Népszava, 1984. március (112. évfolyam, 51–77. sz.)
1984-03-25 / 72. szám
NÉPSZAVA 1984. MÁRCIUS 25., VASÁRNAP ÚJ KRESZ Nem sok idő van hátra az új KRESZ ételbe tépésére, néhány hónap múlva, 1984. július 1-től már a módosított szabályok szerint kel közlekedni. Rendkívül fontos hangsúlyozni, hogy nem a KRESZ teljes megváltoztatásáról van szó, hiszen az alapvető előírásokban nincs lényeges újdonság. Akkor miért volt szükség a módosításra? Az elmúlt nyolc év alatt megkétszereződött a személygépkocsik száma, új autópálya-szakaszok készültek el, s folyamatosan igazodnunk kell a nemzetközi előírásokhoz is, hiszen a mi KRESZ-ünk a genfi és a bécsi nemzetközi egyezményeken alapszik. A mostani szabályok elsősorban a védtelenek védelmében - gyalogosok, kerékpárosok, segédmotor-kerékpárosok hoz jelentősebb változásokat Éppen az elmúlt években történt balesetek tapasztalatai alapján egy sor olyan új szabály „született", amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a sorompókérdés ügyében végre kevesebb legyen a vita és nagyobb a rend. A KRESZ szerkesztői nagy gyakorlattal rendelkező bírók, ügyészek, közlekedési szakemberek messzemenően figyelembe vették az elmúlt évek gyakorlata tapasztalatait, s javaslatok ezreit Hiszen a jogszabály tervezetét a legkülönbözőbb fórumokon megvitatták, s a szabályozás alapvető célja, hogy minél nagyobb mértékben segítse a közlekedőket a biztonság előfeltételeinek megteremtését A vállalatoknál, ott ahol rendszeresen foglalkoznak KRESZ- oktatással, az új szabályokat részletesen ismertetik, ezek tudását számon kérik. A gépjárművezető-képzésnél és vizsgáztatásnál természetesen a jövőben már az új szabályok ismeretét kérik számon. Több mint kétmillió ember rendelkezik jogosítvánnyal, s egy olyan rendelkezésről van szó, amely az egész ország lakosságát érinti és érdekli. Több lenne, mint hiba úgy tanulni a szabályokat; ez az új a régi pedig mellékes. Sokan úgy gondolják, ha egyszer levizsgáztak soha többé nincs szükség ismereteik felújítására, holott ez nem igaz. Részben hajlamosak vagyunk arra, hogy az előírások egy részét elfelejtsük, másrészt az elvárások, a követelmények állandóan változnak. A napokban megjelent és már az újságárusoknál kapható is az „Ez az új KRESZ” című kiadvány, mely a jogszabály teljes szövegét közli. Az 1978-ban életbe léptetett változtatásokat egy, a mostani újakat két csillaggal jelölik, de a teljes jogszabály szövegét együtt találjuk meg. Vannak, akik váltig állítják: a gépjárművezetéshez elegendő 15-20 szabály és ugyanannyi tábla ismerete. Alapvető kérdés, hogy a KRESZ előírásait ismerjük, mert csak ez teszi lehetővé a legfontosabbat, az alkalmazást. Közös érdek, hogy önmagunkat vizsgáztassuk. A baleseti statisztikák, a mindennapi fekete krónikák figyelmeztetnek bennünket arra, hogy életünket védő tantárgyról van szó, amelynek állandó tanulmányozása nem felesleges energiapazarlás, hanem ezzel önmagunkat és másokat védünk. A Népszava a KRESZ jelentősebb új előírásait Az életé az előny című mellékletben közli. Ezúttal az új táblákat mutatjuk be. Gyalogosoknak gyalogosokról Megfigyelések és tapasztalatok - Nemcsak a járművezető lehet a hibás A tavalyi év baleseti statisztikáiból úgy tűnik, mintha a járművezetők kezdenének jobban vigyázni a gyalogosokra, jobban, mint ahogyan a gyalogosok vigyáznak saját magukra! Az előző évekhez képest némileg kevesebb az olyan baleset, amelynek előidézője egyértelműen csak a járművezető volt, s amelyben a gyalogos maga nem hibázott! Természetesen nem arról van szó, hogy most már nincs kivetnivaló a kijelölt gyalogosátkelőhelyet megközelítő járművezetők magatartásában; a hazai vizsgálatok is azt igazolják, hogy a zebra környékén sem a gyalogosok, sem a járművezetők magatartása nem megfelelő, s éppen e kettővel magyarázható a gyalogosbalesetek viszonylag még mindig magas aránya. A Közlekedéstudományi Intézet munkatársai nemrégiben egy olyan gyalogosátkelőhelyen végezték megfigyeléseiket, ahol a gyalogosok és a járművek — a kanyarodó járművek — egyszerre kapnak szabad jelzést. A XI. kerületben, a Fehérvári út és a Schönherz Zoltán utca kereszteződésében az összesített 200 perces mérési időszakban a gyalogosoknál 4 percenként, a járműveknél pedig másfél percenként fordult elő konfliktushelyzet. A gyalogosok például — a 200 perc alatt — 29 esetben kényszerültek megtorpanásra a sietősebb tempóval közeledő járművek előtt. A járművezetők pedig 11 esetben kényszerültek hirtelen fékezésre vagy sávváltásra a figyelmetlen gyalogosok miatt. Kölcsönösen van tehát mit javítani a figyelmességen! A mérési időszakban 7 olyan esetet regisztráltak, amikor a gyalogosnak majdhogynem el kellett ugrania a rárohanó gépjármű elől, de probléma volt ugyanakkor az is, hogy a gyalogosok 12 százaléka még a legforgalmasabb csúcsidőben is a tilos jelzésen haladt át az úttesten. Ez az arány a déli, a forgalommentesebb időben lényegesen nagyobb volt! Ugyanezt a vizsgálatot még négy, szintén forgalmas helyszínen megismételték, s csaknem ezer jármű és kétszáz gyalogos hibáit tudták összegezni. Ami a járművezetőket illeti: amikor például gyerek akart átmenni, a járművezetőknek csak 27 százaléka állt meg, 73 százalékuk pedig továbbhajtott, s mindössze 15 százalékuk jelzett a gyerekeknek, hogy nyugodtan átmehetnek, vigyáz rájuk! Ha idős ember keresztezte a járművek útját, akkor 36 százalékuk állt meg. De fel kell figyelni arra is, hogy a gyerekeknek viszont csaknem egynegyede minden körültekintés nélkül lépett az úttestre, 47 százalékuk pedig a veszélyes futást választotta átkelési módszernek! Felnőtteknél a körültekintés jobban tapasztalható volt, csak 6 százalékuk lépett le minden előzetes tájékozódás nélkül a járdáról, 87 százalékuk viszont az átkelés közben is folyamatosan figyelt a közeledő járművekre. A megfigyelések szerint a legóvatosabbak az idős gyalogosok voltak. Gyalogosoknak is, járművezetőknek is tanulságos az a vizsgálati eredmény, amely szerint a gépjárművek az adott helyszíneken, a forgalmat, az út vonalvezetését figyelembe véve, legfeljebb 40 km/órás alkalmas megközelítési sebesség helyett ennél gyorsabban haladtak, s általában nagy tempóban közelítették meg a zebrát. Talán így magyarázható az a tény is, hogy az autósoknak mindössze 7 százaléka jelezte udvariasan a gyalogosoknak, hogy tessék áthaladni, vigyázni fogok! AZ ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI TANÁCS TÁJÉKOZTATÓJA AZ ÚJ TÁBLÁK 20 méteres távolságon belül 8 h—13 h között várakozni csak akkor szabad, ha a vezető a járműnél marad és az árut szállító jármű érkezésekor annak a jelzett területre való beállását biztosítja. „ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező” — ezt a táblát a vasúti átjáró előtt is elhelyezhetik a megállásra utaló burkolati jellel együtt. A táblánál, illetve a burkolati jel előtt meg kell állni és továbbhaladni csak akkor szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik. „Kerékpárút” tábla azt jelenti, hogy ezen az úton a kerékpáron és a segédmotoros kerékpáron kívül a segédmotoros rokkantkocsik is közlekedhetnek, legfeljebb 20 km/óra sebességgel. A segédmotoros kerékpár és segédmotoros rokkantkocsik közlekedését tilalmi táblával lehet megtiltani. „Gyalogút” — ez az út a gyalogosok közlekedésére szolgál. Ilyen táblákkal jelzett úton általában jármű nem közlekedhet. Ha a jelzőtábla alatt kiegészítő tábla időszakot jelöl meg (pl. 6 h—13 h-ig), akkor ezen időszakon kívül legfeljebb 20 km/óra sebességgel célforgalomban más járművek is közlekedhetnek, a gyalogosok és kerékpárosok veszélyeztetése nélkül. „Várakozni tilos” jelzőtábla alatt a kiegészítő tábla arra utal, hogy a várakozás kijelölt rakodóhely szabadon hagyása érdekében tilos. E tábla azt jelenti, hogy mögötte „Gyalog- és kerékpárút.” Az ilyen táblával megjelölt úton kell a gyalogosoknak és kerékpárosoknak egymás akadályoztatása nélkül közlekedni. „Gyalog- és kerékpárút.” A jelzőtáblán függőleges fehér vonal jelzi, hogy a gyalogosoknak és kerékpárosoknak az út melyik felén kell közlekedni. Az úton felfestett folyamatos fehér vonal az út másik részén közlekedők veszélyeztetése nélkül átléphető. Más járművek csak célforgalomban, a 3. táblán foglaltak szerint közlekedhetnek. „Legkisebb követési távolság.” Ha a jelzőtáblán tehergépkocsik jelképe van, a tilalom az egymást követő járművek közül csak a 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsikra, valamint a vontatókra, mezőgazdasági vontatókra és lassú járművekre vonatkozik. „Autóbusszal behajtani tilos” táblával jelzett útra a menetrend szerint közlekedő autóbusz behajthat. „Sebességkorlátozás.” Ha ezt a táblát a „Lakott terület kezdete” jelzőtáblával együtt helyezték el, a sebességkorlátozás a lakott terület egészére vonatkozik. A „Lakott terület vége” jelzőtábla a sebességkorlátozást önmagában is feloldja. „Megállni tilos” és a „Várakozni tilos” tábla alatt elhelyezett ilyen kiegészítő tábla azt jelenti, hogy az útpadkán, illetőleg az 1000 kilogrammnál nem nagyobb tengelyterhelésű járművek járdán történő megállása és várakozása tilos. „Útkereszteződés alárendelt úttal” tábla azt is jelzi, hogy az alárendelt út melyik oldalról és milyen irányból torkollik az elsőbbséggel rendelkező útba. A kiegészítő táblán a vastag vonal az elsőbbséggel rendelkező útvonal vezetését mutatja. Az ilyen táblával jelzett útkereszteződésben az előzés szabályainak figyelembevételével más jármű megelőzhető. „Gyalogosok.” Az ilyen táblával jelzett úttesten fokozottan számolni kell a gyalogosok kereszt- és hosszirányú közlekedésével. „Kerékpárosok.” Az ilyen táblával jelzett úttesten fokozottan számolni kell a kerékpárosok kereszt- és hosszirányú közlekedésével. „Vasúti átjáró kezdete” egyvágányú, „Két- vagy többvágányú vasúti átjáró kezdete” pedig a többvágányú vasúti átjárót jelzi, korlátozott látási viszonyok között ad tájékoztatást a vasúti vágányokról. „Kijelölt gyalogosátkelőhely.” A jelzőtábla ábrája is utal a zebrára. (Folytatás a 12. oldalon) „Gyalogátkelés.” A kijelölt gyalogátkelőhelyre a táblán látható rajz is utal. TT AZ ÉLETÉ AZ ELŐNY 11