Népszava, 1985. szeptember (113. évfolyam, 205–229. sz.)

1985-09-02 / 205. szám

ill Tanévnyitó Az „iskola” szó eredetileg az „örömök kertjét” jelentet­te. Okkal: az ősvilágból éppen társadalmisága, szellemi képességei segítségével kiemelkedett ember számára az intellektuális élmény mindig a legfontosabb élmények közé tartozott. Alapvetően ezért indul el a gyerekek többsége ma is szívesen az iskolába. Kíváncsiak az osz­tálytársaikra, várják a találkozást, sőt olykor még az a „szörnyűség” is megesik, hogy vonzó emlékként idézik föl magukban egy-egy jól sikerült biológia- vagy iro­dalomóra képét. Amennyire jólesik a fiataloknak a nyá­ri szabadság kötetlensége, legalább annyira fontos szá­mukra az is, hogy iskolai napjaik tartalmasan teljenek el. Bizonyítja ezt a szakkörök népszerűsége is. A diákok azért járnak be délután is az iskolába, azért nem fociz­nak vagy egyszerűen csak csellengenek a téren, mert a szakkörök viszonylagos kötetlenségében megszerezhető intellektuális élmény többet jelent nekik. Az iskolában természetesen azt is meg kell tanulni, hogy akadnak nemszeretem munkák, a gyerekeket föl kel készíteni az életnek erre a fényére is. Ráadásul a tananyag egy része csakugyan száraz, nem lehet azt semmiképpen „feldobni”. De a tananyag nagyobbik ré­sze, mint az összemberi tudás kicsinyített mása, hallat­lanul izgalmas. Ezért, ha a szabadságot és a feltétlenül el­végzendő feladatot kellő arányban vegyítik, az iskola a tanulók életének vonzó terepe lehet. Nemcsak lehet, több helyen az is. De nem mindenütt. Nem vonzó minden pedagógus órája, mert olykor maga a tanár is unja a tanítást: unja, mert akad a pedagógus­­társadalomban nem nevelőnek való ember is, az elhiva­tottak közül pedig néhányan szétmorzsolódnak a túl­terheltség és az alacsony fizetés malomkövei között. Sok­kal egyszerűbb felmutatni egy jól adminisztrált látszatot, mint valódi pedagógiai eredményt elérni. Ezért (is) oly­kor elveszítik a diákok tanulási kedvük egy részét az évek során. Nem ünneprontás, ha a tanévnyitó alkalmából felhív­juk a figyelmet a belső indíttatás fontosságára. Arra, hogy az iskola akkor válhat az igazi intellektuális öröm otthonává, ha megerősíti, kibontakoztatja a fiatalok is­meretszerző igényét. Csakhogy némelyik iskola az olykor túlzottan katonás vagy katonáskodó belső szervezetével nem eléggé erős szellemi vonzerejével, zsúfoltságából kö­vetkező túlfárasztó hatásával nem erősíti meg minden diákban ezt az igényt. Éppen ezért minden tiszteletünk azoké a tanároké, akik­ a rábízott fiatalokat nemcsak tisztességes emberré, hanem alkotó s ezért egyben tanuló emberré is nevelik. Hiszen a tanulás nem az iskolásgyerek jellemzője csu­pán, hanem a korszerű emberé. Természetesen a tanulás formái állandóan változnak az évek során, a felnőttkorban egyértelműen az önkép­zés kerül előtérbe, de a nyitottságot, a könyvek szerete­­tét, a tények tiszteletét, a kritikus gondolkozást, a min­dig újra vágyást, a világot felfedező akaratot, a tanulási öröm érzékelésének képességét fiatalkorban kell meg­szerezni. Pontosabban: bár fontos, el nem hanyagolhatóan fon­tos az otthon, a családi háttér szerepe, de a tanulási igény megerősítésének elsődleges terepe mégis az iskola. Az iskola, a társadalom legfontosabb kultúra-átadó in­tézménye. Szunyogh Szabolcs A szovj­et millió kész a konkrét, tárgyszerű megbeszélésekre Mihail K­arbacsov nyilatkozata a Time­anayatsianak a genfi- szovjet—amerikai csúcstalálkozóról és a kétoldalú kapcsolatokról Fazekas László és Kovács B. Sándor, az MTI tudósítói je­lentik. A szovjet—amerikai kap­csolatokról, ezen belül a no­vemberre Genfbe tervezett csúcstalálkozóról, valamint a nukleáris és űrfegyverkezés megállításával kapcsolatos szovjet álláspontról nyilat­kozott a Time amerikai hír­magazinnak Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitká­ra. A Moszkvában vasárnap este nyilvánosságra hozott válaszaiban Gorbacsov bo­nyolultnak, feszültnek, sőt robbanásveszélyesnek nevez­te a nemzetközi helyzetet, s mint mondotta ez az állapot még tovább romlik.­­ A genfi szovjet—amerikai tár­gyalások megkezdése és a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozóról létrejött megálla­podás ellenére a fegyverke­zési hajsza folytatódik, a há­borús veszély nem csökken. Rendkívül felelősségteljes időszak ez, hiszen az idő múlik, s a vonat lassan el­megy, ha nem cselekszünk il ssoi/V'í /«vasiatok A Szovjetunió — folytatta az SZKP KB főtitkára —, nem pusztán szorgalmazza a kapcsolatok javítását, hanem egészen konkrét javaslato­­kt és gyakorlati lépéseket is tesz ennek érdekében. Ezt elég gyorsan. Minden ember élni akar, senki sem kíván meghalni. Ezért össze kell szedni a politikai bátorságot, s meg kell állítani az egyre előbbre tartó fenyegető folya­matot. Véget kell vetni a fegyverkezési hajszának, meg kell kezdeni a leszerelést és a kapcsolatok javítását — jelentette ki a szovjet poli­tikus. szolgálja többek között a nukleáris robbantásokra meghirdetett szovjet morató­rium, s az a javaslat, hogy az Egyesült Államok csatla­kozzon e moratóriumhoz és újítsák fel a nukleáris kísér­letek teljes tilalmáról foly­tatott tárgyalásokat. E cél érdekében született a világűr békés hasznosításában való együttműködésről és az űr­fegyverkezési hajsza megál­lításáról szóló indítvány is. A felelős amerikai veze­tőknél azonban nyílt ellen­állásra találtak a szovjet ja­vaslatok, amelyeket megpró­bálnak csupán propaganda­fogásnak feltüntetni. Miért nem alkalmazza ehelyett az Egyesült Államok a viszonos­ság elvét? A Szovjetunió be­szüntette a nukleáris rob­bantásokat? Megtorlásként tegyék ugyanezt az ameri­kaiak is. Ráadásul még na­(Folytatás a 3. oldalon) Befejeződött a munkásfiatalok országos találkozója Vasárnap befejeződött Győ­rött a munkásfiatalok orszá­gos találkozója. A négynapos rendezvényen az ország 19 megyéjéből és a fővárosból kétezer ifjú vett részt. A ta­lálkozó valamennyi napján változatos, érdekes, esemé­nyek zajlottak le. A munkásfiatalok nagy tö­meges ágazati találkozókon vitatták meg munkaterületük gondjait. Minisztériumok, fő­hatóságok vezetőitől tájékoz­tatókat kaptak a hetedik öt­éves terv céljairól, az egyes ágazatokban várható fejlesz­tésekről. A fiatalok helyzeté­vel kapcsolatos párt- és ál­lami határozatok megvalósí­tásával kapcsolatos teendő­ket szintén megtárgyalták a vitákon, a szakmai progra­mokon. A találkozó során bé­kegyűlést tartottak Győrött a Széchenyi téren, több ezer résztvevő jelenlétében. A vasárnap program a bá­nyászokról való megemléke­zéssel kezdődött a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola előtt. Ezen fzMMMmapi Szórádi Sándor, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára méltatta a bányászok, köztük a fiatalok munkáját. A tata­bányai bányász zenekar erre az alkalomra Győrbe jött és eljátszotta a Bányász Him­nuszt, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem kórusa pe­dig régi bányászdalokat éne­kelt. A találkozó résztvevői innen az MHSZ Győr köze­lében levő, Péri repülőtérre vonultak, s több órás vidám programon vettek részt. l­y módon a fiatalokkal, a fiatalokért Sólyom Ferenc a SZOT titkára a Győrben, a munkásfiatalok második or­szágos találkozóján tartott fórumon Első nap a seregben ... Azt sem tudják, hogy a gyermekgondo­zási segélyből élő katonafeleséget rend­szeres tanácsi segély is megilleti. (Írásaink a 9. oldalon) Demokratikusabb és nyitottabb iskolát akarunk trepvcai Béla művelődési miniszter tanévnyitó beszéde Kazincbarcikán Szombat és vasárnap alsó- és középfokú oktatási intézmé­nyeinkben országszerte ünne­pélyes keretek között kezdő­dött meg a tanév. Általános iskolákban egymillió-három­­száz­ezer gyerek tanul ebben az évben, középiskolában két­százharmincötezren járnak. Vasárnap Kazincbarcikán a Dózsa György úti új általános iskola aulájában tartották az 1985—86-os oktatási év orszá­gos tanévnyitó ünnepségét. Az ünnepségen részt vett Kö­­peczi Béla művelődési mi­niszter, ott voltak a megye és a város párt, állami és társa­dalmi szerveinek képviselői. A tanévnyitón Köpeczi Bé­la mondott ünnepi beszédet. Öröm és megtiszteltetés szá­momra, hogy az új tanévet Kazincbarcikán, a szocialista építőmunka jelképes helyén, országunk egyik fiatal váro­sában nyithatom meg, amely alig több mint három évtize­des fejlődése során nemcsak az iparban ért el kitűnő ered­ményeket, hanem a művelő­désben is. Kazincbarcika ki­tűnik azzal, hogy kezdettől fogva megbecsülte a nevelő­oktató munkát, és a kultúra munkásainak olyan élet- és munkakörülményeket, nyu­godt alkotói légkört teremtett, amely lehetővé tette, hogy szakképesített pedagógusok dolgozzanak az iskolákban, s biztosítsák a nevelés és okta­tás egyre fejlődő színvonalát. Innen indult el és vált orszá­gos méretűvé a szaktantermi oktatás. Ebben az évben a tanév kezdetét még ünnepélyesebbé teszi az a történelmi tény, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. augusztus 18- án, tehát éppen 40 éve hozott határozatot arról, hogy a nép­iskola, valamint a gimnázium és a polgári iskola első négy osztályai helyett általános is­kolai elnevezéssel új iskolát kell szervezni. Ma csaknem minden gyermek az előírt időben végzi el a nyolc osz­tályt, s az általános iskola mindenki műveltségének megalapozója. Hogy ezt a fel­adatát el tudja látni a maga teljességében, az eddiginél hatékonyabban és eredmé­nyesebben kell működnie. Úgy véljük, hogy ez az óhaj közvéleményünk helyeslésé­vel találkozik, amely sokszor joggal bírálja az oktatás ala­csony hatékonyságát és a ne­velés érzelmi-erkölcsi sze­génységét. Egy másik fontos esemény, amelyre emlékeznünk kell, az oktatásról szóló törvény, ame­lyet az Országgyűlés ez évben fogadott el. Ez a törvény át­fogja az oktatás egészét az óvodától az egyetemig, és egységes szellemben rendezi az oktatási rendszer műkö­dési, irányítási szabályait, ha­tározza meg az oktatásban részt vevők, pedagógusok, ta­nulók, szülők jogait és köte­lességeit. A törvény épít az 1984 tavaszán elfogadott fej­lesztési programra, amelyet megerősített a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XIII. kongresszusa. Olyan törvénnyel és prog­rammal rendelkezünk, ame­lyek kialakításában a társa­dalom széles körei, és minde­nekelőtt a pedagógusok sze­mélyesen is részt vettek. Az észrevételeket tekintetbe vet­tük, s joggal állíthatjuk, hogy az elhatározott reformok a többség egyetértésével talál­koznak, még hogy ha termé­szetesen továbbra is vannak ellenvélemények és megol­dásra váró kérdések. A nagy többséggel való egyetértésre támaszkodva kezdtük meg a végrehajtás munkáját. A közeljövőben az egyik legfontosabb feladatunk az oktatás tartalmi korszerű­sítésének folytatása. Most már mindenütt bevezettük az új tanterveket és tanköny­veket, és sok tantárgyban megfelelő pedagógiai tapasz­talatokkal rendelkezünk a szükséges korrekciók beveze­tésére. Kerülni akarunk min­den kapkodást, erősíteni a stabilitást, szervezetten és jól előkészítve bevezetni az elke­rülhetetlen változást. A kor­szerűsítést szolgáló szakmai programokat vitára bocsát­juk és kérjük — mindenek­előtt a pedagógusok vélemé­nyét. A tartalmi korszerűsítést szolgálják azok a kezdemé­nyezések is, amelyek a szá­mítástechnikai oktatás kiszé­lesítését célozzák, vagy haté­konyabbá akarják tenni az idegen nyelvek oktatását. Ez­zel párhuzamosan szeretnénk az anyanyelvi kultúra jelen­tőségére felhívni a figyelmet, a helyesírás és a helyes be­széd követelményeire. A ki­fejezés a gondolat tükre, s a nyelv elsajátítása és kulturált használata a nevelésnek is egyik fontos eszköze. Ebben az esztendőben vezetjük be a szakoktatásban a technikus­­képzést, s ezzel teljesítjük az ipar és a mezőgazdaság egyik régi kívánságát. A fejlesztési programnak megfelelően kezdjük meg a (Folytatás a 9. oldalon) teaMMIIIIMWWIili»*' .......... Tui.»**. Társadalom­biztasítási in­tézk­ed­és­ek 1985. szeptember 1-től korszerűsödik a gyermekápolási táppénz intézménye, azaz vasárnaptól újabb, a népesedés­­politikai határozat szellemében született kedvezményekkel gyarapodnak a csalá­dok. Emelkedik az anyasági segély ösz­­szege, meghosszabbodik a szülési sza­badság, ezzel a terhességi-gyermekágyi segély időtartama. Ezekről a kedvezmé­nyekről tájékoztatjuk részletesen olva­sóinkat mai és holnapi lapszámunk 7. oldalán; a felemelt anyasági segélyről és szülési szabadságról, valamint a jo­gosultság és igénybevétel szabályairól. (Bányásznapi képriportunk a 4. oldalon)

Next