Népszava, 1985. június (113. évfolyam, 127–151. sz.)

1985-06-22 / 145. szám

Lézerotika A Planetáriumban pénteken 250. alkalommal adták elő a Lézerotika című multimédia előadást. A júliusi évadzá­rást követően a Műszaki Egyetem KISZ-bizottságá­­nak művészeti stúdiója, a Lézerszínház szabadtéren, az V. kerületi Semmelweis ut­cában tart egy előadást a VIT alkalmából, s szeptem­ber végén új bemutatóval kezdi az 1985—86-os évadot. Lottó A Körmenden megtartott 25. heti lottósorsoláson a követ­kező nyerőszámokat húzták ki: 6,11,56,61,71 A Meteorológiai Intézet je­lentése szerint a várható idő­járás szombat estig­ többnyi­re napos idő lesz, legfeljebb délutántól növekszik meg erősebben a gomolyfelhőzet. A délnyugati szél kissé meg­élénkül. A legmagasabb nap­pali hőmérséklet 25 fok kö­rül várható. A Duna Budapestnél 340 cm, 15 fok volt. A Balaton 16, a Velencei-tó 18 fokos. Az európai nagyvárosok szombatra várható maximá­lis hőmérséklete: Párizs 18, London 16, Oslo 20, Stock­holm 21, Helsinki 23, Berlin 20, Varsó 21, Leningrád 21, Moszkva 19, Kijev 22, Prága 21, Bécs 22, Róma 27, Mad­rid 25, Belgrád 24, Bukarest 21, Szófia 22, Athén 27 fok. mB» 20 HMM , , ■ oBerlin “Varsó 21 “Prága Bécs­3 r-0, , P . München “Budapest­­ 25 Vérző szénnel" Bosszantó, amikor valame­lyik ruhadarab engedi a szí­nét. A törülközőknél azon­ban ez több mint bosszúság. A PATEX Angyalföldi Gyá­rában gyártják a gyönyörű színekben pompázó Méta tö­rülközőket, a Skála forgal­mazza. A textilkressz szerint 60 fokos vízben, 120 fokos vasalóval lehet kezelni a tö­rülközőket. Nos nem lehet, mert már a kézmeleg víztől is „bevérzik” az anyag. Kardos Katalin a Skála- Coop Méta osztályának veze­tője nem tud erről. A Skála Metrónál viszont volt példa a reklamációra. A KERMI­ vizsgálata után a vevőt kár­talanították. A gyárban is érdeklődtünk. Az igazgató szerint nem engedheti a szí­nét az anyag, ha betartják a kezelési utasításokat. Bár azt is hozzáteszi, hogy a na­gyon erős színeknél a piros­nál és a sötétkéknél előfor­dulhat, hogy az első két, három mosásnál ereszt a szín. Erre az exportra gyár­tott törülközők céduláin fel­hívják a vásárlók figyelmét. (Állítólag a gyár Madách té­ri mintaboltjában is.) Kérdésünkre, hogy miért nem a gyár mossa ki az anyagból a felesleges festék­anyagot, logikusnak tűnik a válasz, mert ez szövőgyár és nem patyolat. Szó se róla, ez igaz. Vi­szont a gyártónak kell a ter­mékeiért vállalni a felelős­séget. Ha pedig így van, ak­kor saját jól felfogott érde­kében minden vásárlóval tudatni kell, hogy a színtar­tóság csak a harmadik mo­sás után várható. Mert ellen­kező esetben, ha a vevő bi­zonyítottan a kezelési utasí­tásnak megfelelően, 60 fo­kos és pamut mosására aján­lott mosószerrel mossa a tö­rülközőt, netán egy gépre va­­ló más textíliával, úgy a vál­lalat köteles a többi össze­fogott, tönkremet ruha árát is megtéríteni. Talán ez nem nagy ösz­­szeg de a márkába vetett bi­zalom megrendülése a gyár­nak sem lehet mindegy. (kerekes) Hatvan­hétszázötven éves Hatvanban pénteken ünnep­séget tartottak abból az al­kalomból, hogy az idén 750 éves a település. Hatvan el­ső okleveles említése 1235- ből származik, Hotvin név­alakban. 1406-ban már me­zőváros, országos vásárait messze földről látogatják. 1525-ben Hatvanban ország­­gyűlésre jöttek össze a ne­messég képviselői. A telepü­lést 1709-ben felégették, a város rövid időre elnéptele­nedett, lélekszáma 1850-ben 2545 volt. Hatvan 1945 nyarán ismét városi rangot kapott — a fel­­szabadulás után az ország­ban elsőként. A település fejlődése ezt követően erőtel­jesen felgyorsult, a városban élők száma most meghalad­ja a 25 ezret. Fontos vasúti gócpont, több ipari és mező­­gazdasági üzeme, közöttük cukorgyára, konzervgyára van. Kamillától a Kamilláig kis barátnőm, a nyolcesztendős Kamilla, még a száját is nyit­va felejtette, amikor a hasonló nevű virágot dicsérgettem ne­ki. Mint kiderült, sosem látta mezei testvérkéjét, nem tudja, hogy gyógynövény, egyáltalán nem ismeri. Kamillának váro­si a nagymamája, következésképpen nem küldte ki a rétre, hogy szedjen egy kosárkára valót a sárga közepű, fehér szir­mú kamillavirágból. Nem is szárítgatta a nagyi a virághal­mokat a padláson, ami majd jó lesz teának, gyógyító főzet­nek. De az anyu sem vitte soha kamillaközelbe, így számára a rózsa, a szegfű és a tulipán számít virágnak. Ezért az én kis barátnőmet nyilván hidegen hagyja a hír, amely szerint a Hortobágyon befejeződött a kamillaszedés, méghozzá igen szép eredménnyel, hiszen a balmazújvárosi Herbária csaknem 80 vagon székfű virágot vásárolt fel az idén. Nekem meg az jut szemben erről a — kimondani is sok — nyolcvan vagonról, hogy mi marad belőle télre. Vajon hányszor mondják majd a Herbária üzleteiben és a gyógy­szertárakban a hozzám hasonló kamillakedvelőknek, hogy nincs, hiánycikk, tessék később érdeklődni. Mert hát, mint olvasom, a szárított kamillavirág úgymond első tételei máris külhonba készülődnek. Méghozzá, oda, ahol már Kamilla ba­rátnőm is járt, sőt szüleivel az év végén szintén oda készül. Lehet, hogy ajándékba onnan hoz majd kamillát? szabó ­ Befejeződtek az érettségi vizsgák Erősödött a tantestületi demokratizmus Tájékoztató a középfokú oktatásról A pénteken befejeződött idei érettségi vizsgák általában jól szervezetten és zökkenő­­mentesen bonyolódtak le. A gimnáziumokban összesen 770 osztály 23 ezer tanulója, a szakközépiskolákban 961 osztály több mint 27 ezer tanulója érettségizett le. Az elmúlt három évben csak­nem háromezerrel nőtt az érettségizők száma — egyebek között ez is elhangzott azon a pénteki tanévértékelő érte­kezleten, amelyet a Művelő­dési Minisztérium szervezett Budapesten, a fővárosi és megyei tanácsok művelődési osztályainak munkatársai ré­szére. A középfokú oktatás je­lenlegi helyzetét, az elmúlt tanév tapasztalatait, s a kö­vetkező oktatási év fő fel­adatait megvitató országos tanácskozáson Bakos István­ná, a Művelődési Miniszté­rium főosztályvezető-helyet­tese tájékoztatta a részvevő­ket az eredményekről és a tennivalókról. A tanácskozáson elhang­zott: a most záruló tanévben a tanulmányi munka ki­egyensúlyozottan és zavar­mentesen folyt. Az iskolák többségében megélénkült a kezdeményezőkészség, erősö­dött a tantestületi demokra­tizmus, s nagy részükben ja­vultak az oktatás feltételei is. A tartalmi fejlesztés és korszerűsítés folytatódott az elmúlt tanévben is. Az öt­napos tanítási hét bevezeté­se nyomán, valamint a kü­lönböző tantárgyi átfedések kiküszöbölése érdekében végzett óraterv és tantervi korrekció folyamatosan és ütemszerűen történik. Szóltak a tanácskozáson az idegen nyelv iskolai oktatá­sának helyzetéről is. Elmond­ták: a személyi és tárgyi fel­tételek a tapasztalatok sze­rint egyenlőtlenek és nem kielégítőek. A tanárhiány miatt magas a túlóra, nő az egy csoportban oktatott ta­nulók száma, és több isko­lában akadozik a tanulók fakultatív nyelvtanulási igényeinek kielégítése, emel­lett sok helyütt elavultak vagy hiányosak az audiovi­zuális eszközök. A tervek sze­rint 1987-től kezdődően 10 gimnáziumban szervezik meg az angol, francia, né­met, orosz, olasz és spanyol nyelv oktatását. Emellett a gimnáziumokban minden ta­nuló számára lehetővé kí­vánják tenni a második ide­gen nyelv tanulását. Napjainkban valósul meg az úgynevezett iskolaszámí­tógépes program, az alapis­mereti számítástechnikai ok­tatás kiterjesztése valameny­­nyi nappali tagozatú közép­iskolára. Az adatok szerint tavaly a középfokú iskolák 1512 mikroszámítógéppel rendelkeztek, s eddig mint­egy 2000 pedagógust képez­tek ki. A számítástechnikai alapképzés általánosan elter­jedt formája a szakköri fog­lalkozás: az elmúlt tanévben 1500 kezdő és 320 haladó cso­port működött. A hetedik öt­éves terv végére a számítá­sok szerint mintegy 10—20 mikrogép lesz minden isko­lában. A középfokú oktatás, ezen belül a következő tanév leg­fontosabb tennivalóiról szól­va elmondták, hogy az egyik fő feladat a nagy létszámú korosztályok fogadásának zavartalan biztosítása. Magyar fotók sikere Moszkvában Szép magyar sikert hozott a Moszkvában megrendezett XII. „Interpress fotó ’85” nem­zetközi kiállítás. A Magyar Távirati Iroda fo­tóriporterei két aranyérmet nyertek a lehet­séges nyolcból, s ezenkívül egy ezüst- és há­rom bronzérmet is kiérdemeltek. Hat minden mennyiségben, egészben és darabolva. Felvételünk Benkő Imre „Vietnami hétköznapok" című, aranyéremmel jutalmazott sorozatából való Pénzcsinálók Pénzből is lehet pénzt csinál­ni, avagy a pénz pénzt fial — ez régi igazság. S hogy­­ mennyire így van, azt mi sem­­ bizonyítja jobban, mint an­nak a két világhírű angol cégnek a példája, amely a­­ szó szoros értelmében a pénzgyártásból él. A De La Rue és a Brad­bury Wilkinson cég több­­ mint évszázados múltra te­kinthet vissza. Mindkét vál­lalat bankjegyek gyártására rendezkedett be. Jelenleg el­sősorban a fejlődő országok pénznemeit állítják elő a két cég nyomdáiban. A színpompás bankjegyek sok megrendelőt vonzanak. Különösen az afrikai orszá­gok kedvelik a díszes papír­bankókat. A pénzgyártás azonban sok buktatóval jár, mert a megrendelő országok­ban gyakori az infláció, na­gyok az államadósságok és ingatag a gazdasági helyzet. Így aztán a két angol cég által gyártott bankók gyak­ran értéktelen papírhulla­dékká válnak. Már arra is volt példa, hogy egyik vagy másik gyártmányukat kon­fettinek használták fel, Bo­líviában pedig, ahol 8200 szá­zalékos infláció dúlt, a váltó­pénzt hátizsákban kellett ci­pelni, így azután a bankjegy­gyártók óvatosabbak l­ettek a megrendelések elfogadásá­nál. De az üzlet azért üzlet maradt. Ezt bizonyítja, hogy 1984-ben több mint 100 mil­lió dolláros haszonnal zárták a mérleget. (én) Ki ne hallott volna a hiva­talok packázásairól szám­talan vidám, de többnyire bosszantó, lehangoló törté­netet? Vidámnak is tűnhet — éppen azért, mert érthe­tetlen —, hogy például ami­kor az országnak minél több dollárra van szüksége — mégpedig a bankokban, és nem az emberek zsebé­ben —, akkor attól, aki külföldi utazására BC- számlájáról kivett összeget visszatérése után a kilen­cedik napon akarja befizet­ni, attól az OTP már csak külön nemzeti banki enge­déllyel volt hajlandó ezt visszavenni. Hiszen egy­részt ezt ma már nem ve­szik ilyen komolyan, más­részt tekinthető ez egyedi esetnek, kivételes helyzet­ben levők elégedetlenkedé­sének. Az azonban már koránt­sem intézhető el ilyen eny­he belső fejcsóválással, amikor olyan élettársakkal Hallottam a hallatlant járatnak kanosszát, akik nem kötöttek ugyan házas­ságot, de együtt akarnak élni és szeretnék a megszü­letendő gyereküket az apa nevére íratni. Jól gondol­ják meg, akik erre merész­kednek, mert igyekezetük során nagy megpróbáltatá­soknak néznek elébe. Elő­ször is: az ügyet intéző gyámügyi hatóságnak nincs olyan blankettája, amin a dolgot be lehetne jelenteni. A szomszédos osztályon pe­dig, ahol van blanketta, nem intézhetik az ügyet, mert nem rájuk tartozik. De hát ez csak egy pár lé­pés oda-vissza. Nem annyi azonban az, hogy a kilen­cedik hónapban levő anyá­nak, akit nyári ruhában csak nagyon rossz szemű, vagy rossz­hi­szemű ember­e tévesztheti össze valami­lyen selyemgyári anyagot magára csavaró üzemi szarkával, ennek az anyá-­­ nak, a kórházba kell men­nie olyan tanúsítványért,­­ hogy szülni fog. Az pedig­­ szinte egyenesen a mesék­­ birodalmába illik, hogy az első férjétől való válást­­ nem hiszik el a személyi­­ igazolványnak — a leghi-­­ vatalosabb papírunknak —,­­ hanem el kell menniük az­­ asszony régi lakására, fel-­­ túrni padlást, pincét, hogy megtalálják válásának egy­ ó­­kori iratait. A hatóság ugyanis csak ezt fogadja el. Sokféle panaszt hallot-­­ tam én is a lélektelen ügy- § intézésről. A terhes anyá­val járatott kálváriára mégsem tudok mást mon­dani, mint azt, hogy hal-­­ latlan. g­f | NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: Fodor László Szerkesztőség: Bp. VII., Rákóczi út 54. Telefon: 224-610 Postacím: 1964 Budapest Kiadja a Népszava Lap- és Könyvkiadó 1964 Bp. VII., Rákóczi út 54. Telefon: 224-610 Levélcím: 1964 Bp. Pf. 32. Felelős kiadó: Kiss Jenő, a Népszava Lap- és Könyvkiadó igazgatója Terje­szti a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, kézbesítőnél Előfizetési díj egy hónapra 43.- Ft . Athenaeum Nyomda Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató Nyomtatás: Szikra Lapnyomda Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató * 1 Index: 25 005 ISSN 0133-1701­­­4­16 JÚLIUSBAN NYITUNK KISPEST CENTRUl „LEG’-ek áruhá: ««U&ldMiU «UPifcMnBtfT A HHK­RH IllklmJ &JHAW, . , 4­­HA&moieaivmi vmdirmcM, é 1SE£­ Miur.50­*Rf MOHAPW*! ! KISPESTI ÁRUHÁZ Súlyos baleset Pilisvörösváron Pilisvörösvár külterületén egy tehergépkocsi, amelyet Húsvét Sándor 39 éves gép­kocsivezető, budapesti lakos vezetett, eddig ismeretlen okból áttért az úttest bal ol­dalára, és ott összeütközött a vele szemben haladó sze­mélygépkocsival, amelynek Manhercz György 59 éves kőfaragó kisiparos, pilisvö­rösvár­i lakos volt a vezetője. Ennek a személyautónak ne­kiütközött a mögötte haladó személygépkocsi is. A baleset következtében Manhercz és egyik utasa, Likó Ádám 34 éves rokkantnyugdíjas, pilis­­vörösvári lakos a helyszínen meghalt. Egy utas életve­szélyes, egy pedig könnyű­­sérülést szenvedett.

Next