Népszava, 1984. március (112. évfolyam, 51–77. sz.)

1984-03-25 / 72. szám

NÉPSZAVA 1984. MÁRCIUS 25., VASÁRNAP ÚJ KRESZ Nem sok idő van hátra az új KRESZ ételbe tépésére, néhány hónap múlva, 1984. július 1-től már a módosított szabályok szerint kel közlekedni. Rendkívül fontos hangsúlyozni, hogy nem a KRESZ teljes megváltoztatásáról van szó, hiszen az alapvető előírásokban nincs lényeges újdonság. Akkor miért volt szükség a módosí­tásra? Az elmúlt nyolc év alatt megkétszereződött a személygépko­csik szám­a, új autópálya-szakaszok készültek el, s folyamato­san igazodnunk kell a nemzetközi előírásokhoz is, hiszen a mi KRESZ-ünk a genfi és a bécsi nemzetközi egyezményeken alap­szik. A mostani szabályok elsősorban a védtelenek védelmében - gyalogosok, kerékpárosok, segédmotor-kerékpárosok hoz jelentősebb változásokat Éppen az elmúlt években történt bal­esetek tapasztalatai alapján egy sor olyan új szabály „szüle­tett", amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a sorompókér­dés ügyében végre kevesebb legyen a vita és nagyobb a rend. A KRESZ szerkesztői nagy gyakorlattal rendelkező bírók, ügyészek, közlekedési szakemberek messzemenően figyelembe vették az elmúlt évek gyakorlata­ tapasztalatait, s javaslatok ezreit Hiszen a jogszabály tervezetét a legkülönbözőbb fóru­mokon megvitatták, s a szabályozás alapvető célja, hogy mi­nél nagyobb mértékben segítse a közlekedőket a biztonság előfeltételeinek megteremtését A vállalatoknál, ott ahol rendszeresen foglalkoznak KRESZ- oktatással, az új szabályokat részletesen ismertetik, ezek tudá­sát számon kérik. A gépjárművezető-képzésnél és vizsgáztatás­nál természetesen a jövőben már az új szabályok ismeretét kérik számon. Több mint kétmillió ember rendelkezik jogosítvánnyal, s egy olyan rendelkezésről van szó, amely az egész ország lakossá­gát érinti és érdekli. Több lenne, mint hiba úgy tanulni a sza­bályokat; ez az új a régi pedig mellékes. Sokan úgy gondol­ják, ha egyszer levizsgáztak soha többé nincs szükség isme­reteik felújítására, holott ez nem igaz. Részben hajlamosak vagyunk arra, hogy az előírások egy részét elfelejtsük, másrészt az elvárások, a követelmények állandóan változnak. A napokban megjelent és már az újságárusoknál kapható is az „Ez az új KRESZ” című kiadvány, mely a jogszabály teljes szövegét közli. Az 1978-ban életbe léptetett változtatásokat egy, a mostani újakat két csillaggal jelölik, de a teljes jogsza­bály szövegét együtt találjuk meg. Vannak, akik váltig állítják: a gépjárművezetéshez elegendő 15-20 szabály és ugyanannyi tábla ismerete. Alapvető kérdés, hogy a KRESZ előírásait ismerjük, mert csak ez teszi lehetővé a legfontosabbat, az alkalmazást. Közös érdek, hogy önma­gunkat vizsgáztassuk. A baleseti statisztikák, a mindennapi fekete krónikák figyelmeztetnek bennünket arra, hogy életün­ket védő tantárgyról van szó, amelynek állandó tanulmányozá­sa nem felesleges energiapazarlás, hanem ezzel önmagunkat és másokat védünk. A Népszava a KRESZ jelentősebb új előírásait Az életé az előny című mellékletben közli. Ezúttal az új táblákat mutatjuk be. Gyalogosoknak gyalogosokról Megfigyelések és tapasztalatok - Nemcsak a járművezető lehet a hibás A tavalyi év baleseti statisz­tikáiból úgy tűnik, mintha a járművezetők kezdenének jobban vigyázni a gyalogo­sokra, jobban, mint aho­gyan a gyalogosok vigyáz­nak saját magukra! Az elő­ző évekhez képest némileg kevesebb az olyan baleset, amelynek előidézője egyér­telműen csak a járművezető volt, s amelyben a gyalogos maga nem hibázott! Természetesen nem arról van szó, hogy most már nincs kivetnivaló a kijelölt gyalogosátkelőhelyet megkö­­­­zelítő járművezetők maga­tartásában; a hazai vizsgá­latok is azt igazolják, hogy a zebra környékén sem a gyalogosok, sem a járműve­zetők magatartása nem meg­felelő, s éppen e kettővel magyarázható a gyalogos­­balesetek viszonylag még mindig magas aránya. A Közlekedéstudományi Intézet munkatársai nemré­giben egy olyan gyalogos­átkelőhelyen végezték meg­figyeléseiket, ahol a gyalo­gosok és a járművek — a kanyarodó járművek­ — egyszerre kapnak szabad jelzést. A XI. kerületben, a Fehérvári út és a Schönherz Zoltán utca kereszteződésé­ben az összesített 200 perces mérési időszakban a gyalo­gosoknál 4 percenként, a járműveknél pedig másfél percenként fordult elő konf­liktushelyzet. A gyalogosok például — a 200 perc alatt — 29 esetben kényszerültek megtorpanás­ra a sietősebb tempóval kö­zeledő járművek előtt. A járművezetők pedig 11 eset­ben kényszerültek hirtelen fékezésre vagy sávváltásra a figyelmetlen gyalogosok miatt. Kölcsönösen van tehát mit javítani a figyelmessé­gen! A mérési időszakban 7 olyan esetet regisztráltak, amikor a gyalogosnak majd­hogynem el kellett ugrania a rárohanó gépjármű elől, de probléma volt ugyanakkor az is, hogy a gyalogosok 12 százaléka még a legforgal­masabb csúcsidőben is­­ a tilos jelzésen haladt át az úttesten. Ez az arány a déli, a forgalommentesebb idő­ben lényegesen nagyobb volt! Ugyanezt a vizsgálatot még négy, szintén forgalmas helyszínen megismételték, s csaknem ezer jármű és két­száz gyalogos hibáit tudták összegezni. Ami a járművezetőket il­leti: amikor például gyerek akart átmenni, a járműve­zetőknek csak 27 százaléka állt meg, 73 százalékuk pe­dig továbbhajtott, s mind­össze 15 százalékuk jelzett a gyerekeknek, hogy nyugod­tan átmehetnek, vigyáz rá­juk! Ha idős ember keresz­tezte a járművek útját, ak­kor 36 százalékuk állt meg. De­ fel kell figyelni arra is, hogy a gyerekeknek viszont csaknem egynegyede min­den körültekintés nélkül lé­pett az úttestre, 47 százalé­kuk pedig a veszélyes futást választotta átkelési módszer­nek! Felnőtteknél a körülte­kintés jobban tapasztalható volt, csak 6 százalékuk lépett le minden előzetes tájékozó­dás nélkül a járdáról, 87 százalékuk viszont az átke­lés közben is folyamatosan figyelt a közeledő jármű­vekre. A megfigyelések sze­rint a legóvatosabbak az idős gyalogosok voltak. Gyalogosoknak is, jármű­vezetőknek is tanulságos az a vizsgálati eredmény, amely szerint a gépjárművek az adott helyszíneken, a forgal­mat, az út vonalvezetését fi­gyelembe véve, legfeljebb 40 km/órás alkalmas meg­közelítési sebesség helyett ennél gyorsabban haladtak, s általában nagy tempóban közelítették meg a zebrát. Talán így magyarázható az a tény is, hogy­ az autósok­nak mindössze 7 százaléka jelezte udvariasan a gyalo­gosoknak, hogy tessék átha­ladni, vigyázni fogok! AZ ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI TANÁCS TÁJÉKOZTATÓJA AZ ÚJ TÁBLÁK 20 méteres távolságon belül 8 h—13 h között várakozni csak akkor szabad, ha a ve­zető a járműnél marad és az árut szállító jármű érkezése­kor annak a jelzett területre való beállását biztosítja. „ÁLLJ! Elsőbbségadás köte­lező” — ezt a táblát a vasúti átjáró előtt is elhelyezhetik a megállásra utaló burkolati jellel együtt. A táblánál, il­letve a burkolati jel előtt meg kell állni és továbbha­ladni csak akkor szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem köze­ledik. „Kerékpárút” tábla azt je­lenti, hogy ezen az úton a kerékpáron és a segédmoto­ros kerékpáron kívül a se­gédmotoros rokkantkocsik is közlekedhetnek, legfeljebb 20 km/óra sebességgel. A segéd­­motoros kerékpár és segéd­­motoros rokkantkocsik köz­lekedését tilalmi táblával le­het megtiltani. „Gyalogút” — ez az út a gya­logosok közlekedésére szol­gál. Ilyen táblákkal jelzett úton általában jármű nem közlekedhet. Ha a jelzőtábla alatt kiegészítő tábla idősza­kot jelöl meg (pl. 6 h—13 h-ig), akkor ezen időszakon kívül legfeljebb 20 km/óra sebességgel célforgalomban más járművek is közleked­hetnek, a gyalogosok és ke­rékpárosok veszélyeztetése nélkül. „Várakozni tilos” jelzőtábla alatt a kiegészítő tábla arra utal, hogy a várakozás kije­lölt rakodóhely szabadon ha­gyása érdekében tilos. E táb­la azt jelenti, hogy mögötte „Gyalog- és kerékpárút.” Az ilyen táblával megjelölt úton kell a gyalogosoknak és ke­rékpárosoknak egymás aka­dályoztatása nélkül közle­kedni. „Gyalog- és kerékpárút.” A jelzőtáblán függőleges fehér vonal jelzi, hogy a gyalogo­soknak és kerékpárosoknak az út melyik felén kell közle­kedni. Az úton felfestett fo­lyamatos fehér vonal az út másik részén közlekedők ve­szélyeztetése nélkül átléphe­tő. Más járművek csak cél­forgalomban, a 3. táblán fog­laltak szerint közlekedhet­nek. „Legkisebb követési távol­ság.” Ha a jelzőtáblán teher­gépkocsik jelképe van, a ti­lalom az egymást követő járművek közül csak a 3,5 tonnát meghaladó megenge­dett legnagyobb össztömegű tehergépkocsikra, valamint a vontatókra, mezőgazdasági vontatókra és lassú jármű­vekre vonatkozik. „Autóbusszal behajtani tilos” táblával jelzett útra a menet­rend szerint közlekedő autó­busz behajthat. „Sebességkorlátozás.” Ha ezt a táblát a „Lakott terület kezdete” jelzőtáblával együtt helyezték el, a sebességkor­látozás a lakott terület egé­szére vonatkozik. A „Lakott terület vége” jelzőtábla a se­bességkorlátozást önmagá­ban is feloldja. „Megállni tilos” és a „Vára­kozni tilos” tábla alatt elhe­lyezett ilyen kiegészítő tábla azt jelenti, hogy az útpad­kán, illetőleg az 1000 kilo­grammnál nem nagyobb ten­gelyterhelésű járművek jár­dán történő megállása és vá­rakozása tilos. „Útkereszteződés alárendelt úttal” tábla azt is jelzi, hogy az alárendelt út melyik ol­dalról és milyen irányból tor­kollik az elsőbbséggel ren­delkező útba. A kiegészítő táblán a vastag vonal az el­sőbbséggel rendelkező útvo­nal vezetését mutatja. Az ilyen táblával jelzett útke­reszteződésben az előzés sza­bályainak figyelembevételé­vel más jármű megelőzhető. „Gyalogosok.” Az ilyen táb­lával jelzett úttesten fokozot­tan számolni kell a gyalogo­sok kereszt- és hosszirányú közlekedésével. „Kerékpárosok.” Az ilyen táblával jelzett úttesten fo­kozottan számolni kell a ke­rékpárosok kereszt- és hossz­irányú közlekedésével. „Vasúti átjáró kezdete” egy­vágányú, „Két- vagy több­­vágányú vasúti átjáró kez­dete” pedig a többvágányú vasúti átjárót jelzi, korláto­zott látási viszonyok között ad tájékoztatást a vasúti vá­gányokról. „Kijelölt gyalogosátkelő­­hely.” A jelzőtábla ábrája is utal a zebrára. (Folytatás a 12. oldalon) „Gyalogátkelés.” A kijelölt gyalogátkelőhelyre a táblán látható rajz is utal. TT AZ ÉLETÉ AZ ELŐNY 11

Next