Népszava, 1985. augusztus (113. évfolyam, 179–204. sz.)

1985-08-10 / 187. szám

NÉPSZAVA 1985. AUGUSZTUS 10., SZOMBAT Sport Ma indul a 84. magyar labdarúgó-bajnokság Az élvonalban a helyzet változatlan! A ma útjára induló 84. magyar labdarúgó-bajnokság egy páratlan érdekességet is tartogat: a bajnokcsapat, a Bp. Honvéd idegenben, a Fáy utcában játssza baj­noki mérkőzéseit. Ha semmi más nem történne az előt­tünk álló féléves versengés során, már akkor is emlé­kezetessé válhatna a legújabb bajnokság. De ennél sokkal több várható! Az átigazolási idény lezá­rult, ha nem is került még pont minden kérelem végé­re. Lényeges változások nem történtek. Igaz, több játékos egyesületet cserélt, s nem kis számban az NB 1-ből az NB 1-be is távoztak labda­rúgók, ami már számottevő megerősödést eredményez­hetne. Mégis, úgy érezzük, hogy az erőviszonyok nem változtak. S ez a tény azt sugallja, hogy továbbra is ugyanazok a klubok harcol­nak majd a bajnoki címért, mint az előző években: a Bp. Honvéd, a Rába ETO és a Videoton! A bajnokcsapat még az elmúlt bajnokság félidejé­ben elvesztette egyik oszlo­pos, válogatott tagját, Ester­­házyt, mégis pótolni tudta, s biztosan védte meg bajno­ki címét. Nos, ez az együttes semmit nem gyengült, sőt, egy igen tehetséges játékos­sal, Fitossal erősödött. Min­den valószínűség szerint megőrizte ütőképességét. A Honvédot a legesélyesebb bajnokjelöltnek nevezhetjük! A két vidéki vetélytárs vi­szont meggyengült. A Rába ETO két oszlopos tagja, Ma­gyar és Mile visszavonult az élvonaltól, igazoltak viszont tehetséges, NB I-et járt fia­talokat, s ez friss erőt, új színt kölcsönözhet a győriek­nek. Ismerve Verebes József rögtönzési készségét , első számú vetélytársnak tekint­hetjük a Rába ETO új együttesét! A Videoton sem sokkal ki­sebb játékerőt képvisel, mint az előző idényben, ami­kor a bajnokságért éppen olyan eséllyel küzdött, mint az UEFA-kupáért. A fehér­vári gárda elvesztette egyik karmesterét, Burcsát, aki külföldre szerződött, igazolt viszont két igen nagy ígére­tet: Kuruczot és Csucsánsz­­kyt, valamint egy még ön­magát nem igazolt „nagy­ágyút”, Kerekest. S hogy ezek a játékosok olyan szív­vel és lelkesedéssel tudnak-e majd a piros-kék színekért küzdeni, mint azt a Video­tonnál megszoktuk, az még kérdéses. De mindenesetre a bajnoki címért folyó harc­ban ott lesz a csapat, még­hozzá az elsők között! A bajnoki mezőny többi csapatát tulajdonképpen egy csoportba sorolhatjuk. A fő­városi nagyegyesületek most rendezik soraikat, s a csapat­keresés javában tart. A Fe­rencváros tele van fiatalok­kal, s egy rutinos öreg róká­val, Ebedlivel, aki pályafu­tása végén igazolhatná kivé­teles képességeit. A közönség türelme és bizalma sokat se­gíthetne, hogy ez a fiú meg­hálálhassa azt a bizalmat, amit Dalnoki Jenőtől kapott ■— a Ferencváros szebb jövő­je érdekében. A Vasas újjászületett Ii­­lovszky Rudolffal, aki — ki tudná megmondani — há­nyad virágzását éli a Fáy utcában. A csapatból elment Kiss László, jött Gulyás ka­pus, aki élvezi edzője bizal­mát. A gárda a GM-tornán nem játszott kiegyensúlyo­zottan, nem bírta a két nap egymás utáni megterhelést. Vagy talán elbizakodott volt, s ennek az árát fizette meg ... Nem tudni, hogy mi az igazság, de azért a piros­­kékeknek nagyobb esélyt adunk a bajnokságban, mint a legtöbb budapesti együt­tesnek. Az Újpesti Dózsa és a Cse­pel sokat változott az elmúlt egy hónap alatt, s ezért ne­héz még jósolni is, hogy mi­re lesznek képesek. Újpesten Göröcs Jánosra nehéz dolog vár. Nem könnyű elérni, hogy csapata egyszerre érjen és nyerjen. De Gelei József sem irigyelhető, hiszen el­vesztette „nyerő lapjait”, Tulipánt és Kincsest, a gól­lövő csatárokat, akik a­ nyá­ron távoztak. A labdarúgás legvonzóbb tulajdonsága azonban éppen a bizonyta­lanságban rejlik, s miután az élbolytól eltekintve nem le­het nagyobb tudáskülönbség­ről beszélni, így könnyen le­het, hogy simábban vészelik át a nehézségeket, mint egy nappal a bajnoki rajt előtt, az íróasztal mellett tűnik. Beszéljünk a vidéki mu­musokról is, hiszen ma már akár a ZTE, akár a Tatabá­nya, vagy legyen a DMVSC az ellenfél, a 2 pont egyálta­lán nem biztos az ellenfelek­nek. S idesorolhatjuk a két újoncot, a Volánt és a Siófo­kot is. Rendkívül harcos és rutinos gárdával rendelkez­nek, s ők lehetnének a baj­nokság meglepetéscsapatai. Vagyis: ahány mérkőzés, annyi váratlan eredmény várható! Végezetül szólni kell arról is, hogy a bajnokság érde­kességét és tisztaságát két külső tényező befolyásolhat­ja jelentősen. Természetesen a játékvezetők és a nézők. Az előbbiek — ezt ígérte Szlávik András, a JT veze­tője — egyeztették a szabá­lyok, illetve szabálytalansá­gok elbírálásának rendjét, s egységes ítélkezést fogadtak. A nézők pedig — rajtuk ezentúl sokkal több múlik, mint korábban! — úgy se­gíthetik csapataikat, ha vál­ságos helyzetekben a trágár kórusok helyett a biztatást használják. S persze örö­mükben is! Higgyék el a szurkolók: az MLSZ vissza­vonhatatlanul elszánta ma­gát a legszigorúbb rendsza­bályokra is, rendbontás ese­tén! Jó játékot és jó szórako­zást kívánunk a 84. magyar labdarúgó-bajnoksághoz! Vándor Kálmán Bemutatjuk a bajnokság csapatait SZOMBAT VASAS—PÉCS Fáy utca, 17 óra, v.: Szabó B. (Tavaly: 0—2, 2—2). Vasas: Gulyás (Kakas) — Pecha, Híres, Rácz, Csorba — Balog T., Szijjártó, Birinyi, Balogh A. — Borostyán, Nyúl. Pécs: Bodnár — Kónya, Torna, Róth (Márton), dr. Brez­­niczky — Lutz, Túri, Rendes — Lovász (Pillinger), Mészáros, Lőrincz. BP. HONVÉD—ZALAEGERSZEG, Fáy utca, 18.45, v.: Hart­mann. (3—1, 3—0). Bp. Honvéd: Andrusch — Sallai, Nagy, Garaba, Tóth — Gyi­­mesi, Fitos, Détári — Bodonyi, Dajka, Kovács K. ZTE: Balázs — Molnár, Csepregi N­., Szigeti, Péter — Sipos, Czigány, Galántai — Nagy, Gass, Páli. BP. VOLÁN—VI. DÓZSA. Czabán Samu tér, 17, v.: Nagy B. (1—1, 2—1). Volán: Kovács — Szabó S., Hegedűs, Forintos, Huszár — Krómer, Seres, Hatvanger — Katona, Kiss F., Vincze. V. Dózsa: Szendrei — Szűcs, Herédi, Kozma, Szabó — Hor­váth, Palkovics, Rostás — Steidl (Ambrus), Kiss, Dékány. BÉKÉSCSABA—DEBRECEN. Békéscsaba, 17, v.: Pádár. (2—1, 5—3). Békéscsaba: Leboniczky — Vigh, Szabó II., Varga, Fabulya — Királyvári, Pásztor, Takács J. — Steigerwald, Kanyári, Csa­­lánosi (Fecsku). Debrecen: Mező — Paróczai, Nagy, Mohácsi, Kiss — Sándor, Supka, Szűcs J., Benyó — Magyar Zs., Magyar B. VIDEOTON—TATABÁNYA. Székesfehérvár, 19, v.: Molnár L. (3—0, 2—2). Videoton: Disztl P. — Végh, Disztl L., Csuhay, Horváth — Csucsánszky (Kurucz), Csongrádi, Vadász — Kerekes, Szabó, Nováth. Tatabánya: Dombai — Vincze J., Lakatos, Szabó, Szalma — P. Nagy, Zircher (Emmer), Hermann — Kiprich, Plotár, Vin­cze I. SIÓFOK—CSEPEL. Siófok, 17. v.: Kőrös. (Még nem talál­koztak.) Siófok: Kovács L. — Brettner, Pardavi (Nagy), Olajos, Ta­kács — Szajcz, Zsadányi, Jankovics — Handel, Horváth, Tie­­ber. Csepel: Gelei — Kincses, Elekes, Szabó, Gálhidi — Kras­­nyánszky, Kelemen, Szebegyinszky, Nagy — Kovács I., Ko­vács S. RÁBA ETO—FERENCVÁROS. Győr, 19, v.: Huták. (5—1, 2—5). Rába ETO: Albert — Csonka, Hlagyvik, Horváth R., Pre­­szeller — Szabó O., Póczik, Rubold — Szentes, Melis, Haj­szán. FTC: Zsiborás — Hámori, Pintér, Rab, Keller — Ebedli, Strausz, Takács — Zsinka, Fischer, Kvaszta. Mészáros és Hannich az elmúlt idényben összegyűjtött há­rom sárga lapja miatt nem játszhatott volna az őszi rajton, az MLSZ azonban elengedte büntetésüket, így mindketten játszhatnak a Ferencváros ellen. VASÁRNAP MTK-VM—HALADÁS, Hungária körút, 10.30, v.: Győri (1—1, 0—1). MTK-VM: Gáspár — Turner, Tóth J., Talapa, Kovács — Fülöp, Szoibert, Turtóczky — Fodor, Boda, Horváth A., (Bog­nár) . Haladás: Hegedűs — Horváth, Vörös Cs., Papp, Vörös I. — Nagy, Bognár, Pásztor, Marton — Dán, Görög. Kiküldött munkatársunk telex jelentése Szófiából Az úszók a csúcsokkal, vízilabdázóink az éremeséllyel adósak Az egész, most már napok óta olyan, mint egy rém­álom ... Mindig vezetünk a meccs elején, azután jön az ellenfél, legalább egyenlít, de többnyire a vezetést is át­veszi, azután ... Nos, azután eddig legalább nyertünk (most a legutóbbi két talál­kozóra gondolok, a görögök és a spanyolok ellenire), de — milyen áron? Kész ideg­baj. Nagyon találóan fogal­mazott dr. Horkai György, amikor kijelentette: — Szenvedünk, de leg­alább győzünk. Igen, így volt ez itt Szó­fiában egészen tegnapig, amikor az Európa-bajnokság vízilabdatornájának 5. for­dulójában az olaszok elleni mérkőzés nyitotta az újabb sorozatot a Diana uszodában. A mieink Nemes — Sudár, Gerendás, Somossy, Horkai, Faragó, Budavári hetessel kezdtek (később szép sorjá­ban szóhoz jutott valameny­­nyi cserejátékos: Udvardi, Kis, Csapó, Kuncz és Keszt­helyi). Méghozzá egészen nagyvonalúan: Somossy előbb emberelőnyből, majd akcióból lőtt gólt (2—0), bi­zonyítva remek formáját. Utána viszont olasz létszám­­fölények következtek, há­romból kettőt ki is használt az ellenfél, így alakult a má­sodik negyed elején 2—2-re az eredmény. Kimaradt a mi első ember­előnyünk, Missaggi viszont akciógólt lőtt, s máris az az­­zurriké volt az előny. Újabb elhibázott magyar létszám­­fölényes helyzet után, sze­rencsénkre, csapatunk másik ásza (nem sok van!) Horkai akciógólt szerzett, és a talál­kozó felénél még nem dőlt el semmi (3—3). A pólós dramaturgia sza­bályai szerint a harmadik hét perc elején az olaszok hibáztak emberelőnyben, er­re Horkai talált újra akció végén a hálóba, újra vezet­tünk, majd az egyenlítés után ismét Somossy-gól, is­mét vezetés (5—4). De nem sokáig, mert még a harma­dik negyedben jött az 5. olasz találat. Majd a finis bevezetője­ként az olasz vezető gól is ... Kis — szerencsére — oly sok balsikerű kísérlet után végre bombagólt lőtt emberelőnyből, amire Mis­saggi hasonlóképpen vála­szolt (7—6 az olaszok javá­ra). Hát nem idegőrlő? ... Kuncz szép akciógólja nyugtatóként hatott, de nem késett Ferretti válasza sem, tehát egy góllal az olaszok vezettek megint, sőt, lét­számfölénybe kerültek, de hibáztak. Volt hátra 17 má­sodperc, amikor mi kerül­tünk létszámfölénybe... Hiába. Két kísérlet is sikertelen maradt... Győztek az ola­szok 8—7-re. Utánunk a címvédő szov­jet válogatott — 5—0 után — igencsak izzadságszagú 8—6- os győzelmet aratott a hol­landok ellen. A jugoszlávok magától értetődő természe­tességgel lépték le 7—3-ra a spanyolokat, az élcsoport te­hát így alakult: 1. Szovjet­unió 9 pont, 2. Jugoszlávia 8, 3. Olaszország 8, 4. Ma­gyarország 6. Csakhogy az 5 pontos NSZK lapzárta után a gyengécske görögök­kel mérkőzött... Nem kell nagy matemati­kusnak lenni ahhoz, hogy bárki kijelentse: vajmi ke­vés az esély a magyar érem­re. Ami az úszókat illeti: Or­mos Edit is csak B-döntős lett 100 pillangón (1:03,52), Gyúró viszont ott lehet a mai 800 gyors finalistái kö­zött (Orosz ugyanebben a számban kilencedikként bú­csúzott). A 400 férfi gyorsot az NDK-beli Dossier nyerte (3:51,52). Szilágyi kitűnően helytállt, elmaradt ugyan délelőtti idejétől, de 5. he­lye­ mindenképpen dicséretes (3:57,46). A 100 női pillan­gón folytatódott az NDK si­kerszériája: 1. Gebier (mindössze 15 esztendős) 59,46. Aztán egy furcsa szám következett, a 200 férfi mell. Európa-bajnok lett ugyan a szovjet Volkov 2:19,53-mal, de egy kicsit pirulni kell, mert a B-döntő győztese, az amúgy „dafkéból” úszó Moorhouse 2:19,40-et tem­pózott. Nincs oka viszont szégyenkezésre Szabó Péter­nek, aki — szintén a máso­dik vonalban — jól küzdött, 2:21,41-et ért el, ezzel ott 2. lett. A 100 női mell a vi­lágcsúcstartó Gerasch (NDK) győzelmét hozta (1:08,62), míg a 4X100-as férfi gyors­váltót az aranygyűjtő Gross jóvoltából az NSZK kvar­tettje nyerte (3:22,18). Ma és holnap még 5—5 döntőre kerül sor, számunk­ra az elsőrendűen fontos a vasárnapi 200 vegyes, amely­ben Darnyi Tamás második érméért szurkolhatunk. Serényi Péter Gáspár ismét világbajnoki döntős Szabó Sándor, az MTI ki­küldött munkatársa jelenti: Ismét Gáspár Tamás men­tette meg kötöttfogású bir­­kózóválogatottunk „becsü­letét”. A korbotni VB pén­teki második napja ugyanis egyébként nem sok sikert hozott a mieinknek. 48 kg: Vadász 9-0-ra ver­te az amerikai Jonest, majd technikai tusvereséget szen­vedett a szovjet Allahver­­gyientől. Nyitva előtte az út a bronzéremhez. 57 kg: Sike 9—1-re alul­maradt a japán Mijake el­lenében, kiesett. 62 kg: Sipos nemcsak a bolgár Vangelovval küszkö­dött (4—11), hanem a bírók­kal is, a második fordulóban azonban 2—1-re verte a csehszlovák Stareket. 68 kg: a lengyel Bares el­leni győzelem (2—0) után Dudást leléptették a román Negrisan ellen. 74 kg: Podolszki nem bírt a román olimpiai bajnok Rusuval (0—10), a folytatás­ban viszont 15 másodperc alatt tusolta a San Marinó-i Comanduccit. 82 kg: Komáromi 9—2-re kikapott a finn Overmark­­tól és kiesett. 90 kg: Majort a lengyel Merkel csípődobással két­­vállra kényszerítette, a ro­mán Matej ellen pedig le­léptették versenyzőnket. 100 kg: Gáspár a csehszlo­vák Majar elleni 6—1-es és a román Andrej elleni 3-0- ás győzelmét követően már szőnyegre sem lépett a len­gyel Bierla ellenében. Dr. Hegedűs Csaba szövetségi kapitány ugyanis előkeresett egy régi szabályt, amely sze­rint a csoportselejtezők hár­mas döntőjében két vereség után már senki sem mérkőz­het. A lengyel sem, így Gás­pár erőnyerő lett, és 1981 után ismét világbajnoki dön­tős. 130 kg: Tóth L. technikai tussal verte az NSZK-beli Bayert, s ezzel javított a ro­mán Grigorastól elszenve­dett 4—1-es vereség után. Márzá 850 dollárt nyert, a magyar tenisz jóval többet Befejeződött a nemzetközi te­niszutánpótlás magyarországi versenysorozata, az IPV Sa­­tellita Hungary. A férfi egyes döntőben — zsúfolásig telt lelátók előtt­ — a sokoldalúbb csehszlo­vák Vojtisek látszott esélye­sebbnek, de végül is a job­ban hajrázó olasz Mazza győzött 6—2, 1—6, 6—3-ra. Jutalma: 850 dollár. A közönség azt találgatta, vajon, ez a vereség letört, vagy feltüzeli Vojtiseket, akinek a páros döntőben is pályára kellett lépnie?! Nos, az első játszmát a Kiss, Guti kettős 6—2-re nyerte a Vo­gel, Vojtisek pár ellen. A második játszmában azon­ban a csehszlovákok maguk­ra találtak, és bár 3—4-es állásnál két labdánk is volt az egyenlítéshez, végül ki­kaptunk 6—4-re. A döntő játszma szinte az előző tü­körképe volt: megint Vojti­­sekék vezettek 4—2-re, ez­úttal is sikerült az egyenlí­tés, sőt, 5—4-re elhúzott a Kiss, Guti kettős. Sikerült megnyerni a következő lab­damenetet is, de aztán meg­állt a tudományuk: innen­től kezdve a csehszlovákok zsinórban nyertek szinte minden labdamenetet, s vé­gül 7—5-re diadalmaskod­tak. Nagy lehetőséget hagy­tak kihasználatlanul fiatalja­ink! Az IPV Satellite Hungary első versenysorozata ezzel befejeződött, de a végered­ménytől függetlenül nagysze­rű szolgálatot tett a magyar teniszsportnak. V. K. Rövid hírek • Ma, szombaton 13 hely­színen tartották volna meg az olimpiai ötpróba akció ví­zi túráját. A kedvezőtlen idő­járás és a folyók magas szintje miatt a rendezők úgy döntöttek, hogy Esztergom­ban, Baján, Kalocsán és Bu­dapesten nem tartják meg a próbát.­­ A bukaresti öttusa Ifjú­sági Barátság Versenyen a magyar fiatalok (Madaras, Magyar, Falka, Slett) kitűnő összteljesítménnyel, 15 624 ponttal aranyérmet nyertek, megelőzve többek között Bulgáriát és a Szovjetuniót. Az egyéniben Madaras Ádám — mindössze 8 ponttal el­maradva az aranyérmes bol­gár Ilievtől a második lett. IRARI SZERELVÉNY­­ES GÉPGYÁR (Budaörs, Gyár u. 2.) SzerSZámzi és Porkohászati Gyára felvételre keres szerszámüzemébe a legkorszerűbb gépparkkal felszerelt speciális megmunkáló gépek kezelésére, szerszámgyártásban gyakorlott munkaerőket • SZERSZÁMKÉSZÍTŐT, • KVALIFIKÁLT SZERSZÁMKÖSZÖRÜST, • HENGER- ÉS FURATKOSZORÚLT, • SZERSZÁMMARÓST, • EGYEDI GYÁRTÁSBAN JÁRTAS GÉPBEÁLLÍTÓ LAKATOST, valamint • ZSUGORÍTÓKEMENCE-KEZELŐT (elektromos, vagy mechanikai végzettséggel). KEDVEZŐ KERESETI LEHETŐSÉG A gyár megközelíthető buda­pesti dolgozók esetében a XI., Móricz Zsigmond körtér­ről induló 40-es és a XII., Moszkva térről induló 22-es jelzésű autóbuszokkal, köz­vetlen csatlakozással a 140-es buszjárattal. A gyár a vidéki dolgozók uta­zását külön autóbuszjáratai­val biztosítja. Vidéki dolgozók részére Ibusz-lakásban történő elhe­lyezést Budapest XI—XII. ke­rületeiben biztosítjuk. Közlekedés szempontjából elsősorban Törökbálint, Páty, Érd, Vértestarcsa, Sóskút, Bu­­dajenő, Telki, Budaörs, Bu­dakeszi és Budapest XI—XII. kerületi dolgozók jelentkezé­sét várjuk. Felvilágosítást ad: a gyár munkaerő-gazdálkodása. Telefon: 668-444/110, vagy 154 mellék. 15

Next