Népszava, 1985. szeptember (113. évfolyam, 205–229. sz.)
1985-09-02 / 205. szám
ill Tanévnyitó Az „iskola” szó eredetileg az „örömök kertjét” jelentette. Okkal: az ősvilágból éppen társadalmisága, szellemi képességei segítségével kiemelkedett ember számára az intellektuális élmény mindig a legfontosabb élmények közé tartozott. Alapvetően ezért indul el a gyerekek többsége ma is szívesen az iskolába. Kíváncsiak az osztálytársaikra, várják a találkozást, sőt olykor még az a „szörnyűség” is megesik, hogy vonzó emlékként idézik föl magukban egy-egy jól sikerült biológia- vagy irodalomóra képét. Amennyire jólesik a fiataloknak a nyári szabadság kötetlensége, legalább annyira fontos számukra az is, hogy iskolai napjaik tartalmasan teljenek el. Bizonyítja ezt a szakkörök népszerűsége is. A diákok azért járnak be délután is az iskolába, azért nem fociznak vagy egyszerűen csak csellengenek a téren, mert a szakkörök viszonylagos kötetlenségében megszerezhető intellektuális élmény többet jelent nekik. Az iskolában természetesen azt is meg kell tanulni, hogy akadnak nemszeretem munkák, a gyerekeket föl kel készíteni az életnek erre a fényére is. Ráadásul a tananyag egy része csakugyan száraz, nem lehet azt semmiképpen „feldobni”. De a tananyag nagyobbik része, mint az összemberi tudás kicsinyített mása, hallatlanul izgalmas. Ezért, ha a szabadságot és a feltétlenül elvégzendő feladatot kellő arányban vegyítik, az iskola a tanulók életének vonzó terepe lehet. Nemcsak lehet, több helyen az is. De nem mindenütt. Nem vonzó minden pedagógus órája, mert olykor maga a tanár is unja a tanítást: unja, mert akad a pedagógustársadalomban nem nevelőnek való ember is, az elhivatottak közül pedig néhányan szétmorzsolódnak a túlterheltség és az alacsony fizetés malomkövei között. Sokkal egyszerűbb felmutatni egy jól adminisztrált látszatot, mint valódi pedagógiai eredményt elérni. Ezért (is) olykor elveszítik a diákok tanulási kedvük egy részét az évek során. Nem ünneprontás, ha a tanévnyitó alkalmából felhívjuk a figyelmet a belső indíttatás fontosságára. Arra, hogy az iskola akkor válhat az igazi intellektuális öröm otthonává, ha megerősíti, kibontakoztatja a fiatalok ismeretszerző igényét. Csakhogy némelyik iskola az olykor túlzottan katonás vagy katonáskodó belső szervezetével nem eléggé erős szellemi vonzerejével, zsúfoltságából következő túlfárasztó hatásával nem erősíti meg minden diákban ezt az igényt. Éppen ezért minden tiszteletünk azoké a tanároké, akik a rábízott fiatalokat nemcsak tisztességes emberré, hanem alkotó s ezért egyben tanuló emberré is nevelik. Hiszen a tanulás nem az iskolásgyerek jellemzője csupán, hanem a korszerű emberé. Természetesen a tanulás formái állandóan változnak az évek során, a felnőttkorban egyértelműen az önképzés kerül előtérbe, de a nyitottságot, a könyvek szeretetét, a tények tiszteletét, a kritikus gondolkozást, a mindig újra vágyást, a világot felfedező akaratot, a tanulási öröm érzékelésének képességét fiatalkorban kell megszerezni. Pontosabban: bár fontos, el nem hanyagolhatóan fontos az otthon, a családi háttér szerepe, de a tanulási igény megerősítésének elsődleges terepe mégis az iskola. Az iskola, a társadalom legfontosabb kultúra-átadó intézménye. Szunyogh Szabolcs A szovjet millió kész a konkrét, tárgyszerű megbeszélésekre Mihail Karbacsov nyilatkozata a Timeanayatsianak a genfi- szovjet—amerikai csúcstalálkozóról és a kétoldalú kapcsolatokról Fazekas László és Kovács B. Sándor, az MTI tudósítói jelentik. A szovjet—amerikai kapcsolatokról, ezen belül a novemberre Genfbe tervezett csúcstalálkozóról, valamint a nukleáris és űrfegyverkezés megállításával kapcsolatos szovjet álláspontról nyilatkozott a Time amerikai hírmagazinnak Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A Moszkvában vasárnap este nyilvánosságra hozott válaszaiban Gorbacsov bonyolultnak, feszültnek, sőt robbanásveszélyesnek nevezte a nemzetközi helyzetet, s mint mondotta ez az állapot még tovább romlik. A genfi szovjet—amerikai tárgyalások megkezdése és a szovjet—amerikai csúcstalálkozóról létrejött megállapodás ellenére a fegyverkezési hajsza folytatódik, a háborús veszély nem csökken. Rendkívül felelősségteljes időszak ez, hiszen az idő múlik, s a vonat lassan elmegy, ha nem cselekszünk il ssoi/V'í /«vasiatok A Szovjetunió — folytatta az SZKP KB főtitkára —, nem pusztán szorgalmazza a kapcsolatok javítását, hanem egészen konkrét javaslatokt és gyakorlati lépéseket is tesz ennek érdekében. Ezt elég gyorsan. Minden ember élni akar, senki sem kíván meghalni. Ezért össze kell szedni a politikai bátorságot, s meg kell állítani az egyre előbbre tartó fenyegető folyamatot. Véget kell vetni a fegyverkezési hajszának, meg kell kezdeni a leszerelést és a kapcsolatok javítását — jelentette ki a szovjet politikus. szolgálja többek között a nukleáris robbantásokra meghirdetett szovjet moratórium, s az a javaslat, hogy az Egyesült Államok csatlakozzon e moratóriumhoz és újítsák fel a nukleáris kísérletek teljes tilalmáról folytatott tárgyalásokat. E cél érdekében született a világűr békés hasznosításában való együttműködésről és az űrfegyverkezési hajsza megállításáról szóló indítvány is. A felelős amerikai vezetőknél azonban nyílt ellenállásra találtak a szovjet javaslatok, amelyeket megpróbálnak csupán propagandafogásnak feltüntetni. Miért nem alkalmazza ehelyett az Egyesült Államok a viszonosság elvét? A Szovjetunió beszüntette a nukleáris robbantásokat? Megtorlásként tegyék ugyanezt az amerikaiak is. Ráadásul még na(Folytatás a 3. oldalon) Befejeződött a munkásfiatalok országos találkozója Vasárnap befejeződött Győrött a munkásfiatalok országos találkozója. A négynapos rendezvényen az ország 19 megyéjéből és a fővárosból kétezer ifjú vett részt. A találkozó valamennyi napján változatos, érdekes, események zajlottak le. A munkásfiatalok nagy tömeges ágazati találkozókon vitatták meg munkaterületük gondjait. Minisztériumok, főhatóságok vezetőitől tájékoztatókat kaptak a hetedik ötéves terv céljairól, az egyes ágazatokban várható fejlesztésekről. A fiatalok helyzetével kapcsolatos párt- és állami határozatok megvalósításával kapcsolatos teendőket szintén megtárgyalták a vitákon, a szakmai programokon. A találkozó során békegyűlést tartottak Győrött a Széchenyi téren, több ezer résztvevő jelenlétében. A vasárnap program a bányászokról való megemlékezéssel kezdődött a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola előtt. Ezen fzMMMmapi Szórádi Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára méltatta a bányászok, köztük a fiatalok munkáját. A tatabányai bányász zenekar erre az alkalomra Győrbe jött és eljátszotta a Bányász Himnuszt, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem kórusa pedig régi bányászdalokat énekelt. A találkozó résztvevői innen az MHSZ Győr közelében levő, Péri repülőtérre vonultak, s több órás vidám programon vettek részt. ly módon a fiatalokkal, a fiatalokért Sólyom Ferenc a SZOT titkára a Győrben, a munkásfiatalok második országos találkozóján tartott fórumon Első nap a seregben ... Azt sem tudják, hogy a gyermekgondozási segélyből élő katonafeleséget rendszeres tanácsi segély is megilleti. (Írásaink a 9. oldalon) Demokratikusabb és nyitottabb iskolát akarunk trepvcai Béla művelődési miniszter tanévnyitó beszéde Kazincbarcikán Szombat és vasárnap alsó- és középfokú oktatási intézményeinkben országszerte ünnepélyes keretek között kezdődött meg a tanév. Általános iskolákban egymillió-háromszázezer gyerek tanul ebben az évben, középiskolában kétszázharmincötezren járnak. Vasárnap Kazincbarcikán a Dózsa György úti új általános iskola aulájában tartották az 1985—86-os oktatási év országos tanévnyitó ünnepségét. Az ünnepségen részt vett Köpeczi Béla művelődési miniszter, ott voltak a megye és a város párt, állami és társadalmi szerveinek képviselői. A tanévnyitón Köpeczi Béla mondott ünnepi beszédet. Öröm és megtiszteltetés számomra, hogy az új tanévet Kazincbarcikán, a szocialista építőmunka jelképes helyén, országunk egyik fiatal városában nyithatom meg, amely alig több mint három évtizedes fejlődése során nemcsak az iparban ért el kitűnő eredményeket, hanem a művelődésben is. Kazincbarcika kitűnik azzal, hogy kezdettől fogva megbecsülte a nevelőoktató munkát, és a kultúra munkásainak olyan élet- és munkakörülményeket, nyugodt alkotói légkört teremtett, amely lehetővé tette, hogy szakképesített pedagógusok dolgozzanak az iskolákban, s biztosítsák a nevelés és oktatás egyre fejlődő színvonalát. Innen indult el és vált országos méretűvé a szaktantermi oktatás. Ebben az évben a tanév kezdetét még ünnepélyesebbé teszi az a történelmi tény, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. augusztus 18- án, tehát éppen 40 éve hozott határozatot arról, hogy a népiskola, valamint a gimnázium és a polgári iskola első négy osztályai helyett általános iskolai elnevezéssel új iskolát kell szervezni. Ma csaknem minden gyermek az előírt időben végzi el a nyolc osztályt, s az általános iskola mindenki műveltségének megalapozója. Hogy ezt a feladatát el tudja látni a maga teljességében, az eddiginél hatékonyabban és eredményesebben kell működnie. Úgy véljük, hogy ez az óhaj közvéleményünk helyeslésével találkozik, amely sokszor joggal bírálja az oktatás alacsony hatékonyságát és a nevelés érzelmi-erkölcsi szegénységét. Egy másik fontos esemény, amelyre emlékeznünk kell, az oktatásról szóló törvény, amelyet az Országgyűlés ez évben fogadott el. Ez a törvény átfogja az oktatás egészét az óvodától az egyetemig, és egységes szellemben rendezi az oktatási rendszer működési, irányítási szabályait, határozza meg az oktatásban részt vevők, pedagógusok, tanulók, szülők jogait és kötelességeit. A törvény épít az 1984 tavaszán elfogadott fejlesztési programra, amelyet megerősített a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa. Olyan törvénnyel és programmal rendelkezünk, amelyek kialakításában a társadalom széles körei, és mindenekelőtt a pedagógusok személyesen is részt vettek. Az észrevételeket tekintetbe vettük, s joggal állíthatjuk, hogy az elhatározott reformok a többség egyetértésével találkoznak, még hogy ha természetesen továbbra is vannak ellenvélemények és megoldásra váró kérdések. A nagy többséggel való egyetértésre támaszkodva kezdtük meg a végrehajtás munkáját. A közeljövőben az egyik legfontosabb feladatunk az oktatás tartalmi korszerűsítésének folytatása. Most már mindenütt bevezettük az új tanterveket és tankönyveket, és sok tantárgyban megfelelő pedagógiai tapasztalatokkal rendelkezünk a szükséges korrekciók bevezetésére. Kerülni akarunk minden kapkodást, erősíteni a stabilitást, szervezetten és jól előkészítve bevezetni az elkerülhetetlen változást. A korszerűsítést szolgáló szakmai programokat vitára bocsátjuk és kérjük — mindenekelőtt a pedagógusok véleményét. A tartalmi korszerűsítést szolgálják azok a kezdeményezések is, amelyek a számítástechnikai oktatás kiszélesítését célozzák, vagy hatékonyabbá akarják tenni az idegen nyelvek oktatását. Ezzel párhuzamosan szeretnénk az anyanyelvi kultúra jelentőségére felhívni a figyelmet, a helyesírás és a helyes beszéd követelményeire. A kifejezés a gondolat tükre, s a nyelv elsajátítása és kulturált használata a nevelésnek is egyik fontos eszköze. Ebben az esztendőben vezetjük be a szakoktatásban a technikusképzést, s ezzel teljesítjük az ipar és a mezőgazdaság egyik régi kívánságát. A fejlesztési programnak megfelelően kezdjük meg a (Folytatás a 9. oldalon) teaMMIIIIMWWIili»*' .......... Tui.»**. Társadalombiztasítási intézkedések 1985. szeptember 1-től korszerűsödik a gyermekápolási táppénz intézménye, azaz vasárnaptól újabb, a népesedéspolitikai határozat szellemében született kedvezményekkel gyarapodnak a családok. Emelkedik az anyasági segély öszszege, meghosszabbodik a szülési szabadság, ezzel a terhességi-gyermekágyi segély időtartama. Ezekről a kedvezményekről tájékoztatjuk részletesen olvasóinkat mai és holnapi lapszámunk 7. oldalán; a felemelt anyasági segélyről és szülési szabadságról, valamint a jogosultság és igénybevétel szabályairól. (Bányásznapi képriportunk a 4. oldalon)