Népszava, 1985. június (113. évfolyam, 127–151. sz.)
1985-06-08 / 133. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Portté H tét ■ SZOMBAT, 1985. JÚNIUS 8. ■ 113. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM ■ ÁRA 2,20 FORINT Állampolgári felelősséggel Belpolitikai életünk kiemelkedő napja a mai. Szavazóurnák elé sorakoznak hazánk választópolgárai, hogy voksaikkal mandátumot adjanak azoknak, akik mostantól öt esztendeig a közbizalom birtokosaiként képviselik majd az országgyűlésben és a helyi tanácsok testületeiben választókerületük lakosságát, a társadalom különböző rétegeit. Új választójogi törvényünk premierjének leszünk részesei, olyan közéleti aktusnak, amely — mint Kádár János csepeli választási beszédében kiemelte — „egy lépést jelent előre, nemcsak a választás, hanem egész szocialista rendszerünk demokratizálása útján.” Ez az új választási rendszer minden eddiginél nagyobb lehetőséget ad az állampolgári jogok érvényesítésére, a közakarat demokratikus megnyilvánulására. De minden eddiginél nagyobb felelősséget is ró ránk. Állampolgári felelősséget azért, hogy valóban a legalkalmasabb emberek kerüljenek a népképviseleti testületekbe. Azok, akik felkészültségükkel, emberi kvalitásaikkal, cselekvőkészségükkel a legtöbbet tudják tenni a közóhaj érvényesüléséért, a szocialista építés országos céljainak és helyi törekvéseinek valóra váltásáért. Nem dilemmák nélküli ez a mai szavazás, hiszen nem alkalmas és alkalmatlan jelöltek között kell választanunk, hanem olyan közéleti töltésű emberek között, akik ugyanazt képviselik a szocialista nemzeti törekvéseinket —, de személyes adottságaik, egyéni elképzeléseik színeivel gazdagítva más-más módon képesek megvalósuláshoz segíteni a közös célt. Azt kell tehát szavazatunkkal eldöntenünk, hogy a közbizalomra alkalmasak között ki az alkalmasabb, ki az ötletgazdagabb, ki tud jobban cselekvésre serkenteni bennünket, s mindazokat, akik hozzájárulhatnak a közjó gyarapodásához. Az állampolgári felelősség első próbáján — a jelölőgyűléseken — jól vizsgáztak hazánk választópolgárai. Nagyfokú politikai érettséggel választották ki a szavazólapra felkerült képviselő- és tanácstagjelölteket — akik közül jó néhány nem „hivatalos” népfrontjelöltként, hanem a jelölőgyűlésen, spontán módon került szóba —, nem engedve sem olcsó demagógiának, felelőtlen ígérgetésnek, sem családi, baráti kör gyanús korteskedésének. Pedig egyikre is, másikra is akadt kísérlet nem egy helyen. A főváros néhány választókerületének képviselői jelölőgyűlésein például — jelöltségre pályázva — felléptek olyan személyek is, akik eddig elsősorban rendszerünk egyoldalú kritikájában mutattak ambíciót, távol tartva magukat a legális politikai fórumok tevékenységében való részvételtől. Kedvelt témaköreikben azonban — a környezetvédelem, a népességszaporulat, a határainkon túl élő magyarság, az ifjúság jövője, a hátrányos anyagi helyzetű rétegek ügyében — semmi olyat nem tudtak programként ajánlani, ami ne szerepelt volna már közéleti eszmecseréink napirendjén, aminek a valóság reális lehetőségeit figyelembe vevő megoldása ne lenne köztörekvéseink tárgya, így fellépésük sehol sem kapta meg a jelöltséghez szükséges — legalább egyharmados — szavazati arányt. A rokonszenves politikai érettség mellett a megélénkült, minden eddiginél népesebb részvétel volt a mai választásokat megelőző jelölőgyűlések, választási gyűlések másik jellemző vonása. Az állampolgári jogok gyakorlásának növekvő igénye ígéretes. Annak ígéretét hordozza magában, hogy a közügyek iránt érdeklődők, a közakaratra fogékonyak számának növekedése a társadalmi törekvéseink előmozdításáért cselekedni kész honfitársaink számát szaporítja. Azokét, akik tettekkel bizonyítják vonzódásukat szűkebb vagy tágabb pátriájukhoz, azonosulásukat szocialista nemzeti törekvéseinkkel. Három szavazólapot veszünk ma kézbe. Közülük az egyik — a 35 képviselőjelölt nevét felsoroló országos lista — új választási rendszerünk sajátosságát, s egyben egész társadalmi valóságunk demokratikus vonásainak erősödését jelzi. Ez a lista legfelsőbb népképviseleti testületünk képviseleti jellegét erősíti. Azt a helyes politikai törekvést, hogy a párt, a tömegmozgalmak — köztük a szakszervezetek — a legnépesebb társadalmi rétegek, a tudomány, a művészet, a vallási közösségek vezető képviselői a választókerületek helyi érdekeitől függetlenítve kerüljenek a képviselőjelöltek állampolgári jóváhagyást igénylő listájára. Kiiktatva ezzel választási gyakorlatunkból sok korábbi merevséget, formalitást. Nehéz évek után, s nem könnyűszerrel megvalósítható célok tervével megyünk ma a szavazóhelyiségekbe. Azzal az érzéssel, hogy becsülettel álltak a világgazdaság kellemetlen változásainak, gazdálkodási körülményeink roszszabbodásának, szociális problémáink növekedésének nehéz próbáját. Megoldásra váró — nem csekély — gondjaink ellenére is emelt fővel állhatunk mindenki előtt. Erre is szavazunk ma. És arra is, hogy olyan képviselők, tanácstagok kerüljenek népképviseleti testületeinkbe, akik legjobb tudásukkal, képességükkel szolgálják majd a néphatalmat, a párt XIII. kongresszusán elhatározott, s nemzeti programunkká fogadott törekvéseinket, gazdaságunk megélénkítését, a demokratizmus további erősítését, a társadalmi igazságosság nagyobb fokú érvényesítését. Mindazt, ami népünket, szocialista hazánkat gazdagítja.Szathmári Gábor Ülést tartott a SZOT elnöksége Határozottabban megfékezni az árak indokolatlan emelését Pénteken ülésttartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. Megvitatta és az elhangzott észrevételekkel elfogadta a SZOT elnökségének és titkárságának 1985. II. félévi munkatervéről szóló javaslatot és az 1986. évi szakszervezeti tagdíjbesorolás irányelveit. Meghallgatta és megvitatta Szikszay Béla államtitkárnak, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének tájékoztatóját az 1984. évi árellenőrzési tapasztalatokról. Az elnökség egyetértett azzal, hogy az árpolitikai koncepcióval szemben támasztott leglényegesebb követelmények szerint az áraknak ösztönözniük kell a hatékonyabb gazdálkodásra, a konvertibilis export növelésére, az import célszerű kihasználására, a hazai árukínálat mennyiségének növelésére és minőségének javítására, az erőforrásokkal való takarékosabb gazdálkodásra. Elő kell segítsék az ésszerű termelési, külkereskedelmi és fogyasztási struktúra kialakulását, az életszínvonal-előirányzatokkal és jövedelmi folyamatokkal összhangban a tervszerű fogyasztói áralakulás megvalósulását. Az árszabályozásnak és az árellenőrzésnek úgy kell működnie, hogy a jogilag egyértelműen szabályozott keretek között határozottabban fékezze meg mindazokat a törekvéseket, amelyek az árszínvonal indokolatlan emelkedéséhez vezetnek. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormányzat árpolitikai koncepciójának gyakorlati megvalósításához az árellenőrzésnek sajátos eszközeivel és módszereivel kell hozzájárulnia, melyben részt vesznek az árhatóságok, így az Országos Anyag- és Árhivatal, az ágazati minisztériumok és országos hatáskörű szervek, a tanácsi vb-k illetékes szakigazgatási szervei, továbbá más árellenőrzési hatáskörrel rendelkező állami és társadalmi szervek is. A tájékoztató megállapította, hogy 1984-ben a vállalatoknál, szövetkezeteknél és egyéb gazdálkodó szervezeteknél 3571 árvizsgálatot végeztek az árhatóságok. Ebből 2060 esetben a vizsgálat a gazdálkodó szervezet komplex árellenőrzésére irányult. A vizsgált vállalatok és szövetkezetek árpolitikai célkitűzéseiben vezető helyen szerepelt a hatékonyabb gazdálkodásra, a konvertibilis export növelésére és az import célszerű kiváltására irányuló törekvés. További lényeges szerepet kapott az erőforrásokkal való racionális gazdálkodás, a takarékos költséggazdálkodás megvalósítása, a piacra orientált vállalkozói magatartás kibontakoztatása. A konkrét cselekvésben ezek a célok azonban változatlanul nem kapták meg a kellő hangsúlyt, a gazdasági verseny hiánya és a monopolhelyzet következtében. A meglevő problémák és hiányosságok ellenére az áraik zömmel arányosak, indokoltak voltak. Szikszay Béla kiemelte, hogy az árváltozások alapvető oka a költségnövekedés volt. A fogyasztói árak, árarányok és ármozgások alakulásában meghatározó szerepe van a termelői áraknak, de a kereskedelmi vállalatok ár- és üzletpolitikája egyre inkább hozzájárul a fogyasztói áralakuláshoz. A fogyasztói árak ellenőrzése elsősorban a kereskedelmi vállalatoknál valósul meg, ahol egyrészt az ár- és üzletpolitika, másrészt a tényleges árérvényesítés vizsgálata történik. A fogyasztói árak sűrűbb változásának elkerülése érdekében a nagykereskedelem gyakran folytatott sikeres áralkut, a 2 százalékon belüli árváltozásokat árrése terhére rendezte. Sikerült az elmúlt években az elaprózott (Folytatás a 7. oldalon) Mihail Gorbacsov és Todor Zsivkov megbeszélései Moszkvában •osszú távú együttműködési programot írtak alá A bolgár államfő kitüntetése A moszkvai Kremlben pénteken került sor Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának és Todor Zsivkovnak, a BKP KB főtitkárának, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa elnökének megbeszéléseire. Todor Zsivkov az SZKP KB, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsának meghívására tartózkodott baráti munkalátogatáson a Szovjetunióban. Mihail Gorbacsov és Todor Zsivkov tárgyalásainak középpontjában a szovjet—bolgár kapcsolatok további fejlesztésének kérdései állottak. Mindkét részről nagyra értékelték a két ország sokoldalú együttműködésének elért színvonalát, s kifejezték eltökéltségüket, hogy a jövőben is erősíteni fogják az SZKP és a BKP harci szövetségét, politikai és eszmei egységét, tökéletesítik az állami és társadalmi kapcsolatokat, erősítik az együttműködést a politika, ideológia, tudomány és kultúra területén. A megbeszélések során a két vezető nagyra értékelte a Varsói Szerződés tagállamai párt- és állami vezetőinek ez év áprilisában Varsóban megtartott találkozójának eredményeit. Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy tovább kell erősíteni a szövetséges szocialista országok egységét és összeforrottságát biztonságuk és az európai, illetve az egyetemes béke ér-dekeinek megfelelően. A nemzetközi kérdésekről folytatott véleménycsere során a felek megállapították, hogy a jelenlegi feszült helyzetben minden korábbinál inkább fontos az összes háborúellenes erő egységes fellépése, függetlenül azok politikai és ideológiai orientációjától. A tapasztalatok bebizonyították, hogy a nem(Folytatás a 3. oldalon) Kánikulai utóharcok a téllel Pót műszakok több vázlalatnál Amint a Minisztertanács és a SZOT képviselőinek találkozóján elhangzott, „az év elején a rendkívüli hideg okozta károk és az energiakorlátozások miatt kiesések voltak a termelésben, csökkentek egyes exporttermékek külpiaci árai”. Ez elsődlegesen két iparágat érintett: a kohászatot és a vegyipart, de természetesen más iparágakra is kihat a későbbiekben. Ezért is állapították meg, hogy szükség van a téli lemaradások pótlását célzó hétvégi műszakokra. A Taurus Gumiipari Vállalat abroncsgyáregységében a választások napjára ugyanúgy tervezik a munkát, mint az előtte való szombatokon vagy vasárnapokon március óta. — Az elmúlt esztendőhöz viszonyítva 11,8 százalékkal magasabb a tervünk — magyarázza Kristóf József szb-(Folytatás a 4. oldalon) Szojuz T—13 második munkanapi A Szojuz T—13 űrhajó korszerűsített fedélzeti berendezéseinek kipróbálásával és pályamódosítások végrehajtásával telt Vlagyimir Dzsanibekov és Viktor Szavinih második munkanapja. A két űrhajós kiadós alvás és reggeli után moszkvai idő szerint reggel nyolckor kezdett hozzá a programban előírt feladatok elvégzéséhez. Kézi és automata üzemmódban egyaránt több alkalommal kipróbálták a Szojuz T—13 irányítását. Két alkalommal is módosították az űrhajó pályáját. Az orvosi ellenőrzések és saját jelentéseik szerint a két űrhajós egészsége és közérzete jó. A Szojuz T—13 fedélzeti berendezései normálisan működnek. Megkezdődött az idény a konzerv és Többféle borsót dolgoznak fel — Szombati és vasárnapi műszakok — Kevés az üveg Ezekben a napokban már elkezdődött a friss zöldség és gyümölcs téli tárolása, a nagy befőzés a konzervgyárakban és a hűtőiparban. Az ország valamennyi konzervgyára és a hűtőipar minden üzeme a nagy start előtt áll. Most még tulajdonképpen csak „kóstolgatják” a szezont. Amint a Konzervipari Közös Vállalat mezőgazdasági osztályának vezetője, Tomna László elmondotta, a próbaüzemmel több helyen megindultak. A nagy munkák a jövő hét elején Nagykőrösön, Pakson, Szegeden és Békéscsabán kezdődnek, a következő héten pedig már az ország valamennyi konzervgyárában teljes kapacitással fogadják a friss árut. Az állami konzervgyárak 660 ezer tonna zöldségre és 325 ezer tonna gyümölcsre kötöttek szerződést a téeszekkel és állami gazdaságokkal. A feldolgozási időszak a szamóca és az egres átvételével megkezdődött. Most a zöldborsó feldolgozása a legnagyobb feladat. A gyáriak összesen 100 ezer tonnára kötöttek szerződést. A mezőgazdaságban alkalmazkodtak a konzervgyárak kapacitásához, szakaszosan vetették a zöldborsót, és 8— 10 fajtát is termesztenek, hogy a betakarítást, átadást és feldolgozást megfelelően lehessen ütemezni. Ha a nagy meleg a szokásosnál (Folytatás a 4. oldalon) A Dunakeszi Konzervgyárban e napokban az utolsó karbantartási munkálatok befejező szakaszához értek. Várják a friss zöldség és gyümölcs érkezését Teknős Miklós felvétele