Népszava, 1984. szeptember (112. évfolyam, 205–230. sz.)
1984-09-01 / 205. szám
2 Dél-Afrika Rendőrsortűz Három fekete bőrű fiatalembert ölt meg a rendőrsortűz a Johannesburg körüli gettókban. A rendőrség pénteki közlése szerint egy 14 éves fiú Daveyton községben, két, húsz év körüli fiatalember pedig Katlehong településen halt meg. A rendőrség tüntető diákokra támadt, gumibotot, könnyfakasztó gázt és lőfegyvert használt. (DPA, ADN) * Európabiztonságáért A szovjet békeerők nyilatkozata Fokozni kell a küzdelmet a helsinki záródokumentum valóra váltásáért, a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért, hogy meg lehessen óvni földrészünket és az egész világot a fenyegető katasztrófától — hangsúlyozta az Európai Biztonságért és Együttműködésért Küzdő Szovjet Bizottság pénteken a békevilágnap alkalmából Moszkvában közzétett nyilatkozatában. A nyilatkozat aggodalommal emlékeztet az amerikai vezetőknek a közelmúltban elhangzott beszédeire, amelyekben kétségbe vonták a Hitler-ellenes szövetséges hatalmak krími konferenciájának határozatait. A krími konferencia határozatainak és a helsinki záródokumentumnak az aláásására irányuló törekvések felérnek a legagresszívebb militarista köröknek az európai területi-politikai realitások elleni támadásaival — állapítják meg a nyilatkozat szerzői. Ma megnőtt a háború kitörésének a veszélye az új amerikai rakéták nyugateurópai telepítése miatt — emlékeztet a dokumentum, majd hozzáfűzi: nem véletlen, hogy e rakéták árnyékában az NSZK-ban megélénkültek a revansista erők, amelyek ismét szeretnék megkérdőjelezni az Európában kialakult határokat. A békevilágnap alkalmából a szovjet közvélemény minden jó szándékú emberhez fordul felhívásával: határozottan utasítsák el az amerikai kormányzat és a revansista erők kísérleteit, amelyek arra irányulnak, hogy felülvizsgálják Európa háború után kialakult békerendjének az alapjait — hangsúlyozza a szovjet nyilatkozat. Az atomháború megelőzéséért emelték fel szavukat Leningrádban a szakszervezeti béke akciónap alkalmából rendezett nagygyűlésen. A Lengyelország elleni hitlerista támadás évfordulójának előestéjén sok helyütt megemlékezéseket tartottak lengyel földön. Országszerte tisztelettel adóztak a hazájukat védelmező hősi halottak emlékének, virágokat helyeztek el sírjaikon, több városban hazafias felvonulásokat tartottak, és találkozókat szerveztek a harcok veteránjaival. A német szakszervezeti szövetség szeptember elsejei, háborúellenes napja alkalmából Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke, felszólította az NSZK kormányát: tegyen kezdeményezést az európai leszerelés érdekében. Brandt szerint a Kohl-kormánynak javasolnia kellene, hogy a két nagyhatalom azonnal szüntesse be a nukleáris fegyverkezési versenyt és kezdjen tárgyalásokat nukleáris erejének csökkentéséről. Ugyancsak a második világháború kitörésének 45. évfordulója alkalmából Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter azt hangoztatta, hogy kormánya „minden fenntartás nélkül vállalja” a szocialista országokkal megkötött szerződéseket, s ennek megfelelően tiszteletben tartja a világháború után kialakult, európai határokat. (MTI) Írországi közéleti személyiség felhívása Sean MacBride ír közéleti személyiség felhívással fordult a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőihez, hogy ENSZ-védnökséggel tartsanak csúcstalálkozót a leszerelés kérdéséről — közölte pénteken a Nobel- és Lenin-békedíjas ügyvéd dublini irodája. A genfi székhelyű Nemzetközi Békeiroda elnöke augusztus 16-án keltezett levelében javasolta Konsztantyin Csernyenkónak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének és Ronald Reagannek, az Egyesült Államok elnökének, hogy Javier Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkár elnökletével vitassák meg az általános és teljes leszerelés megvalósításának módozatait. Sean MacBride azt is indítványozta, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői a csúcstalálkozón szabjanak ki 10, 12, vagy 14 éves határidőt a leszerelési folyamat véghezvitelére. (MTI, Reuter) Helmut Kohl sajtóértekezlete Az NSZK kormánya párbeszédre és együttműködésre törekszik a Varsói Szerződés minden tagállamával — jelentette ki pénteki, bonni sajtóértekezletén Helmut Kohl, az NSZK kancellárja. A nyugatnémet kormányfő ismertette, hogy ezzel kapcsolatban a legközelebbi hónapokban milyen magas szintű találkozókra készülnek. Erich Honecker bonni útjáról azt mondta, hogy várja az NDK végső döntését a látogatás időpontjáról. * Minden eddiginél élesebben bírálta az Egyesült Államok protekcionista, exportkorlátozásokra törekvő kereskedelmi politikáját Otto Lambsdorff, az NSZK volt gazdasági minisztere. A Rheinischer Merkur — Christ und Welt című hetilap legújabb számában Lambsdorff azt vetette a Reagankormányzat szemére, hogy a „nemzeti megújulás” ürügyén beavatkozik szövetségeseinek belügyeibe, és korlátozni akarja azok függetlenségét a kereskedelemben, elsősorban a szocialista országokkal való érintkezésükben. A nyugatnémet politikus szerint különösen az ad okot az aggodalomra, hogy az Egyesült Államok — Weinberger hadügyminiszter nyomására — saját törvényeinek érvényességét ki akarja terjeszteni más államokra is. (MTI) Ott álltam az Akácfa utcai ház udvarán és a kötegekben zuhanó bombákat néztem. Felnőttként néhányszor viszsza-visszamentem gyerekkoromnak ebbe az udvarába, az egykor hatalmasoknak tűnő emeletek és falak közé, mindig megcsodálva: milyen kicsi itt minden, s mennyire nem parancsolnak tiszteletet a gyermekkorban óriásnak vélt formák és terek. De akkor, tízévesen, minden nagynak és néha félelmetesnek tűnt. Csak a bombák nem keltettek igazi félelmet, bár nem tudhattam, hogy a közeli fasiszta egység a célpont. Az emlékezetben nyoma sincs a szorongásnak. Talán inkább az izgatott, mit tudnak a némán aláhulló tárgyak. Azóta jól tudjuk, mit tudtak azok a hagyományos fegyverek. Embermilliókat fektettek a második világháború sírjaiba. Élő és fájó sebként borítják Európa testét ezek a sírok. Kikerülhetjük őket, ha hagyja a lelkiismeretünk, de minduntalan és mindenütt összetalálkozunk velük, ha nem akarunk menekülni a gyászos emlékek elől. Azok a kis bombák, amelyekkel a gyermeki képzelet még eljátszadozni is képes volt, mindent tudtak, ami az élet kioltásához elegendő. Csak egyet nem: megkeresni téged akkor is, ha messze vagy, utolérni védett vackodban is. Én is azért nézhettem a zuhanó bombák parádéját, mert tudtam: az az ötszáz, vagy pár ezer méter távolság megvéd. Megvédett akkor is, amikor a sarki ház gerince pattant, s szemem láttára omlottak öszsze az emeletek. Csodálatos atomkorszakunk újabb és újabb emelkedői lassan gyermekekké tesznek bennünket. Már-már irigyelnénk azokat, akik csak a hagyományos fegyver fenyegetését ismerték, s hajlamosak volnánk feledni, mi mindent tudtak azok a bombák is. Egy fél világot kergettek kétségbeesésbe és pusztulásba. Nem tudunk ma sokkal többet az új bombákról, mint hajdanán a gyermek a második világháború pusztító csodáiról. Követni sem vagyunk már képesek a rombolás arzenáljának eszeveszett növekedését. S felfogni ki tudná, mit jelent az, hogy ma egyetlen bombába zárva ott van a második világháború hatalmas pusztító erejének nagy része?! Csak egyet tudunk pontosan. Hogy többé nem véd meg a távolság, mert ha kioldják a bombát, nincs távolság többé. A bomba utolér. Hiába oldják ki északon, csak órák vagy napok kérdése, hogy megtaláljon délen, s nem menekülhetsz előle sehol, mert egy a Föld, s immár közös a veszély is, amivel valamennyien szembenézünk. Újabb és újabb tudományos elméletek születnek arról, mivel kell fizetnie a civilizációnak azért, ha az ember megnyomja a gombot. "Az Afrikát is sötétbe burkoló jégkorszak perspektívája még nem is a legdermesztőbb a felvázolt következmények közül. És mégis azt látjuk: a pusztítás gombján tartja az ember a kezét, miközben a tudomány és technika minden vívmányát segítségül hívja ahhoz, hogy a gombnyomásra elszabaduló energia minél többre legyen képes. Az amerikai nép jól tudja, kinek a keze van az indítógombon — mondotta a napokban a demokraták elnökjelöltje, az elnök fegyverkezési politikáját bírálva. Az elnök viszont chicagói beszédében egyszerűen szamaraknak nevezte a nukleáris fegyverek befagyasztásának híveit. Mi pedig, a szamaraknak tituláltak, nem csökkenő értetlenséggel próbáljuk megemészteni az újabb fegyvercsodákba vetett amerikai reményekről szóló híreket. Már folyik a műholdelhárító fegyverrendszer kifejlesztése, őszre tervezik a Föld körüli pályán haladó célpontokkal folytatandó kísérletek megkezdését, 1987-re a fegyver rendszerbe állítását. S, aki a csillagokról a Földre tekint, az sem nyugodhat meg. A világűrben végrehajtandó aktív hadműveletek irányítására nagy földi létesítményeket építenek az Egyesült Államokban. Colorado Springs közelébe a katonai űrrendszerek, a Cheyenne-hegységbe űrberendezések elfogását vezérlő harcászati irányítóközpontot terveznek. Még fel sem ocsúdtunk az eurorakéták telepítése utáni sokkból, s az Európának szánt ötletek sorában már megjelent annak a robbanóövezetnek a terve, amelyet a Pentagon az NSZK-nak a szocialista országokkal közös határai mentén tartana elképzelhetőnek. Állítólag a terv már konkrét javaslat formáját öltötte. Csöveket helyeznének el a földben, és válsághelyzetben folyékony robbanóanyaggal töltenék fel azokat. Ne higgye senki, hogy egy abszurd elképzelés kivitelezhetetlen papírötletéről van csupán szó. Washingtonban megerősítették, hogy a berendezések nemcsak papírom, léteznek, azokat dél-koreai terepen már ki is próbálták, sőt az új fegyvert a partnereknek be is mutatták. A nyugatnémet hadsereg pedig hozzálátott a nitrometán nevű folyékony robbanóanyaggal folytatott kísérletekhez. Elég szép számban vagyunk olyanok itt a szocialista világban, a háború áldozatait sohasem feledő, a béke fenntartásáért annyit áldozó Szovjetunióban, s növekvő számban Nyugaton is, akik nem hisznek többé a fegyverek mindenhatóságában. Akik nem hiszik, hogy a fegyverkezésbe való menekülés útján eltávolodhatunk a ránk leselkedő veszélyektől. Ezen az úton csak visszafelé lehet lépni. A világ 1939. szeptember elsejétől 1945. szeptember másodikéig soha nem hitt szenvedések kálváriáját járta be. A fasiszták által a Westerplattén leadott első lövésektől a japán kapitulációig eltelt hat esztendő népek és nemzetek történelmébe írt kitéphetetlen lapokat. Pedig csak hat év volt... A tudósok most egymásra licitálva bizonygatják, hogy nincs olyan atomháború, amely ne produkálna a második világháborús borzalmakat is felülmúló tragédiákat — nem hat év, hanem hat hét, hat nap, hat óra, hat perc vagy éppen hat másodperc alatt. Ezekre a pillanatokra aligha emlékezhetne vissza az utókor. Ezért kell belelapoznunk a múlt krónikájába, hogy ne csak az emlék szorítsa össze a lelkünket, de megcsapjon a felelősség érzése is. Barabás Péter EMM ÉS FELELŐSSÉG SZOMBAT, 1984. SZEPTEMBER 1. NÉPSZAVA Gromiko a szovjet-japán kapcsolatokról Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter ismét megerősítette, hogy a Szovjetunió kész gyakorlati lépéseket tenni Japánhoz fűződő kapcsolatainak megjavítása érdekében, ha hasonló szándékkal találkozik japán részről is. Az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese pénteken Moszkvában fogadta Szakuraucsi Josiót, a kormányzó japán Liberális Demokrata Párt vezető politikusát, a japán parlament Japán—Szovjet Baráti Társaságának elnökét. Szakuraucsi Josió a találkozón kifejtette, hogy az általa vezetett baráti társaság a japán—szovjet kapcsolatok fejlesztésének elősegítésében, a két ország közötti párbeszéd fenntartásában látja célját. Válaszában Andrej Gromiko kijelentette, hogy a Szovjetunió híve a párbeszédnek, de csak abban az esetben, ha az elmélyíti a kölcsönös megértést és ösztönzi a kétoldalú kapcsolatok fejlődését. A találkozón Gromiko felhívta tárgyalópartnere figyelmét azokra a szovjet—japán kapcsolatok megjavítása érdekében tett javaslatokra, amelyeket a közelmúltban Konsztantyin Csernyenko terjesztett elő Tokióban kiadott könyve előszavában. A Szovjetunióban ugyanis úgy vélik, hogy a két ország jószomszédi kapcsolatai létfontosságú érdekét jelentik a szovjet és a japán népnek, és szükség van azokra az egyetemes és ázsiai béke megóvásához is. A szovjet külügyminiszter ugyanakkor felhívta rá vendége figyelmét, hogy az utóbbi időszak tényei a japán militarizmus szellemének újjáéledéséről, a más országokkal szembeni területi követelések felújításáról tanúskodnak. Japán egyre nagyobb mértékben kapcsolódik be azoknak az amerikai imperialista terveknek a megvalósításába, amelyek célja a fegyverkezési hajsza erősítése, a nemzetközi helyzet élezése. Genfi értekezlet A genfi Nemzetek Palotájában pénteken befejezte munkáját a leszerelési értekezlet nyári ülésszaka. A záróülésen felszólaló Viktor Iszraeljan, a szovjet küldöttség vezetője kijelentette: e fórum idei munkájának eredményei nem adnak okot elégedettségre, több fontos, időszerű kérdésben egy helyben topognak a tárgyalások, néhány kérdésben még visszalépés is történt. Az eredménytelenségek okairól szólva Iszraelian emlékeztetett: az Egyesült Államokból és szövetségeseiből hiányzik a politikai akarat, „hogy tárgyalni lehessen az atomháború veszélyének elhárításával és a leszereléssel kapcsolatos kulcsfontosságú kérdésekről. (TASZSZ) Felülvizsgálat Október 1-én felülvizsgálati tárgyalást tartanak a bizonyítatlan vádak alapján elítélt amerikai indián vezető, Leonard Peltierre ügyében, akinek elítélése széles körű nemzetközi tiltakozást váltott ki. (MTI) Brit sztrájkok Az SZVSZ nyilatkozata A kelet-angliai Felixstowe-Joan, amely az ország legjelentősebb konténerhajókat fogadó kikötője,,és Doverben, a La Manche csatorna legfontosabb brit kompkikötőjében úgy döntöttek, hogy nem csatlakoznak a szénbányászok sztrájkját támogató munkabeszüntetéshez. A Szakszervezeti Világszövetség Prágában kiadott nyilatkozatában méltatta a brit szénbányászok immár hatodik hónapja tartó sztrájkharcának jelentőségét. A brit bányászok harca szorosan összefügg azzal a küzdelemmel, melyet a többi nyugat-európai ország dolgozói vívnak — hangsúlyozza a nyilatkozat. (Reuter, TASZSZ) Shultz-interjú a szovjet-amerikai űrfegyverkezési tárgyalásokról George Shultz amerikai külügyminiszter csekély esélyt jósolt az esetleges szovjetamerikai tárgyalásoknak az űrfegyverkezésről. A külügyminiszter az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozott. A hírügynökség szerint George Schultz első ízben célzott rá, hogy a tárgyalásokra valószínűleg nem fog sor kerülni. A világűr militarizálásának megakadályozásával foglalkozó célirányos, tisztességes tárgyalásokra a Szovjetunió tett javaslatot: indítványa szerint a megbeszélések szeptember 18-án Bécsben kezdődhettek volna meg. Az amerikai külügyminiszter hírügynökségi interjújában — a korábbi amerikai érvelésnek megfelelően — azt mondta, hogy az Egyesült Államok igennel válaszolt a szovjet javaslatra és Washington véleménye azóta sem változott. Kijelentésével nyilvánvalóan a szovjet félre kívánta hárítani a felelősséget a megbeszélések elmaradásáért. Schultz jelezte azt is, hogy lehetőség szerint találkozni szeretne Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés soron következő ülésszaka idején. Ami a bécsi tárgyalásokat illeti, ismeretes, hogy a megbeszélések megkezdésének kilátásait az amerikai magatartás oszlatta szét. A Reagan-kormányzat a tárgyalások napirendjére igyekszik ráerőltetni más fegyverzetkorlátozási kérdéseket is, miközben a Szovjetunió világosan körülhatárolt napirenddel állt elő, nevezetesen azzal, hogy konkrétan és kizárólag az űrfegyverek — a műholdromboló és rakétaelhárító eszközök —ügyéről tárgyaljanak. A külügyminiszter által is követett amerikai stratégia célja moszkvai megítélés szerint voltaképpen az, hogy a Washington hibájából megszakadt genfi rakétatárgyalások témáit a bécsi megbeszélések napirendjébe visszacsempészve, az Egyesült Államok tovább folytathassa obstrukcióját, s ezzel nukleáris eszközeinek telepítését Nyugat- Európa területén. (MTI, AP) Katonai műholdat állított pályára a Discovery A Discovery nevű amerikai űrrepülőgép második napját kezdte meg pénteken. A hattagú személyzet, amelynek tagjai között van a második amerikai űrhajósnő, Judith Resnik is, még a rajt után sikeresen útnak indított egy kereskedelmi célokat szolgáló távközlési mesterséges holdat. Reagan elnök, aki nem sokkal ezt követően látogatást tett a Washington közelében levő Goddard űrhajózási központban, az ott elmondott beszédében elsősorban az űrhajózás eredményeinek kereskedelmi hasznosítását propagálta. Egyébként pénteken az űrrepülőgép személyzete egy katonai rendeltetésű mesterséges holdat bocsátott útjára. A hold az amerikai haditengerészet hírközlési céljaira szolgál, a világ különböző pontjain levő katonai egységek közötti összeköttetést biztosítja. (MTI) Nemzetközi hírek Moszkvában pénteken hivatalosan bejelentették, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Igor Jurjevics Andropovot a Szovjetunió athéni nagykövetévé nevezte ki. A 43 éves Igor Andropov 1981 óta főtanácsadóként dolgozott a Szovjetunió külügyminisztériumának külpolitikai tervezőosztályán. # Gdanskban pénteken megemlékeztek a lengyel kormány és a gdanski Lenin hajógyár üzemközi sztrájkbizottságának képviselői által négy évvel ezelőtt aláírt gdanski megállapodásról. # Ismét Reagan elnököt támogatja a legnagyobb amerikai szakszervezet, az 1,9 millió tagot számláló, az AFLACIO-tól független Szállítómunkások Szakszervezete . Az afganisztáni probléma megoldásáról Afganisztán és Pakisztán között az ENSZ főtitkárhelyettesének közvetítésével folyó tárgyalások következő, negyedik fordulóját a jövő februárban ismét Genfben tartják meg. # Kozmosz—1591 jelzéssel a Szovjetunióban újabb műholdat bocsátottak fel. # Az Egyesült Államok a föld felszíne alatt újabb kísérleti robbantást hajtott végre a nevadai sivatagban.