Népszava, 1984. január (112. évfolyam, 1–25. sz.)

1984-01-03 / 1. szám

Világ proletárjai,egyesüljetek! D­e kedd, 1984. január 3. ■ 112. évfolyam, 1. szám b*ara mo forint 'JL' i I : • : I m • £ ' . A MAGYAR SZAKS KÖZPONTI LAPJAi Losonai Pál újévi köszöntője Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke Újév alkalmából köszöntőt­ mondott, amelyet vasárnap közvetített a rá­dió és a televízió. A köszöntő így hangzott: Az új esztendő küszöbén, amikor jókíván­ságokkal köszöntjük egymást, szokásunkhoz híven megállunk egy pillanatra, hogy visz­­szatekintsünk az elmúlt esztendőre. Röviden összefoglalva elmondhatjuk, hogy a kedve­zőtlenebb körülmények közepette is sikerült fő céljainkat elérni. Súlyos, mondhatni válságos nemzetközi helyzetben éltük át az óesztendő utolsó nap­jait. Aggódtunk a világ békéjéért. A békéért, amely boldogulásunk alapfeltétele volt és lesz a jövőben is. Lehetőségeinkhez mérten a békés egymás mellett élés elveinek gyakor­lati megvalósítására törekedtünk. A bonyo­lultabb helyzetben is józan mértéktartással, a realitásokat figyelembe véve éltünk és dol­goztunk politikai, társadalmi, gazdasági cél­jaink megvalósításáért. Minden fórumon és minden alkalommal szót emeltünk a világot nyugtalanító nézeteltérések békés rendezésé­iért, az eltérő társadalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös gyümölcsöző együttmű­ködéséért. Napjainkban még időszerűbb az a fő poli­tikai törekvésünk, hogy a belső építőmun­kánkhoz biztosítsuk a békés nemzetközi fel­tételeket. Ez a cél vezet bennünket a mind intenzívebb külpolitikai kapcsolatokban, ez szülte az elhatározást, hogy az ENSZ-köz­­gyűlést is használjuk fel álhatatos törekvé­seink kinyilvánítására. Józan mértéktartó ál­láspontunk kifejtése a világot megosztó fő kérdésekben jó fogadtatásban részesült az ENSZ-közgyűlés részvevői körében. Jóleső ér­zéssel tapasztalhattuk, hogy az enyhülésért, a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldásáért vívott harcunk mind nagyobb egyetértésre, és támogatásra talál a világ szá­mos országában. A feszültségekkel terhes világban kapcso­latainkat nemcsak idegőriztük, hanem azokat tovább szélesítettük. Belső helyzetünk szi­lárdsága építőmunkánk sikerei következetes elvi alapokon folytatott külpolitikánk mind nagyobb elismerést szerzett hazánknak a szo­cialista közösségen túl a más társadalmi be­rendezkedésű országokban is. Eltökélt hívei vagyunk a kelet-nyugati párbeszédnek, minden jószándékú közeledés­nek. A békés egymás mellett élésen nem csupán egy háború nélküli állapotot értünk, hanem a kölcsönösen előnyös, széles körű együttműködést is a világ valamennyi or­szágával és népével. Elismert nemzetközi te­vékenységünk alapja szocialista társadalmi rendszerünk. Tagjai vagyunk a Varsói Szer­ződésnek és a KGST-nek. Az ebből fakadó szövetségesi, baráti elkötelezettségeinket min­dig és mindenütt híven képviseljük a legcse­kélyebb elvi engedmény nélkül. Szövetségi viszonyunkból származó biztonságunkat nem áldozzuk fel pillanatnyi előnyökért. Ez né­pünk alapvető érdekével és egyetértésével ta­lálkozik. Ma különösen nagy szükség van a Varsói Szerződés országai töretlen erejére, szilárd, megbonthatatlan egységére. Hiszen napjaink­ban újabb amerikai rakétákat telepítenek Nyugat-Európában és az imperializmus az erőfölény megszerzésével szeretné akaratát a világra kényszeríteni. Jövőnk és szocialista vívmányaink védelmében nem hagyhatjuk válasz nélkül ezt a kihívást. Bármilyen nehéz megpróbáltatást jelent ez számunkra, nem engedhetjük meg, hogy bárki is az erőfölény birtokában kényszerítse ránk akaratát. A két világrendszer között kialakult erő­viszonyok következtében Európában közel négy évtizede béke van. A katonai erőegyen­súly, a kölcsönös biztonság a fegyverzetek alacsonyabb szintjén is jó szolgálná a béke fenntartását. A Szovjetunió és a Varsói Szer­ződés többi tagállama az utóbbi évtizedekben nemzetközi fórumokon és közvetlen úton számtalan javaslattal próbálta megállítani az esztelen fegyverkezési hajszát. Nekünk sem­milyen érdekünk nem fűződik a fegyverkezés növeléséhez. Sosem voltunk kezdeményezők az új fegyverek gyártásában és elterjesztésé­ben. Történelmi tény, hogy mindig ellenfe­leink kezdeményezték az új tömegpusztító fegyverek elterjesztését, és nekünk nem volt más választásunk, mint létrehozni a katonai erők egyensúlyát. Most sem tehetünk mást, ezt kívánja saját érdekünk, de az egész em­beriség békés jövőjéért érzett felelősségünk is. Belső helyzetünket a gondok ellenére is a bizakodás, a szocialista nemzeti egység ki­­teljesedése jellemzi. Politikai, gazdasági és társadalmi eredményeinknek is köszönhető, hogy nemzetközi szerepléseinket széles körű elismerés kíséri. A kedvezőtlen külső körül­mények, a növekvő világpolitikai feszültség, az immár egy évtizede tartó világazdasági válság következtében gondjaink nem csök­kentek. Versenyképességünk növelésére tett erőfe­szítéseink nem kis eredményt hoztak, még­sem voltak arányban a külpiacokon romló feltételekkel. Gondjainkat ráadásul növelte a mezőgazdaságot sújtó aszálykár és a tőkés exportunkat nehezítő számos objektív és ad­minisztratív akadály is. Népgazdaságunk erejéről, népünk életre­valóságáról tanúskodik az a tény, hogy a rendkívüli nagy próbatétellel sikeresen meg­birkóztunk. Gazdaságunk jól működik, meg­őriztük fizetőképességünket. Az alapvető fo­gyasztási cikkekből az áruellátás kiegyensú­lyozott az ismert aszálykárok ellenére is. További erőfeszítéseket tettünk gazdasá­gunk belső szerkezetének korszerűsítésére, hogy jobban meg tudjunk felelni a külső pia­cokon kialakult követelményeknek, de nem kisebb mértékben a hazai fogyasztók igé­nyeinek is. Nem kis feladatok voltak ezek. Reálisan nézve 1984 sem lesz könnyebb. Céljaink el­érése érdekében a termelőmunka és az irá­nyítás területén is nagyobb feladatokkal kell számolnunk. A mennyiségi növekedés helyett a minőségi követelmények kerültek előtérbe már több esztendeje. A tervteljesítés fő mutatója a gazdaságosság lett. Terjed a munka eredmé­nyeihez igazodó elosztás gyakorlata. A nehe­zebb időkben is figyelmet fordítunk a szo­ciális juttatások megvédésére, a legjobban rászorulók anyagi helyzetének javítására. E nehéz időkben tovább mélyült az a szo­cialista nemzeti egység, amely az utóbbi év­tizedekben kovácsolódott össze. Világnézetre való tekintet nélkül is egységesek vagyunk a béke megvédésében, a szocialista társada­lom építésének kérdésében. Egy emberként féltjük és minden eszközzel védjük vívmá­nyainkat és mindent elkövetünk azért, hogy­­ nehezebb körülmények között is megőriz­zük azokat.­­ Nagy nemzeti célunk szolgálatában folytat­juk a szocializmus építését, politikai, társa­dalmi, gazdasági rendünk demokratikus fej­lesztését. Dolgunk nem lesz kevés és nem lesz könnyű 1984-ben sem. A jól bevált poli­tika folytatása, szocialista nemzeti egységbe tömörült népünk tehetsége, tenniakarása, ke­mény munkája, küzdelme — szövetségeink­kel, a testvéri népek összefogott erejével együtt — további boldogulásunk biztos zá­loga. Az új esztendő első napján pártunk Köz­ponti Bizottsága, az Elnöki Tanács és a Kor­mány nevében ebben a jó reményben kívá­nok valamennyiüknek, egész magyar né­pünknek, minden barátunknak békés, bol­dog, eredményekben gazdag új esztendőt. A Ö­K­Y­V így kezdődött az első munkanap Folyamatos termelés —Megőrizni a szavahihetőséget — Munkásgyűlések országszerte — Szovjetunióba repülő naposcsibék Az év első munkanapján az ország jó néhány vállalatánál rövid munkásgyűlésen határozták meg a legfontosabb idei teendőket Munkásgyűlés színhelye volt egyebek között a Videoton, az Ikarus székesfehérvári, a Csepel Autógyár szeghalmi üzeme, a Nógrádi és a Tatabányai Szénbányák, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhely­gyár, a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár és a MEZŐGÉP szolnoki gyára. A vállalatvezetőik röviden értékelték az elmúlt év ered­ményeit, s mind­em­ütt szóltak arról, hogy a gazdálkodás feltételei az idén sem javul­nak számottevően. Ezért a vállalatoknak — építve a szocialista brigádok és álta­lában a munkaverseny-moz­­galom tapasztalataira, a ko­rábbinál is többet kell ten­niük a gazdálkodás színvona­lának javításáért. Munkatársaink néhány nagyvállalat első­­munkanap­járól számolnak be. A TISZAI VEGYI KOM­BINÁTBAN szántó észrevét­lenül fordult 1983-ról 1984-re a naptár. Az új évet, persze, köszöntötték, megünnepel­ték a leninvárosiak is, de a folyamatosan működő üze­mekben szilveszter éjjelén ugyanúgy ment a munka, iránti bármelyik hétköznapon. Itt amúgy sem szokás az egyik év programját befe­jezni, aztán a másiknak me­gint nekifogni: az évzárás, a leltározás, az eredmények számbavétele csupán admi­nisztrációs, illetve pén­zü­gyi művelet, nem érinti — pláne nem zavarja — a termelést. Értékesítési gondjai a TVK- nak nem voltak 1983-ban, s az új esztendőben sem vár­hatók. Ezért sem, még a hosszabb távra kialakított programoknak köszönhetően sem jelentett a vállalat éle­tében valódi határvonalat az éjféli harangütés. Amit most mégis felvehet­tek az óévi leltárba, az nem éppen kevés. Talán elég csak a 17 milliárd forint körüli árbevételt, a majd’ másfél milliárd forint nyereséget említeni, vagy azt, hogy n­em rubelelszámolású export­­tervének 12 százalékos túl­teljesítésével a TVK megkö­zelítőleg hatvanmillió dollár­ra növelte konvertibilis kül­piaci jövedelmeit. Ez utób­biakat toldja meg a vállalat 1984-re szóló terve további 16 százalékkal, ezúttal már csaknem 70­­millió dollárra számítanak. A minden piacon értéke­síthető árualapot jelentős mértékben bővíti a holnap technikáját képviselő, számí­­­tógépes folyamatirányítással működő új polipropiléngyár, amely határidő előtt készült el, és már a próbaüzem alatt exportképesen termelt. A SZAKSZERVEZETEK BUDAPESTI TANÁCSA, a metró Árpád-híd nagyberu­házások összevont operatív koordinációs bizottsága mun­kásgyűlésre hívta az év első na­pján a metrón, az Árpád­­hídon és a Róbert Károly kör­úti­­nagyberuházásokon dol­gozó több mint 10 vállalat munkásait A munkásgyűlést a XIII. kerületi pártbizottság nagytermében az SZBT ne­vében a metró Árpád-híd véd­nökségi bizottság elnöke, Vundele György nyitotta meg, majd dr. Várszegi Gyu­la, a METROBER igazgatója adott tájékoztatást az elmúlt évi tevékenységről. Elmon­dotta, hogy a há­rom nagy munkának az együttes érté­ke közel 8 és fél milliárd fo­rint, ebből tavaly 2,5 milli­árd forint munka került meg­valósításra. A metróépítésben sikerült behozni az év eleji lemara­­dást, az alagútépítés 90 szá­zalékban elkészült, az állo­mások, a lejárók 60 százalé­kos állapotban vannak és jól halad a vágányépítési mun­ka. A hídépítésnél ugyancsak sikerült az elképzelt feladato­kat teljesíteni. Az acélszer­­kezet építése befejeződött, az összes munka háromnegyed része ítész, a jelenlegi álla­pot megfelel 1984 áprilisá­nak. Dr. Dalmi Tibor miniszte­ri biztos felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni szavahihetőségünket. Még 214 munkanap van hát­ra, s ennyi idő alatt ugyan­azt a mennyiségű munkát kell elvégezni, amit az elmúlt esztendőben. Ehhez az szük­séges, hogy a 4 beruházást érintő 1-es villamost augusz­tusra üzembe helyezzék, ok­tóberre pedig üzembe kell in­dítani a metrót. A munkásgyűlésen több brigádvezető szólalt fel. Ko­vács József, a KÉV-Metró brigádvezetője azt hangsú­lyozta, hogy a metróépítők eddig is megtették a magu­két, behozták a lemaradást, és csatlakoznak a vasasszak­szervezet felhívásához oly módon, hogy a felszabadulás 40. évfordulójára túlmunkát vállalnak az előre nem látha­tó akadályok leküzdésére. Több mint 100 órát vállalnak a mozgássérültek támogatá­sára is. Kóté István, a Híd­építő Vállalat brgádvezetője, valamint Soltész Imre, az­ Aszfaltú­tépítő Vállalat bri­­gádvezetője ugyancsak csat­lakozott a beruházások októ­beri teljesítéséhez. (Folytatás az 5. oldalon) Hoga Tibor a felépítő gépet kezeti a Taurusban A gumigyár acélradiál-gyár­­részében Juhász Márton az acélkord kalanderesévéjét cse­réli Batha László felvételei Meg kell akadályozni a nukleáris háborút Újévi üdvözletek az emberiség jövőjének biztosításáért A szovjet néphez intézett, hagyományos újévi üdvöz­letben a szovjet vezető tes­tületek megállapítják: a Szovjet emberek optimiz­mussal, reménnyel és a jö­­vőjükbe vetett meggyőződés­sel köszöntik az új esztendőt. Az SZKP Központi Bizott­sága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa egyben kö­­szönetüket nyilvánítják mindazoknak, akik önfelál­dozó munkájukkal járulnak hozzá az ország anyagi és szellemi gyarapodásához. Az SZKP és a szovjet ál­lam számára nincs fonto­sabb feladat, mint a nép jó­létének emelése. Ahhoz, hogy a szovjet emberek még jobban éljenek, még telje­sebb mértékben elégíthessék ki anyagi és szellemi szük­ségleteiket, mindenkinek lelkiismeretesen kell dol­goznia a saját munkahelyén. Külpolitikai kérdésekről szólva az üzenet megállapít­ja: az elmúlt év sajnos, nem hozta a nemzetközi feszült­ség csökkenését. Az impe­rializmus bűnéből a világ­ban kiéleződött a helyzet. A militarista, kalandor poli­tikát folytató amerikai kor­mányzat a nukleáris raké­ták terén eddig soha nem látott méretű fegyverkezési hajszát indított el, a más országok belügyeibe való be­avatkozás és nyílt agresszió útjára lépett számos ország­gal szemben. Ilyen körülmények között a Szovjetunió, a szocialista közösség országai minden szükséges intézkedést meg­tesznek, hogy megakadályoz­zák a nukleáris háborút, megóvják a békét a jelenle­gi és elkövetkezendő nem­zedékek számára. A nemzet­közi helyzet a legnagyobb fokú éberséget, kitartást, szervezettséget és önfelál­dozó munkát követeli a (Folytatás a 2. oldalon) Nemzetközi békegyűlés a SZOT-iskolán A SZOT központi iskolájának nagytermében rendezték meg vasárnap délután a hagyomá­nyos nemzetközi békegyűlést. A magyar szakszervezetek képviseletében Palotai Károly, a SZOT alelnöke, a Szociálturisztikai Iroda szervezésében hazánkba érkezett külföldi résztvevők nevé­ben Silvano Barbon, az olasz CGII képviselője szólalt fel Kiss Árpád felvétele

Next