Népszava, 1985. június (113. évfolyam, 127–151. sz.)

1985-06-08 / 133. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Portté H tét­­ ■ SZOMBAT, 1985. JÚNIUS 8. ■ 113. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM ■ ÁRA 2,20 FORINT Á­llampo­lgári felelősséggel Belpolitikai életünk kiemelkedő napja a mai. Szavazó­urnák elé sorakoznak hazánk választópolgárai, hogy voksaikkal mandátumot adjanak azoknak, akik mostan­tól öt esztendeig a közbizalom birtokosaiként képviselik majd az országgyűlésben és a helyi tanácsok testületei­ben választókerületük lakosságát, a társadalom különbö­ző rétegeit. Új választójogi törvényünk premierjének le­szünk részesei, olyan közéleti aktusnak, amely — mint Kádár János csepeli választási beszédében kiemelte — „egy lépést jelent előre, nemcsak a választás, hanem egész szocialista rendszerünk demokratizálása útján.” Ez az új választási rendszer minden eddiginél na­gyobb lehetőséget ad az állampolgári jogok érvényesí­tésére, a közakarat demokratikus megnyilvánulására. De minden eddiginél nagyobb felelősséget is ró ránk. Állampolgári felelősséget azért, hogy valóban a legalkal­masabb emberek kerüljenek a népképviseleti testületek­be. Azok, akik felkészültségükkel, emberi kvalitásaikkal, cselekvőkészségükkel a legtöbbet tudják tenni a közóhaj érvényesüléséért, a szocialista építés országos céljainak és helyi törekvéseinek valóra váltásáért. Nem dilemmák nélküli ez a mai szavazás, hiszen nem alkalmas és alkalmatlan jelöltek között kell választanunk, hanem olyan közéleti töltésű emberek között, akik ugyanazt képviselik a szocialista nemzeti törekvésein­ket —, de személyes adottságaik, egyéni elképzeléseik színeivel gazdagítva más-más módon képesek megvaló­suláshoz segíteni a közös célt. Azt kell tehát szavaza­tunkkal eldöntenünk, hogy a közbizalomra alkalmasak között ki az alkalmasabb, ki az ötletgazdagabb, ki tud jobban cselekvésre serkenteni bennünket, s mindazokat, akik hozzájárulhatnak a közjó gyarapodásához. Az állampolgári felelősség első próbáján — a jelölő­gyűléseken — jól vizsgáztak hazánk választópolgárai. Nagyfokú politikai érettséggel választották ki a szavazó­lapra felkerült képviselő- és tanácstagjelölteket — akik közül jó néhány nem „hivatalos” népfrontjelöltként, ha­nem a jelölőgyűlésen, spontán módon került szóba —, nem engedve sem olcsó demagógiának, felelőtlen ígér­getésnek, sem családi, baráti kör gyanús korteskedésé­nek. Pedig egyikre is, másikra is akadt kísérlet nem egy helyen. A főváros néhány választókerületének képviselői jelö­lőgyűlésein például — jelöltségre pályázva — felléptek olyan személyek is, akik eddig elsősorban rendszerünk egyoldalú kritikájában mutattak ambíciót, távol tartva magukat a legális politikai fórumok tevékenységében való részvételtől. Kedvelt témaköreikben azonban — a környezetvédelem, a népességszaporulat, a határainkon túl élő magyarság, az ifjúság jövője, a hátrányos anyagi helyzetű rétegek ügyében — semmi olyat nem tudtak programként ajánlani, ami ne szerepelt volna már köz­életi eszmecseréink napirendjén, aminek a valóság reális lehetőségeit figyelembe vevő megoldása ne lenne köztö­rekvéseink tárgya, így fellépésük sehol sem kapta meg a jelöltséghez szükséges — legalább egyharmados — sza­vazati arányt. A rokonszenves politikai érettség mellett a megélén­kült, minden eddiginél népesebb részvétel volt a mai vá­lasztásokat megelőző jelölőgyűlések, választási gyűlések másik jellemző vonása. Az állampolgári jogok gyakorlásá­nak növekvő igénye ígéretes. Annak ígéretét hordozza magában, hogy a közügyek iránt érdeklődők, a közaka­ratra fogékonyak számának növekedése a társadalmi tö­rekvéseink előmozdításáért cselekedni kész honfitársa­ink számát szaporítja. Azokét, akik tettekkel bizonyít­ják vonzódásukat szűkebb vagy tágabb pátriájukhoz, azonosulásukat szocialista nemzeti törekvéseinkkel. Három szavazólapot veszünk ma kézbe. Közülük az egyik — a 35 képviselőjelölt nevét felsoroló országos lis­ta — új választási rendszerünk sajátosságát, s egyben egész társadalmi valóságunk demokratikus vonásainak erősödését jelzi. Ez a lista legfelsőbb népképviseleti tes­tületünk képviseleti jellegét erősíti. Azt a helyes politi­kai törekvést, hogy a párt, a tömegmozgalmak — köztük a szakszervezetek — a legnépesebb társadalmi rétegek, a tudomány, a művészet, a vallási közösségek vezető kép­viselői a választókerületek helyi érdekeitől függetlenítve kerüljenek a képviselőjelöltek állampolgári jóváhagyást igénylő listájára. Kiiktatva ezzel választási gyakorla­tunkból sok korábbi merevséget, formalitást. Nehéz évek után, s nem könnyűszerrel megvalósítható célok tervével megyünk ma a szavazóhelyiségekbe. Azzal az érzéssel, hogy becsülettel álltak a világgazdaság kelle­metlen változásainak, gazdálkodási körülményeink rosz­­szabbodásának, szociális problémáink növekedésének ne­héz próbáját. Megoldásra váró — nem csekély — gond­jaink ellenére is emelt fővel állhatunk mindenki előtt. Erre is szavazunk ma. És arra is, hogy olyan képviselők, tanácstagok kerüljenek népképviseleti testületeinkbe, akik legjobb tudásukkal, képességükkel szolgálják majd a néphatalmat, a párt XIII. kongresszusán elhatározott, s nemzeti programunkká fogadott törekvéseinket, gazda­ságunk megélénkítését, a demokratizmus további erősíté­sét, a társadalmi igazságosság nagyobb fokú érvényesí­tését. Mindazt, ami népünket, szocialista hazánkat gaz­dagítja.Szathmári Gábor Ülést tartott a SZOT elnöksége Határozottabban megfékezni az árak indokolatlan emelését Péntek­en ülést­­tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. Meg­vitatta és az elhangzott észre­vételekkel elfogadta a SZOT elnökségének és titkárságá­nak 1985. II. félévi munka­tervéről szóló javaslatot és az 1986. évi szakszervezeti tagdíjbesorolás irányelveit. Meghallgatta és megvitat­ta Szikszay Béla államtit­kárnak, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének tájé­koztatóját az 1984. évi árel­lenőrzési tapasztalatokról. Az elnökség egyetértett azzal, hogy az árpolitikai koncep­cióval szemben támasztott leglényegesebb követelmé­nyek szerint az áraknak ösz­tönözniük kell a hatéko­nyabb gazdálkodásra, a kon­vertibilis export növelésére, az import célszerű kihaszná­lására, a hazai árukínálat mennyiségének növelésére és minőségének javítására, az erőforrásokkal való takaré­kosabb gazdálkodásra. Elő kell segítsék az ésszerű ter­melési, külkereskedelmi és fogyasztási struktúra kiala­kulását, az életszínvonal-elő­irányzatokkal és jövedelmi folyamatokkal összhangban a tervszerű fogyasztói árala­kulás megvalósulását. Az árszabá­lyozásnak és az árellenőrzés­nek úgy kell működnie, hogy a jogilag egyértelműen sza­bályozott keretek között ha­tározottabban fékezze meg mindazokat a törekvéseket, amelyek az árszínvonal in­dokolatlan emelkedéséhez vezetnek. Az államtitkár hangsúlyoz­ta, hogy a kormányzat árpo­litikai koncepciójának gya­korlati megvalósításához az árellenőrzésnek sajátos esz­közeivel és módszereivel kell hozzájárulnia, melyben részt vesznek az árhatósá­gok, így az Országos Anyag- és Árhiva­tal, az ágazati mi­nisztériumok és országos ha­táskörű szervek, a tanácsi vb-k illetékes szakigazgatási szervei, továbbá más árellen­őrzési hatáskörrel rendelke­ző állami és társadalmi szer­vek is. A tájékoztató megállapí­totta, hogy 1984-ben a válla­latoknál, szövetkezeteknél és egyéb gazdálkodó szerveze­teknél 3571 árvizsgálatot vé­geztek az árhatóságok. Ebből 2060 esetben a vizsgálat a gazdálkodó szervezet komp­lex árellenőrzésére irányult. A vizsgált vállalatok és szövetkezetek árpolitikai cél­kitűzéseiben vezető helyen szerepelt a hatékonyabb gaz­dálkodásra, a konvertibilis export növelésére és az im­port célszerű kiváltására irá­nyuló törekvés. További lé­nyeges szerepet kapott az erőforrásokkal való racioná­lis gazdálkodás, a takarékos költséggazdálkodás meg­valósítása, a piacra orientált vállalkozói magatartás kibon­takoztatása. A konkrét cse­lekvésben ezek a célok azon­ban változatlanul nem kap­ták meg a kellő hangsúlyt, a gazdasági verseny hiánya és a monopolhelyzet következ­tében. A meglevő problémák és hiányosságok ellenére az áraik zömmel arányosak, in­dokoltak voltak. Szikszay Béla kiemelte, hogy az ár­változások alapvető oka a költségnövekedés volt. A fogyasztói árak, árará­nyok és ármozgások alaku­lásában meghatározó szerepe van a termelői áraknak, de a kereskedelmi vállalatok ár- és üzletpolitikája egyre inkább hozzájárul a fogyasz­tói áralakuláshoz. A fogyasz­tói árak ellenőrzése elsősor­ban a kereskedelmi vállala­toknál valósul meg, ahol egy­részt az ár- és üzletpolitika, másrészt a tényleges árér­vényesítés vizsgálata törté­nik. A fogyasztói árak sűrűbb változásának elkerülése ér­dekében a nagykereskedelem gyakran folytatott sikeres ár­alkut, a 2 százalékon belüli árváltozásokat árrése terhé­re rendezte. Sikerült az el­múlt években az elaprózott (Folytatás a 7. oldalon) Mihail Gorbacsov és Todor Zsivkov megbeszélései Moszkvában •­osszú távú együttműködési programot írtak alá A bolgár államfő kitüntetése A moszkvai Kremlben pén­teken került sor Mihail Gor­­bacsovnak, az SZKP KB fő­­titkárának és Todor Zsivkov­­nak, a BKP KB főtitkárá­nak, a Bolgár Népköztársa­ság Államtanácsa elnökének megbeszéléseire. Todor Zsiv­kov az SZKP KB, a Legfel­sőbb Tanács Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertaná­csának meghívására tartóz­kodott baráti munkalátoga­táson a Szovjetunióban. Mihail Gorbacsov és Todor Zsivkov tárgyalásainak kö­zéppontjában a szovjet—bol­gár kapcsolatok további fej­lesztésének kérdései állottak. Mindkét részről nagyra érté­kelték a két ország sokoldalú együttműködésének elért színvonalát, s kifejezték el­tökéltségüket, hogy a jövő­ben is erősíteni fogják az SZKP és a BKP harci szö­vetségét, politikai és eszmei egységét, tökéletesítik az ál­lami és társadalmi kapcsola­tokat, erősítik az együttmű­ködést a politika, ideológia, tudomány és kultúra terüle­tén. A megbeszélések során a két vezető nagyra értékelte a Varsói Szerződés tagállamai párt- és állami vezetőinek ez év áprilisában Varsóban megtartott találkozójának eredményeit. Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy tovább kell erősíteni a szö­vetséges szocialista országok egységét és összeforrottságát biztonságuk és az európai, il­­­­letve az egyetemes béke ér-­­­dekeinek megfelelően. A nemzetközi kérdésekről folytatott véleménycsere so­rán a felek megállapították, hogy a jelenlegi feszült helyzetben minden korábbi­nál inkább fontos az összes háborúellenes erő egységes fellépése, függetlenül azok politikai és ideológiai orien­tációjától. A tapasztalatok bebizonyították, hogy a nem­(Folytatás a 3. oldalon) Kánikulai utóharcok a téllel Pót műszakok több vázlalatnál Amint a Minisztertanács és a SZOT képviselőinek talál­kozóján elhangzott, „az év elején a rendkívüli hideg okozta károk és az energia­­korlátozások miatt kiesések voltak a termelésben, csök­ken­tek egyes exporttermé­kek külpiaci árai”. Ez elsőd­legesen két iparágat érintett: a kohászatot és a vegyipart, de természetesen más ipar­ágakra is kihat a későbbiek­ben. Ezért is állapították meg, hogy szükség van a téli lemaradások pótlását célzó hétvégi műszakokra. A Taurus Gumiipari Vál­lalat abroncsgyáregységében a választások napjára ugyan­úgy tervezik a munkát, mint az előtte való szombatokon vagy vasárnapokon március óta. — Az elmúlt esztendőhöz viszonyítva 11,8 százalékkal magasabb a tervünk — ma­gyarázza Kristóf József szb-(Folytatás a 4. oldalon) Szojuz T—13­­ második munkanapi A Szojuz T—13 űrhajó kor­szerűsített fedélzeti berende­zéseinek kipróbálásával és pályamódosítások végrehaj­tásával telt Vlagyimir Dzsa­­nibekov és Viktor Szavinih második munkanapja. A két űrhajós kiadós al­vás és reggeli után moszk­vai idő szerint reggel nyolc­kor kezdett hozzá a prog­ramban előírt feladatok el­végzéséhez. Kézi és automa­ta üzemmódban egyaránt több alkalommal kipróbálták a Szojuz T—13 irányítását. Két alkalommal is módosí­tották az űrhajó pályáját. Az orvosi ellenőrzések és saját jelentéseik szerint a két űrhajós egészsége és közér­zete jó. A Szojuz T—13 fe­délzeti berendezései normáli­san működnek. Megkezdődött az idény a konzerv­ és Többféle borsót dolgoznak fel — Szombati és vasárnapi műszakok — Kevés az üveg Ezekben a napokban már elkezdődött a friss zöldség és gyümölcs téli tárolása, a nagy befőzés a konzervgyá­rakban és a hűtőiparban. Az ország valamennyi konzerv­gyára és a hűtőipar minden üzeme a nagy start előtt áll. Most még tulajdonképpen csak „kóstolgatják” a sze­zont. Amint a Konzervipari Közös Vállalat mezőgazdasá­gi osztályának vezetője, To­mna László elmondotta, a próbaüzemmel több helyen megindultak. A nagy mun­kák a jövő hét elején Nagy­kőrösön, Pakson, Szegeden és Békéscsabán kezdődnek, a következő héten pedig már az ország valamennyi kon­zervgyárában teljes kapaci­tással fogadják a friss árut. Az állami konzervgyárak 660 ezer tonna zöldségre és 325 ezer tonna gyümölcsre kötöt­tek szerződést a téeszekkel és állami gazdaságokkal. A feldolgozási időszak a sza­móca és az egres átvételével megkezdődött. Most a zöldborsó feldolgo­zása a legnagyobb feladat. A gyáriak összesen 100 ezer tonnára kötöttek szerződést. A mezőgazdaságban alkal­mazkodtak a konzervgyárak kapacitásához, szakaszosan vetették a zöldborsót, és 8— 10 fajtát is termesztenek, hogy a betakarítást, átadást és feldolgozást megfelelően lehessen ütemezni. Ha a nagy meleg a szokásosnál (Folytatás a 4. oldalon) A Dunakeszi Konzervgyárban e napokban az utolsó karbantartási munkálatok befejező szakaszához értek. Várják a friss zöldség és gyümölcs érkezését Teknős Miklós felvétele

Next