Népszava, 1984. október (112. évfolyam, 231–256. sz.)

1984-10-13 / 241. szám

Világ proletárjai egyesüljetek­ © szombat, 1984. október 13.­­ 112. évfolyam, 241. szám , ára 1,80 forint A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Felavatták a Paksi Atomerőmű második reak­torblokkját Ünnepélyesen felavatták pénteken a Paksi Aatomerő­­mű második reaktorblokkját, hazánk legújabb villamos­energia-termelő bázisát. Az ország legnagyobb beruházá­sán az egyik üzemcsarnok­ban tartott munkásgyűlésen megjelentek az építő- és sze­relővállalatok munkásai, mű­szaki dolgozói, s a már üze­melő két reaktorblokk irá­nyító és ellenőrző szakembe­rei. A munkásgyűlés elnök­ségében foglalt helyet Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Kapolyi László ipari, Somogyi László építési és városfejlesztési mi­niszter, Nyikolaj Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete, ott voltak to­vábbá a testvérországok kép­viselői, Tolna megye párt- és állami vezetői. Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezér­­igazgatója jelentette a kor­mány elnökhelyettesének, hogy a szeptember 6. óta energiát szolgáltató második reaktorblokk működése kifo­gástalan, és a 440 megawatt teljesítményű berendezések biztonságból is jól vizsgáz­tak az elmúlt időszak alatt. Ezután Marjai József emelkedett szólásra. A Minisztertanács elnök­­helyettese ünnepi beszédé­nek bevezető részében arról szólt, hogy a Paksi Atom­erőmű csaknem egy évvel ez­előtt üzembe helyezett I. szá­mú, 400 megawattos reaktor­blokkja bizonyította: a pak­si létesítmény a világon üze­melő atomerőművek között a legbiztonságosabbak közé tartozik. A most felavatott II. számú reaktorblokkja már szeptember 6. óta termel villamos energiát. — A mai gazdasági hely­zetben fokozott jelentősége van annak, hogy a végleges határidőnél 24 nappal előbb valósult meg az energiater­melő egység első párhuza­mos kapcsolása — állapította meg Marjai József, majd a népgazdaság idei eredmé­nyeiről szólva a többi között ezeket mondotta: — 1984-ben a nemzeti jö­vedelem növekedési üteme várhatóan meghaladja a ter­vezettet, az ipari termelés élénkebb a feltételezettnél. Az elért pozitívumok szám­bavétele mellett azonban tudnunk kell azt is, hogy ez a növekedés nem teljesen a népgazdasági prioritásoknak megfelelően bontakozott ki. A tervezettnél és a népgaz­dasági teljesítménnyel indo­kolhatónál nagyobb mérték­ben nőtt az energiafelhasz­nálás is. Az energiahordozók hazai termelésében nehézsé­geink és elmaradásaink van­nak, gyengült az energia­­gazdálkodás lendülete.­­ Az egy évvel ezelőtti­hez viszonyítva megélénkül­tek a szocialista országokba irányuló szállítások, bár nem mindig érik el a terve­zett szintet. A jelentkező el­maradásokat az év hátralevő szakaszában be kell hozni. A rubelelszámolású forgalom­ban a passzívum a tervezett­hez közel áll. Konvertibilis elszámolású kivitelünk a kí­vánatosnál lassúbb ütemű, ami önmagában is veszélyez­teti az előírt áruforgalmi ak­tívum megteremtését.­­ A mezőgazdaság és az élelmiszeripar várható fej­lődése összességében megfe­lel a tervben előirányzott­nak. A kedvezőtlen időjárás miatt azonban a növényter­melésben egyszázalékos le­maradás valószínűsíthető. Az állattenyésztés ugyanakkor várhatóan három-négy szá­zalékkal haladja meg a ter­vezettet. Az élelmiszer-gaz­dasági termékek rubel-, il­letve konvertibilis elszámo­lású exportja a kedvezőtlen értékesítési árak ellenére, többletszállítások révén az előirányzottnak megfelelően alakul.­­ Az év hátralevő részé­ben a népgazdasági terv vég­rehajtása közvetlenül függ a rendezett és gyors szállítá­soktól. Egyidejűleg a terme­lőegységeknek a lehető leg­nagyobb mértékben fokoz­niuk kell kibocsátásukat an­nak érdekében, hogy az érté­kesíthető árualap tovább nö­vekedjék — hangsúlyozta Marjai József, majd az ener­getika feladatairól beszélt. Kiemelte: (Folytatás a 4. oldalon) A reaktorcsarnokban Fejér Gábor felvétele" Befejeződött az általános politikai vita az ENSZ-közgyűlésen Szocialista országok közös nyilatkozata A tervezettnél egy nappal korábban, csütörtökön fejez­te be az általános vitát az ENSZ-közgyűlés 39. üléssza­ka. A világszervezet 159 tag­ja közül 150 állam képvise­lője fejtette ki véleményét a nemze­közi helyzet idősze­rű kérdéseiről. A három hétig tartó vitá­ban felszólalt nyolc államfő, nyolc miniszterelnök és 117 külügyminiszter. Az Egye­sült Államok álláspontját Ronald Reagan elnök ismer­tette, míg a Szovjetunió el­képzeléseit és javaslatait Andrej Gromiko, a Szovjet­unió első miniszterelnök-he­lyettese, külügyminiszter ter­jesztette elő. Magyarország képviseletében Várkonyi Pé­ter külügyminiszter mondott beszédet. Az általános vitá­ban részt vevő államférfiak között számos kétoldalú ta­lálkozóra került sor. Az Egyesült Államok és szövetségesei meghiúsítják a nemzetközi fejlesztési straté­gia megvalósításának értéke­lésével foglalkozó ENSZ-bi­­zottság munkáját — hang­súlyozza az a közös nyilat­kozat, amelyet Belorusszia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág, Mongólia, az NDK, a Szovjetunió és Ukrajna kép­viselői írtak alá. A közgyű­lés 35. ülésszaka által elfo­gadott fejlesztési stratégia a fejlődő országok fejlesztésé­re teendő egyeztetett nem­zetközi erőfeszítéseket fog­lalja össze. A nyugati államok nem kívánnak komoly tárgyaláso­kat folytatni a nemzetközi fejlesztési stratégia végre­hajtásáról, ezért a bizottság munkája egy helyben topog, nem sikerül megállapodást elérni — hangzik a szocia­lista országok nyilatkozata. A szovjet—japán kerekasztal­­konferencia állásfoglalása Közös közlemény elfogadásá­val ért véget Moszkvában pénteken a szovjet—japán kerekasztal-konferencia. A háromnapos tanácskozásso­rozaton a két ország több mint négyszáz közéleti sze­mélyisége folytatott nyílt, őszinte véleménycserét. A konferencia részvevői aggodalommal szóltak a Szovjetunió és Japán kapcso­lataiban bekövetkezett meg­torpanásról, megállapították, hogy a Szovjetunió és Japán közötti jószomszédi kapcso­latok fejlesztése megfelel mindkét ország érdekeinek, s fontos eleme az ázsiai és egyetemes béke és biztonság megszilárdításának. Szovjet és japán részről egyaránt egyetértettek azzal, hogy a kétoldalú kapcsolatokat szi­lárd szerződéses alapokra kell helyezni. A szakszervezetek támogatják a gazdaságpolitikai törekvéseket Ülést tartott a SZOT elnöksége Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. Első napirendi pontként megvi­tatta az 1985. évi népgazda­sági terv kidolgozásának irányelveit, és összességében egyetértett az abban foglal­takkal. A vitában az elnök­ség tagjai helyeselték az Or­szágos Tervhivatal és a SZOT szoros együttműködé­sét az irányelvek elkészítés­­ében, a szakszervezeti ja­vaslatok érvényesítésében. A SZOT elnöksége támogatja azt a gazdaságpolitikai tö­rekvést, hogy 1985-ben erő­teljesebb legyen a fejlődés a népgazdaságban. Csakis gaz­dasági eredményeink teszik lehetővé a dolgozók jövedel­mének növekedését, a reál­bér csökkenésének megállí­tását, az ellátás és a szociális gondoskodás színvonalának fenntartását. A SZOT elnök­sége helyesnek és szükséges­nek tartotta azokat a népes­­ségpolitikai intézkedéseket is, amelyeknek a kialakítá­sában részt vettek a szak­­szervezetek is. A SZOT el­nöksége ugyanakkor ismétel­ten hangsúlyozta: a szociál­politika hosszú távú prog­ramjának kidolgozására van szükség, mely lehetővé teszi, hogy átgondolt, a törekvé­seknek megfelelő megoldá­sokra kerüljön sor. A SZOT elnöksége külö­nösen fontosnak tartja, hogy az 1985. évi tervelképzelések elnyerjék a társadalom tá­mogatását. Az eredményes megvalósításhoz a kongresz­­szusi és felszabadulási mun­kaverseny keretében is hoz­zájárulnak a dolgozók. Eh­hez szükséges, hogy még jobb munkamegosztás alakuljon ki a munkaverseny szervezé­sében az állami és társadalmi szervek között, üzemi és ága­zati szinten egyaránt. A SZOT elnöksége a vita során további javaslatokat is megfogalmazott azzal a szándékkal, hogy elősegítse elveink, alapvető törekvé­seink következetes érvénye­sítését. Különösen fontosnak tartja, hogy gazdasági törek­véseink összhangban legye­nek a nehezebb helyzetben levő rétegek gondjainak mérséklésére irányuló törek­véseinkkel. A szakszervezetek az 1985. évi terv előkészítésének to­vábbi munkálataiban és a végrehajtásában is aktívan részt kívánnak venni. Mun­katervének megfelelően a SZOT-plénum decemberben vitatja meg a jövő évi cél­kitűzéseket, és a végrehajtás­ban jelentkező szakszervezeti feladatokat. Ezt követően az elnökség megtárgyalta a Textilipari Dolgozók Szakszervezete el­nökségének jelentését a szakszervezeti tanulói alap­szervezetek működésének ta­pasztalatairól. Megállapítot­ta, hogy a SZOT elnökségé­nek a 14/1979. III. 26-i hatá­rozata indokolt és szükséges lépés volt. A határozat min­den szakmunkástanuló ré­szére — függetlenül a gya­korlati képzés formájától — rendezte a szervezeti kérdé­seket, döntött a hovatarto­zásról. A határozat végrehaj­tásával sikerült kialakítani azt a mozgalmi szervezetet, amely a szakma elsajátítá­sával párhuzamosan iskolája a szervezett munkássá válás­nak is. A határozat végrehajtása nyomán az intézetekbe be­iratkozott tanulók az iskolai alapszervezet tagjai lettek, így a textilesekhez tartozó intézetekben a szervezettség közel 100 százalékos. A tanu­lói alapszervezetek szakszer­vezeti munkáját a bizalmiak testülete irányítja, a részük­re kialakított működési sza­bályzat, jog- és hatáskör alapján. Az osztályonként megválasztott bizalmiak tag­jai a bizalmi testületnek. Az alapszervezetek tevé­kenysége szorosan kapcsoló­dik az iskolákban folyó ok­tató-nevelő munkához. Álta­lában azokkal a kérdésekkel foglalkoznak, melyekre az ál­talános oktató-nevelő munka során kevesebb figyelmet fordítottak, illetve amelyek­re a tanulók részéről igény jelentkezett, így a kulturá­lis és sporttevékenységen kí­vül foglalkoztak a tanulók eszmei, politikai, erkölcsi nevelésével is. A bizalmiak és a bizalmi testületek tanév végén be­számolnak a végzett munká­ról. Problémát okoz, hogy a fő­bizalmiak, egy-két kivételtől eltekintve, nem vesznek részt az iskolavezetés ülésein, ahol pedig a szakmunkásta­nulókat érintő kérdéseket vitatnak meg. Általában utó­lag tájékoztatják őket. Gond az is, hogy a tanulói alap­szervezeteknek csak néhány bázisvállalat szakszervezeti bizottságával van szorosabb kapcsolata. Természetesen jó példák is vannak arra, hogy a VSZB figyelemmel kíséri a gyakorlati oktatás feltételeit, a munkavédelmi előírások betartását. Ellenőrzi a tanu­lók gyakorlati oktatását, a III. évesek teljesítménybér­ben való foglalkoztatását. A VSZB-k, a tanulóik számára, saját keretükből (vállalati üdülés) beutalót, szükség esetén vállalati segélyt biz­tosítanak. Segítenek a szak­­munkásavatók, a tanulmányi kirándulások lebonyolításá­ban, és az iskolákban tartott (Folytatás a 7. oldalon) Pokolgépes merénylet Brightonban Befejezte munkáját a Konzervatív Párt kongresszusa Kinnock elítélte a terrorakciót. Aczél Endre, az MTI tudósí­tója jelenti: Pénteken hajnalban isme­retlen tettesek pokolgépet robbantottak a brightoni Grand Hotelben, a kongresz­­szusa befejezésére készülő brit Konzervatív Párt veze­tőinek főhadiszállásán. Négy ember meghalt, hu­szonheten megsebesültek. A sebesültek között van Nor­man Tebbit, kereskedelmi és ipari miniszter is, aki a hí­rek szerint lábát törte, vala­mint John Wakeham, a kon­zervatív parlamenti frakció vezetője. Margaret Thatcher minisz­terelnök, aki az éjszaka fo­lyamán kongresszusi beszé­dén dolgozott, sértetlen, an­nak ellenére, hogy igen sú­lyos károk estek a szálloda legfelső két emeletében. Norman Tebbitet a tűz­oltók négyórás munkával tudták csak kiszabadítani a romok alól. A Grand Hotel főbejárati ajtajánál, a több emelet magasságból leomló tégla, törmelék és üveg kö­zül ásták ki, láthatóan igen rossz állapotban. Ágyában érte a robbanás. Combcsont­törést és mellkasi sérülése­ket szenvedett. A miniszterelnök bejelen­tette, hogy a kongresszust a történtek ellenére folytatják, illetve az előzetes program szerint fejezik be. Őt és néhány miniszterét a szállodából a brightoni rendőrségre vitték át, immá­ron igen erős biztonsági őri­zetben. Leon Brittan belügy­miniszter innen irányítja a mentőakciót, illetve a tet­­tes(ek) kézrekerítésére indí­tott nyomozást. Brittan sze­rint megeshetett, hogy a po­kolgép a Grand Hotel elő­csarnokában robbant fel. A részletekről a rendőrség még nem nyilatkozott. Neil Kinnock, az ellenzéki Munkáspárt vezére nyomban elítélte „a szörnyű terrorak­ciót” és egyetértett Marga­ret Thatchernek azzal a dön­tésével, hogy a kongresszus folytatja munkáját. Az „Ír Köztársasági Had­sereg” (IRA) ideiglenes szár­nya egy pénteken kiadott dublini nyilatkozatban ma­gára vállalta a hajnali me­rénylet elkövetését. Margaret Thatcher szoká­sos záróbeszédével ért véget pénteken délután a Konzer­vatív Párt idei kongresszu­sa. A miniszterelnök és párt­vezér a hajnalban elkövetett terrormerényletet „az ország demokratikusan választott kormányának megbénításá­ra” tett kísérletnek minősí­tette, majd megpróbált pár­huzamot kimutatni a rob­bantás és a nyolcadik hónap­ja folyó bányászsztrájk vélt célja között. A Grand Hotel a robbanás után TELEFOTO

Next