Népszava, 1984. május (112. évfolyam, 102–126. sz.)

1984-05-03 / 102. szám

Világ proletárjai,egyesüljetek! ■ csütörtök, 1984. május 3. ■ 112. évfolyam, 102. szám ■ ára 1,40 forint PSZAVA , A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA .­­ munka ünnepét köszöntötte az ország Három napig tartó majálissal köszöntötte az ország május elsejét, a munka ünnepét. A városokban, falvakban már a szabad szombatnak számító vasárnap ünnepi programo­kat rendeztek, bár az igazi esemény mindenütt az alkotó munkát méltató, a békét kí­vánó, a munkásszolidaritás jegyében rendezett elsejei felvonulás volt. Az ünnep előestéjén Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtit­kára köszöntötte rádió- és televízióbeszédében az ország dolgozó népét. (A beszédet lapunk 3. oldalán közöljük.) Kedden délelőtt pedig szerte az országban színes, látvá­nyos felvonulással ünnepel­ték május elsejét. A fővárosban több mint kétszázezer dolgozó sereg­szemléjének ezúttal is a Fel­vonulási tér volt a helyszíne. A központi díszemelvényen ott volt Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Aczél György, Benke Valéria, Gáspár Sándor, Ha­vasi Ferenc, Korom Mihály, Maróthy László, Méhes La­jos, Németh Károly és Sarlós István, a Politikai Bizottság tagjai; Gye­nes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. Kádár János május elsejei nyilatkozata Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első tit­kára a budapesti dolgozók május 1-i fel­vonulásán nyilatkozatot adott a televí­­­­ziónak és a rádiónak: — Köszöntöm a rádió hallgatóit, a te­levízió nézőit, dolgozó népünket május elseje alkalmából. Május elseje nagy ün­nep. Közel száz esztendővel ezelőtt szü­e­­etett, úgy, mint a munkásosztály nem­zetközi szolidaritásának napja, amikor a munkásosztály minden országban hir­dette céljait, és azok mellett tüntetett. Azóta bővült a május 1-i ünnep tartal­ma. Amióta a népek egész sora a szocia­lista fejlődés útjára lépett, a szocializ- s­mus világrendszerré vált, s a népek szét­törték a gyarmati rendszer bilincseit, azóta május elseje a nemzetközi mun- s kásosztály és a szocializmust építő né­pek, a jogaikért, a szabadságukért és a békéért küzdő népek szolidaritásának­­ napja, közös ünnepe. Ehhez a naphoz­­ most már elválaszthatatlanul hozzátar­­tozik a béke, a nemzetek szabadsága, a társadalmi haladás és a szocializmus fo­galma. — Az idei tavasz borús, hűvös, szeles,­­ ilyen a mai nap is. De éppen a most lát- s ható budapesti felvonulás is eleven bi-­i­zonyítéka annak, hogy népünk jó érzés­ig sem ünnepelhet, és ünnepel is ezen a na­pon szerte az országban. Az ünnepléshez jó okot ad annak tudata, hogy népünk békében, biztonságban él, eredménnyel­­ folytatja szocialista országépítő munká-­­ ját. Ezt a napot azzal is ünnepeljük,­­ hogy köszöntjük a szocialista építés új­­ eredményeit, és jó érzéssel előretekint­­­­hetünk, hiszen látjuk a fejlődés távlatait. Jól kiválasztott, szocialista céljaink van­­­­nak, jó a politikánk, népünk egységben, s céltudatosan dolgozik. Nem szoktunk a nehézségekről, a problémákról sem hall­­s­gatni, elért vívmányaink továbblépésre­­ ösztönöznek. — A párt Központi Bizottsága a kö­zelmúltban ülést tartott, amelyen a nem­zetközi helyzetről és szocialista építő­munkánkról volt szó. A nemzetközi hely­zettel kapcsolatban hangsúlyoztuk: an­nak ellenére, hogy a múlt esztendő vé­gén megkezdték az Egyesült Államok­ közép-hatótávolságú rakétáinak telepí­tését Európában, és a helyzet feszültebbé vált, mi mégis változatlanul folytatjuk külpolitikánkat, amelynek célja az, hogy az emberi ész felülkerekedjék, vala­­mennyi érdekelt fél számára megfelelő­­ megoldások szülessenek. A mai viszon­­­nyok közt is azt valljuk, hogy érdemi­­ tárgyalásokat kell folytatni. Minden nép­­ közös érdeke, hogy gátat vessünk a­­ fegyverkezési versenynek, s megtaláljuk­­ a minden nép számára egyenlő biztonsá-­­­got jelentő tárgyalásos megoldásokat. Az­­ a célunk, hogy az emberek békében él-­­­hessenek, és a biztonság a fegyverzet­­ alacsonyabb szintjén valósuljon meg.­­ Ami a hazai munkát illeti: aki a­­ Központi Bizottság üléséről kiadott köz- | leményt figyelmesen elolvasta, az látta, | hogy mi az alkotó, a szocialista építő- | munkához az eddiginél még jobb kibon- | takozási lehetőségeket akarunk teremte- | ni. Ez azt jelenti, hogy a termelőeszkö- | zöket, a munkaerőt, szellemi tartalé- | kainkat maximálisan mozgósítsuk, az­­ alkotó munkának új lendületet adjunk.­­ Azt akarjuk, hogy aki többet és jobban­­ dolgozik, az többet és jobban kereshes­­­ sen, aki pedig nem produkál, az a rend- | szer előnyeit ne élvezhesse. Érvényesül- s jön a társadalmi igazságosság a tehervi- | selésben, s aki nehéz helyzetben van, az­­ megfelelő támogatásban részesüljön.­­ Ilyen álláspontot fogadott el Köz- s ponti Bizottságunk a további munkáról,­­ és az a mély meggyőződésünk, hogy az­­ idei tervért, a napi feladatokért tisztes-­­ séggel dolgozva, jó érzéssel tekinthetünk­­ a jövő év elé, amikor hazánk felszaba-­­­dulásának 40. évfordulója lesz. Bizonyos,­­ hogy azt népünk új munkasikerekkel ünnepli meg.­­ Május elsejénk, ahogyan azt né-­­­pünk ünnepli, egyben üzenet a világnak,­­ a szovjet népnek, a szocializmust építő­­ nemzeteknek, a világ haladó erőinek,­­ valamint azoknak a józan polgári körök-­­ nek is, akik megértették, hogy a béke­­ útján kell járnunk, mert nincs más út az­­ emberiség számára. Üzenetünk úgy szól:­­ népünk becsülettel dolgozik, szocialista céljai mellett szilárdan kitart, eltökélten­­ halad előre szövetségeseivel, helytáll és | helyt fog állni a jövőben is. — Még egyszer szívből minden jót ki-­­ vánok népünknek, a munkásoknak, a | termelőszövetkezetek dolgozóinak, az al- | kalmazottaknak, az értelmiségieknek, a | kultúra munkásainak, mindenkinek, aki | tisztességgel és becsületesen él és dolgo­zik ebben a hazában! — mondotta befe­­j­­ezésül Kádár János. Kétszázezer dolgozó felvonulása a fővárosban A budapesti Felvonulási té­ren, május elsején, 9 óra 57 perckor gongszó csendült. Egy pillanatra az egész ha­talmas tér elcsendesedett, minden szinte mozdulatlan­ná vált, csak a teret övező házak homlokzatát szinte el­borító vörös és nemzetiszínű drapériát, a proletár inter­nacionalizmust, a pártot él­tető, a mind eredményesebb gazdasági munkára buzdító és a békét követelő transz­parenseket mozgatta, sur­­rogtatta a szél. Újabb gong­szó és egy másodperc alatt megelevenedett a kép , úttörők százai futottak ke­resztül a Dózsa György úton, hogy vidám szóval, friss vi­rággal köszöntsék a tribü­nökön helyet foglaló közéleti személyiségeket: a párt ve­zetőit, a kormány tagjait, a társadalmi és a tömegszer­vezetek képviselőit, s a munkásmozgalom veterán­jait, a termelésben élenjáró szocialista brigádok, munka­kollektívák tagjait, a május­ünnepre hazánkba érkezett külföldi szakszervezeti dele­gációkat. A fanfárok újabb hangjai­ra megindult a nyitó élőkép: sok száz zászlós fiataltól övezve a tér közepén álló, szépen díszített kocsi árbo­cának tetejére ünnepélyes méltósággal kúszott a mun­kásmozgalom hatalmas, vö­rös lobogója. Az árbocról nemzetiszínű szalagok bom­lottak szét, a Gorkij fasor torkolatából pedig a Magyar Népköztársaság hatalmas cí­mere bukkant elő, hogy tel­jessé váljék a kép, a szimbó­lum: a világ dolgozóinak nemzetközi ünnepét itt és most­­ hazánk köszönti. (Folytatás a 3. oldalon) Holnapra összehívták a Szakszervezetek Országos Tanácsát A SZOT elnöksége május 4-re, péntekre összehívta a Szakszervezetek Országos Tanácsát. A holnap reggel 9 órakor kezdődő ülésen az 1984. évi terv eddigi teljesítéséről és a további feladatainkról Gál László,a SZOT főtitkárhelyettese számol be. Időszerű politikai kérdésekről Méhes Lajos, a SZOT főtitkára ad tájékoztatót, majd Sólyom Ferenc, a SZOT titkára számol be a két ülés között végzett munkáról.

Next