Népszava, 1985. május (113. évfolyam, 101–126. sz.)

1985-05-02 / 101. szám

6 A hét filmjei URAMISTEN Két film. Legfeljebb csak annyiban kapcsolódnak egy­máshoz, hogy mindkettő kezdő, nagyjátékfilmes ren­dezőt avat. Az egyik film, kicsit kócos, amolyan fiata­losan ügyetlen alkotás. A másik — ügyes film. Törté­nete a csillogó témák kate­góriájába tartozik. Ráadásul a bravúros kameraállásokból fényképezett történetben ki­tűnő színészek játsszák a fő­szerepet. . .. Mégis, utólag bevallom: szívesebben figyeltem Pé­­terffy András ügyetlenkedé­seit (mert az Eszterláncot már egy hete vetítik a mo­zik), mint Gárdos Péter ügyes Uramistenét. Talán azért is, mert Péterffy ki­csit széteső, dramaturgiailag pontatlan előadásmódja mö­gött mégiscsak felfedezhet­tem az itt és most valóságát. A szándék nemességét, ame­lyet mi, kritikusok — oly gyakran és kikerülhetetlen közhellyel — általában köz­életi fogékonyságnak szok­tunk nevezni. Gárdos Péter története vi­szont (a forgatókönyvet Os­­vát Sándorral írta közösen) ,,sehol­ sincs­ tere­pen”, vala­mifajta légüres térben ját­szódik. A szándékos elvont­ságot, az időtlenség érzetét erősíti-fokozza a főhős körül kialakított groteszk-mesés atmoszféra is. Emlékeztetőül a rövid tör­ténetet: Lippi bácsi, a haj­dani nagy mutatványos va­lamelyik előkelő, ódon szál­loda legfelső emeletén él. (Ott, ahová még a második világháború előtt ötven évre befizette egy bolondos ame­rikai milliomos.) Ám az an­tik bútorokkal, perzsákkal bélelt lakosztályban nincs nyugalom. Ugyanis hol az ablakon, hol az ajtón át minduntalan betör az erő­szakos ifjúság, a fiatal mu­tatványos személyében, aki mindenáron meg akarja is­merni a nagy produkció tit­kát. (Az öreg valamikor — világcsodaként — jégtömbbe fagyva feladatta önmagát egyszerű postacsomagként a New Yorkba tartó gyorsvo­natra.) De Lippi, a dörzsölt mutatványos nem áll kötél­nek. Megőrzi titkát — a ha­láláig. Illetve a halottasház­ban — az utolsó, merev póz­zal — mégiscsak elárulja a titkot. S így az ifjú mutatvá­nyos is megcsinálhatja a nagy produkciót. De akkor már másra vágyik . .. Sokan úgy vélekednek, hogy a cirkusz, s a hozzá ta­padó misztifikáció — min­den erőfeszítés nélkül alkal­mas a tetszetős moralizálás, a magasabb jelentés kifeje­zésére. Hiszen a cirkusz — erőltetett párhuzam nélkül is — már önmagában vala­hogy tragikus. Találhatunk erre példát a húszas évek cirkusz-hitű művészetében, s a modern filmben is. Buster Keaton­tól kezdve — Felli­­niig, Chaplintől — Bergma­­nig. Csak hát Keaton, Felli­ni, Chaplin, Bergman, Men­zel úgy szervezte-szervezi mondanivalóját, hogy a ké­pek, hangok, párbeszédek ir­realitása pontosan kifejezze a cselekvés valóságát, több­értelműségét. Mondhatnám úgy is: a nagyoknál a cir­kusz irrealitása, tragikuma az élet megoldatlanságában gyökerezik, a követőknél pe­dig csak az irrealitás válik témává. Világosan, egyszerűen fo­galmazva: a fiatal, és min­den bizonnyal tehetséges Gárdos Péter, és a raffinált kameraállásból fotografáló Máthé Tibor alaposan átta­nulmányozta a cirkuszfilmek történetét. Mindketten ügye­sen alkalmazzák a korábbi filmek sémáit, fordulatait, helyzeteit. (Hiszen a legmo­dernebb filmnyelv, kifejezési eszköz megtanulható, má­solható.) Van itt irrealitás­élmény (Bergman), tragikus bohóctréfa (Fellini), abszurd­ba hajló kötéltánc (Menzel), kisember-rögeszme (Chap­lin). Ám a nagy mesterektől ellesett eszközökbe csoma­golt mesevezetés — nagyon is sebezhető. Az ilyesfajta film — a meglepetés, az új­donság, a felfedezés igézete helyett — jobbára csak a „már volt’’ másodlagosságát kínálja. Mert — ahogy már írtam — a korszerű filmnyelv, az új stilisztika, a dramaturgiai formula hozzáférhető, meg­tanulható. De a lényeg — nehezen megközelíthető. No­ha Gárdos Péter úgy tesz, mintha a csillogó, s némi­képpen Mándys mese mellé. A valóságot, komoly témát is társítana. Csak hát furcsa dolog a film. Könnyen leleplezi al­kotóját. Az Uramisten törté­nete is ott bukik el, hogy Gárdos Péter még nem tud­ja: a filmforgatás nagyon hasonlít a cirkuszi kötéltánc­hoz. Pontosabban: a film­rendező — akár a kötéltán­cos — rákényszerül arra, hogy komolyan vegye a va­lóságot. Mert, ha nem, ak­kor lezuhanhat. Gárdos Pé­ter pedig — minden igyeke­zete ellenére — sem figyeli a valóságot. S így önmaga és hősei — az egyébként kitűnő Feleki Kamill és Eperjes Ká­roly — minduntalan a sem­mibe hullanak. (Talán csak Garas Dezső érzi a kötéltánc feszült izgalmát — amikor néhány jó gesztussal azonnal megteremti a tűznyelő figu­ráját.) „Mindenkinek ki kell ta­lálnia a maga produkcióját” — mondja Lippi bácsi a film valamelyik jelenetében. S ez így igaz! S mert Gárdos Pé­ter kétségtelenül tehetséges — idővel kitalálja majd a maga produkcióját. De ez a film — még nem az! Gantner Ilona Török Sándor halálára Hosszú, súlyos betegség után, 81 éves koráiban elhunyt Tö­rök Sándor József Attila-dí­­jas író. Temetéséről később intézkedik a Magyar Írók Szövetsége és a­ Magyar Nép­­köztársa­ság Művészeti Alap­jának irodalmi szakosztálya. ★ ... Filmek, regények, me­sék, színjátékok, drámací­mek jutnak az eszembe. Az erdélyi gyerekkort idéző esz­­szé a Test és lélekből. A Va­laki kopog sokat tapasztalt albérlője, A legkisebb isten pokoljárója, a Csili-Csala csodás varázslója, és A ko­médiás, amelyből némi „amerikanizálás” után világ­siker születik. Az esőcsináló — Nash nevű szerző átdol­gozásában Katherine Hep­burn és Burt Lancaster fő­szereplésével. ... Mert Török Sándor, aki a fogarasi műkedvelő színi­­társulattal kezdte a pályát — sok mindent kipróbált, meg­próbált. Volt fent és lent... Hajdanán sorozatban játszot­ták darabjait, s volt olyan időszak, amikor a nevét is csak ritkán emlegették. De Török Sándor sohasem ad­ta föl önmagát, s elképzelé­seit. Ahogy méltatói is írják: „mű és emberség őbenne el­választhatatlan. Nemhogy emberré, de teljes emberré vándorolta magát művei­ben!” Az idegen városban, az Örök vasárnapokban, a Kü­lönös éjszakában, vagy a gye­rekekhez szóló, gyermeki tisztasággal írt Gilikotiban és a Kököjszi és Bobojszá­­ban... Nemrégiben egyik kollé­gánk így rajzolta meg Török Sándor portréját: „Egyik vál­lán Kököjszi ül, a másikon Bobojsza, jobb kezén pedig egy kesztyűs báb, egy jóin­dulatot kifejező mackófej ...” Ez a kedves, mackós komé­diás kép most már így ma­rad, örökre. G. I. Budapesti moziműsor 1985. V. 2—8. A hét filmbemutatói: Bocsássanak meg, kérem; Lebegés*; Segítség, felszarvaztak !• Uramisten. A filmek választást megkönnyítő rövid tartalma, a Pesti Műsorban. ★ Kertmozik műsora: Flashdance (amerikai) Vörös­marty kertmozi 19. Sandukan (olasz—NSZK—francia) Csepeli Parkmozi 2—3., és 6—8., 8. Bombafó bokszoló (olasz)* Bu­dai kertmozi 19. Tanács: (Magyar Filmek Mozija) 80 éve született Keleti Márton: Puskák és galambok 2-án, h9, 11, na. Erkel 3-án, h9, 11, n2. Változó felhőzet 4-én, h9, 11, n2. Butaságom története 5-én h9, 11, ns. Tanulmány a nőkről 6-án, h9, 11, n2. Szerelmi álmok I—II. 7-én, h9, ni. Csínom Palkó 8-án, h9, 11, n2. Hány az óra Vekker úr?* 3. hét­re prof. 14, h6, 8. Kossuth: Szovjet filmnapok 6- án, f9: Győzelmi díszszemle. 7- én, f3: Óvoda I—H. f8: Az al­világot felszámolni. 8- án, f5: A part I—II. f8: Zsukov marsal! (szinkronizált) A filmek hangbemondással ke­rülnek vetítésre. Kossuth: 4-én, de. fn­: Makk Marci cso­dálatos cirkusza. Filmvetítéssel egybekötött mesejáték. Olimpia: 4-én, de. 11: Mókamozi — Vihar az őserdőben (mesejáték) + me­sefilmsorozat: 5-én, de. Iil: Hamupipőke (a Reflektor Színpad előadása) + me­sefilmsorozat: Budapesti Művelődési Központ Kamaraterme * 3-án, este 8. stúdióprogram: Magánbeszélgetés (amerikai)* Horizont: A gonosz lady (mb. angol)** 2—3. és 6—8, 9, 11, 1, 3. Vuk (magyar) 4-én, 9, 11, 1, 3. Hétköznapi fasizmus (szovjet) 2—4. és 6—8. du. 5. Tv-fümek: Tévé-matiné 5-én, de. 10-től du. 6-ig, óránként. A semmi hőse — 2—7-ig, este 7. Vihar a lombikban — 2—7-ig, este 8. ... és 8-án. Szerdai meglepetés! Kinizsi Stúdió Mozi: Könnyű testi sértés (magyar)* 2-án, 14, 16, 8. Árnyak Dubrovnik felett (jugo­szláv)*** 3-án, f4, h6, 8 A homok asszonya (japán)** 4- én, 3, f6, 8. A dolgok állása (NSZK)* 5-én, 3, f6, 8. Az éjszakai vonat (lengyel)* 6- án, f4, h6, 8. A francia hadnagy szeretője (an­gol)** 7-én, f4, h6, 8. A rét (olasz)* 8-án, f4, h6, 8. Mátra Mese és Ifjúsági Mozi: Kiskacsa a magaslesen (mb. szov­jet) 10, 12, 2, 4. Hat gézengúz (mb. szín. am) 6, 8.★ Anna Pavlova I—II. (mb. sz. ang) Magyar Néphadsereg Műve­lődési Háza 6-án, h6. MOM Mozi 5-én, h3, h6, 6-án, h3, h6. Az aranyember (m) Cinkota 6-án, n6. f8. Aranyoskám* (mb. am) Urá­nia 8. Világ 2—7., f6, h8, vas. n4- kor is. Vörösmarty f9, 11, f2. Árnyak Dubrovnik felett*** (jug) Kinizsi Stúdió Mozi 3-án, f4, h8, 8. Ben Hur I—II. (mb. am) Ba­lassi 3—5., 6. A biztosan élő Sár­kány Lady** (mb. lap) Széchényi 2-án, h6, 8. Bob herceg (m) Jókai 6-án, n6, f8. Bocsássanak meg, kérem (sz) Csokonai f4, h6, 8. Bombajó bokszoló* (mb. dl) Bá­nyász h9, 11, n2. Béke XV., 6—7., n6, f8. Csillag 3—5­, 5, n8, vas. h3- kor is. Butaságom története (m) Tanács Magyar Filmek Mozija 5- én, h9, 11, n2. Csalogány (mese­sor) Ikarus Művelődési Központ 4-én, de. 10. Csigakirály (mb. NDK mesefilm) Alkotás 4—5., f10, 112. Csínom Palkó (m) Tanács Magyar Filmek Mozija 8-án, h9, 11, 12. Csizmás kandúr (mb. lap) Kultúra 5-én, 3. A csónak meg­telt* (svájci—NSZK) Fény 7-én, h6. A dolgok állása* (NSZK) Kinizsi Stúdió Mozi 5-én, 3, 16, 8. Erkel (m) Tanács Magyar Filmek Mo­zija 3-án, h9, 11, 12. Eszterlánc (m) Bástya 10, 12, 2, 4, 6, 8. Óbuda 3. Ez Amerika** (hangb­­am) Zuglói 2—5., 8. Égigérő fű (m) Sport 5-én, f2. Az éjszakai vonat* (lengyel) Kinizsi Stúdió Mozi 6-án, f4, h6, 8. Éretlenek (mb. fr) Gutenberg Művelődési Otthon 4-én, 9, 11, 5-én f2. Fa­csemeték (sz) Gorkij Szovjet Fil­mek Mozija 3-án, h6, 8. Fele­barát­nőm* (mb. cseh) Otthon 6—7., n6, f8. A férfikaland elmarad (mb. cseh) Világosság 6—7., n6, f8. Flashdance (am) Corvin 4-én, éj­jel 11. Fojtogatás*** (lap) Zuglói 6-án, este 8. Forróvérű kísértet (mb. pl) Balaton 2—5., f4. h6, 8. Gutenberg Művelődési Otthon 2- án, 4. 6. 8. 3-án, 8 A Föld fiai I—H. (sz) Gorkij Szovjet Filmek Mozija 4—8., h6. A francia had­nagy szeretője** (mb. ang) Kini­zsi Stúdió Mozi 7-én, f4. h6, 8. Ghandi I—II. (mb. ang—indiai) Diadal 2—5., f4. 7. Gengszterek sofőrje* (mb. ang) Rideg Sándor Művelődési Ház 3-8., 7. A gonosz lady** (mb. ang) Horizont 2—3., és 6—8, 9, 11, 1, 3. Gyanútlan gyakor­nok (mb. fr) Akadémia 5-én, 19, 11. 12. Hair* (am) Otthon 3—5., 5, 18. vas. 13-kor is. Halálcsapda** (mb. am) Láng Művelődési Ház 4- én, 6. 39. lépcsőfok* (mb. ang) Ipoly h6, 8. Széchenyi 2-án, f4, 3- án, és 6—7-ig, f4, h6, 8, 4—5., f3, h5, 7. Új Tükör Klubmozi h9, 811, hl. Hat gézengúz (mb. am) Mát­ra Mese és Ifjúsági Mozi 8. Hány az óra Vekker úr?* (m) Ady 6—7., f6, h8. Éva 2—5., 8. Tanács Ma­gyar Filmek Mozija f4, h6, 8. Házibuli (mb. ír) Haladás 3—7., 14, h6, 8. Kossuth 2—5., 14, h6, 8. Hétköznapi fasizmus (sz) Horizont 2—4., és 6—8., du. 5. A hét me­rész kaszkadőr (am) Fővárosi Mű­velődési Ház 6-án, 4, s7. Hiúz a vadászösvényen (mb. sz) Béke XV., 4—5., 3. A homok asszonya** (lap) Kinizsi Stúdió Mozi 4-én, 3,­­6, 8. Hóhányók és hóvirágok* (mb. cseh) Kultúra 4—6, n6, f8. A hótündér (mb. sz) Madách 5-én, f4. Hugó, a víziló (mb am) Hon­véd Kamaraterem 4—5., hl0, hl2. A XX. század kalózai (mb. sz) Balassi 3—5., h4. Hüvelyk Matyi (mb. am) Akadémia 2—5., mi. Az istenek a fejükre estek (mb. botswanai) Bányász 14, h6, 8. Fény f4, h6, 8, 7 én, f4, 8. Tisza h9, 11, n2. István, a király (m) Ba­laton 6—8., f4, h6, 8. Jézus Krisztus szupersztár (am) Diadal 6—8., f4, h6, 8, 6-án, f4, h6. Jim Craig (mb. ausztrál) Béke XV., 2—3., n6, f8. Kabaré** (am) Rege 6—8., n6, 8. A kétéltű ember (mb. sz) Béke XIII., 4—5., f4. Ki kém, ki nem kém* (mb. am) Landler Művelő­dési Ház 6—7., 14, f6. Újvilág Dózsa Művelődési Ház 5-én, 5, 6-án, 5, 18. A király és a madár (mb. fz) Cinkota 5-én 3. Kiskacsa a magas­lesen (mb. sz) Bem 10, 12, 2, 4. Mátra Mese és Ifjúsági Mozi 10, 12, 2, 4. Kizökkent világ ... (am) Toldi Stúdió Mozi 10, 12, 2, 4 Klute** (mb. am) Diadal 5-én, 11, 12, 6-án, este 8. Koma kalandjai (mb. sz) Gorkij Szovjet Filmek Mozija 3—8, f4. Könnyű testi sér­tés* (m) Kinizsi stúdió Mozi 2-án, f4, h6, 8. Lady Chatterney szerető­­je*** (mb. fr­ ang) Tinódi h6, 8, 2- án, h6. Lebegés* (mb. sz) Toldi Stúdió Mozi 6, 8. A legyőzhetetlen Wu­tang* (mb. kínai) Csokonai h9, 11, n2. Madách n6, 18. Sport 14, h6, 8. Madonna, milyen csendes az este (dl) Magyar Néphadsereg Művelődési Háza 5-én, h6, 8. Ma­gánbeszélgetés (am)* Budapesti Művelődési Központ Kamaraterme 3- án, este 8. A magyar nép nevé­ben (magyar) Magyar Néphadse­reg Műv. Háza 7-én, h6. Maraton életre—halálra** (mb. am) Budafok h5, n8. Corvin f4, 6, f9. Olimpia n4, h6, n9. Szikra f9, 11, f2. Más­kor, máshol* (ang) Bem, 6, 8. Me­nekülés a győzelembe (am) Ady 3—5., n6, h8, vas. h3 is. Bethlen f3, 5, f8. Mégis, kinek az élete?* (am) Új Tükör Klubmozi 3, f6, 8, 3-án, 3, f6. Mindhalálig zene** (am) Rege 3-án, f6, 8. Münchhausen báró csodálatos kalandjai (mb. fr) Nap 5-én, fl0, fl2, f2. Napló gyermekeimnek* (m) Műcsarnok 5- én, f4. Nem élhetek muzsikaszó nélkül (m) Nap 2—5., f4, h6, 8. No, megállj csak (mesesor) Land­ler Művelődési Ház 2-án,­­4, f6. Tinódi f4. A nőstényfarkas kisér­­tete** (mb. lengyel) Csinkota 3—5., n6, f8. Nősülni tudni kell (sz) Gorkij Szovjet Filmek Mozija 2- án, f4, h6, 8 orosz nyelvű előadás. Old meg a Sogunt!** (mb. lap) Liget 3—5., n6, f8. Az önvédelem nagymestere (mb. sz) Rege 4—5., n6, 8. Az örökség bajjal jár (mb. sz) Nap 6—8., f4, h6, 8. Rideg Sán­dor Művelődési Ház 3—8., h5, vas. f3-kor II. Zuglói 2—5., f4, h6. Őrült római vakáció (mb. dl) Kos­suth h9, 11, n2, 4-én, h9, n2. Ma­ros 4—8., f6, h8. Óbuda n6, f8. Ugo­­csa 4, n7, f9. őszi almanach** (m) Kultúra 6—7., n6, f8. Az öt gida és a farkas (mb. romo sz) Jókai 5-én, 3. Panda maci kalandjai (mb. lap) Láng Művelődés: Ház 3-án, f3. Piedone Egyiptomban (mb. dl) Tán­csics 6—8., f4, h6, 8. Piskos ti­zenkettő I—II.* (mb. am) Kultúra 2—3., 6. A profi** (mb. fr) Éva 6— 8., 14, h6, 8. Prognózis* (lengyel) Honvéd 14, f6, 18. Psyché 7—il.** (m) Akadémia 2—5., 6. Púpos lo­vacska (mb. sz) Budafok 4—5., h3. Puskák és galambok (m) Tanács Magyar Filmek Mozija 2-án, h9, 11, n2. Redl ezredes I—II.** (m—oszt­rák—NSZK) Béke XIII., 6—8., 14, 17. Vörösmarty 4, 7. Honvéd flO, f1. A rét* (pl) Kinizsi Stúdió Mo­zi 8-án, f4, h6, 8. Riki-tiki-tévi (mb. sz—indiai) Kossuth Kamara­terem 4—5., 10, 12, 2, 4. Robin Hood nyila (mb. sz) Ugocsa 5-én, fl6, fl2, f2. Segítség, felszarvaztak!* (mb. dl) Alkotmány 14, h6, 8. Bar­tók 19, 11, 12. Bástya minden éjjel 10. Fény h9, 11, n2. Fórum 3, n6, 18. Május 1. h9, 11, n2, f1, h6, 8. Olim­pia 3—4., éjjel fll. Tátra 4, n7, f9. A Sólyom nyomában (mb. NDK) Ipoly 14. Szaffi (m) Csillag 6—8., 5, n8. Éva 2—5., 4, 6, szombat, va­sárnap 2-kor is. Uránia f1O, nl2, 1, h3, f5, n7. Palota n8, n8, szom­bat, vasárnap n4-kor is. 10) kis­kutya (mb am) Liget 5-én, n4. Olimpia 4—5., 12. Szentivánéji szexkomédia** (am) Ikarus Műve­lődési Központ 2-án, f6, fa. Tétény 6—7., n6, f8. Szenvedély* (svéd) Szikra Kamaraterem h9, 11, n2, f4, h6, 8, 6-án, h9, 11, n2, f4. Sze­relmi álmok I—II. (m—sz) Tanács Magyar Filmek Mozija 7-én, h9, ni. Széplány ajándékban (mb. ír­ói) Jókai 2—5., n6, f8. Szirmok, vi­rágok, koszorúk (m) Tétény 8-án, n6, f8. Honvéd Kamaraterem 3, n6, n8. Szuperzsaru (mb. ol) Pest- Buda 4—5., f2, h4, 6. Tanulmány a nőkről (m) Tanács Magyar Filmek Mozija 6-án, h9, 11, n2. A titokza­tos övezet (sz) Általános Művelő­dési Központ 6-án, 5, 7. Tudom, hogy tudod, hogy tudom (mb. pl) Pest-Buda 2—3., és 6—8., n6, £8 Tisza 14, h6, 8. Túl nagy rizikó* (mb. am) Alfa 3, n6, fa. Kőbá­nya 14, h6, 8. Vörös Csillag 9, nl2, f2, 4, n7, f9. Vörösmarty 4-én, éjjel 10. A tű a szénakazalban** (mb. ang) Liget 6—7., n6, f8. Tűz­­szekerek (mb ang) Alkotás 2—3., és 6—8., h9, 11, 12. UFO Arizoná­ban* (mb. am) Általános Műve­lődési Központ 4—5., 3, 5, 7. Té­tény 3—5., n6, f8, vas. 3-kor is. Uramisten (m) Bartók 4, 6, 8. Pus­kin 10, 12, 2, 4, 6, 8. Az utolsó metró* (mb. fr) Béke XIII., 4—5., h6, 8. üldözők** (mb. am) Vilá­gosság 3—5., 18. Üvegtörök** (ang) Akadémia 6—8., f4, h6, 8. Vad­állatok a fedélzeten (sz) Óbuda 5-én, 9, 11, 1. A vadon szava (mb. ang) Világosság 3—5., n6, vas. 3- kor is. Valaki figyel (m) Kossuth Kamaraterem 2—5., és 7—8., f6, f8 Változó felhőzet (m) Tanács Ma­gyar Filmek Mozija 4-én, h9, 11, n2. A város hercege I—II.* (mb. am) Zuglói 6-án, f5, 7—8., 3, f7. Vera és a férfilátogatók* (mb. sz) Bé­ke XV., 4—5., n6, f8. Ikarus Mű­velődési Központ 6-án, f8, f8. Vég­telen giliszta (mesesor) Otthon 4- én, 3. Vízipók — csodapók (m) Maros 4—5., 14. Rege 5-én, de. 10, 3. Vörös grófnő I—II. (m) Guten­berg Művelődési Otthon 7-én, 4, 7. Szikra 4—7., 6-án, 4. Táncsics 2—5., 14, f7. Vuk (m) Horizont 9, 11, 1, 3. Tátra 4—5., 13. CSÜTÖRTÖK, 1985. MÁJUS 2. NÉPSZAVA ­ Április 26-án újra megnyitotta kapuit a Szépművészeti Múzeum állandó egyiptomi kiállítása, amely 1982-től, az épület rekonst­rukciója miatt, zárva tartott. Mint ismeretes, hazánkban a XIX. század első harmadában kezdődött meg az egyiptomi régészeti és művészeti leletek gyűjtése; ezek sokáig különböző közgyűjte­ményekben voltak szétszórva. 1934-ben született döntés, hogy a Szépművészeti Múzeum legyen ezek kizárólagos gyűjtője és őr­zője. Az első állandó bemutató 1939-ben nyílt meg, amit a ké­sőbbiekben több alkalommal, legutóbb 1972-ben átrendeztek. A mostani bemutató a gyűjtemény régi értékei mellett bőséggel válogat azok közül a tárgyak közül is, amelyek időközben - vá­sárlás, vagy ajándékozás útján - a múzeumba kerültek. Képün­kön Apisz­tikát ábrázoló bronzszobor a kései Egyiptomból Háromszáz éves az amszterdami biblia A magyar művelődéstörté­net, könyvkiadás és nyomdá­szat jelentős évfordulóját ün­nepeljük az idén: 300 eszten­deje, 1685-ben látott napvilá­got a Károlyi-biblia hatodik, Tótfalusi Kis Miklós által ké­szített „amszterdami kiadá­sa”. A biblia kinyomtatása a Habsburgoktól és a törökök­től szorongatott erdélyi ma­gyarságnak nemzeti ügye volt, az előbbiekkel szemben anyanyelvűsége és protestáns jellege okán, az utóbbiakkal keresztény mivolta miatt szimbolizálta a függetlenségi gondolatot. Tótfalusi Kis Miklós, a fogarasi iskola tu­dós rektora felismerte ezt, s mivel itthon a kiadás meg­­valósíthatatlannak tetszett, magára vállalta az idegenben való megjelentetés minden nehézségét. Tótfalusi harmincesztendős volt, amikor Hollandia föld­jére lépett, s az ottani nyom­dák szolgálatába állt. Alig négy év múlva már mint a legkiválóbb betűmetszőt em­legették, aki fejedelmi meg­bízásoknak tett eleget. A bibliához felhasznált, csodás szépségű brevier antikva és brevier kurzív betűket, saját kezűleg metszette és öntötte. Mivel nyomtatóműhelye nem volt, a saját költségén kibé­relte Abraham Olofsz amsz­terdami nyomdáját — itt, az ő felügyelete alatt szedték és nyomtatták a műhely mun­kásai a több mint 1300 olda­las, monumentális művet. A kinyomtatott 3500 példány jó részét ugyancsak a­­ maga költségére bérbe köttette, és gondoskodott azok Magyar­­országra való szállításáról. A biblia hazakerülése után röviddel, 1689-ben maga is hazatért és nyomdát alapí­tott Kolozsvárott — a ma­gyar művelődés fellendítése szándékával. Tankönyvek, nyelvtanok, szószedetek, köz­hasznú ismeretterjesztő mun­kák hosszú sora hagyta el rövid idő alatt nyomdáját. Tervszerű kiadáspolitikát folytatott, ennek jegyében tett kísérletet például a he­lyesírás szabályainak egysé­gesítésére. Könyvei a korban nagy példányszámúnak és ol­csónak számítottak, ugyan­akkor küllemüket illetően az akkori legmagasabb tipográ­fiai színvonalat képviselték. Reformgondolatai és kritikus , aktivitása csakhamar felkel­tette a konzervatív reformá­tus egyházi körök ellenszen­vét, amely ellen Tótfalusi több öntudatos írásban, köz­tük 1698-ban kiadott híres Mentségében tiltakozott. A mentséggel végleg magára haragította a maradi egyhá­zi vezetőket, akik elérték, hogy a nagyenyedi zsinat a könyv visszavonására és az eklézsia megkövetésére ítél­ték a „gőgös” nyomdászmes­tert. A megaláztatás aláásta Tótfalusi egészségét; betegen, elhagyatottan halt meg 1702. március 20-án. Még Hollandiában kidolgo­zott mintakönyve, amelyen 17 antikva és 15 kurzív betű­fokozat mellett görög és hé­ber betűk, valamint kotta­típusok is szerepeltek, egé­szen a 19. századig haszná­latban volt, sőt latin betűi „Jonson antikva” néven még 1922-ben is feltűntek. Az évfordulót — mint ar­ról már korábban hírt ad­tunk — a magyar tudomá­nyos élet és a református egyház Tótfalusi-napokkal ünnepli meg Debrecenben; ezek keretében többek kö­zött tudományos konferen­ciára és emléktábla-avatásra kerül sor. A rendezvény véd­nöke a Papír- és Nyomda­ipari Műszaki Egyesület és az Alföldi Nyomda. A nagykö­zönség számára április 26-án kiállítás nyílik a Kossuth La­jos Tudományegyetem könyvtárában a Tótfalusi által kiadott könyvekből, to­vábbá ugyanitt, az egyetem aulájában a Tótfalusi-díjat elnyert könyvtervezők mu­tatják be legjobb munkái­kat. A magyar Helikon az évfordulóra megjelenteti Tótfalusi ugyancsak Amsz­terdamban kiadott zsoltáros­­könyvének hasonmását, a re­formátus egyház kiadója pe­dig Apologia Bibliorum című munkáját. Bizonnyal sokakat érdekel, hogy a Magyar Pos­ta is emlékbélyeget ad ki az évforduló kapcsán. Továbbá tervek szerint Budapest fő­város Tanácsa a XX. kerü­letben utcát nevez el Tótfa­lusi Kis Miklósról, és emlék­­táslával tiszteleg munkássá­ga előtt Pesterzsébeten. Ezek megvalósítására májusban kerül sor. T. A. Az amszterdami biblia címlap­ja

Next