Népszava, 1983. szeptember (111. évfolyam, 206–231. sz.)

1983-09-01 / 206. szám

2 ől távozó Minden akciónkra büszke vagyok — mondotta szokásos hi­valkodó, engesztelhetetlen módján 1972-ben, amikor Lon­donban járván, az ott működő arab nagykövetek a letartóz­tatását követelték —, háborús bűnökkel vádolva. Az akkor már nemzetközi hírű­ rangú politikus persze könnyen hival­kodhatott: jól tudta, hogy semmi veszély nem fenyegeti, jól­lehet a számlájára írt akciók, amelyekre oly rátarti büszke­séggel emlékezett, valóban a tiszta politikai terrorizmus mintapéldái voltak. Ellenfelei máig állítják, hogy Menahem Begin politikusként, országvezetőként is terrorista maradt. Úgymond „a reálpolitikát a szó legrosszabb értelmében kép­zeli el, azaz tiszta hatalmi politikaként, amely mások igé­nyeit és a népek jogait a legkevésbé sem veszi figyelembe”. Hívei viszont éppen ezt tartják fő erényének, hiszen „így szolgálta mindig is Izrael érdekeit, mitsem törődve a világ és országának közvéleményével”. Nem vitás, ritka — vagy páratlan — eset, hogy egy sok­szorosan körözött, üldözött terroristavezér ilyen látványos karriert fusson be, mint a most távozni készülő izraeli mi­niszterelnök. Persze a terrorizmust mint politikai fegyvert Begin csak egy viszonylag rövid korszakban „forgatta”, s ez az időszak a történelem s Izrael állam előtörténetének is sajátos, különleges körülmények jellemezte érája volt. Az alig 30 éves fiatalember­­1913-ban született, az akkor még Lengyelországhoz tartozó Breszt-Litovszkban) a negy­venes évek elején lépett Palesztina földjére. Háta mögött akkor már eseménydús életút húzódott. A mélységesen val­lásos s jócskán fanatikus Begin a második világháború kü­szöbén már egyik vezetője volt a legszélsőségesebb, határo­zottan fasisztoid lengyel politikai erőnek, a zsidó jobboldalt tömörítő Revizionista Pártnak. A pártalapító Zsabotyinszkij legjobb tanítványának bizonyult, aki egy-kettőre túlszaladt mesterén is. A revizionisták a Nagy Izrael álmát kívánták megvalósítani, s törekvésükben a legszélsőségesebb eszkö­zöktől sem riadtak vissza. Nem véletlenül tartotta maga Zsa­botyinszkij Mussolini Olaszországát a példaképnek. Begin tehát, mint az időközben Irgun névre átkeresztelt revizionista mozgalom újdonsült vezére érkezett Palesztiná­ba, amelynek egész területe — mélységes meggyőződése sze­rint — a megalapítandó Izrael elidegeníthetetlen birtoka. Ennek jegyében hirdetett elszánt harcot az angolok ellen, akiknek mandátumterülete volt akkoriban Palesztina. Begin és az Irgun fegyveres terrorhadjárata egyformán irányult a brit gyarmati hatóságok és a Palesztinai arabok ellen. Cél­juk mindkettő kiűzése volt, mindegy, milyen áron. 1946 júliusában volt az első látványos akciójuk: felrobban­tották a jeruzsálemi Dávid Király Szállodát — 91 halott. Két évre rá már az arab lakosság elrémítése volt a legfőbb cél: 1948 áprilisában megrohanták Deir Jaszin falut, s min­den lakóját lemészárolták — 254 halott. A mészárlás nyomán 150 ezer arab paraszt menekült el földjéről, s Begin módfe­lett elégedett volt. Hát hogyne, hiszen ekkor már megalakult Izrael Állam, s az ENSZ előző évi határozatában kijelölt Palesztinai arab állam létrejöttének mind kevesebb volt az esélye. De a nagyra törő s az angolok által éveken át hiába körö­zött gerillavezérnek ez messze nem volt elég. Az új ország legfőbb hatalmára tört, de a ravasz és tapasztalt munkás­párti politikusok, élükön az első kormányfő Ben Gurionnal, sietve elgáncsolták az immár durva és kellemetlen figurá­nak minősített, bár korábban titkon biztatott terroristát. Beginnek időbe tellett, míg váltani tudott. Pártot alapított, képviselő lett, s megindította hosszú hadjratát a hatalomért. De a választások egész sorában veszített szélsőjobboldali, változatlanul engesztelhetetlen politikájával. Mígnem 1967- ben az izraeli—arab háború idején mégis bevonták a nem­zeti egységkormányba, ahonnan viszont 1970-ben sértődötten kilépett. Hét évre rá, tehát majd harminc esztendő ádáz politizálása után jutott el végre a csúcsra. A Likud szövetség élén győzött a választásokon, s megalakulhatott Izrael addigi legjobbolda­­libb kormánya. A többi m­nt úgyszólván napjaink világpolitikája. Begin mitsem változott kormányfőként, legfeljebb a múlhatatlanul szükséges rugalmasság minimumát mutatta szövetségesnek és ellenfélnek egyaránt. Tántoríthatatlan keménység a te­lepüléspolitikában, hivalkodóan durva lépések a megszállt arab területek egy részének bekebelezésére (Golan stb.), majd tavaly a libanoni háború. Szabályt erősítő kivétel a Camp David-i alku, amelyben csak a számára kevéssé fon­tos — hiszen nem Palesztinához tartozó — Sinai-félsziget­­ről mondott le, hogy több esélye legyen más elfoglalt vidékek megtartására. Ez hát Regin pályafutása dióhéjban. Hogy most lemondott, abban láthatóan nagyobb szerepet játszottak személyes prob­lémái, mint a politika. Infarktusok, szélütés, csonttörés, fe­lesége halála megrokkantatták a végtelenségig kemény em­bert s meggyengítették a politikust is. Már ne­hezen tudott megbirkózni az olyan világfelzúdulásokkal, mint amelyek a tavalyi bejrúti vérfürdőt követték, pedig maga sokszor hi­valkodott azzal, hogy nem sokat törődik a közvéleménnyel. Amikor pár évvel ezelőtt Szadattal találkozott a „nagy megbékélés” jegyében Jeruzsálemben (a sors fintora, hogy először éppen a Dávid Király szállodában), még az is sike­rült neki, hogy békegalambbá maszkírozza magát. Még a Nobel-békedíjat is megkapta. Most azonban nem a béke em­bereként távozik, hanem a mindenre, még a háborúra is el­szánt politikusként. Megtört, de kevesek által sajnált, sötét szellem lép le a porondról. Vajon világosodik-e a szín utána? Avar Károly Nemzetközi hírek 4: A Szovjetunióban szer­dán Föld körüli pályára ál­lították a Molnyija–3 táv­közlési műholdat.­­ A francia kormány szer­dai ülésén intézkedéseket fo­gadott el az illegális beván­dorlás megakadályozására. Franciaországban jelenleg 4,5 millió külföldi él, ezek nagy részét a főleg észak­afrikai vendégmunkások és családtagjaik alkotják.­­ A japán hadügyminisz­térium 6,88 százalékkal kí­ván többet költeni az 1984. áprilisától kezdődő pénzügyi évben, mint az ideiben. Az idei pénzügyi évre tervezett katonai kiadás 5,5 százaléka a kormány teljes költségve­tésének és 0,98 százaléka a becsült nemzeti össztermék­nek.­­ Kínai küldöttség tartóz­kodik az NDK-ban Jiang Juan-Csunnak, a Zsenmin Zsipao szerkesztősége külpo­litikai osztályigazgatójának vezetésével.­­ A kereszténydemokra­ták és a liberálisok (a két kormányzó párt) szerdán megszerezték a többséget a hollandiai szenátusi válasz­tásokon. Az igazi győztes a liberális párt, amely 5-ről 17-re növelte helyei számát a felsőházban. Canberrában befejező­dött a 14. csendes-óceáni fó­rum. A 13 ország képvisele­tében részt vevő állam- és kormányfők a tanácskozás végén elfogadott záróközle­ményben kimondták: a Csendes-óceán délnyugati részének államai eltökélten arra törekszenek, hogy meg­szűnjenek a térségben foly­tatott francia nukleáris kí­sérletek, és hogy az óceán ne várják az Egyesült Álla­mok és Japán rádióaktív szennyező anyagainak lera­kóhelyévé. Folytatódnak az összecsapások Bejrútban (Folytatás az 1. oldalról) Dzsumblait kijelentette: a hadművelet azt bizonyítja, hogy semmiféle különbség sincs a libanoni falangisták és Dzsemajel elnök politikája között, sőt a libanoni hadse­reg éppen a falangista párt uralmát kívánja megszilár­dítani Libanonban. Az ANSA olasz hírügy­nökség bejrúti tudósítója a harcokkal kapcsolatban szer­dán kiemelte: az elmúlt na­pok fegyveres összeütközései során újra összefogtak a ha­ladó muzulmán erők. Az összecsapásokban több­ször tűz alá kerültek az or­szágban állomásozó több­nemzetiségű erők amerikai, francia és brit egységei is. A bejrúti amerikai nagykövet­ség épületeit is érték lövé­sek. Az amerikai csapategysé­gek főparancsnoka úgy nyi­latkozott, hogy az amerikai katonák halála és a kiterjedt harcok ellenére „továbbra is támogatják a libanoni kor­mányt és hadseregét, azért, hogy azok visszaszerezzék szuverenitásukat az egész ország területe felett”. Bush amerikai alelnök ve­zetésével két nap leforgása alatt másodszor tanácsko­zott Washingtonban a vál­ságstáb. Reagan elnök McFarlane közel-keleti kü­lönmegbízott révén üzenetet intézett Begin izraeli minisz­terelnökhöz. Ebben Reagan egyebek között arra kérte a kormányfőt, hogy tekintettel a libanoni helyzet romlásá­ra, „korlátozott időre” ha­lasszák el a Bejrút környé­kén állomásozó izraeli egy­ségek Dél-Libanonba törté­nő átcsoportosítását. A szó­vivő szerint az „Egyesült Államoknak semmi kételye az iránt, hogy Begin eleget tesz az amerikai kérésnek”. Az izraeli katonai rádió szerint Begin beleegyezését adta ahhoz, hogy „három­négy napra” elodázzák az iz­raeli erőknek a dél-libanoni Avali folyóig történő vissza­vonását. Mint Bokor Pál, az MTI tudósítja jelenti, Washington kész a libanoni többnemze­tiségű rendfenntartó erők amerikai kontingensének ki­bővítésére és harctéri áldo­zatokat is vállal, hogy meg­őrizze pozícióit a térségben. Egy évvel az első 800 ame­rikai tengerészgyalogos part­raszállása után (annak ide­jén Reagan elnök harminc napban jelölte meg az akció maximális időtartamát) az Egyesült Államok nem ter­vezi csapatainak visszavo­nását. Franciaországban nyugta­lanságot keltett, hogy a bej­rúti harcok fellángolása kö­vetkeztében kedden öt fran­cia katona életét vesztette, heten megsebesültek és a be­csapódó gránátok a francia nagykövetséget is megron­gálták. A kormány szerdai ülésén megvitatta a libanoni hely­zetet. Az ülés után Max Gal­lo államtitkár, a kormány szóvivője kijelentette: Mit­terrand elnök határozottan leszögezte, hogy Franciaor­szág semmi esetre sem fog belesodródni a libanoni pol­gárháborúba. Találat következtében kigyulladt autók a bejrúti francia nagykövetség előtt, a szerdai összecsa­pások alatt TELEFOTÓ : MTI Külföldi Képszolgálat A csádi elnök nem hajlandó tárgyalni a felkelőkkel Hisszen Habré sajtóértekezlete Hisszen Habré csádi elnök keddi sajtóértekezletén el­utasította a tárgyalásos meg­oldás lehetőségét a Gukuni Veddel vezette ellenkor­­mánnyal. Habré ugyanakkor közölte, hogy Líbiával „haj­landó kölcsönös meg nem támadási szerződést kötni, feltéve, ha a líbiai csapato­kat kivonják Csád északi ré­széből”. Ismeretes, hogy Tri­poli cáfolta, hogy csapatokat küldött volna Csádba Veddei erőinek támogatására. A Veddei vezette erők­ — mint ismeretes — hétfőn a konfliktus békés megoldását ajánlották fel az összes csá­di erőnek, beleértve Habré erőit is. A csádi elnök kétségbe vonta az Afrikai Egységszer­vezet közvetítésével történő rendezés lehetőségét. „Egye­dül — mondta — a katonai megoldást tartja járható út­nak a csádi probléma megol­dására.” A francia rádiónak adott interjújában Habré elutasí­totta Mitterrand francia el­nök legutóbbi javaslatát két laza szövetségi kapcsolatban álló csádi állam létrehozá­sára. Habré Csád egységét hangoztatva kijelentette: „A csádi föderáció létrehozása az ország felosztását jelente­né. Ezt —­­ tette hozzá — tel­jes egészében elutasítjuk.” Habré aláhúzta az ország szuverenitásának fontossá­gát. Egyben választások megtartását helyezte kilátás­ba az általa támasztott fel­tételek alapján létrehozandó csádi béke megvalósulása esetére. A francia—csádi kapcsola­tokról szólva cáfolta, hogy „nézeteltérése” lenne Párizs­­zsal. Kifogásolta viszont, hogy Franciaország „megle­hetősen elkésett a segítség­­nyújtással”. (Reuter, UPI, AFP) CSÜTÖRTÖK, 1983. SZEPTEMBER 1. NÉPSZAVA Az amerikai kormány mondjon le a katonai beavatkozásról A salvadori hazafiak nyilatkozata Egy új salvadori kormány megalakítása tudná biztosí­tani a salvadori válság tár­gyalásos, politikai rendezésé­nek kielégítő menetét — hangsúlyozták a Costa Ri­­ca-i San Joséban kedden es­te tartott sajtókonferenciá­jukon a salvadori hazafiak képviselői. A Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítá­­si Front és a Forradalmi De­mokratikus Front képviselői Richard Stone-nal, az Egye­sült Államok közép-ameri­kai különmegbízottjával folytatott tárgyalásaik után találkoztak az újságírókkal. A közel háromórás talál­kozón közölték Stone-nal: a rendezés kulcsa az Egyesült Államok kezében van, s az amerikai kormánynak le kell mondania a ka­tonai be­avatkozásról. A tárgyaláso­kon a megoldást a salvadori felek közötti megállapodás tudja biztosítani. Ugyanak­kor az Egyesült Államok ré­szese a salvadori konfliktus­nak és ezért a rendezés rész­ben tőle is függ - hangsú­lyozták. A salvadori hazafiak kép­viselői rámutattak, hogy a választási színjáték nem je­lent megoldást a konfliktus­ra. A hazafiak részvételével új kormány megalakítására van szükség Salvadorban. Éppen ezért a hazafiak nem vesznek részt a „választáso­kon”, hiszen azok önmaguk­ban nem számolják fel az el­nyomó, terrorista intézmé­nyeket és intézkedéseket. (PL, EFE) Az ENSZ-főtitkár Londonban Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára szerdán délelőtt Londonban Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter­rel tárgyalt. Hivatalos tájé­koztatás szerint Namíbia, a genfi Pa­lesztina-értekezlet, az iraki-iráni háború, Cip­rus, Csád és Afganisztán ügyét vitatták meg, s „érin­tették” a Falkland-szigetek problémáját is. Ami ez utóbbit illeti, ha­ladásnak semmi jele, mert a főtitkár a megbeszélés vé­geztével közölte: változatla­nul választ vár a brit kor­mánytól arra a levelére, amelyben a Falklandok jö­vőjére vonatkozó brit—ar­gentin tárgyalások felvételét sürgette. Heves harcok az iraki—iráni fronton Az iraki—iráni háborúban elszenvedett iráni vesztesé­gekről közölt adatokat az Alif Bo című bagdadi heti­lap. A cikk szerint a csak­nem három éve kitört há­borúban csaknem 300 000 iráni katona esett el a fron­tokon, az iráni hadsereg 800 repülőgépet és helikoptert, 4000 harckocsit, és 7500 szál­lítójárművet veszített. Keddi bagdadi bejelentés szerint az iraki hadsereg lé­giereje iráni csapatösszevo­nási körzeteket támadott a front északi szakaszán és súlyos veszteségeket okozott az ellenségnek. Az iráni hírügynökség jelen­tése szerint a szembenálló felek között heves tüzérségi párbajok zajlottak le a front északi szakaszán. Megadták magukat a géprablók Szerdán délelőtt megadták magukat a teheráni hatósá­goknak az Air France re­pülőgépét hatalmukban tar­tó géprablók. A négy férfi politikai menedékjogot kért és kapott az iráni hatóságok­tól — közölte egy iráni rendőrparancsnok. A szaba­don engedett túszok sértet­lenek, de kórházba vitték őket kivizsgálásra. A szerda reggeli határidő lejárta után a repülőtéri ha­tóságok eltorlaszolták a ki­futópályákat, mert a géprab­lók tovább akartak indulni Teheránból és a motorok be­indítására utasították a pi­lótát. Később mégis bele­egyeztek az újabb tárgyalá­sokba. Megígérték, megad­ják magukat, ha lehetővé te­szik, hogy találkozzanak a sajtó képviselőivel. Követe­lésüket teljesítették. A futómű mellett rögtön­zött sajtótájékoztató mind­össze öt percig tartott: a gép­rablók először a levegőbe lőttek, majd felolvastak egy előre elkészített nyilatkoza­tot. Kijelentették, hogy tet­tükkel a francia kormánynak Irakban, Libanonban és Csádban elkövetett bűneire akarták felhívni a figyelmet. Nemzetiségüket nem fedték fel. Azt állították, hogy egyetlen szervezethez sem tartoznak, hanem az iszlám felszabadító mozgalom har­cosai. (AFP, Reuter, AP) Szovjet értékelés Chiléről Chilében a szélsőjobboldali hatalomátvétel tizedik év­fordulóján változóban van a helyzet, s az új körülmé­nyek között elsősorban az el­lenzéki erők egységére van szükség — állapítja meg Alekszandr Bovin, az Iz­vesztyija keddi számában. Az idén eddig megtartott tiltakozási napok hatására Pinochet — aki május 20-án tv-beszédében még a nem­zetközi kommunizmust és főként a Szovjetuniót vá­dolta a felforgatással — most igyekszik hajlékonynak mu­tatkozni. Eltörölték a rend­kívüli állapotot, és a múlt héten sor került a belügymi­niszter és a Demokratikus Szövetség képviselői közötti első megbeszélésre. Bovin felhívja, hangsú­lyozza: noha Pinochet vál­ságos helyzetben van, egy­előre még erős, mert maga mögött tudja a hadsereget. Épp ezért van szükség most Chilében az összes el­lenzéki erő egységére. A Chilei Kommunista Párt is ezt tartja legfőbb politikai céljának. Arra van szükség, hogy közös álláspontot ala­kítsanak ki a kommunisták, a Demokratikus Szövetség­ben tömörült polgári ellen­zéki pártok és minden más ellenzéki erő — hangsúlyoz­za Alekszandr Bovin elem­zése. A chilei fővárosban kedden meggyilkolt kormányzó, Urzua tábor­nok sofőrjének holtteste a merénylet színhelyén TELEFOTÓ / MTI Külföldi Képszolgálat

Next