Népszava, 1984. augusztus (112. évfolyam, 179–204. sz.)

1984-08-01 / 179. szám

2 A szovjet közel-keleti javaslat pozitív visszhangja A rendezésben közvetlenül érdekelt Szíria kedvezően fogadta a Szovjetunió kö­zel-keleti rendezési javasla­tát. A SANA hivatalos Szí­riai hírügynökség szerint az indítvány alkalmas arra, hogy megszüntesse a robba­násveszélyes helyzetet a Kö­zel-Keleten. A SANA ki­emeli, hogy a Szovjetunió az izraeli csapatok vala­mennyi megszállt arab terü­letről való kivonását sürge­ti, és támogatja a palesztin önrendelkezés, az önálló pa­lesztin állam létesítésének ügyét. A PFSZ politikai osztályá­nak vezetője, Faruk Kaddu­mi pozitívan értékelte a kö­zel-keleti rendezés elveire és módjára vonatkozó leg­utóbbi szovjet javaslatokat. A palesztin politikus hétfőn Tuniszban úgy nyilatkozott, hogy az összes érdekelt fél, köztük a két nagyhatalom részvételével tartandó nem­zetközi konferencia a leg­járhatóbb út az igazságos és átfogó közel-keleti rendezés felé. Nabih Berri, a libanoni síita Amal-mozgalom fő­titkára dél-libanoni, újjáépí­tési és fejlesztésügyi állam­miniszter pozitívnak minő­sítette a legutóbbi szovjet kezdeményezéseket. Izrael Tárgyalások a nagykoalícióról Izrael államelnöke, Haim Herzog, kedden külön-külön fogadta Simon Pereszt, a Munkapárt elnökét és Jichak Samir kormányfőt, a hét év óta hatalmon levő LIKUD- tömb vezérét. A még nem hi­vatalos megbeszélések célja annak felderítése volt, hogy hajlandó-e a két vezető cso­portosulás egymással szövet­kezve nagykoalíciót, „nemze­ti egységkormányt” alakíta­ni. A Munkapárt a július 23-i választásokon negyvennégy mandátumot szerzett, a LI­KUD pedig negyvenegyet. A százhúsz főnyi kneszet többi helye kisebb csoportosulások között szóródott szét. Samir a keddi megbeszé­lések után kijelentette, hogy a nagykoalíció megalakításá­ra valós esély van. Samir ezt már a választások előtt meg­pendítette. Újdonság viszont, hogy Simon Peresz, aki a LIKUD-dal kötött szövetség­től előzőleg határozottan el­zárkózott, most közölte: „Az izraeli közvélemény és az ál­lamelnök egyaránt kétpárti kormányzatot kíván.” A két pártvezér nyomban összeült a részletes megbeszélésére, de a helyzet bizonytalan ma­radt, mivel mindkettőjük mi­niszterelnök akar lenni. A tanácskozások formai szaka­szát szerdán kezdik meg. Az államfő a többségi párt vezérének köteles kormány­alakítási megbízást adni, de a parlament tizenhárom ma­radék pártjának legtöbbje adott esetben a LIKUD-ot erősíthetné. A „nagykoalíció” azért nyugtatná meg az ál­lamfőt, mert a kisebb frak­ciók beleszólása nélkül élet­be léptethetné az eladóso­dott, nagy külkereskedelmi deficittel és, rekordinfláció­val birkózó ország gazdasági helyzetének megszilárdításá­ra hivatott, legsürgősebb in­tézkedéseket. (MTI) A brit alsóház döntése Lépés a választott városi tanácsok felszámolása felé „Képviselők, hallgassatok a londoniakra, ne szüntes­sétek meg a választott ta­nácsokat” — ilyen szövegű transparens feszül a londo­ni nagyvárosi tanács épü­letének homlokzatán, éppen szemben a Temze túlsó part­ján levő parlament épületé­vel. A képviselők azonban nem fogadták meg a figyel­meztetést. A hétfőn estig tartó vitában a brit alsó­ház elfogadta azt a törvény­­javaslatot, amely az 1985. évi választások törlésével 1986. áprilisáig meghosszab­bítja a nagy-londoni és öt másik nagyvárosi tanács mandátumát. A törvényjavaslat, amely a királynő jóváhagyásával lép életbe , kikövezi az utat a konzervatív kormány számára ahhoz, hogy 1986- tól megszüntesse a válasz­tásokat és kinevezett testü­letekre bízza ezeknek a kör­zeteknek az irányítását. A kormány ezt már 1985-ben meg akarta valósítani, ám ellenállásra talált a parla­ment felső házában, amely a választások felszámolását antidemokratikusnak ítélte, csakúgy, mint általában a kormánynak azt a törekvé­sét, hogy egyre fokozottabb központi ellenőrzés alá von­ja a választott testületeket. (MTI) Hatvanhárom nappalon és hatvanhárom éjszakán ke­resztül tartott a küzdelem a fasiszta fenevaddal Varsó­ban. A felkelés 40 esztendő­vel ezelőtt robbant ki: a barikádokon csak könnyű kézifegyverekkel felszerelt egységek vívták az egyenlőt­len harcot a túlerőben lévő, harckocsikkal, repülőgépek­kel rendelkező hitlerista megszállókkal. A történelem lapjaira aranybetűkkel rótt antifasiszta megmozdulás tragikus véget ért — a várost a nácik a földdel egyenlővé tették, lakóinak nagy részét lemészárolták, koncentrációs táborokba hurcolták. Ez a felkelés — amelynek Varsóban a Niké-szobor állít emléket — drámai ellent­mondásokban csúcsosodott ki. A lakosság halált megve­tő bátorsága, elszántsága, to­vábbá a megmozdulás szer­vezőinek tévedése, hibás po­litikai számítása — e két párt volt az, amelyek között el kellett merülnie a héroszi cselekedetnek. A napokban vitatták meg a kudarc okait a lengyel fővárosban egy tu­dományos konferencián. A tanácskozás, amelyet a had­történeti intézet és a hitleris­ták bűncselekményeit vizs­gáló főbizottság rendezett, mélyrehatóan elemezte az események hátterét. Legjobban talán az vilá­gíthat rá a történtekre (döb­benetes dokumentum), hogy Varsó népe a kulisszák mö­gött játszódó dolgokról mit sem tudva, spontán módon csatlakozott a felkelőkhöz , akik ugyancsak semmit sem tudtak vezetőik elgondolásai­ról. A tévedés az úgyneve­zett országos hadsereg 18 ezer katonájának — köztük több ezer kommunistának —, valamint 200 ezer (!) varsói lakosnak az életébe került. A küzdelem mégis a fasizmus­sal való szembefordulás egyik grandiózus megnyilvá­nulásának emlékeztetője le­het a földkerekség minden nemzete számára. Ugyanak­kor tanulság is, amely szin­tén nem felejhető. Még mielőtt kirobbantak volna a harcok, a felkelés vezetői (a londoni emigráns kormány és annak lengyel­­országi képviselői, továbbá az úgynevezett honi hadse­reg vezérkara) úgy döntöt­tek, hogy kísérletet tesznek egy bizonyos „második poli­tikai központ” kialakítására. A Lengyel Nemzeti Felsza­­badítási Bizottság már léte­zett és működött Lublinban! Nyilvánvalóan arról volt szó, ha nem is sikerül az emig­ráns polgári kormánynak a hatalmat megszereznie a há­ború utáni időkre, legalább képviselve legyen abban. E politikai manőver folyamán hibát hiba után követtek el. A felkelést kapkodva, fegy­verrel gyengén ellátva készí­tették elő. Nem vették figye­lembe a frontokon uralkodó helyzetet. S ami a legsúlyo­sabb: a készülődő felkelésről nem informálták a szovjet katonai vezetőket, illetve a Vörös Hadsereg oldalán küz­dő I. lengyel hadsereg veze­tőit! Nem véletlenül. A meg­szállt Lengyelországban az antifasiszta ellenállást két központból irányították: a szervezetek egy része a lon­doni emigránsok befolyása alatt állt (ezek korábban or­szágos hadsereg elnevezéssel egyesültek), míg a népi el­lenállást a kommunisták ve­zették. A varsói felkelést a polgári beállítottságú erők a már említett cél érdekében határozták el. De azért is, hogy még a szovjet csapatok, illetve az I. lengyel hadsereg odaérkezése előtt sikerüljön felszabadítani a fővárost. Négy évtized távlatából te­kintve, ma is hihetetlennek tűnik e katasztrofális rövid­látás. Hiszen a felkelés meg­indítása a baloldali erőket meglepte! Ők ugyan tisztá­ban voltak az erőviszonyok­kal és az időpont rossz meg­választásával — mégis habo­zás nélkül azonnal fegyvert ragadtak és az elsők között harcoltak. Csak egy példa a katonai vonatkozású mulasz­tásokra: a felkelés vezetői nem biztosították a varsói hídfőállások kialakítását Czerniakówban, ami megte­remthette volna a hazafiak számára a " Asztulán való át­kelés, a Menekülés lehetősé­gét. A győzelem görög istennő­jének varsói szobra a hősies kitartás, a fasizmus felett aratott végső diadal szimbó­luma ... A két hónapon át tartó küzdelem fényét a tra­gikus belső ellentmondás sem tudja elhomályosítani. A történészek részletesen re­­kont­ruálták a harc lefolyá­sát és az idők múlása is mind mélyebb bepillantást enged a dolgok menetébe. Ahol lezajlott a dráma — amely a második világhábo­rú eseményei közül kiemel­kedik a maga rendkívülisé­gével —, azt a helyet ezen a napon említsük így: a Város! És akik ott küzdöttek sza­badságukért, szóljunk róluk így: a Nép! 3. J. HVIVWKÍRÜM MP SZERDA, 1984. AUGUSZTUS 1. NÉPSZAVA A nemzetközi bizottság nyilatkozata A helsinki záróokmány évfordulója A Helsinkiben zárult euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezleten elfoga­dott záróokmány aláírásá­nak kilencedik évfordulóján az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottságának titkársága nyi­latkozatot tett közzé, amely­ben hangsúlyozza: „Ma, jobban, mint bármikor, a közvéleményt mélyen nyug­talanítja az a veszély, amely a nemzetközi helyzet élező­dése és a különböző típusú rakétafegyverek európai te­lepítése következtében fe­nyegeti az enyhülést. Az eu­rópai közvélemény, kifeje­zésre juttatva nyugtalansá­gát és az enyhülésre való törekvését, tömeges méretű akciókat szervez a leszere­lésért. Jelentős vallási, fi­lozófiai, kulturális, politi­kai és társadalmi csoporto­sulások követelnek nagy horderejű politikai kezdemé­nyezéseket.” A nemzetközi bizottság titkársága üdvözli India, Svédország, Görögország, Argentína, Mexikó és Tan­zánia állam-, illetve kor­mányfőjének közös nyilatko­zatát, amely számos nép ag­godalmát fejezte ki a fegy­verkezési hajsza kiszélese­dése és a nukleáris háború kitörésének fokozódó veszé­lye miatt. Az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottsága szerint Európának a bizalom légköréhez való visszatérésre van szüksége. Az európai népek követelik, hogy az atomfegyverrel ren­delkező hatalmak az egy­más közötti kapcsolatokban olyan normákat dolgozzanak ki és tartsanak a tiszteletben, amelyek kategorikusan ki­zárják a tömegpusztító fegy­verek összes fajtájának — a nukleáris, a hagyományos, a vegyi és más fegyverfaj­ták — alkalmazását. A nemzetközi bizottság nyilatkozata arra szólítja fel a békeszerető mozgalma­kat, hogy sokszorozzák meg akcióikat a nukleáris fegy­verek befagyasztásáért. (TASZSZ) A Spiegel közlése Már 36 Pershing van az NSZK-ban A hivatalos nyugati közlések­kel ellentétben az NSZK te­rületén nem kilenc, hanem már 36 Pershing 2-es rakéta, a telepítésre szánt 108 Per­shing 2-es rakéta egyharma­­da található — jelentette a Der Spiegel legújabb száma. A hamburgi hetilap úgy ítélte meg, hogy a nyugatné­met hatóságok már minden befolyásukat elveszítették az új amerikai közép-hatótá­volságú rakéták telepítésével kapcsolatban. Mindez azonban nem nö­velte az NSZK biztonságát, mivel a Varsói Szerződés megfelelő ellenintézkedése­ket tett az NDK és Csehszlo­vákia területén — szögezte le a Der Spiegel, hozzátéve: a kibontakozó rakétatelepíté­si verseny mindennél éke­sebben bizonyítja az ameri­kai rakéták telepítésének fe­leslegességét, esztelenségét. A nicaraguai hadsereg akciói az ellenforradalmárok ellen A nicaraguai sandinista had­sereg az elmúlt napokban nagyszabású akciót indított, hogy az ország középső ré­szét és északi határvidékét megtisztítsa a fegyveres el­lenforradalmároktól. A leghevesebb harcok Matagalpa és Jinotega tar­tományokban zajlottak, ahol július második felében — becslések szerint 5—6 ezer ellenforradalmár volt. A Managuában kiadott hiva­talos jelentések szerint a betolakodók vesztesége meghaladja az ötszáz főt — írja Gózon István, az MTI tudósítója. A két gazdaságilag fon­tos, de gyéren lakott tarto­mány nagyobb részét kitévő, mintegy 15 ezer négyzetki­lométernyi hegyvidéket a kellő katonai-műszaki fel­szerelés hiányában a sandi­nista hadsereg nem képes állandó ellenőrzés alatt tar­tani. Az ellenforradalmárok több bázist építettek itt ki, ahová légi úton rendszere­sen érkezik számukra után­pótlás Hondurasból. A san­dinista légierőnek egyelőre nincsenek korszerű gépei, nincs elegendő számú heli­koptere, hogy felszámolja ezt az utánpótlási útvona­lat. A matagalpai katonai körzet vezetői szerint az ellenforradalmárok fő ere­jét mintegy 2500, úgyneve­zett regionális parancsnok­ságok alá tartozó fegyveres jelenti. Az ellenforradalmárok igyekeznek kikerülni minden összecsapást a nicaraguai hadsereggel. Fő célpontjuk a polgári lakosság. Gyer­mekek és asszonyok meg­gyilkolásával próbálják ter­rorizálni a két tartomány lakosságát. (MTI) Könyvek a világról John Stock­well: Angolai akció JEfiff fejend­ a CI­A történetéből Az amerikai szenátus szószé­kéről árulónak neveztek. An­nak tart természetesen a CIA is. Nem érzem magam árulónak. Szerintem ők az árulók. Elárulták az ameri­kai alapító atyák eszméit, azokat az elveket, amelyek­ben őseim hittek, és ame­lyekben magam is hittem: az emberi méltóságot, a tisztes­séget, a demokráciát — zárta le budapesti sajtóértekezle­tét John Stockwell. Az olvasó talán még em­lékszik rá: tavaly járt Ma­gyarországon. Ő a legmaga­sabb rangú CIA-tiszt, aki hátat fordított az ügynökség­nek és hazája, az egész vi­lág nyilvánossága előtt pró­bálja elmondani az igazságot az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségéről. John Stockwell — aki a CIA szolgálatában eltöltött 13 év után, az ügynökség angolai titkos akciójának vezetőjeként végleg kiábrándulva — 1977-ben nyújtotta be lemondását. S nyomban utána hozzálátott a könyvíráshoz. A kötet 1978-ban meg is jelent New Yorkban és a kanadai Torontóban. De — nyilvánvalóan „magasabb hely kérésére” — hamarosan el­tűnt a könyvesboltokból. Nem csoda, hogy a szerző egykori főnökei, parancsnokai felizgatták magukat, és jobbnak látták minél előbb kivonni a forgalomból ezt a könyvet John Stockwell ugyanis szemé­lyes tapasztalatait cáfolhatatlan dokumentumokkal kiegészít­ve hiteles képet ad a CIA angolai kalózakciójának előkészí­téséről és lebonyolításáról. Egyúttal bepillantást nyújt az ügynökség szövevényes cselszövésekkel teli belső életébe, a titkos műveletek megtervezésének és végrehajtásának me­chanizmusába. És nem utolsósorban: leleplezi, milyen jelen­tős szerepet játszik a kémszervezet a washingtoni külpolitika alakításában. „A CIA azt tekinti feladatának, hogy külügyeinkben az agresszív alternatívát kínálja ...A történelem a CIA létét az amerikai külügyekben úgy fogja megítélni, hogy az embe­ri természet sötét oldalának adtuk meg magunkat. Már eddig is nagy árat fizettünk azért, hogy idáig jutottunk... Az egyre szaporodó áldozat, az a több millió ember, akinek életébe tiportak a CIA-műveletek, mind nagyobb kiábrándultsággal tekint Amerikára. A CIA miatt a világ veszedelmesebb hely lett” — állapítja meg utószavában John Stockwell. A Zrínyi Kiadó gondozásában immár magyarul is hozzá­férhető könyvet izgalmas olvasmányként ajánljuk az érdek­lődők figyelmébe. Izgalmas politikai krimi ez, a javából. És elgondolkoztató, hiszen szereplői nem a képzelet szülöttei, cselekménye pedig — sajnos — igaz, ki Egy fejezet ,CIA történetéből ­­on­alan a chilei baloldal egységének megteremtéséért A chilei baloldal egységének megteremtése az egyik alap­­feltétele annak, hogy le le­hessen győzni a fasizmust — jelentette ki Luis Corvalan, a Chilei Kommunista Párt főtitkára a Neues Deutsch­­landnak adott interjújában. A nyilatkozat az NDK vezető lapjának keddi számában jelent meg. A chilei kommunisták ve­zetője elmondta, hogy a párt közelmúltban — illegális kö­rülmények között, Chilében — megtartott országos kon­ferenciája leszögezte: a mun­kásosztály és a nép meg tud­ja semmisíteni a zsarnoki Pinochet-uralmat, ha fel­használja a legkülönbözőbb harci eszközöket, ha a legkö­zelebbi tiltakozó napokra még nagyobb tömegeket tud mozgósítani. Gyorsabb lépéseket kell tenni a szakszervezeti egy­ségfront kialakítása érdeké­ben, egyetértésre kell jutni a demokratikus népi szövet­séggel és a demokratikus szövetséggel, valamint min­den ellenzéki erővel. A párt országos konferenciája síkra­­szállt a közös fellépésért minden olyan párttal, amely részt vett a Salvador Allende vezette történelmi kísérlet­ben. (MTI) Nemzetközi hírek # Jeanne Sauvé, Kanada főkormányzója búcsúlátoga­táson fogadta Budai Gyulát, a Magyar Népköztársaság Ot­tawába akkreditált nagykö­vetét. # Jugoszláv—francia kül­ügyminiszteri tárgyalások kezdődtek szerdán Belgrád­­ban. Claude Cheysson, a francia diplomácia vezetője, Raif Dizdarevics szövetségi külügyi titkár meghívására tesz kétnapos munkalátoga­tást a jugoszláv fővárosban.­­ Gyuranovics, a JSZSZK Elnöksége elnökének meghí­vására augusztus végén és szeptember elején hivatalos látogatást tesz Jugoszláviá­ban Li Hszien-nien, a Kínai Népköztársaság elnöke — je­lentették be kedden a jugo­szláv fővárosban.­­ A VNA vietnami hír­­ügynökség jelentése szerint Kína folytatja katonai táma­dásait Vietnam északi tarto­mányai ellen. Július 28-án és 29-én a kínai tüzérség tűz alá vett több vietnami települést. Ezzel egy időben közel zász­­lóaljnyi kínai katona beha­tolt az ország területére.­­ A salvadori hazafiak si­keres akciókat folytatnak or­szágszerte, hogy megbénítsák a hadsereg katonai szállítá­sait. Az akciók következtében a salvadori vasúti társaság kénytelen volt leállítani a vasúti közlekedést.­­ Jerzy Urban, a lengyel kormány szóvivője keddi saj­tóértekezletén közölte, hogy két, politikai bűncselekmény­nyel vádolt személy nem ré­szesül amnesztiában. Ezek egyike Bogdan Lis, az egyko­ri Szolidaritás-vezető, a má­sik pedig egy közelebbről meg nem nevezett munkatár-S3. A Luanda kikötőjében jú­lius 29-én éjjel aknarobba­­nás rongálta meg egy ango­lai és egy NDK-beli hajót. Az angolai hírügynökség jelenté­se szerint diverzáns akció történt, és végrehajtásának módja, valamint eszközei ar­ról tanúskodnak, hogy ugyan­olyan akcióról van szó, mint amilyeneket az amerikai CI­A Nicaragua kikötőinél hajtott végre.­­ A nemzetgazdaság fej­lődésének érezhető lassulását ígérik a kedden közzétett gazdasági mutatószámok az Egyesült Államokban. A wa­shingtoni kereskedelmi mi­nisztérium adatai szerint a főbb mutatók, amelyek a gazdasági fejlődés várható irányzatát jelzik, 0,9 száza­lékkal csökkentek. Csaknem két év óta ez az első eset, hogy a mutatószámok csök­kenést jeleznek.­­ Howe angol külügymi­niszter kedden befejezte öt­napos pekingi látogatását, és Hongkongba repült.

Next