Népszava, 1985. április (113. évfolyam, 76–100. sz.)
1985-04-01 / 76. szám
2 Az amerikai űrfegyverkezési program miatt Nyugat-Európában aggódnak a genfi tárgyalások sorsáért A genfi tárgyalások kilátásairól, az amerikai űrfegyverkezési tervekről és a folytatandó nyugat-európai rakétatelepítés veszélyeiről szóltak a szovjet televízió 9-es stúdió című külpolitikai műsorának résztvevői. Georgij Arbatov akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia Amerika-kutató Intézetének igazgatója nyugtalanítónak nevezte, hogy az amerikai kormány álláspontja nem világos, nem pontosan körvonalazott. A genfi tárgyalásokkal kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy hasonló horderejű tárgyalások kezdetét korábban mindig a politikai légkör normalizálása kísérte. Ezt most szándékosan mulasztják el Washington részéről. Jevgenyij Grigorjev, a Pravda főszerkesztő-helyettese a nyugat-európai országok magatartásában tapasztalható változásokra hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett arra, hogy míg Genf előestéjén sok nyugat-európai ország támogatta az amerikai űrfegyverkezési programot, a genfi tárgyalások kezdete óta bizonyos fejlődés tapasztalható nézeteikben. Nyugat-Európában aggódnak a genfi tárgyalások sorsáért, tartanak attól, nehogy az Egyesült Államok politikája ugyanolyan szomorú eredményhez vezessen, mint ami a közepes hatótávolságú fegyverzetekről tartott genfi tárgyalásokon az amerikai álláspont miatt két évvel ezelőtt történt. A nyugat-európaiak attól is tartanak, hogy amennyiben a csillagháborús program megvalósul, akkor ahogy ők mondják, különböző biztonsági zónák jönnek létre. Egyfajta biztonság lesz az Egyesült Államok számára és egy más jellegű nyugat-európai szövetségesei számára. A közvéleményt nem hagyhatják figyelmen kívül a nyugat-európai fővárosokban — hangsúlyozta Jevgenyij Grigorjev. Spanyolország nem foglal állást azzal az amerikai tervvel kapcsolatban, hogy a NATO-tagállamok vegyenek részt Washington űrfegyverkezési programjában — közölték madridi hivatalos források. Paul Nitzét, Reagan elnök leszerelési főtanácsadóját fogadta Felipe González spanyol miniszterelnök. Nitze később tárgyalt Fernando Marán spanyol külügyminiszterrel is a genfi szovjet —amerikai tárgyalások menetéről, valamint az amerikai elnök úgynevezett stratégiai védelmi tervéről. A nyugat-európai aggodalmaknak mondott ellent Franz Josef Strauss bajor kormányfő, a Német Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, amikor élesen bírálta a központi, nyugatnémet kormányt az amerikai űrfegyverkezéssel kapcsolatos magatartása miatt. A Bild-Zeitungnak adott interjújában Strauss — Kohl kancellár és Genscher külügyminiszter megnevezése nélkül — azt vetette a koalíció vezetőinek szemére, hogy „állandóan változó állásfoglalásaikkal” zűrzavart keltenek a nyugatnémet lakosság körében. A CSU elnöke nyomatékosan követelte, hogy az NSZK vegyen részt az amerikai űrprogramban. Azt állította, hogy az űrbéli fegyverkezés korlátozza a földi, nukleáris fegyverek jelentőségét és így csökkenti a háború veszélyét. (MTI, TASZSZ, EFE)" A lengyel szakszervezetek hatáskörük törvényes biztosítását igényük A lengyel szakszervezetek még az őszi parlamenti választások előtt szeretnék módosíttatni a szakszervezeti törvényt. Egyebek között erről tárgyalt a hét végén a különböző szakszervezeteket a nemzetközi kapcsolatokban és a kormány előtt reprezentáló országos szakszervezeti képviselet tanácsa. A szakszervezetek azt kívánják, hogy nagyobb hatáskört kapjanak a vállalati szakszervezetek, mint ahogyan a szükségállapot idején, 1982-ben elfogadott szakszervezeti törvény megszabja. A képviselet hétvégi tanácskozásán levonták a tanulságokat a március eleji élelmiszer-áremeléseket megelőző vitából, s a szakszervezeti képviselet és a kormány között támadt nézeteltérésből. Alfred Miocowicz, a képviselet elnöke rámutatott, hogy az áremelésekkel kapcsolatban a szakszervezetnek nem minden követelése teljesült. Hangsúlyozta, hogy az újjászülető szakszervezeti mozgalom a társadalom jelentős támogatását könyvelhette el. Miocowicz aláhúzta, hogy az országos képviseletnek az önálló szakszervezetek véleményét kell képviselnie. (MTI) Politikai gyilkosságok Chilében Chilében meggyilkoltak három hazafit, akiket pénteken ismeretlen tettesek raboltak el. A meggyilkoltak tetemét szombaton találták meg nem messze a fővárostól, egy országút közelében. A három ellenéki személyt megfojtották. Köztük van Manuel Guerrero Ceballos, a Pedagógusok Szakszervezetének (AGECH) egyik vezetője, aki a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövetség KB tagja volt. A másik áldozat, José Manuel Parada Maluenda szociológus, a katolikus egyház egyik, emberi jogokat védelmező szervezetének az aktivistája. A hatóságok is megerősítették a hírt és azonnal megpróbálták elhatárolni magukat a nyilvánvaló politikai gyilkosságtól. A két hazafit fegyveresekből álló kommandó rabolta el egy fővárosi középiskola épületéből. A harmadik meggyilkolt személy, Santiago Nanotti Allende nyugdíjas tervező elrablásának körülményei még nem tisztázottak. A három meggyilkolt hazafi tetemét Santiago egyik északnyugati elővárosánál, a nemzetközi repülőtér közelében találták meg. Ezzel a merényletsorozattal 13-ra emelkedett az idén Chilében elkövetett politikai gyilkosságok száma. Santiago érseke mélységesen elítélte és brutális gyilkosságnak nevezte a három chilei hazafi megölését. Nyilatkozatában Juan Francisco Fresno követelte a hatóságoktól az elhurcolt, megkínzott majd megölt áldozatok ügyének kivizsgálását. A betiltott ellenzéki szervezetek vezetői felháborodott tiltakozó közleményekben és interjúkban foglalnak állást az utóbbi napokban egyre kegyetlenebb méreteket öltő terrorral szemben, s követelik a polgári ruhás fegyveres osztagok akcióinak beszüntetését. (MTI, PL) Közel-Keleten az ENSZ főtitkára Szaúd-Arábiába, közel-keleti körútja első állomáshelyére érkezett az ENSZ főtitkára. Javier Pérez de Cuellar az iraki-iráni konfliktusról tárgyal Szaúd-Arábiában, Ománban, Bahreinben, Katarban és lehetséges, hogy Bagdadba és Teheránba is ellátogat, miután Irak már korábban kijelentette, hogy hajlandó fogadni az ENSZ főtitkárát. Az iráni külügyminisztérium szóvivője is kedvezően nyilatkozott Cuellar látogatásának lehetőségéről. Az IRNA hírügynökség, az iráni külügyminisztérium szóvivőjét idézte, aki kifejtette, hogy Teherán csak részleges tűzszünet megvitatására hajlandó, a háború átfogó rendezésének kérdéseiről nem tárgyal. A múlt év júniusában ENSZ-közvetítéssel a háborúskodó felek hozzájárultak ahhoz, hogy beszüntetik a polgári célpontok elleni támadásokat, a megegyezéshez azonban egyik fél sem tartotta magát Az iráni városok elleni légitámadásra válaszul Irán két föld-föld rakétát lőtt ki Bagdadra — közölte az iráni hadvezetés. Mint már jelentettük, Irak Teherán külvárosát bombázta, iráni jelentések szerint három ember sérült meg. Parlamenti választások Salvadorban Vasárnap helyi idő szerint reggel hét órakor megkezdődtek a törvényhozási és helyhatósági választások Salvadorban. Bár a választások eredménye nem változtatja meg lényegileg a középamerikai ország belső politikai helyzetét, a nemzetgyűlés új felállása befolyásolhatja a salvadori kormányzat álláspontját azzal kapcsolatban, hogy a jövőben esetleg felújítja a tárgyalásokat a baloldali erőkkel. A választásokat a nemzetgyűlés által 1983. decemberében elfogadott alkotmány szerint írták ki. Az Egyesült Államok érdekeit kiszolgáló jobboldali rendszer politikai pártjai ezáltal a külvilág felé azt kívánták bebizonyítani, hogy megfelelő jogi keretek között irányítják az országot. (MTI) Háborúellenes tömeggyűlésen emlékeztek meg az egykori auschwitzi koncentrációs tábor területén a tábor felszabadulásának 40. évfordulójáról. Joe Clark kanadai külügyminiszter a szovjet kormány meghívására hivatalos látogatásra Leningrádba érkezett. Az EGK kormányfői csúcsértekezletükön megegyeztek a földközi-tengeri A GÖRÖG ELNÖKVÁLASZTÁSI CSATA A görög baloldal szombaton — az ország történelmében először — államfőt adott az országnak. Hrisztosz Szarcetakisz bíró a parlamentben lebonyolított elnökválasztás harmadik fordulójában megszerezte a háromötödös többséget, s 180 szavazattal köztársasági elnökké választották. Ez az alkotmányos minimum, és az a maximum is, amire a görög baloldal most, a mai politikai és parlamenti erőviszonyok között képes volt. Előzőleg két fordulót tartottak, akkor még kétharmados többséggel kellett volna elnököt választani. Ám kiderült, hogy a biztosnak vélt szavazatok sem „jöttek be”, így még a harmadik fordulóban elegendő háromötödös túlsúly sem állt öszsze. Pedig nyilvánvaló volt, hogy a „megagitált’’ függetlenek tisztességesen, ígéretüket betartva szavaztak, s így tettek a pánhellén szocialistákkal hallgatólagosan együttműködő kommunisták is. A pánhellén szocialisták sajtójában a kormányzó PASOK-on belüli válságról, bizalmi válságról beszéltek. Néhány vehemensebb publicista tovább ment, egyenesen árulásról írt, arról, hogy több PASOK-képviselő, megsértve a pártfegyelmet, nem támogatta a hivatalos jelöltet. A pártvezetés ebben a helyzetben az „árulás” felderítése helyett az „árulás" megismétlődésének elhárítására összpontosított. A végeredmény tanúsítja: sikerrel. A színfalak mögötti véget nem érő alkudozások során biztosították a kellő számú független honatya támogatását. A PASOK-ista képviselőcsoporton belül pedig nagyon céltudatosan helyreállították a pártfegyelmet és most már nem volt akadálya a nagy tekintélyű jogász megválasztásának. Az alkotmányos rendelkezések szerint 1985. március 15-ig kellett volna betöltenie a köztársasági elnöki posztot Konsztantin Karamanlisznak. A konzervatív politikus azonban, amikor értesült arról, hogy a PASOK megvonja tőle a támogatást és a következő alkalommal már nem jelöli, nyomban lemondott. A lemondással kirobbant az athéni miniválság, amely váratlanul súlyos megpróbáltatásokat okozott. Papandreuék viszonylag könnyű, sima győzelemre számítottak, s a hatalomváltásra igazán nem készítették elő a terepet. Ám két eredménytelen forduló keserű tapasztalatai közben villámgyorsan átértékelték taktikájukat, s taktikai egyetértésre jutottak az eddig gyakran lekezelt baloldali és centrista erőkkel, illetve politikusokkal. Papandreuék környezetében sokan felteszik a kérdést: miért volt szükség arra, hogy éppen most, ebben az egyébként politikailag eléggé képlékeny helyzetben élezték ki a viszonyt a konzervatívok vezéralakjával, Karamanlisszal? A kérdésre nincsenek egyértelmű válaszok. Többen hivatkoznak a pánhellén szocialisták tömegeire, amelyek ellenszenvvel kísérték a kormány és a konzervatív államfő együttműködését. Éppen ezt a szívélyes viszonyt okolták a reformok elmaradásáért, azért, hogy a PASOK-jelszavak jó részének megvalósítása mind ez ideig váratott magára. De nem feledkeznek meg arról sem, hogy a kormánypárt és főként vezetője jelentős alkotmányjogi reformokra készül. Márpedig a Karamanlisz politikai ambícióhoz igazított, Karamanlisz ihlette alkotmány megváltoztatásához aligha lehetett volna megszerezni Konsztantin Karamanlisz támogatását. Annál is inkább, mert az alkotmánymódosítási javaslatok zöme éppen az elnöki hatáskör csorbítását, a miniszterelnök, a kormány és a parlament szerepének növelését irányozza elő. A Karamanlisz elnökségével végrehajtódó „karamanlisztalanítás” képtelenség lett volna, s ebből a kormánypárt időben levonta a megfelelő következtetést. Új elnöke van tehát Görögországnak. Az államfő — még vizsgálóbíró korában — egyszer közvetlen kiváltója volt Karamanlisz egyik nagy politikai kudarcának, ő volt az a jogász, aki feltárta a Lambrakisz-gyilkosság tágabb politikai összefüggéseit, s ezután mennie kellett a kormányfőnek, Karamanlisznak. Szarcetakisz személye most is elegendőnek látszott arra, hogy Karamanlisz és a konzervatív irányzat elveszítse a legnagyobb görög közjogi méltóságot. Ezután tehát baloldali miniszterelnök, baloldali kormány és baloldali államfő irányítja a görög politika hajóját. Ez a látszólagosan idilli politikai képlet még néhány hónapig zavartalanul fennmaradhat, a parlamenti választásokig aligha változik bármi is. Az elnökváltás a PASOK hosszú távú stratégiájában a választásokat, a választások előkészítését is szolgálta. Baloldali elnökkel talán könnyebben lehet megvalósítani még valamit a már megígért, a nép által számon tartott és esetleg a választásokon számonkérhető ígéretekből. Krajczár Imre Hrisztosz Szarcetakisz, az új államfő TELE FOTÓ / MTI Külföldi Képszerkesztőség Nemzetközi hírek fejlesztési program pénzügyi keretében, valamint annak elosztásában, s így Görögország nem gördít többé akadályt Spanyolország és Portugália belépése elé. 4£ A román törvényhozás felhívást intézett az európai országok, valamint az Egyesült Államok és Kanada parlamentjeihez, amelyben a fegyverkezési verseny megfékezését és a leszerelés ügyének előmozdítását szorgalmazza. 4k A TASZSZ hírügynökség vasárnap nyilatkozatban ítélte el az utóbbi napokban felerősödött terrort, amelyet a pretoriai rezsim alkalmaz a Dél-afrikai Köztársaság többségi színes bőrű lakossága, az embertelen apartheid rendszerrel szemben fellépő afrikaiak ellen. Naraszimha Rao indiai nemzetvédelmi miniszter vasárnap hivatalos, baráti látogatásra Moszkvába érkezett a szovjet kormány meghívására. HÉTFŐ, 1985. ÁPRILIS 1. NÉPSZAVA Mi várható a világpolitikában? Ír*! HÉTFŐ: Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából jubileumi kiállítás nyílik Moszkvában. David Lange új-zélandi miniszterelnök afrikai körútra indul. Poul Schlüter dán miniszterelnök Spanyolországba látogat. Reagan amerikai elnök Washingtonban találkozik Nimeri szudáni elnökkel. A köztársaság napja Iránban. KEDD: A Szovjetunióban megkezdődik a magyar kultúra hete. Turgut Özal török miniszterelnök Washingtonban tárgyal. Kanada Új-Fundland tartományában általános választásokat tartanak. Az Egyesült Államok megkezdi nukleáris csapásmérésre alkalmas F—16-os vadászgépeinek állomásoztatását Japánban. SZERDA: Kínai parlamenti küldöttség érkezik Jugoszláviába. PÉNTEK: Margaret Thatcher brit miniszterelnök megkezdi ázsiai körútját, melynek során Indiába is ellátogat. Az ázsiai és a csendes-óceáni térség biztonságának hete kezdődik. Összeül a Kanadai KP XXVI. kongresszusa. SZOMBAT: Nemzetközi ifjúsági konferenciát tartanak Jamaicában a XII. VIT „ellenfesztiváljaként”. VASÁRNAP: Laurent Fabius francia miniszterelnök Dél-Koreába utazik. A brit nukleáris leszerelési mozgalom megmozdulást szervez a Molesworth légi támaszpont körül, ahová a közeljövőben amerikai robotrepülőgépeket telepítenek. Egészségügyi világnap. A hét diplomáciai naptárába pillantva két dolog azonnal megállapítható: egyrészt az, hogy nagyüzem lesz a csendes-óceáni és ázsiai országok diplomatái számára, mivel vagy ők utaznak hosszabb-rövidebb időre más kontinensekre (Lange afrikai és a kínai parlamenti küldöttség jugoszláviai útja), vagy hozzájuk látogatnak el európai kormányfők (Thatcher ázsiai és Fabius dél-koreai vizitje). Sőt, szintén az ő főszereplésükkel — a Béke-világtanács egy korábbi határozata alapján — megkezdődik az ázsiai és csendes-óceáni térség biztonságának hete. Ám e zsúfoltnak tűnő naptár egyben csalóka is. Nem szerepel ugyanis benne a színfalak mögötti „csendes diplomácia” minden bizonnyal egyre sűrűsödő eseménysora. Ezek közül az élre kívánkozik a Genfben három munkacsoportban folyó szovjet—amerikai tárgyalássorozat. Az alig három hete kezdett megbeszéléseken az ügyrendi problémák megoldása után most már a konkrét kérdések kerülnek a zöldasztalra. Magas rangú szovjet politikusok az elmúlt hetekben ismét kifejtették Moszkva következetes, de kompromisszumokra is hajlamos álláspontját. Ezzel szemben az amerikai fél megpróbál átláthatatlan ködöt vonni genfi pozíciója köré. Washington egyidejűleg fokozza nyomását atlanti szövetségeseire, s mind erőteljesebben sürgeti őket, hogy csatlakozzanak űrfegyverkezési programjához. Az európai NATO-tagállamok — különös tekintettel Weinberber hadügyminiszter múlt heti, nagy felháborodást keltett ultimátumára — most valamiféle egységes válasz kidolgozását emlegetik. Nézetazonosságukról azonban egyelőre még nem lehet beszélni, hiszen, jóllehet az egyes parlamentekben határozottan elutasították a csatlakozást, az Észak-atlanti Szövetség hadügyminisztereinek brüsszeli tanácskozásán helyeselték a washingtoni kormányzat csillagháborús terveit. A vita tehát folytatódik. MHHWHMiPMMWi