Népszava, 1985. augusztus (113. évfolyam, 179–204. sz.)

1985-08-24 / 198. szám

NÉPSZAVA 1985. AUGUSZTUS 24., SZOMBAT Sport Futballsláger: Videoton—Rába Szerencsés lett volna erre a hét végére időzíteni a fut­­balidény négy közvetíthető NB I-es mérkőzésének egyi­két. De hát a legkevésbé a tévések sejthették, hogy erő­sen féloldalasra sikeredik a 4. forduló. A Dózsa spanyolországi tú­rája miatt nem mérkőzik a Haladással, az FTC pedig az ifjúsági vb-n szereplő játé­kosai hiánya miatt kapott felmentést a PMSC elleni csata alól. A megmaradt hat találkozó közül négy a fővá­rosban lesz (szombaton: Va­sas—DMVSC, Fáy u., 17 óra és Bp. Honvéd—Tatabánya, Fáy u., 18.45; vasárnap: Bp. Volán—MTK-VM, Czabán Samu tér, 10.30 és Csepel— Békéscsaba, Csepel, 10.30), így a vidéki futballhívők többsége csemege nélkül ma­rad. Kivétel a zalaegerszegi kö­zönség (vasárnap: ZTE—Sió­fok, 19) na és a fehérvári publikum, amelynek a leg­utóbb az év mérkőzésének titulált összecsapás visszavá­gója jut. VIDEOTON—RÁBA ETO Székesfehérvár, szombat, 19 óra, vezeti: Németh L. Videoton: Disztl P. — Va­­szil, Disztl L., Csuhay, Végh — Csongrádi, Csucsánszky, Vadász — Májer, Szabó, Ke­rekes. Rába ETO: Mészáros — Szijjártó, Hlagyvik (Rezi), Horváth R., Preszeller — Csonka, Hannich, Rubold — Melis, Szentes, Hajszán. A tavalyi két dobogós csa­pat jelenleg csak a 7. és a 6. helyet foglalja el, de ez csak fokozza rangadójuk jelentő­ségét, hiszen a vesztes való­színűleg jó időre elbúcsúzhat az élbolytól. MLSZ-baki, Dózsa-büntetés A szövetség közleménye szerint az MLSZ vezetősége vizsgálatot indított a Mádi Bányász—II. Dózsa MNK- mérkőzés ügyében. Megálla­pította, hogy a szövetség fe­lelős tisztségviselője mulasz­tást követett el, mert a ver­senykiírás ide vonatkozó pontját — hogy a sport­egyesületek legjobb csapa­tukkal kötelesek kiállni az MNK-ban — nem vette fi­gyelembe az Ü. Dózsa spa­nyolországi útjának engedé­lyezésekor. Ezért az MLSZ felelősségre vonta az illeté­kest. Ugyanakkor megál­lapította az Ü. Dózsa fele­lősségét is, mert az egyesü­let vezetése július 29-i leve­lében figyelmen kívül hagy­ta a versenykiírás fent idé­zett pontját. Ezért a klub 60 000 forint pénzbírságot köteles befizetni az MLSZ utánpótlás-fejlesztési alapjá­ba. A szövetség elrendelte továbbá a versenykiírás ki­egészítését — szankciókkal —, hasonló esetek elkerülé­sére. Bene is belevág? Újpesten nem, Csepelen talán... — Tényleg belevág? — Még semmi sem dőlt el, csak tárgyalok a Csepellel, hogy szerződtetnek pályaed­zőnek — feleli az egykor oly népszerű „Ferike", a sokszo­ros válogatott és gólkirály középcsatár. — A Csepel három forduló után pont nélkül áll az NB I-ben, márpedig a magyar futball íratlan törvényei sze­rint ilyenkor inogni kezd a vezető edző alatt a kispad, s előtérbe kerül a pályaedző ... — Ilyenről szó sincs! Déléi Jóska nyilván nem azért hív, hogy az utódja legyek, még ha hamarosan sérvműtét is vár rá. — S ha mégis úgy hozza a sors, elvállalná? — Nem lehet megélni csu­pán a játékosmúltból. Sokat, nagyon sokat kell tanulnom még. — Az egykori legendás Fa­zekas, Göröcs, Bene, Dunai 11, nagy újpesti támadósor­ból már csak az egykor talán legsikeresebb játékos, a kö­zépcsatár Bene nem edzőskö­­dik felnőtt futballcsapat­nál ... — így alakult. — Kapott ajánlatot? — Nem, eddig nem. — Újpesten, egykori sike­rei színhelyén sem került szóba? — Nem. — Fájó pont ez? — Nekem. De tény, hogy három éve nem tudtam elő­rébb lépni az ifiedzősködés­­nél. — Vajon az újpesti közön­ség megbocsátja, ha az egyik vetélytársnál kezdi élvonal­beli edzői pályafutását? — A közönségtől nem fé­lek. Különben is, még csak kacérkodom az egésszel, le­het, hogy nem lesz belőle semmi. De valahogy ki kell lépni „ebből”. És lehet, hogy akkor Újpesten is felfigyel­nek rám. — kg — Bene Ferenc futballistaként a legjobbak közé tartozott. És edzőként? ... Azon kevés egy­kori sztárjaink egyike, akiről ez még nem derült ki Az ifiarany csak a kezdet... Jó jósnak bizonyultunk, ami­kor néhány hónappal koráb­ban egy ifjúsági atlétikai verseny győztesei közül a 18 éves Horváth Attilára hívtuk fel a figyelmet. A 194 centi­méter magas, 105 kilogram­mos szombathelyi diszkosz­vető azóta megnyerte a bu­karesti IBV-t, sőt, ugyanott kalapácsvetésben is bronzér­met szerzett. Most pedig a cottbusi ifjú­sági atlétikai Európa-baj­­nokságon bizonyította rend­kívüli­­tehetségét, hiszen egy NDK-beli és egy szovjet disz­koszvezetőt megelőzve, 60,02 méteres dobással aranyérmet nyert. Szombathelyen érthető örömmel fogadták a városi úttörőzenekar egykori klari­nétosának sikerét, annál is inkább, mert ő a Haladás VSE első ifjúsági Európa­­bajnoka. Edzője, Németh Pál, a diszkoszt tartja Horváth igazi szerének, mert az át­lagosnál hosszabb karja erre teszi igazán rátermette. — Eddig viszonylag köny­­nyen jöttek az eredmények, pedig iskolai tanulmányaim miatt csak naponta egyszer edzettem — mondta Horváth Attila. — Amióta túl vagyok az érettségin, már napi két gyakorláson veszek részt, ezért reménykedem a továb­bi gyors fejlődésben. Ez az aranyérem még csak a kez­det volt... W. T. A cottbusi győztes dobás előtt TELEFOTÓ / MTI Külföldi Képszerkesztőség Világcsúcs Az atlétikai Mobil Grand Prix nyugat-berlini viadalán az 1500 méteres férfi síkfu­tásban a 24 esztendős marok­kói olimpiai bajnok Said Aouita 3:29.45 percre javítot­ta a brit Steve Cram július 16-án elért 3:29.67 perces vi­lágcsúcsát. A bokszkirály emberére talált... Magyar aranyak agyaggalambos lövészetben A baráti hadseregek Len­gyelországban zajló sparta­­kiádjának legnagyobb figye­lemmel kísért csütörtöki ese­ménye a háromszoros olim­piai és kétszeres világbajnok kubai ökölvívó, Teofilo Ste­venson szorítóba lépése volt. Először az elődöntőben mér­kőzött, ám mindjárt emberé­re talált a szovjet Vjacsesz­­lav Jakovljev személyében, aki 5—0-ás pontozással le­győzte az „élő legendát”. Nagyszerűen sikerült Wroclawban a lövészet a magyaroknak: a két agyag­­galamblövő versenyszám kö­zül skeetben Talabos István, trapban pedig Gombos Ká­roly végzett az élen. A lég­puskalövészetben Záhonyi, illetve a csapat bronzérmes lett, akárcsak az öttusázók együttese. Ausztráliai anziksz öttusa vb - három képben Kiküldött munkatársunk, Seré­nyi Péter Mizsér aranyérméről és a csapat ezüstjéről tudósít­hatott a melbourne-i öttusa­világbajnokságról, s közben még arra is maradt ideje, hogy kattintgasson fényképező­gépével. A magyar küldöttsé­get megelőzve hazajuttatott felvételekre a dátumot sem kellett ráírnia, annyira önma­gukért beszélnek­ a nagy esé­lyes, végül csak 11. Fábiántól valószínűleg még a rajt előtt kértek autogramot, dr. Török Ferenc szövetségi kapitány vi­szont nyilván a sikeres hajrá után adott ilyen mosolygós in­terjút ... Újra Mechelen Könnyű­súlyúak a fedélzetem Alig két hét leforgása alatt már a második világ­­bajnokságnak ad otthont a belgiumi Mechelen, ponto­sabban a város közelében fekvő Hazevoinkel-tó. Au­gusztus 15. és 18. között a kajak-kenu vb-t rendezték itt, hétfőtől pedig egy héten át a világ legjobb evezősei adnak egymásnak randevút. Az eseményen 13 fős csa­pat képviseli Magyarorszá­got. — Korszakalkotó világ­­bajnokság elé nézünk — nyi­latkozta Czakó Csaba, a szö­vetség főtitkára. — A vb-n ugyanis először versenyez­nek külön a könnyűsúlyú evezősök. Éppen az új kate­góriák miatt minden koráb­binál nyíltabbak az esélyek, számunkra is adott a lehető­ség a jó szereplésre. A rend­kívül fiatal nyolcasunktól már a 9. hely is siker lenne, másik három egységünktől azt várjuk, hogy a hatba ke­rüljön. A világbajnoksággal egy, időben kerül sor a Nemzet­közi Evezős Szövetség (FISA) kongresszusára, amelyen többek között az 1989. évi if­júsági vb sorsáról is hatá­roznak — erre Magyarország is pályázik, a Szeged melletti Maty-éri pálya lenne a hely- A „csodapálya” már megvan hozzá... Evezősterv: öt éven belül vb-arany A pályának átadása óta csodájára járnak, az ország­ból és külhonból egyaránt. Volt, aki megkérdezte: mi­nek nekünk ilyen szuperlétesítmény, ha evezőseink eredményei még igencsak középszerűek?! Mások meg a Szeged környéki, Maty-éri pályától és hasonlóktól várják az evezőssport fellendülését hazánkban. A klasz­­szikus „tyúk vagy tojás?” dilemmához hasonló kérdés kulisszatitkait boncolgattuk az egyik legilletékesebbel. Szeged, Maty-éri evezőspá­lya. Dr. Simády Béla, az ATIVIZIG igazgatója elhárí­tó mozdulattal fogad: — Vár­jon egy kicsit, majd ha a sze­gedi négypárevezős befutott, akkor ráérek. Aztán feszülten, előredőlve várja, hogy — nem, nem a nagyimenők, hanem — a 13— 14 éves evezőspalánták közül ki bukkan föl elsőként az ezerméteres résztávnál... — Honnan ered a lelkese­dése? — Megszállottja vagyok minden hasznos emberi tevé­kenységnek, és a sportot is ilyennek tartom. Az evezés i­ránt 1977-ben kezdtem ér­deklődni, amikor főnököm, dr. Breinich Miklós, az OVH első elnökhelyettese azt mondta nekem: „Béla, csinálj evezőssportot Szegeden!” „Meglesz!”, feleltem. — Meglett. Aztán megépí­tették ezt a hazai viszonyok között mindenképpen rend­kívüli, nemzetközi szintű evezőspályát. Úgy tartják, ez 99 százalékban az ön érdeme. — Ezt a pályát (amely ren­deltetését tekintve víztározó) 115 vállalat összefogása és 15 000 ember építette, amúgy végig országos hírzárlat alatt, mert féltünk, hogy tervünket meghiúsítják az irigyek. — Egy ilyen szuperpálya mennyit segíthet a sport­ágon? — Egyik nagy problémánk, hogy eredményeinket az át­lagember a kajak-kenu sportágéhoz hasonlítja. Ez ir­reális, hiszen az evezés vi­lágszerte népszerű sportág, jóval nagyobb a nemzetközi konkurencia. S ezen a gon­don nem segít egy pálya. — Viszont abban segíthet, hogy... — ... hamarosan vb-t ren­dezzünk Szegeden. Ha min­den sportegyesület annyi ál­dozatot hozna, mint a szege­di, akkor ez a terv sem len­ne ilyen merész. Ehhez azon­ban hozzátartoznak azok a 20 Ft-os tagsági díjak is, ame­lyek ugyan a verseny alatt letaposott fű pótlására sem elegendőek, de elvi okokból szükségesek. Várakozásaim a versenyzőkkel szemben: öt éven belül világbajnoki cím. — Túlzásnak tűnik ... — Maximalista és optimis­ta vagyok. De talán mások is észreveszik, hogy a jövő nem a mammutkluboké, hanem a rugalmas kisegyesületeké, amelyekben kevés, de jól szervezett szakosztály dolgo­zik. Ellenben, ha az amúgy is ritka eredményeket az OTSH véletlennek minősíti, akkor helyzetünk még reménytele­nebb. A döntő ellentmondás azonban az, hogy sokkal több fiatalt kellene a vízihez csábí­tanunk, de már a jelenlegie­ket is alig tudjuk ellátni ha­jóval. Támogatók nélkül ne­héz.­­ Minden magyar válla­latnak ugyanennyivel kelle­ne támogatni a sportéletet, mint amennyit az ATIVIZIG ad? — Ez pusztán csak munka­­szervezés kérdése ... Meg a vállalat produktumáé. Ha az ATIVIZIG nem hozná a tőle várt évi 20 milliós nyeresé­get, akkor mi sem tudnánk ennyit a sportra áldozni. Bajnai Gordon 15 t? ^ZBAN népi-és iparművészeti?SS- napos szórakoztató V pnS eQesZ 11 ^ rendkívüli kedvez^ SZÉKESFEHÉRVÁRON 1Q85.

Next