Pontosabb együttműködés Erősebb ösztönzés A Magyar Nemzeti Bank az idén már szigorúbb hitelezési feltételeket szab az olyan vállalatok számára, amelyeknél a készletgazdálkodás nem megfelelő. A forgóeszköz-hitelek határidejét rövidíti vagy a hitelek megvonásával ösztönzi a vállalatokat az eredményesebb készletgazdálkodásra. Minisztertanácsi határozat alapján a bank — indokolt esetben — az Országos Anyag- és Árhivatallal együtt javaslatot tehet a Pénzügyminisztériumnak a forgóalapok csökkentésére, elvonására, hogy ezzel az intézkedéssel is kényszerítsen a felesleges készletek felszámolására. Mindez elsősorban azért vált szükségessé, mert a népgazdaságban felhalmozott készletek állománya még mindig magasabb az indokoltnál. Természetesen nem várható, hogy egyik napról a másikra látványos eredmények szülessenek a készletgazdálkodásban, de néhány jó példáról, kezdeményezésről már hírt adnak az MTI munkatársai. A Dunai Vasműben — ahol teljes mértékben számítógépre vitték a kombinát mintegy kétmilliárd forint értékű anyagának és tartalékalkatrészeinek nyilvántartását, a raktári forgalom, a félkész- és késztermék adminisztrációját — a kohászatban átlagos 112 napról 52 napra csökkentették az anyagkészlet forgási sebességét. A gépi feldolgozástól remélik, hogy a külföldön vásárolt anyagok beszerzése, raktározása, készletezése is tervszerűbbé válik. A győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban — ahol négymilliárdos készlettel gazdálkodnak — elsősorban az okoz problémát, hogy a partnerek nem mindig szállítanak a kívánt időben. Így a vagongyáriak egyes esetekben kénytelenek fél évre elegendő készletet tárolni. Ezért most arra törekednek, hogy a hazai szállítókkal — számuk eléri a 300-at — javítsák együttműködésüket. Legutóbb például a Diósgyőri Gépgyárral sikerült megállapodniuk abban, hogy a szállítások ütemezésénél jobban alkalmazkodjanak a termelési igényekhez. Az Egyesült Izzóban az elmúlt két évben — azzal együtt, hogy a vállalat termelése és árbevétele 10 százalékkal bővült — nem nőtt a készletek értéke. Az idén tovább bővítették minden izzós gyár önállóságát a készletgazdálkodásban is. Új érdekeltségi és ösztönzési rendszert vezettek be, az indokolatlan készlettúllépésből származó veszteséget minden gyáregységnél levonják az elért nyereségből. Az önállóság növelésétől azt várják, hogy megszaporodnak a helyi kezdeményezések, és végső soron az egész nagyvállalat gazdálkodása is eredményesebbé válik. A Zala Bútorgyárban a készletgazdálkodás javításakor egyre inkább a megelőzésre helyezik a hangsúlyt. A konstruktőrök arra törekednek, hogy tipizálják az alkatrészeket, például jelenleg a kisbútorok vázszerkezetét egységesítik. Így egyes alkatrészek szélesebb körben felhasználhatók, csökken a veszélye annak, hogy raktáron maradnak, amikor a vállalatnál újabb termékek gyártására térnek át. Magyar élelmiszerek Londonban Hétfőn Londonban Peter Walker brit földművelési, halászati és élelmezési miniszter nyitotta meg a nemzetközi élelmiszer- és italkiállítást a londoni Olympia Hallban. A négy földrész 600 kiállítója között 6 magyar vállalat vonultatta fel kínálatát. A magyar standot elsőként Peter Walker látogatta meg, s igen elismerően szólt a látottakról. Jóllehet Anglia nem tartozik a magyar élelmiszerek jelentős vásárlói közé — az évi forgalom 14—15 millió dollár között mozog —, mégis olyan fontos piaca a magyar élelmiszereknek, amelyet erősíteni kell. A vásár első benyomásai azt igazolják, hogy a magyar áruk állják a versenyt minőségben, árban, a szállítás pontosságában és egyre inkább a csomagolásban is. 1983. március 1-től érvényes árfolyamok HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. (MNB) a) Vásárolható legmagasabb b) Vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 100-as, bankjegycímlet: 500-as. Devizanem Vételi Közép- Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6119,14 6125,27 6131,40 Ausztrál dollár 3847,56 3851,41 3855,26 Belga frank 84,28 84,36 84,44 Dán korona 466,37 467,34 467,81 Finn márka 745,98 746,73 747,48 Francia frank 585,36 585,95 586,54 Hollandi forint 1501,19 1502,69 1504,19 Japán jen (1000) 170,16 170,33 170,50 Kanadai dollár 3273,12 3276,40 3279,68 Kuwaiti dinár 13 761,26 13 775,04 13 788,82 Norvég korona 563,79 564,35 564,91 NSZK márka 1659,77 1661,43 1663,09 Olasz líra (1000) 28,72 28,75 28,78 Osztrák schilling 236,19 236,43 236,67 Portugál escudo 43,40 43,44 43,43 Spanyol peseta 30,71 30,74 30,77 Svájci frank 1968,69 1970,66 1972,63 Svéd korona 539,90 540,44 540,98 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 4014,16 4018,18 4022,20 (MNB) VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 5941,51 6309,03 Ausztrál dollár 3735,87 3968,95 Belga frank 81,83 86,89 Dán korona 453,32 481,36 Finn márka, a) 724,33 769,13 Francia frank 568,37 603,53 Görög drachma, b) 44,78 47,56 Hollandi forint 1457,61 1547,77 Japán yen (1000) 165,22 175,44 Jugoszláv dinár, a) 50,67 53,81 Kanadai dollár 3178,11 3374,69 Kuwaiti dinár 13 361,79 14 188,29 Norvég korona 547,42 581,28 NSZK márka 1611,59 1711,27 Olasz Ura (1000) 27,89 29,61 Osztrák schilling 1229,34 243,52 Portugál escudo 42,14 44,74 Spanyol peseta 29,82 31,66 Svájci frank 1911,54 2029,78 Svéd korona, a) 524,23 556,65 USA dollár 3897,63 4138,73