Népszava, 1985. november (113. évfolyam, 257–281. sz.)

1985-11-01 / 257. szám

4 Szakszervezeti központi vezetőségi ülések A ruhaipar helyzete és feladatai A textilruházati ipar VII. ötéves tervi feladatairól ta­nácskozott csütörtökön a ru­hásszakszervezet kibővített központi vezetősége. Az Ipa­ri Minisztérium előterjeszté­séhez Cseh József miniszter­­helyettes, a szakszervezet ál­lásfoglalás-tervezetéhez Ve­res Gábor titkár fűzött szó­beli kiegészítést. A tanácsko­zás munkájában részt vett Sólyom Ferenc, a SZOT tit­kára is. Cseh József miniszterhe­lyettes számadatokkal érzé­keltette a ruházati ipar idei helyzetét. Az iparág terme­lése folyóáron a tervezettnek csak 98,7 százaléka pillanat­nyilag. A rubelelszámolású export nagy arányú — 133 százalékos — volt, de még így is gondot okoz a megál­lapodások teljesítése. A VI. ötéves tervidőszak befejezté­vel sem lesznek jobbak a tervteljesítési arányok, de az iparág termelési feltételei is romlottak az öt év alatt. Ott, ahol minden gép mellé egy ember kell, a tervezett hat helyett 16—17 százalékkal csökkent a létszám. A gon­dokat súlyosbítja, hogy az iparban a konfekciósok kap­ják a legalacsonyabb bért, az átlagnak is csupán a 83 százalékát. A miniszterhelyettes szólt arról, hogy a VII. ötéves terv készítése még nem lezárt és alkalmazása időszakában sem lesz változtathatatlan. Annyi azonban már most is nyilvánvaló, hogy a ruha­iparban is feszültség várha­tó a termelési célok és a rendelkezésre álló eszközök aránytalansága miatt, vala­mint az élőmunka igényhez és nem a technológiai köve­telményekhez igazodó szabá­lyozórendszer is sújtja az ágazatot. Ezt a megállapítást tá­masztotta alá szóbeli kiegé­szítőjében Veres Gábor tit­kár is. Javasolta, hogy a központi vezetőség kérje fel az ipari minisztert, kezdemé­nyezze a ruházati ipar fel­adatai és a teljesítésük fel­tételei közötti összhang le­hetőségének megteremtését. Hangsúlyozta: a központi se­gítség igénylése mellett a szakszervezet egyetért azzal, hogy mindenkinek a maga helyén kell a legjobb megol­dásokat megtalálnia. A szak­szervezet a maga sajátos esz­közeivel elő kívánja segíteni a VII. ötéves terv teljesíté­sét. A mozgalom mellé áll minden olyan kezdeménye­zésnek, amely a versenyké­pesség fokozását szolgálja. A vitában hozzászólók azo­kat a javaslataikat mondták el, amelyek megvalósításával véleményük szerint úrrá tud­nának lenni legnagyobb gondjaikon. A központi veze­tőség állásfoglalása is leszö­gezte: a testület szükséges­nek tartja a ruhaipar forrás­teremtő képességének lénye­ges javítását, a közgazdasági szabályozórendszer rugal­masságának fokozását. Szor­galmazza, hogy a szakágazat kapjon központi támogatást a versenyképességet javító beruházásokhoz, de azt is meghatározó fontosságúnak tartja, hogy a vállalati ter­vekben a hatékonyság, a gaz­daságosság javítását, az anyag- és energiatakarékos­ságot állítsák középpontba. A vállalati szakszervezeti tes­tületektől elvárja, hogy a tervkészítésben vegyenek részt, a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben pedig önálló ja­vaslatokkal is segítsék a terv kidolgozását. A központi vezetőség ma folytatja ülését, a Ruházat­ipari Dolgozók Szakszerveze­te XXVII. kongresszusára készített írásos beszámolót és határozattervezetet vitatja meg. E. I. Az EDSZ kongresszusi dokumentumai Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége dr. Kedvessy György alelnök elnökletével a küszöbön álló IX. kong­resszusának dokumentumai­ról tanácskozott csütörtökön. Az ülésen részt vett Nagy Sándor, a SZOT­ titkára, dr. Horváth Ottó egészségügyi miniszterhelyettes és dr. Pesta László, az országgyű­lés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke is. Az írásos anyag szóbeli ki­egészítésében dr. Füzi Ist­ván főtitkár beszámolt a kongresszus előkészületeiről, az elnökség és a munkabi­zottságok tevékenységéről, a tagság részvételéről. A főtit­kár értékelte a szakszerveze­ti bizalmiak, szakszervezeti bizottságok választásának ta­pasztalatait, amelyek túlnyo­mórészt kedvezőek. A tag­ság minden szinten szóvátet­­te problémáit. Beszéltek az ügyelet, a pótlékrendszer, a helyettesítés gondjairól, a munkaerőhiányról, a túlter­helés következményeiről. Demokratikus jogaikkal él­ve, a tisztségviselők mintegy harmadának helyébe válasz­tottak nagyobb felkészültsé­gű utódokat. Hasonló érdek­lődés, aktivitás jellemzi a napjainkban lezajló közép­szervi küldöttértekezleteket is. A főtitkár utalt a beszámo­lási időszak fontos mozzana­taira, szólt az egészségügy­nek a hatodik ötéves tervben elért eredményeiről, a szak­­szervezeti jogkörök szélese­déséről, a munkahelyi de­mokratikus fórumok mind tartalmasabbá való működé­séről, a vezetők véleménye­zésének gyakorlásáról, vala­mint az egyetértési jogról, amelynek lehetőségét nem mindenütt sikerült kimeríte­ni. Kiemelte, hogy az intéz­ményvezetők néhány negatív példa ellenére, mint értékes segítőtársra támaszkodnak a szakszervezeti szervekre. A továbbiakban felhívta a figyelmet: a gazdasági érde­keltségnek­ létjogosultsága van az egészségügyben is. Térhódítása indokolt lenne a gyógyszer- és műszergazdál­kodástól kezdve az ágyki­használáson keresztül az élő­munkáig. Szóvátette a még mindig nem korszerű ágy­­struktúrából, a merev lét­számnormákból eredő gon­dokat. Kifogásolta a helyen­ként ma is jelentős bérma­radványokat, amelyek fel­­használását az orvosok, egészségügyi dolgozók bér­­színvonalának elmaradása az országos átlagtól szintén sür­geti. Foglalkozott a tagság mun­ka-egészségvédelmével, élet-, és munkakörülményeivel, a szakszervezet rétegpolitikai munkájával, az EDSZ veze­­tőtestületeinek részvételével a hatodik ötéves terv egész­ségügyi feladatainak kiala­kításában. A központi vezetőség elfo­gadta a kongresszusi doku­mentumtervezeteket, ame­lyek helyesen összegezik az utóbbi öt esztendő munká­ját, az egészségügy gondjait, dolgozóinak helyzetét, és megfelelő útmutatást adnak a következő öt év munkájá­hoz is. L. M. köszönet a mecseki bányászoknak Három megye szénellátásáról tárgyalt a népi ellenőrzés A lakosság szénellátásának helyzetéről szóló jelentést vitatta meg csütörtöki ülé­sén a Baranya Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Egye­bek között megállapították, hogy a megyében a hazai sze­nek hiánya és az import­szenek késedelme miatt aka­dozik az ellátás, néhány Tüzép-telepen még éjsza­kánként is sorban állnak a tüzelőért, amely iránt egyéb­ként a kereslet csaknem harmadával nagyobb a négy évvel ezelőttinél. A Bara­nyán kívül Somogy és Tolna megye ellátásáról is gondos­kodó Dél-dunántúli Tüzép Vállalat kereskedelmi igaz­gatóhelyettese az ülésen hangsúlyozta, hogy az igé­nyeket kielégítő menyiségű szén szállítására a vállalat megkötötte a szerződéseket, s a jelenleg hiányzó százhet­venezer tonnát a hazai és a külföldi partnerek folyama­tosan küldik az év hátralevő hónapjaiban, tehát nem kell tartani a téltől. A megye népi ellenőrei a vizsgálatot záró jelentésben köszönetüket fejezték ki a Mecseki Szénbányák dolgo­zóinak, akik a nehezebbé vált feltételek között is áldo­zatos erőfeszítéssel teljesítet­ték a feladataikat, sőt a vál­laltnál több szenet szállíta­nak a Tüzépnek. Személygépkocsi-abroncsköpenyek árváltozása A Taurus Gumiipari Válla­lat, valamint a forgalmazó kereskedelmi vállalatok köz­­lik, hogy a személygépkocsi­­abroncs-köpenyek fogyasztói ára november 1-től átlago­san 8,3 százalékkal emelke­dik. Az árváltozást a szocia­lista országokból beszerzett köpenyek döntő többségének jelentős minőségjavulása és ezzel a futásteljesítmény nö­vekedése, valamint a költ­ségek nagymérvű növekedé­se indokolja, illetve tette szükségessé. Az árak diffe­renciáltan, a használati ér­ték arányában változnak, így a diagonál köpenyek ára át­lagosan 5, a textilradiáloké 6,6, a korszerű acélradiál köpenyeké 10,8 százalékkal emelkedik. Egyes köpenytí­pusoknál árcsökkenésre ke­rül sor, így a Viktoria acél­radiál ára átlag 9, a diago­­nálé 12, textilradiál ab­roncsköpeny pedig átlag 23 százalékkal csökken. (MTI) MILYEN PÁLYÁT VÁLASSZAK AZ ORSZÁGOS PEDAGÓGIAI INTÉZET TÁJÉKOZTATÓJA il megváltozott munkaképességű tanulók milyen munkát végezhetnek ? Előző évi pályaválasztási mellékletünkben hírt adtunk arról, hogy az OPI pálya­­választási osztálya gondo­zásában Rehabilitációs ta­nácsadás címmel sorozat indul. A sorozat megjelent köte­tei, 1. kötet: A kisegítő isko­lát végzett tanulók pá­lyairányítása. 2. kötet: A kisegítő iskolát végzett tanulók számá­ra ajánlható munkakö­rök. 3. kötet: A hallássérült fiatalok pályairányítá­sa. 4. kötet: A foglalkoztató iskolát végzett fiatalok pályairányítása. Előkészületben. 5. kötet: A mozgássérült fiatalok pályaválasztá­sa. 6. kötet: A látássérült fia­talok pályairányítása. A felsorolt kötetek közül a 2—4-es munkaköri jegy­zékeket is tartalmaz. Belőle a szülők, a fiatalok és a se­gítő szakemberek megtud­hatják, hogy országosan, összesen a megváltozott munkaképességgel rendel­kező emberek milyen szak­mát választottak, ill. milyen munkakört látnak el. „A kisegítő iskolát végzett tanulók számára ajánlható munkakörök” c. kötetünk közel 300 munkakört dolgoz fel. E munkakörökben a fel­mérés időszakában a kisegí­tő továbbképzőt végző fiata­lok dolgoztak. Jelenleg az országban 29 helyen, tíz megyében és a fővárosban működtek kisegítő tovább­képző tagozatok. Kilenc me­gyében egyelőre ilyen jel­legű továbbtanulási lehető­ség híján a fiatalok a kise­gítő iskola elvégzése után közvetlenül munkába állnak. M­­unkaerő-kereslet Bizonyított tény, hogy a kisegítő iskolás tanulók ál­tal ellátható munkakörökben munkaerő-kereslet van. Se­géd- és betanított munka­körben ezek a tanulók tel­jes értékű munkát végeznek, jól beilleszkednek a munka­helyi közösségekbe, életveze­tésükhöz általában nem szükséges speciális segít­ség. A választott munkakörre alkalmassági vizsgálatot kell kérni. Ezeket a vizsgálato­kat Budapesten a Pályairá­nyító és Gondozó Csoport (XXI. ker. tv u. 6—12.), va­lamint a Kertész utcai Szak­munkástanulók Országos Egészségvédelmi Intézete végzi. Vidéken a tanulókat vizsgáló üzemorvosnak a pe­dagógiai véleményen kívül esetenként szüksége lehet a pályaválasztási szakember véleményére is. Milyen foglalkozásra alkal­masak a hallássérültek? Erre a kérdésre igyekszik választ adni sorozatunk 3. számú kötete. A Hallássérül­tek Országos Szövetsége tag­nyilvántartásában szereplő, tehát súlyosabban hallás­­sérült emberek foglalkozá­sainak számbavételéből megtudhatjuk, hogy ők 200- nál is több munkakört lát­nak el, és az OSZJ 128 szak­májából ez ideig 87-féle szak­ma felé orientálódtak. A munkaköri jegyzék köz­readásával ebben az eset­ben is az volt a szándékunk, hogy (bizonyítottan sikere­sen betöltött munkaköröket továbbra is megtartsák) leg­alább ennyiféle helyre sze­retnénk biztosítani, irányí­tani és képezni ezután is a továbbtanuló fiatalokat. Ez a kötetünk a munkakö­ri jegyzéken túl hasznos pá­lyaválasztási tudnivalókat tartalmaz. A szerzők — or­vos, pszichológus, gyógype­dagógus szakemberek — se­gítségével a fiatalok olvas­hatnak önmagukról, a to­vábbtanulásra jelentkezés módjáról, megismerkedhet­nek a középfokú oktatási in­tézményekkel, munka mel­letti továbbtanulási lehető­ségeikkel. Az enyhén nagyot­halló fiatalok elhelyezkedé­séről nincsenek informá­cióink. Elhelyezkedési, to­vábbtanulási lehetőségeik a jelen kötetben foglaltaknál szélesebbek. Problémáikkal ők is, mint a siketek, bátran fordulhatnak a Hallósérül­­tek Országos Szövetségéhez (Budapest VI. ker Benczúr u. 21.). A „Foglalkoztató iskolát” végzett fiatalok számára ajánlható munkakörök Az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szervezete segítségével első ízben történt meg azoknak a munkaköröknek számba­vétele, amelyekben a foglal­koztató iskolát végzett fia­talok alkalmasak. A munkakörök száma ezek­ben a jegyzékekben is meg­közelíti a 150-et. A munka­körök többsége besorolható volt a Foglalkozások Egysé­ges Országos Rendszerébe (a FEOR-ba). A FEOR szám­mal el nem látható munka­körök leírását kötetünk tar­talmazza. Az előzőekben ismertetett kisegítő iskolai kötetnél ez a kötet komplexebb. Tartal­maz néhány, szülőknek szóló és az elhelyezést, munkába állást segítő tájékoztató fe­jezetet is. Ismertetést adunk a foglalkoztató iskola tanu­lójáról, a felnőtt középsúlyos értelmi fogyatékosokról. Is­mertetjük a tanköteles ko­­­­­on túli elhelyezkedési lehe­tőségeket, a szociális és ta­nácsi foglalkoztató intézetek­be, valamint a védőmunka­helyekre való irányítás mód­ját. A kötet függeléke egy sor hasznos címjegyzéket tartalmaz. A köteteket ingyenesen bo­csátották az érdekelt intéz­mények, iskolák rendelke­zésére, ahol gondoskodnak arról, hogy a tanulók, szü­leik, gondviselőik legkésőbb a 7. osztály végén tanulmá­nyozhassák és hasznosítsák. Az általános iskolába já­ró, pályaválasztási gondok­kal küzdő fiatalok pedig a megyei pedagógiai intézetek pályaválasztási szakemberei­től kérhetnek tájékoztató füzeteinkből. Az­ új oktatási törvény 1986 szeptemberétől „a fo­gyatékos tanulók alapfokú nevelését, oktatását ellátó intézmények teljes körét — a fogyatékossághoz igazodó sajátosságokat megtartva — általános iskolaként ismeri el”. (Idézzük az oktatási tör­vény részletes indoklás II. fejezetéből.) Nagy változást idéz elő ez a helyzet a fogyatékosok pá­lyaválasztásában. Hallatla­nul megnő a felelőssége a pá­lyaalkalmasságot elbíráló pedagógiai-pszichológiai és orvosi szakértőknek! A jó képességű, alkalmas tanulók integráltan, az egészsége­sekkel együtt részesülnek középfokú képzésben. A törvény ugyanakkor új iskolatípus — a speciális szakiskola — létrehozásával lehetőséget teremt a közép­fokú iskolában fogyatékos­ságuk miatt együtthaladásra képtelen fiatalok számára is. Itt majd szakképesítést nyerhetnek képességeiknek megfelelő szakmában, illető­leg betanított munkakörök­ben való elhelyezkedéshez. Új továbbtanulási, szakma­tanulási lehetőséget jelent a magánkisipar Témánk szempontjából kedvező a magánkisiparosok számának növekedése. Az utóbbi időben mind gyak­rabban fordul elő, hogy be­teg, megváltozott munkaké­pességű egyének magánkis­iparosoknál helyezkednek el, különösen az ún. hiányszak­mákban. Konkrét próbálkozásokról számoltak be Szabolcs-Szat­­már megyéből, ahol a kise­gítő iskolát végzettek szá­mára jelentettek a helyi kis­iparosok képzési lehetőséget. Jól jár a mester, mert tanu­lót kap, jól jár a megválto­zott munkaképességű fiatal, mert egyéni bánásmódban részesül, szinte családtag­ként sajátíthatja el a szak­mát, s végül jól jár a szak­ma, mert megoldódik az utánpótlás. Segítő családtag Nem gond nélküli ma még a megváltozott munka­­képességű tanulók magán­kisiparosoknál való foglal­koztatása. A KIOSZ orszá­gos vezetősége tárgyal az il­letékes állami szervekkel a szükséges feltételek megte­remtéséről. Egyedi esetek is­meretében javasolhatjuk, hogy a szülők, pedagógusok vegyék számba a helyi kis­ipari lehetőségeket is. A KIOSZ a szakember­utánpótlásra társadalmi­­tanulmányi ösztöndíjat ad­hat. Ez évben ez a támoga­tás 19 szakmát érintett. A tanulók havi 400,—Ft ösz­töndíjat, a mesterek havi 300,—Ft tanulónevelési pót­lékot kaptak. Ugyancsak egyfajta meg­oldást jelenthet az egészség­­károsodottak segítő család­tagként való foglalkoztatása. A mindennapi iskolába já­rást betegség miatt vállalni nem tudók magántanulóként végezhetik tanulmányai­kat. A felvétel, a vizsgáztatás stb. feltételeiről a kisiparo­sok helyi szervei adnak fel­világosítást. Bízunk abban, hogy köte­teink hasznos segítői lesznek a betegségük miatt megvál­tozott munkaképességű fia­talok pályaválasztásának és munkába helyezésének. Horváth Katalin NINCS MINDEN A KIRAKATBAN,­ de a szaküzletekben gazdag a választék elegáns fazonú, gyapjútípusú férfiöltönyökből. Több színben és normál és telt méretekben kapható 2600-tól 3700 forintos árig ROYAL -VI. , Lenin körút 64., RÓMEÓ -VII. , Rákóczi út 16., NEMZETI -Vili., Rákóczi út 7., a .-„/rnj - •- KELETI -VIII. , Rákóczi út 73., ERKEL -VIII., Rákóczi út 57. JÁR­Ó *AT\ PÉNTEK, 1985. NOVEMBER 1. NÉPSZAVA

Next