Népszava, 1983. május (111. évfolyam, 102–127. sz.)

1983-05-08 / 108. szám

NÉPSZAVA 1983. MÁJUS 8., VASÁRNAP Sport n­Sii A papírforma érvényesült a labdarúgó NB I-ben A három bajnokjelölt versenyfutása A Rába ETO, a Ferencváros és a Bp. Honvéd verseny­­futása tovább tart. Mind a három vetélytárs győzött, s főleg a budapesti csapatok jutottak túl veszélyes aka­dályon. A kispestiek - dicséretükre szóljon­k­k hamar összeszedték magukat a kupadöntő „kisiklása" után, s biztos játékkal erősítették meg bajnoki igényüket. A ferencvárosiak is jó játékkal fektették kétvállra a ku­padöntőben mutatott játékánál is erőteljesebb Dózsát, s így értékes sikert arattak. A Rába biztosan győzött otthonában. Megérdemelt győzelem Ferencváros—Ú. Dózsa 2—1 (2—0) Népstadion, 40 ezer néző, v.: Németh L. Góllövők: Pogány, Jancsika, ül. Steidl. Ferencváros: Zsiborás — Jan­csika, Judik, Rubold, Takács — Szántó, Nyilasi, Ebedli — Sza­badi, Szokolai, Pogány. O. Dózsa: Szendrei — Szűcs, Kardos, Sarlós, Tóth — Kisznyér, Szebegyinszki, Herédi, Szabó — Horváth — Kiss. Cserék: Pogány helyett Kvaszta (20. p.), Szántó helyett Ral (75. p.), illetve Horváth he­lyett Steidl (41. p.), Szebe­gyinsnszki helyett Polonyi (73. p.). Parádés támadás végén szerezte meg a vezetést a mérkőzés elején a Ferencvá­ros: Nyilasi adott mesteri labdát Pogánynak, aki fut­tából, mintegy 13 méterről lőtt nagy gólt a hosszú sa­rokba (1—0). Ezután Tóth J. 25 m-es szabadrúgását há­rította óriási bravúrral Zsi­­borús. A félpályáról kiugró Nyilasi lövését védte lábbal Szendrei a másik kapunál. Pogány és Herédi összefe­jelt a félpályánál, a vérző zöld-fehér játékosnak majd­nem 10 percet kellett vár­nia, míg a mentők megér­keztek és kórházba szállítot­ták. Tö­bb kihagyott zöld-fehér lehetőség után Judik és Jan­csika, a két védő akciója vé­gén Jancsika 7 m-ről a ka­puba bombázott (2—0). A fordulás után mindkét ka­pus többször remekelt. A 61. percben szépített az Újpest, Steidl két csellel tisztára ját­szotta magát és a kapuba lőtt (2—1). Az utolsó negyedórában Zsiborás háromszor gólnak látszó lövést védett, majd Szokolai lőtt kapufát. A küzdelmes és változatos mérkőzésen a több helyzetet kidolgozó FTC megérdemel­ten nyert. Jók: Zsiborás, Jancsika, Rubold, Ebedli, illetve Szend­rei, Kardos és Szabó A. lett a játék. A nagyszámú nézősereg előtt a bajnokság leggyengébb találkozóját ját­szották a nagyerdei stadion­ban. Jókat nem is láttunk a gól nélküli mérkőzésen. Esterházy a Bp. Honvéd második gólját lövi Kakas hálójába Danis Barna felvétele Csalódás Bp. Honvéd-Vasas 2-4­ (2—0) Népstadion, 30 ezer néző, v.: Urbán. Góllövők: Détári és Esterhá­zy. Bp. Honvéd: Ambrus — Pa­­róczai, Nagy — Garaba, Varga — Kerepeczky, Gyimesi, Détári — Gere, Dajka, Esterházy. Vasas: Kakas, Farkas, Híres, Komjáthi, Lukács — Birinyi, Birkás, Balogh, Csima — Kiss, Izsó. Csere: Dajka helyett Kozma (46. p.), Esterházy helyett Gyi­­mesi (63. p.), illetve Csima he­lyett Seres (46. p.), Birkás he­lyett Segesvári (73. p.). A mérkőzés elején Bodonyi még a kapust is kicselezte, de közelről hibázott. A kö­vetkező támadás, a 10. perc­ben már gólt hozott: Kere­­peczki kiugratta Détárit, aki a kifutó kapus mellett lőtt a hálóba (1—0). Rögtön jött a Vasas válasza: Kiss lőtt zúgó kapufát 18 méterről. A piros-fehérek villámgyor­s akciói állandó gólveszélyt je­lentettek, s a 41. percben a Bp. Honvéd megszerezte kö­vetkező gólját, amikor egy szöglet után Esterházy lőtt közelről a hálóba (2—0). Fordulás után több piros­kék helyzet maradt kihasz­nálatlanul, Balogh, majd, Kiss hibázott. Az utolsó fél­órában említésre méltó ese­mény nem történt. Gyenge mérkőzést vívott a két csapat, elsősorban a „ha­­lovány” Vasas jóvoltából. A piros-fehérek biztos és meg­érdemelt győzelmet arattak. Jók: Kerepeczky, Détári, Gere, ill. Farkas. Nagy hazai fölény PMSC-MTK-VM 1—1 (1—1) Pécs, 8000 néző, vezette: Palotai. Góllövő: Fülöp, illetve Dár­dai. MTK-VM: Brünyi — Silye, Turner, Valuch, Szabados — Varga I­., Turtóczki, Borsó — Fodor, Fülöp, Boda. PMSC: Katzirz — Brezniczki, Róth, Schulteisz, Kincses — Lutz, Dárdai, Gallai — Lőrincz, Nagy, Mészáros. Cserék:: Varga II. helyett Kat­­zenbach (71. p.), Fodor helyett Handel (77. p.), ill. Lőrincz he­lyett Kónya (86. p.). A mérkőzésen a hazaiak vezettek több támadást, med­dő fölényüket 21 szöglet is jelezte, amelyek közül mind­össze egyszer került veszély­be a kapu. A helyzeteket megítélve ,a hazai csapat kö­zelebb állt a győzelemhez. A jó iramú küzdelemben a bu­dapesti csapat szerzett veze­tést, méghozzá a 11. percben. Borsó, erős, lapos lövése le­pattant Katzirz melléről, majd végül Fülöp elé ke­rült, aki közelről nem hi­bázott. Nagy kapushiba volt.­ A hazai csapat azonban nem tört le, és a 36. percben Mé­száros beadásából Dárdai lőtt félmagasan Brünyi kapujá­ba (1—1). A játék képe alap­ján a pécsiek több góllal nyerhettek volna. Jók: Róth, Lutz, Mészáros, ill. Brünyi, Valuch, és Tur­tóczki. Kiábrándító játék DMVSC—Nyíregyháza 0—0 Debrecen, 18 000 néző, v.: Ja­czina. DMVSC: Szűcs — Ludánszki, Szigeti, Deákvári — Sallai, Menyhárt, Selyem, Czikora — Farkas, Kerekes, Jankovics. Nyíregyháza: Csepecz — Pó­lyák, Szűcs, Szikszai, Varga — Halász, Bezzegh, Gáspár, Cze­­czeli — Barta, Kiss. Cserék: Czikora helyett Ma­gyar (61. p.), Farkas helyett Tí­már (61. p.), ill. Halász helyett Farkas (86. p.), Czeczeli helyett Imreh (69. p.). Az első percek jó mérkő­zést ígértek, de aztán foko­zatosan ellaposodott a já­ték. A 3. percben Jankovics a 16-oson belül tisztán kap­ta a labdát, de a nyíregyhá­zi védők buktatták. A jogos 11-est Kerekes a kapufának lőtte ... Egyre jobban fel­jött a Nyíregyháza, játéko­sai ügyesen „dugták el” a labdát a debreceniek elől. A 16. percben újabb 11-est ítélt a játékvezető, ismét a debreceniek javára, de Cze­czeli büntetőjét Szűcs ve­tődve kiütötte. Szünet után már ennyit se láthatott a közönség, mert unalmas és izgalommentes Félbeszakadt a 75. percben Tatabánya—Haladás VSE 2-10 (1-0) Szombathely, 6000 néző, v.: Lau­­ber. Góllövők: Kiprích, Fűkő. Tatabánya: Kiss — Tepszics, Lakatos, Udvardi, Horváth — Emmer, Fűkő, Kökény — Kip­­rich, Weimper, Hermann. Haladás: Hegedűs — Szarka, Király, Vörös, Preszeller — Nagy, Hegyi, Papp — Szabó, Dobány, Hauzer. Cserék: Lakatos helyett Bara­bás (46. p.), illetve Szarka he­lyett Kulcsár (57. p.), Dobány helyett Görög (73. p.). Közepes iramban kezdő­dött a mérkőzés, a Haladás birtokolta többet a labdát, a Tatabánya taktikai szabály­talanságokkal próbálta meg­akadályozni a játék folya­matosságát. A percek szinte eseménytelenül teltek. A 35. percben súlyos védelmi hiba után sikerült megszerezni a­ vezetést a vendégcsapatnak. Hermann a balszélről lapo­san kapu elé belőtt labdáját Szarka elvétette és így Kip­­rich a balösszekötő helyéről 6 m-ről a léc alá vágta (1—0). Szünet után egyenlíthetett volna a Haladás. A 47. perc­ben Nagy tört be a 16-oson belülre, amikor Tepszics há­tulról buktatta: 11-es! A le­tett labdának Dobány futott neki, és félmagas, jobb ol­dalra tartó lövését Kiss ra­gyogó érzékkel ütötte ki. A 65. percben növelte előnyét a tatabányai együttes — Kökény 14 m-ről a bal alsó sarokba lőtt (2—0). A 73. percben egy előrevá­gott labdára Kiss és Dobány rajtolt, az ötösnél a két já­tékos ütközött, amelynek végén a szombathelyi közép­csatár a földön maradt. Az orvosi vizsgálat után kór­házba kellett szállítani Do­hányt. A 75. percben a né­zőtérről papírszerpentint dobtak a pályára, amely el­találta dr. Rákóczi partjel­zőt, ezért Lauber játékveze­tő a mérkőzést lefújta. A ta­lálkozó így méltatlan befe­jezést nyert! Jók: Kiss, Udvardi, Kö­kény, ill. a Haladásból sen­ki nem játszott átlagon fe­lül. Nehéz kezdés után Rába ETO—Békéscsaba 5—1 (1—0) Győr, 14 ezer néző, v.: Büki. Góllövők: Hannich (2), Cson­ka, Vági, Szentes, ill. Sulija. Rába ETO: Kovács — Csonka, Hlagyvik, Szíjártó, Magyar — Hannich, Póczik, Mile — Szabó, Szentes, Hajszán. Békéscsaba: Rapcsák — Ki­rályvári, Kerekes, Plastyik, Rácz — Kőhalmi, Adorján, Su­lija, Szekeres — Kanyári, Melis. Csere: Mile helyett Vági (51. p.), Csonka helyett Rézi (61 p.), 111. Kőhalmi helyett Steigerwald (4. p.). Görcsös játék után a 42. percben Csonka középen tört kapura, és 18 m-es lapos lö­vése a hosszú sarokban kö­tött ki (1—0). A 48. percben Szekeres egy kontratámadás­nál ügyesen elhúzta a lab­dát két győri védő mellett, majd az üresen hagyott Su­lijához adott, aki a kifutó Kovács mellett 6 m-ről a há­lóba gurított (1—1). Az 57. percben Hlagyvik hosszú előreadása a 11-es pontnál a menteni akaró Plastyikról Vági elé pattant, aki egyből a kapuba talált (2—1). A 60. percben Hannich 21 m-es szabadrúgás bombája a bal felső sarokban akadt meg (3—1). A 75. percben Haj­szán közeli lövését­ Rapcsák kiütötte, de Szentes 3 m-ről már nem hibázott (4—1). A 89. percben Szabó jobb ol­dali szögletét Hannich az ötösről fejelte a kapuba (5—1). Nehezen lendült játékba a hazai csapat. Sokáig ered­ményesnek bizonyult a ven­dégek biztonsági taktikája. A II. félidőben az egyenlítés után feljavult a Rába táma­dójátéka és a gólok sem ma­radtak el. A közepes szín­vonalú találkozón megérde­melt győzelmet aratott a bajnokcsapat. Jók: Szíjártó, Csonka, Hannich, ill. Rapcsák, Sze­keres. Közepes színvonal ZTE—Csepel 0—0 Zalaegerszeg, 6000 néző, v.: Maczkó. ZTE: Balázs — Konrád, Pe­­csics, Kereki, Péter — Sipos, Török, Fehér — Takács, Gass, Házi. CSEPEL: Gendur — Godán, Kőhalmi, Elekes, Gálhidi — Var­ga, Kelemen, Fischli — Tulipán, Vincze, Budavári. Cserék: Gass helyett Varga (60. p.), Házi helyett Simon (79. p.), illetve Vincze helyett Weber (90. p.). Csaknem végig jó iramú, ám meglehetősen mérsékelt színvonalú mérkőzést vívtak a csapatok. A ZTE főleg a félidők hajrájában támadott többet, de igazán nagy hely­zetet képtelen volt teremte­ni, s ráadásul még Török 11-est is hibázott. A nagy akarással és fegyelmezetten harcoló csepeliek némi sze­rencsével, de korántsem ér­demtelenül vitték el az egyik pontot. az NB I Állása 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. Rába ETO FTC Bp. Honvéd Csepel 6. Dózsa Vasas Tatabánya ZTE Diósgyőr Debrecen Nyíregyha Haladás Pécs MTK-VM Videoton Békéscsaba 24 15 24 15 24 14 24 10 24 11 24 10 23 6 9 9 9 8 10 6 10 7 11 5 12 2 13 7 13 61-28 34 59-38 33 44-26 33 38-31 30 38-31 28 49-40 26 31- 32 22 29-33 21 29- 37 21 26-35 21 22- 30 20 23- 24 20 32- 40 19 30- 67 19 37-38 18 32-60 15 A Videoton-Diósgyőr mérkő­zést vasárnap este 19 órakor játsszák Székesfehérvárott. Kiküldött munkatársunk telefonjelentése: Rajt az ökölvívó EB-n Várnában egyelőre az időjá­rás az, mely a legkiszámít­hatatlanabb. Egy órán belül, szombaton volt őszi eső, nyá­ri napsütés és telet idéző szélvihar is. Az EB történé­seiről ugyanakkor nem mondhatjuk el, hogy válto­zatos. A szakemberek szom­baton a bolgár újságírószö­vetség sajtófogadásán még arról­ vitatkoztak, miért is van kevés résztvevője a vár­nai EB-nek, délutánra pedig kiderült, — elképzelhető, hogy nemcsak a létszámmal, hanem, könnyen, a színvo­nallal is baj lehet. Ráadásul — bár a rendezők szerint minden jegyet eladtak —, szombaton délután csak az érdekeltek, a csapatvezetők, versenyzők, delegátusok és az újságírók szűk körében zaj­lott le az első szakasz. A magyarokat, persze, ez aligha zavarta, mert Turu kivételével, aki este lépett a várnai szorítóba, a többiek edzést tartottak, amolyan hazai körülményeket idéző­en. — Otthon sincs jobb he­lyünk az edzőteremben — jegyezte meg Papp László —, mert a körülmények nagyszerűek, ráadásul a klubedzők, Badari Tibor, Szántó József és Balzsay Ká­roly itt is segítenek nekünk. Még egy magyar vonatko­zása lesz ennek az Európa­­bajnokságnak. A hazai szur­kolók mellett magyarok is feltűnnek majd a lelátón, közöttük néhány ökölvívó családtagja is eljött. A magyar tábor hangulata a sorsolás után igazán nap­fényes volt. Turu elsősorban arról be­szélt, hogy szeretné, ha be­mutatkozásával, győzelmé­vel önbizalmat adna a töb­bieknek. Lévai, aki a leg­nehezebb ellenfelet kapta, egyáltalán nem volt meg­ijedve a nagy névtől. Nevet­gélve ígérte: — Majd megkínálom én ezt az olaszt egy kis hazai­val ... Molnár Tibor, Bácskai és Hranek, akik vasárnap lép­nek szorítóba, szintén biza­kodóak, bár sohasem bok­szoltak még ellenfelükkel. — Nem vitás, a lengyel nagyszerű versenyző. Hal­lottam már róla... De olyan jó formában érzem magam, hogy biztos vagyok, sikerül nyernem — bizonygatta Mol­nár Tibor. Az ellenfélnek tehát van arca. Versenyzőink számára ismert, kikkel lépnek szorí­tóba. Most már csak azon múlik, hogyan tudják pon­tokra váltani képességeiket. Lepies György Kiküldött munkatársunk telefonj­elentése Los Angelesből Minden mérkőzés háromesélyes Fura dolog az időeltolódás: a korán kelő Népszava-ol­­vasók körülbelül akkor ve­szik kezükbe a vasárnapi lapot, a­mikor Budapesttől jó 10 ezer kilométerre, itt Los Angelesben még javá­ban szombat van, épphogy véget értek a III. vízilabda Világ Kupa első napjának eseményei. Sorrendben a következő mérkőzések je­lentették a premiert: Ma­gyarország—NSZK, Szovjet­unió—Hollandia (az egyik játékvezető Vuszek Antal volt), Olaszország—Spanyol­­ország és USA—Kuba. Az eredményekről — kell-e a fenti bevezető után még kü­lön is bosszantani ezzel a póló otthoni híveit? — a leghamarabb a rádióból és a tévéből értesülhetnek olva­sóink. Én már csak kedden, az amerikaiak elleni mérkő­zéssel kiegészítve számolok be a fejleményekről. Egy azonban már lapzárta és a Világ Kupa-nyitány előtt biztos volt: hihetetle­nül kiegyensúlyozott mérkő­zéssorozat következik a ka­liforniai kék ég alatt, szinte minden találkozó háromesé­lyes, senki sem mehet biz­tosra még a papíron gyen­gébb partnerek ellen sem. A mieinkre ez éppúgy ér­vényes, mint a riválisokra, legyen ennek a megállapí­tásnak bizonyítására csu­pán annyit elmondani, hogy az egyik utolsó kétkapus edzőmérkőzésen az olaszok valósággal leiskolázták az elmúlt években olimpiát, vi­lágbajnokságot és Világ Kupát nyerő, s most is fa­voritként emlegetett szovjet gárdát. A­­magyaroknak az NSZK elleni találkozója különben közel 71 év alatt a 781. vá­logatott összecsapása volt. Ez statisztikai tény, nyugodtan le lehet írni, s múlt időben, az eredmény ismerete nél­kül. Hogy a 612. győzelmet, a 87. döntetlent, vagy netán a 84. vereséget hozta a talál­kozó, az — mint már jelez­tem — lapzártakor még kérdéses volt. Tekintettel arra, hogy az NSZK utoljára 1981 szep­temberében, a spliti Európa­­bajnokságon nyert együtte­sünk ellen (7:4-re), s a ta­valyi két döntetlen mellé egy 12:8-as magyar győzelem sorakozik —, mindenki a 613. válogatott sikeréről ál­modott szombatra virradóra. Serényi Péter Jónyer, Gergely páros a negyeddöntőben A férfi és női egyesek 2. fordulójában 4:1 volt a ma­gyarok győzelmi aránya, mindössze Gergely vesztett. Nagy szenzációt okozott a magyar küldöttség egyik újonca, Kriston Zsolt, aki a csehszlovákok világhírű já­tékosát, Milan Orlowskit bú­csúztatta. A második fordu­lóban azonban az amerikai Rogantól kikapott, míg Jó­nyer kiverte a francia Sec­­retint. A női egyes 3. fordulójá­ban mindhárom magyar kí­nai ellenféllel találkozott, s összesen 2 játszmát tudtak nyerni, így elbúcsúztak a to­vábbi küzdelmektől. Ugyan­erre a sorsra jutott női pá­rosban Urbán és Szabó, fér­fi párosban pedig Molnár és Kriston. Jónyer és Gergely viszont szaporította győzel­meinek számát, szovjet el­lenfeleiken túljutva már a legjobb 8 között vannak. Temesvári a döntőben Szombaton délután folyta­tódott az olaszországi Pe­­rugiában a nemzetközi női teniszverseny. Az elődöntő­ben a magyar Temesvári Andrea hírügynökségi je­lentések szerint hihetetlen könnyedséggel, szinte meg­szorítás nélkül 6:0, 6:0-ra le­lépte az amerikai Rinaldit. Temesvárinak a döntőben az amerikai Gadusek lesz az ellenfele, aki az elődöntő­ben honfitársnőjét, Horva­­thot verte 6:1, 3:6, 6:1 arány­ban. 11 Bitese­rova bravúros bem­uta­t­kozása Szombaton délután a göte­­borgi Scandinarium csar­nokban megkezdődött a 14. női tornász Európa-bajnok­ság. Az összetett versenyt a svéd házigazdák kétórányi szünet beiktatásával két részre bontották, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy ilyen módon dupla bevé­telt könyvelhessenek el. Az első nap kiemelkedő esemé­nye a szovjet Bicserova sze­replése volt. Lapzártáig a részletes eredmények nem érkeztek meg.

Next