Népszava, 1985. március (113. évfolyam, 50–75. sz.)
1985-03-01 / 50. szám
4 Sasad szelleme Harmincöt év eredményei Olyan neves szövetkezetnek a zárszámadására, mint a Sasad, kíváncsi a főváros, de az ország is. Budapest ellátásában oroszlánrészt vállaló nagy közös gazdaság 35 esztendeje áll fenn, és a számadást ilyen szempontból is készítették a szövetkezet vezetői, összehasonlítva azzal, hogy honnan indultak el annak idején, amikor tíz kertészgazda összeállt és elindította a szövetkezetet. És ma 4532 hektárnyi területen gazdálkodnak, amiből 2882 a szántó, 472 a gyümölcs, igen jelentős szőlő, legelő, erdő, nádas, rét is tartozik hozzájuk. Az átlagos létszám tavaly 3673 volt. Már ezek az adatok is bizonyítják, hogy milyen messzire jutottak a három és fél évtized alatt. De ha csak a jövedelmet nézzük, a szociális gondoskodásról, a lakásvásárlási támogatásról hallunk, érzékelhetjük, hogy a gazdálkodás fejezetével együtt változott az emberek életszínvonala. Az új kongresszusi központ Pátria termében csütörtökön tartották közgyűlésüket, amelyen sok kedves vendég között megjelent Szabó József, az MSZMP KB tagja, a Politikai Főiiskola rektora, Villányi Miklós, MÉM államtitkár, Lehoczki Mihály, SZOT főtitkár-helyettes és Balogh László, a Pest megyei Tanács elnöke is. Mit adott az elmúlt évben a Sasad Tsz a tagjainak és mit adott a népgazdaságnak, ez volt a megbeszélés tárgya. Ám nemcsak a zárszámadáson, hanem az elmúlt hetekben valamennyi munkahelyi közösségben, ágazatban és a zárszámadási aktus előtt egy nappal a szövetkezet nyugdíjasaival is. Czinczok György, Államidíjas elnök méltán kezdte beszámolóját azzal, hogy az év elején még csak remélték, hogy 1984-ben milyen eredményeket érnek el, de most már tudják, hogy a becsületesen végzett mindennapi munka, az emberi, a szakmai és a Sasadhoz fűződő tisztesség nem volt hiábavaló, mert az 1984-es esztendőt 152 millió forint nyereséggel zárták. Az eredmény figyelemre méltó, ebben kipróbált szövetkezeti tagságunk munkája tükröződik. Ezt köszönjük meg Budaörs, Diósd, Pusztazámor, Sóskút, Tárnok, Törökbálint térségében a XI., a XX. és XXII. kerületekben működő gazdasági egységeink dolgozóinak — mondta az elnök. A Sasadról sokan azthiszik, hogy csak virágot termel. Pedig egyaránt magas színvonalon műveli azt is, és a növénytermesztést is. Búzából például rekordtermést értek el, 52 mázsát hektáronként. Kukoricás ideát azonban tönkretette az aszály. Ez nagy károkat okozott a Sasadnak. A sikerhez a többi ágazat fegyelmezett, összehangolt, jól szervezett munkája szükségeltetett. De úgy látszik, a Sasad vonzása, a hely szelleme megköveteli a nyitottságot az újra, az alkalmazkodást a követelményekhez. Sasad városellátó tevékenysége rendkívül nagy. Különösen jelentős a gesztorságukban működő BUDATEJ, amely termékeivel ,mindennap jelentkezik a főváros és annak környékbeli üzleteiben. (A Sasadnak három saját élelmiszerüzlete is van), a BUDATEJ fennállása óta a legeredményesebb esztendőt zárta. Ebben a rendszergazda szövetkezetnek volt a legnagyobb érdeme. A jól szervezett üzem legfőbb bázisa a tsz saját állattenyésztése. Sasadnak nagy szarvasmarha-állománya van, amelyet folyamatosan korszerűsít a többi között úgy is, hogy a Kaposvári Állattenyésztési Főiskolával közösen kikísérletezték a környezethez leginkább alkalmazkodó fajtákat, s azokat állította termelésbe, így érte el, hogy tehenenként ma már 5107 litert fejnek évente, és csökkentették az egy liter tejre jutó abrakfelhasználást is. A Sasad tevékenységét azonban mégiscsak a virág fémjelzi. Budapesten 50 boltjukban mindig friss és különleges virágot kapni. Ugyanakkor anyagiakkal is hozzájárult a közelmúltban megnyílt nagybani virágpiac létesítéséhez. Megnyitotta kiskert áruházát és faiskoláiba tavasszal és ősszel a kerttulajdonosok ezrei vándorolnak, hogy a legújabb nemes, megbízható gyümölcs- és dísznövényfákból és -cserjékből vásároljanak. A piaci küzdelem és a verseny — állapították meg a közgyűlésen — e tekintetben is az alkalmazkodást, a korszerűsítést követeli meg a szövetkezettől a jövőben is. A Sasad egész életének sokszínűségét és a környezethez való alkalmazkodását mutatja az is, hogy 38 társulásnak a tagja és számos szakcsoport is működik a szövetkezetben. Az esztendő, amelyről számot vetettek, jó alap az 1985-ös évhez. Megfelhőzi ugyan terveiket, hogy több partnerük nem tud fizetni időben, s ez számunkra nagy jövedelemkiesést jelent. A tervek szerint részt vesznek az intenzív gabonaprogramban, tovább korszerűsítik a gyümölcs, dísznövény-ágazataikat, szarvasmarha-tenyésztésüket. Az összehangolt és fegyelmezett munka a szaktudás az a bizonyos sasadi öntudat szükségeltetik 1985-ben is, hogy nevükhöz méltóan állják a versenyt. Lendvai Vera A nőnapra is sok ezer szál és cserépvirág jut a Sasodból Batha László felvétele Az MTESZ országos elnökségének ünnepi ülése Az MTESZ országos elnökségének tegnap tartott ülésén Tóth János főtitkár beszédében visszatekintett a szervezet négy évtizedes tevékenységére és méltatta az elért eredményeket. A műszakitudományos haladás meggyorsításában az MTESZ immár évtizedek óta tevékenyen részt vállal. A mintegy 200 ezer tagot számláló szervezet ma már valamenynyi megyében önállóan végzi munkáját és 1200 üzemben működnek helyi szervezeteik. 1984. január óta az MTESZ bekapcsolódott a műszakitudományos fejlesztésekkel összefüggő döntések előkészítésébe, illetve azok végrehajtásába. Évente több ezer rendezvény 80 nemzetközi szervezet munkájába való bekapcsolódás és 76 szakmai lapja segíti a hazai műszaki, agrár- és természettudományi értelmiség tájékozódását a legújabb kutatásifejlesztési eredményekről. A főtitkár különméltatta a magyar—szovjet műszakitudományos együttműködés eredményeit. Pál Lénárd, az OMFB elnöke előadásában a hazai és a nemzetközi haladás négy évtizedes vívmányait és jövőbeni feladatait tekintette át. Rámutatott, hogy az elmúlt 40 év olyan korszakalkotó műszaki-tudományos eredményeket hozott, mint a nukleáris energia hasznosítása, a mikroelektronika megjelenése, a számítástechnika és az informatika robbanásszerű elterjedése, a genetika számos új felfedezése, valamint a világűr fokozatos meghódítása. Hazánkban a felszabadulás óta felnevelődött egy olyan magasan képzett szakembergárda, amely nemcsak érteni és követni képes a nemzetközi fejlődés eredményeit, hanem maga is aktívan részt vesz az új megoldások létrehozásában. Ez a szellemi potenciál garanciát jelent arra, hogy a következő időszak várhatóan még erősebb gazdasági-műszaki versengésében meg tudjuk tartani jelenlegi helyünket. Az ünnepi ülés elnökségében foglalt helyet Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Balsai László, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője, valamint Jevgenyij Pirogov, a Szovjet Tudományos Műszaki Társaságok Központi Tanácsának elnökhelyettese, aki felszólalásában a jubileum alkalmából meleg szavakkal üdvözölte a magyar műszaki, agrár- és természettudományi értelmiség jelenlevő képviselőit. Marosán György Minden dolognak vagy eseménynek van előzménye. Már a céhrendszer idején, de különösen az ipari termelés manufakturális korszakában megjelenik egy érdekes mozgástípus. Ezt a mozgást személyesítjük meg, úgy hívják, hogy bizalmi. Mert volt, kellett, hogy legyen, minden szervezeti állapot létrejötte előtt valaki, valakik, akik kapcsolatot, partnerszerű viszonyt tartottak a tulajdonos és a munkások között. Primitív kezdet ez, viszont a szükséglet hozta létre.Mi volt a feltétel a kiválasztásnál, először a munkások, másodszor a gyárosok részéről? Általában a bizalmi volt a legkitűnőbb szakmunkás, akit nemcsak a munkások ismertek el, hanem a gyáros is. A bizalmi nemcsak elsőrendű szakmunkás volt, de rendelkezett aműveltségnek olyan minimumával, amely őt erre a feladatra alkalmassá tette. Kiválasztásához kapcsolódik még valami: jellembeli, emberi tulajdonsága. Nem hagyja cserben társait, nem akar föléjük nőni, nem karrierista. Ez tehát az első építőelem. Ebből következik egy másik. Egy bizalmi nem bizalmi. Tíz bizalmi, száz bizalmi, ezer bizalmi már jelentős szám.Részlet a szerző A mozgalom című munkájából. A növekedés természetes folyamat, és máris beléptünk a mozgalommá válás periódusába. Amikor már szélességében, mélységében hatni kezd, ez a második elem. Visszatérve Engelshez, mint kiindulási ponthoz, megteremtődik maga a szervezet is. Ez a harmadik építőelem. Most vizsgáljuk meg a szervezet alapvető építőelemeit. Első helyen áll: a szervezet önkéntes. Ez a negyedik építőelem. De az önkéntesség nemcsak önmagában él, mögötte fontos, objektív meghatározás van. Az, hogy alapvetően, minden szempontból, minden időben és helyen demokratikus. Mi sem jellemzőbb, hogy az emberek, munkások, dolgozók hozták létre az akkori tőkés világban az elnyomás közepette. Ez az ötödik építőelem, és ebből következik a hatodik, ami különösen aktuális napjainkban is: mindenbe beleszól, ami életével, sorsával összefügg. összegezzük tehát az építőelemeket: véleményem szerint a mozgás, mozgalom, szervezet, önkéntes, demokratikus és mindenbe van beleszólása. Ebből természetesen következik, hogy csak az a szakszervezet számít szakszervezetnek bárhol a világon, amely ezen hat pilléren épül fel. Ez tette, teszi mindenre képessé. Ezért ezt törvénynek, objektív szükségszerűségnek kell tekinteni, elismerni és tartani. Még egy szocialista forradalom győzelme esetén is. Már említettem, hogy 200 éves, a történelem által ellenőrizhető szervezetről van szó. Megkockáztatom azt a nézetemet, hogy Marx, Engels, Lenin az előzmények, az alapok lerakása nélkül nem tudták volna megalkotni a tudományos szocializmus világnézetét, eszméjét. Annak már természetesnek kell tűnnie, hogy a szakszervezeteket miért hívják szakszervezeteknek, mert a szakmunkások hívták és hívják létre. Érdekes, hogy az első hivatalosan elfogadott szakszervezet az Egyesült Államokban alakult, 1802-ben, és nem Angliában. A géprombolók miatt szigorú törvény tiltotta a mozgalmat és a szervezkedést. E tilalom ellenére 1817—1822-ben zöld utat kaptak. Amikor az angol munkások kivívták szervezkedési szabadságukat, ez hatással volt Európára is. Ettől az időtől veszi kezdetét a törvényes munkaidő rövidítése, illetve törvénybe iktatása. Ezután már gomba módra jönnek létre valamennyi szakmára kiterjedően a szakszervezetek, ezt erősítette a gyors iparosítás forradalmi lendülete. Nem túlzok, ha arról beszélek, mint függ össze a mozgás, a mozgalom, a szervezet fogalmával, hogy a munkaidő-rövidítés nagymértékben segítette és meggyorsította az új és modern gépek beállítását a termelésbe. De térjünk vissza Engels zseniális művéhez. Amikor Engels Angliába érkezett — mint már említettem —, már nemcsak kész mozgalmakat, hanem erős, harcos szakszervezeteket talált. Tanulmányozva ezeket, olyan fontos megállapításokat tesz, amelyeket ma is mindenütt, főképp a szocialista forradalom után, jó lenne megszívlelni. Most csak azt az egyet bocsátom előre, amely abban a témakörben igen fontos. A szervezett munkások tudása, műveltsége, felkészültsége. Feljegyzi, hogy mivel foglalkoznak a szervezett munkások. Például nemzetgazdaságtannal, társadalmi kérdésekkel, csillagászattal, geológiával, filozófiával és minden más haladó, a kort helyesen kifejező tudománnyal, irodalommal, esztétikával. Híres költők, írók, gondolkodók műveit népszerű kiadványokban tették hozzáférhetővé és tanították saját iskoláikban. Ezzel be akarták vinni a munkások tudatába nemcsak osztálylétük okait, lényegét, de az ezen való változtatás szellemi feltételeit. Engels ebben a művében kijelenti, hogy a munkásosztály akkor lesz Anglia ura, ha a chartisták és a szocialisták egyesülnek. Ez azért lesz később fontos, mert összefügg amunkásegység és a pártok egyesülésének szükségszerűségével. Engels nyomán kíséreljük meg ezt a szakszervezetet mozgalmában és szervezetében rekonstruálni, mert hatása kiterjedt egész PÉNTEK, 1985. MÁRCIUS 1. NÉPSZAVA Nemzetközi turisztikai tanácskozások Budapesten is megrendezhetik az ASIA világkongresszusát Tegnap ért véget az ASTA — az Amerikai Utazási Irodák Szövetsége — igazgató tanácsának budapesti ülése. Ezt megelőzően az ASTA nemzetközi szekciójának 13. konferenciáját rendezték a magyar fővárosban. Bővebb tájékoztatásért dr. Walkó Miklóshoz, az IBUSZ vezérigazgatóhelyetteséhez fordultunk. — Az ASTA, nevével ellentétben, nemcsak amerikai, hanem 120 ország utazási irodáinak tömörülése, a szakma legnépesebb szervezete — mondja dr. Walkó Miklós. — A nemzetközi szekció ülésére 46 országból 300 résztvevőt láttunk velégül Európából, Amerikából, a Távol-Keletről. A szakemberek szervezeti kérdéseket tárgyaltak, majd ismerkedtek Magyarország idegenforgalmi értékeivel, illetve előadásokat hallgattak meg turisztikai kínálatunkról. — Miért választották színhelyül éppen Budapestet? — Gondolom, ez az irántunk megnyilvánuló érdeklődés egyik jele. Ami viszont az igazgatótanács ülését illeti, annak megrendezésére több ország is pályázott — mi sikerrel. — Mit jelent számunkra ezeknek a vendégeknek a fogadása? — Februárban, amikor nincsenek tele a szállodák, bármilyen foglalkozású csoportok fogadása üzlet. Idegenforgalmi szakembereké pedig különösen az, hiszen egy-egy ilyen tanácskozás bőséges publikációt kap a nemzetközi szaksajtóban, ami ismét ráirányítja a figyelmet országunkra. Ha — mint remélem — a tanácskozások vendégei jó tapasztalatokat szereztek, akkor növekszenek az esélyeink arra, hogy később nálunk rendezze meg az ASTA a világkongresszusát is. Ezt tavaly Las Vegasban tartották, az idei színhely Róma, ahová rekordlétszámú, kilencezer résztvevőt várnak. Az Egyesült Államokból egyébként mind több turista keresi fel Magyarországot. Mivel az amerikai turisták — ha már átrepülik az óceánt — általában több európai országot keresnek fel, az osztrák, a jugoszláv, a bolgár és a csehszlovák utazási irodák is érdekeltek a világkongresszus esetleges budapesti megrendezésében; képviselőik ezért is részt vettek a nemzetközi szekció 13. konferenciáján. Az esemény jelentőségét jelzi, hogy február 24-én, a konferenciát Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke nyitotta meg a Pesti Vigadóban. A vendégeket a Duna-Intercontinentalban, a Fórumban és a Hyattben szállásolták el, a banketteket és más rendezvényeket a Hiltonban, a Gellértben és a Gundel étteremben tartották. (g. zs.) Piacszerzés nagyobb kockázattal Vállalkozó kutatóintézetek MIKI jelen esetben nem egy kisfiú beceneve, de nem is egy csokoládé elnevezése, hanem egy cégé. Méghozzá ismertté, elismertté. Ezért is tartotta meg az 1983 januárjában fejlesztő vállalattá alakult Műszeripari Kutató Intézet, s ma mint MIKI Méréstechnikai Fejlesztő Vállalatot ismerik a szakmában. — Az 1960-as évek végétől „engineering-vállalatként” tevékenykedünk, azaz különféle megrendeléseket teljesítünk — mondja Dékány Sándor vállalkozási főmérnök. Az akkori profilváltás nem volt véletlen, hiszen az iparági kutatónak tudomásul kellett vennie, hogy a műszeripari vállalatok saját kutató-fejlesztő bázist igyekeztek kialakítani, s csak akkor fordultak a Műszeripari Kutatóhoz, ha szakértőik nem tudtak valamilyen problémával megbirkózni. Az inttézet idejében felismerte, hogy a műszeripar nem tőlük várja majd a gyártmányokat, ezért inkább a gyártástechnológiával foglalkoztak, s különféle méréstechnikai problémák megoldására vállalkoztak. A Méréstechnikai Fejlesztő Vállalat belátta, hogy az állami kutatási-fejlesztési támogatások forrása apad. Jobban kellett tehát alkalmazkodniuk a megrendelők igényeihez. Ezért úgy döntöttek, hogy nagyobb kockázatot vállalnak a piacszerzés érdekében. A vállalat most csakis üzemileg teljesen kipróbált berendezéseket ajánl fel megvételre az addigi kísérleti minták helyett. A vállalási határidőket is jócskán lerövidítették, hiszen csak így válhattak kutatásfejlesztésekkel is foglalkozó megrendelőik vetélytársaivá. A szabályozók megváltoztatták adózási rendszerüket, s most már nem a fejlesztő vállalati normák, hanem tevékenységünk után adózunk — mondja a főmérnök. — Ez pedig azt jelenti, hogy az elvonások mértéke megnövekedett, azonos munkáért kisebb a nyereség. A jelenlegi szabályozórendszer alapján a kifizetett bér után is kell adózni. A kutatás-fejlesztés pedig — ha jól csinálják — erősen élőmunkaigényes tevékenység, így az új adózási rendszer drágává teszi. Ez önmagában nem is lenne baj, ha a gazdaságban is meglenne az az innovációs kényszer, amely — miután szükség van a gyors termékszerkezet-váltásra — hajlandó lenne megfizetni a mérnököket. A piacon azonban egyelőre még nem elég erős ez a kényszer, s a megrendelők sem érzik, hogy az „új” érdekében ki kell nyitni a pénztárcát. A Méréstechnikai FejlesztőVállalat azonban nem várja ölbe tett kézzel a szemléletváltozást. Jelentős szerepet vállal hazánk elektronikai exportjából is, s minden bizonnyal ezért tudják tisztességesen megfizetni dolgozóikat. H. A.