Népszava, 1985. január (113. évfolyam, 1-25. sz.)

1985-01-03 / 1. szám

A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA !Fejlődésünk újabb felf­elé ívelő szakasszának alapjait rakjuk le K­ősoHczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének újévi köszöntője Tisztelt Honfi­társaink! Kedves Elv­társak! Hagyományaink szerint búcsúztunk az óeszten­dőtól és köszöntjük az újat. Szilvesz­terkor, ha egy éjszakára is, nem az elmúlt hónapok gondjai foglalkoztattak bennünket, ma pedig előre tekintve azt kívánj­uk egy­másnak, hogy az új esztendő szebb és boldo­gabb legyen, mint a mögöttünk hagyott év. 1984 alighanem úgy vonul be történel­münkbe, mint egy, könnyűnek egyáltalán nem mondható esztendő a sok közül. A két világrendszer közötti feszültség a párbeszéd élénkülése ellenére sem csökkent, a gazdasá­gi építőmunka külső feltételei számuinkra to­vább romlottak. A vártnál nehezebb körül­mények mellett elért eredményeink nem le­becsülendők. Dolgozol népünk szorgalmas munkája révén a magyar népgazdaság a fő gazdaságpolitikai céloknak megfelelően fejlődött. Nemzeti jö­vedelmünk magasabb lett a tervezettnél, nőtt az ipari és a mezőgazdasági termelés, a ked­vezőtlen időjárás ellenére is. Olyan jelentős beruházások fejeződtek be, mint a Paksi Atomerőmű második egysége, a Dunai Kő­olajipari Vállalat kraikküzeme és a budapesti metró új szakasza. Felújítottuk a Szolnoki Papírgyárat, az­ Állami Operaházat, az Ár­pád-hidat és a Baleseti Kórházat. Az elmúlt esztendő eredményei között tart­juk számon, hogy tovább javult a külgazdasá­gi egyensúly, megőriztük a teljes foglalkozta­tottságot és — ha nem is mindenki számára érezhetően — az életszínvonal elért szintjét. Új lakások, bölcsődék, óvodák, iskolák épül­tek, növekedett a kórházi ágyak száma, széles kör­ben megtörtént a 40 órás munkahét be­vezetése. Hazánk nemzet­közi elismerése tovább szé­lesedett, új társadalmunk építésében elért eredményeivel. Érnnek a megbecsülésnek leg­főbb tényezője az a szocialista nemzeti egy­ség, amellyel népünk felsorakozik politikánk mögé, egyre felelősségteljesebben élve de­mokratikus jogaival és kötelességeivel. A másik az, hogy népgazdaságunk a nehezebb feltételek közepette is teherbírónak, működő­képesnek bizonyult. A harmadik tényező: külpolitikánk. A Magyar Népköztársaság aktív külpoliti­kájának legfőbb célja: belső építőmunkánk külső feltételeinek javítása, s — a többi szo­cialista országgal együtt — a béke és a tár­sadalmi haladás ügyének következetes szol­gálata. Őszintén reméljük, hogy 1985 — a helsinki értekezlet 10. évfordulója — Helsinki szellemének, az enyhülés­­visszatérésének az éve lesz. Azért, hogy ez bekövetkezzék, a jövőben is mindent megteszünk. Politikánk elismerését tapasztalhattuk, amikor az állam- és kormányfők egész sora látogatott el hozzánk 1934-ben, és akkor is, amikor mi voltunk küldetést teljesítő vendég­ségben a velünk azonos, vagy a miénktől el­térő társadalmi rendszerű országokban. Ezek a látogatások nemcsak egymás jobb megisme­réséhez járultak hozzá, nemcsak a kölcsönö­sen előnyös együttműködés újabb lehetősé­geit tárták fel, hanem a barátság szálait is erősítették és a béke egyetemes ügyét szol­gálták. Arról is meggyőződhettünk, hogy ha­zánk nemzetközi tekintélye elsősorban belső helyzetünk szilárdságától, politikánk következetességétől,­ az erősödő népi-nemzeti egységtől, építőmunkánk eredményeitől függ. Az új esztendőben, amelyet most köszön­tünk, ünnepeljük hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját, sor kerül pártunk XIII. kongresszusára, tanács- és országgyűlési vá­lasztásokat tartunk, befejezzük a VI. ötéves népgazdasági tervet, és hozzákezdünk a gaz­daságirányítás korszerűsítéséről hozott dön­téseink gyakorlati megvalósításához. A 40. évfordulón ismét felmérhetjük, hogy országunk 1100 éves történelmében, népünk életében milyen óriási fordulatot jelentett a felszabadulás. Az eltelt négy évtizedben ki­építettük, megvédtük és megszilárdítottuk a népi hatalmat. A gyors gazdasági fejlődés következtében hazánk elmaradott országból közepesen fejlett ipari-agrár országgá vált. Alapvetően változott társadalmunk egésze, népünk műveltsége és életének minősége. A szocialista társadalom építésében elért eredményeik alapján országunknak neve és becsülete van Földünk minden kontinensén. Széles körű kapcsolataink kiterjednek csak­nem valamennyi országra, függetlenül társa­dalmi rendszerétől. E kapcsolatok annak is­meretében fejlődnek, hogy szocialista ország, a szocialista közösség hű tagja vagyunk, kö­telezve az emberiség haladása, a béke egye­temes ügye mellett. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán nem kisebb feladat hárul ránk, mint társadalomépítésünk további program­jának kidolgozása. Az élet minden területén következetes munkával fel kell tárnunk és hasznosítanunk kell a szocialista rendszerben lévő hatalmas erőforrásokat. Népgazdaságunk teljesítőképességének növelésével, a gazdasá­gi fejlődés fokozatos élénkítésével meg kell teremtenünk az életszínvonal emelésének, az életkörülmények javításának, a társadalmi igazságosság jobb érvényesítésének anyagi feltételeit. Demokratikus intézményeink fej­lesztésével a szocialista célok jegyében to­vább kell erősítenünk a nemzeti egységet. A szocialista demokrácia kiteljesedését szolgáló, módosított választási rendszer is az idén vizsgázik először a gyakorlatban, de a tanács- és országgyűlési választásokon vele vizsgázunk mi is valamennyien. Olyan embe­rekre kell bíznunk ügyeink képviseletét, akik m­ár eddig is bebizonyították rátermettségü­ket, akik az országgyűlés törvényalkotó mun­kájában, alkotmányos funkcióinak gyakorlá­sában felelősségteljes részvételre képesek, akik élni tudnak a tanácsok megnövekedett önállóságának lehetőségeivel. Az igazi vizsga azonban: helytállni a­ dől-i­gos hétköznapokon. Az idei esztendő gazdasá- jo gi előirányzata a realitásokkal számolva sze­rény növekedést irányoz elő. Gazdaságirányí­tásunk továbbfejlesztésétől a munka haté­konyságát, eredményességének a javulását várjuk. Nem lesz könnyű a mind jobban éle­sedő nemzetközi versenyben helytállni, s egyidejűleg a hazai fogyasztók növekvő igé­nyeit is kielégíteni, de a magyar nép a mai­nál sokkal nehezebb helyzetekben bizonyítot­ta rátermettségét, szorgalmát és szívósságát. Ezek a tulajdonságok segítették át a viharos évszázadokon, ezekkel tudott úrrá lenni a bajokon, a romokon új országot építeni, és vállalni a szocializmus megvalósításának nagy feladatát Ezeknek a tulajdonságoknak­ a továbbélése biztosítja, hogy a magyar nép egy újabb felfelé ívelő szakasz alapjait rak­ja le. Biztosíték az is, hogy hazánk a társa­dalmi fejlődés leghaladóbb áramlatához kap­csolódik. Szövetségünk, sokoldalú együttmű­ködésünk a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal békénk, biztonságunk, szocialista építőmunkánk felbecsülhetetlen értékű nem­zetközi támasza.­­ E gondolatok jegyében — 1985 első napján, pártunk Központi Bizottsága, az Elnöki Ta­nács, a kormány és a magam nevében is — kívánok országunk minden állampolgárának, egész magyar népünknek, a világ békeszerető embereinek békés, eredményes, boldog új esz­tendőt. (MTI) Béketü­ntelések Nyugat-Európában Az újév alkalmából Nyugat- Európában több helyen is tüntettek a NATO rakéta te­lepítései ellen,­ az európai biztonság érdekében. Nagy-Britanniában a tün­tetők a Greenham Common-i támaszponthoz, a manővere­ző robotrepülőgépek egyik telepítési helyéhez vonultak fel. A hatóságok erőszakos fellépése miatt a tüntetés összecsapásba torkollott, 46 embert letartóztattak. Lon­donban az atomfegyverek le­szereléséért küzdő mozgalom Washington és a NATO militarista politikáját elítélő nyilatkozatot tett közzé. Olaszországban a szicíliai Comiso környékén tüntettek az ország különböző vidékei­ről érkezett békeharcosok. A támaszponton már 16 robot­repülőgép van, és még 96 te­lepítését tervezik. Dániában a háborúellenes mozgalom aktivistái elhatá­rozták, hogy egész télen ki­tartanak abban a sátortábor­ban, amelyet a Jütland-fél­szigeten, egy épülő katonai fedezékrendszer közelében állítottak fel. A fél éve emelt tábor lakói igyekeznek aka­dályozni a munkálatokat, amelyek célja egy föld alatti parancsnoki bunker felépíté­se. Munkásgyű­lések az év első munkanapj­án Szerdán reggel, az év első munkanapján számos nagy­vállalatnál munkásgyűlés­sel indították az új évet. A Csepel Autógyár hagyomá­nyos újévi munkásgyűlésén megjelent Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Krasznai Lajos, a Pest megyei párt­­bizottság első titkára és Gá­bor András ipari miniszter­­helyettes. Dr. Novák Béla, a Csepel Autógyár vezérigazgatója az összegyűlt mintegy négyezer dolgozónak elmondta, hogy a vállalat túlteljesítette múlt­évi tervét. Termelését mint­egy 6,6 százalékkal, az au­tóbusz-padlóvázak gyártását 400 darabbal növelte és csaknem 13 ezret készített ebből a fontos termékből. A vezérigazgató nagy sikerként könyvelte el a kínai megren­delésre gyártott saját fej­lesztésű buszalvázak sorozat­­gyártásának bevezetését. A nyáron megkötött szerződés alapján 200 alvázat már el­készítettek, az idén további 500-at kell belőle gyártani. A vállalat több mint 50 millió forint költségcsökken­tést ért el az anyag- és ener­giatakarékossági intézkedé­sek révén és jelentős növe­kedést ért el közvetlen ex­portjában. A múlt év ki­emelkedő eseménye volt a szervokormányüzem átadá­sa, amelynek korszerű ter­mékeiből az idén már önál­ló exportot is megvalósíthat­nak. A tavalyi kiemelkedő munka eredményeként több mint tíz százalékkal nőtt a dolgozók keresete. Nyolcvan­egy munkás és alkalmazott kapott lakásépítési, -vásárlá­si vállalati kölcsönt és a szi­­getszentmiklósi munkáslaká­sok közül 25-be autógyári dolgozó költözhetett be. A Csepel Autógyár idei, feszített tervének teljesítésé­hez jobb feltételek mellett kezdhetnek hozzá. Jelentős minőségi változás például, hogy a konvertibilis export­terv már most rendelésekkel megalapozott. A termelé­kenység további fokozására több műszaki fejlesztési in­tézkedés készül, amelyben hegesztőrobotok munkába állítása is szerepel. Az új, szigorúbb gazdálkodási kö­rülmények az idén előrelát­hatóan mintegy 6 százalékos keresetnövekedést tesznek lehetővé, de a vállalati ter­vek túlteljesítése, a gazdál­kodás javítása esetén ennél nagyobb arányú béremelésre is sor kerülhet. A vezérigaz­gató a feladatok maradékta­lan teljesítésére kérte a vál­lalat kollektíváját és mun­kasikerekben, eredmények­ben gazdag, boldog új esz­tendőt kívánt a Csepel Au­tógyár minden dolgozójának. Az Ikarus mátyásföldi gyárában Nagy Gábor ve­zérigazgató egyebek között elmondta: az idén 20 milliárd forintnyi járművet és alkat­részt készítenek. A több mint 13 ezer autóbusz csaknem 90 százalékára már konkrét megrendelésük van. A jár­művek egyharmada csuklós­busz lesz, ezek a legkelen­dőbbek itthon és külföldön egyaránt. A BKV megren­delésére 236 autóbuszt, a Volán távolsági járataihoz 500-at, az AUTÓKER-hek pedig mintegy százat szál­lítanak. Ezúttal is sok ezer busz készül szovjet, NI­K- beli, lengyel, bolgár és cseh­szlovák­ partnereknek. Új piacuk Kanada, ahová csuk­lós járműveket exportálnak. Az Ikarusok összeszerelése folytatódik Kubában, s meg­kezdődik Kínában és Líbiá­ban. A tervek szerint elké­szülnek az első új, a 300-as típuscsaládhoz tartozó tá­volsági autóbuszok is, ame­lyekből az első exportszál­lítmányt Svédországba kül­dik. Ezeket a járműveket Volvo-, illetve Scania-alvá­­zakra szerelik. 1985-ben át­adják az ugyancsak új, 400- as típusú autóbuszok null­szériáját, s ennek csuklós változatát is. Az új autóbu­szokat év közben bemutatják számos nemzetközi szakvá­sáron, például a BNV-n és a frankfurti autószalonon. Eb­ben az évben tovább gyárt­ják az Ikarus trolibuszokat is NDK-beli, bolgár és indiai megrendelésre. Annak érde­kében, hogy a tervek mara­déktalanul és jó minőségben teljesüljenek, 1985-ben mint­egy egymilliárd forintot for­dítanak beruházásra, egye­bek között új fényezőüzem épül a székesfehérvári gyár­ban. Munkásgyűlést tartottak a Dunántúli Kőolajipari Gép­gyárban is, ahol mintegy öt­ezerféle terméket készítenek. A vállalatnál, ahol már ta­valy túllépték az egymilliárd forintos termelési értéket és csaknem 50 százalékkal nö­velték az exportot, bővíteni fogják az importból besze­rezhető alkatrészek gyártá­sát. Az új szabályozórend­szer szigorúbb feltételeihez igazodva, igyekeznek gazda­ságosabbá tenni termékeik előállítását. Például megkez­(Folytatás a 4. oldalon) A Budalokk 111. gyárának dolgozói túlteljesítették a tavalyi tervet, s az idei év első munkanapján sem tétlenkedtek. A Vár felújításához,­­a Belváros házainak festéséhez és a Dózsa György úti házak szépítéséhez gyártanak majd festéket. Képeink: Fenyvesi Tibor festékkeverő az adagoló rendszer mű­ködését ellenőrzi (balról). - 110 színben állítanak elő homlokzatfestéket. Csak a tervezőkön múlik, milyen lesz a házak új ruhája Bat­ha László felvételei A béke megszilárdítását sürgetik újévi üzeneteikben az államférfiak A béke megszilárdítása, a le­szerelés, mindenekelőtt a nukleáris leszerelés előmoz­dítása mellett szállt síkra a japán néphez intézett újévi üzenetében Andrej Gromiko szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter. Néhány nappal kettejük kü­szöbönálló genfi találkozója előtt mindkét külügyminisz­ter a nemzetközi feszültség enyhítésével és a kelet—nyu­gati, ezen belül a szovjet— amerikai viszony megjavítá­sával kapcsolatos reményé­nek adott hangot. Az Aszahi Simbun című lapban megjelent üzenetet mind Gromiko, mind Schultz felhasználta arra, hogy is­mertesse országának a leg­fontosabb külpolitikai kérdé­sekre, továbbá a Japánnal való kapcsolatokra vonatko­zó álláspontját, ami az em­lített célok kölcsönös han­goztatása mellett tükrözte a megközelítésben rejlő kü­lönbségeket is. Andrej Gromiko rámuta­tott arra, hogy az emberiség előtt álló legfontosabb fel­adat a nukleáris pusztítás megakadályozása. Élesen el­ítélte azokat a militarista erőket, amelyek a fegyverke­zési versenyt megpróbálják a világűrre is kiterjeszteni. Az Egyesült Államok kül­ügyminiszterével való talál­kozójával kapcsolatban nyo­matékosan hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió mind a­­nukleáris, mind az űrfegy­­verekről tárgyalni kíván. Reményét fejezte ki, hogy az amerikai fél pozitív és realista magatartást tanúsít, és támogatja majd a haté­kony megállapodást célzó szovjet törekvéseket. George Scultz hangoztat­ta, hogy országa — mint fo­galmazott — elkötelezte ma­gát a fegyverzetkorlátozás és a nukleáris fegyverek eset­leges megsemmisítése iránt. Az amerikai külügyminisz­ter azonban egyetlen szót sem szólt az űrfegyverekről. A genfi találkozóra utalva csupán annyit mondott, hogy a fontos fegyverzetkorlátozá­si kérdések előrevitele érde­kében — úgymond — közös tárgyalási alapok keresésére van szükség, s reményének adott hangot, hogy a talál­kozó ebből a szempontból is­(Folytatás a 3. oldalon)

Next