Népszava, 1985. november (113. évfolyam, 257–281. sz.)
1985-11-01 / 257. szám
4 Szakszervezeti központi vezetőségi ülések A ruhaipar helyzete és feladatai A textilruházati ipar VII. ötéves tervi feladatairól tanácskozott csütörtökön a ruhásszakszervezet kibővített központi vezetősége. Az Ipari Minisztérium előterjesztéséhez Cseh József miniszterhelyettes, a szakszervezet állásfoglalás-tervezetéhez Veres Gábor titkár fűzött szóbeli kiegészítést. A tanácskozás munkájában részt vett Sólyom Ferenc, a SZOT titkára is. Cseh József miniszterhelyettes számadatokkal érzékeltette a ruházati ipar idei helyzetét. Az iparág termelése folyóáron a tervezettnek csak 98,7 százaléka pillanatnyilag. A rubelelszámolású export nagy arányú — 133 százalékos — volt, de még így is gondot okoz a megállapodások teljesítése. A VI. ötéves tervidőszak befejeztével sem lesznek jobbak a tervteljesítési arányok, de az iparág termelési feltételei is romlottak az öt év alatt. Ott, ahol minden gép mellé egy ember kell, a tervezett hat helyett 16—17 százalékkal csökkent a létszám. A gondokat súlyosbítja, hogy az iparban a konfekciósok kapják a legalacsonyabb bért, az átlagnak is csupán a 83 százalékát. A miniszterhelyettes szólt arról, hogy a VII. ötéves terv készítése még nem lezárt és alkalmazása időszakában sem lesz változtathatatlan. Annyi azonban már most is nyilvánvaló, hogy a ruhaiparban is feszültség várható a termelési célok és a rendelkezésre álló eszközök aránytalansága miatt, valamint az élőmunka igényhez és nem a technológiai követelményekhez igazodó szabályozórendszer is sújtja az ágazatot. Ezt a megállapítást támasztotta alá szóbeli kiegészítőjében Veres Gábor titkár is. Javasolta, hogy a központi vezetőség kérje fel az ipari minisztert, kezdeményezze a ruházati ipar feladatai és a teljesítésük feltételei közötti összhang lehetőségének megteremtését. Hangsúlyozta: a központi segítség igénylése mellett a szakszervezet egyetért azzal, hogy mindenkinek a maga helyén kell a legjobb megoldásokat megtalálnia. A szakszervezet a maga sajátos eszközeivel elő kívánja segíteni a VII. ötéves terv teljesítését. A mozgalom mellé áll minden olyan kezdeményezésnek, amely a versenyképesség fokozását szolgálja. A vitában hozzászólók azokat a javaslataikat mondták el, amelyek megvalósításával véleményük szerint úrrá tudnának lenni legnagyobb gondjaikon. A központi vezetőség állásfoglalása is leszögezte: a testület szükségesnek tartja a ruhaipar forrásteremtő képességének lényeges javítását, a közgazdasági szabályozórendszer rugalmasságának fokozását. Szorgalmazza, hogy a szakágazat kapjon központi támogatást a versenyképességet javító beruházásokhoz, de azt is meghatározó fontosságúnak tartja, hogy a vállalati tervekben a hatékonyság, a gazdaságosság javítását, az anyag- és energiatakarékosságot állítsák középpontba. A vállalati szakszervezeti testületektől elvárja, hogy a tervkészítésben vegyenek részt, a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben pedig önálló javaslatokkal is segítsék a terv kidolgozását. A központi vezetőség ma folytatja ülését, a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete XXVII. kongresszusára készített írásos beszámolót és határozattervezetet vitatja meg. E. I. Az EDSZ kongresszusi dokumentumai Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége dr. Kedvessy György alelnök elnökletével a küszöbön álló IX. kongresszusának dokumentumairól tanácskozott csütörtökön. Az ülésen részt vett Nagy Sándor, a SZOT titkára, dr. Horváth Ottó egészségügyi miniszterhelyettes és dr. Pesta László, az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke is. Az írásos anyag szóbeli kiegészítésében dr. Füzi István főtitkár beszámolt a kongresszus előkészületeiről, az elnökség és a munkabizottságok tevékenységéről, a tagság részvételéről. A főtitkár értékelte a szakszervezeti bizalmiak, szakszervezeti bizottságok választásának tapasztalatait, amelyek túlnyomórészt kedvezőek. A tagság minden szinten szóvátette problémáit. Beszéltek az ügyelet, a pótlékrendszer, a helyettesítés gondjairól, a munkaerőhiányról, a túlterhelés következményeiről. Demokratikus jogaikkal élve, a tisztségviselők mintegy harmadának helyébe választottak nagyobb felkészültségű utódokat. Hasonló érdeklődés, aktivitás jellemzi a napjainkban lezajló középszervi küldöttértekezleteket is. A főtitkár utalt a beszámolási időszak fontos mozzanataira, szólt az egészségügynek a hatodik ötéves tervben elért eredményeiről, a szakszervezeti jogkörök szélesedéséről, a munkahelyi demokratikus fórumok mind tartalmasabbá való működéséről, a vezetők véleményezésének gyakorlásáról, valamint az egyetértési jogról, amelynek lehetőségét nem mindenütt sikerült kimeríteni. Kiemelte, hogy az intézményvezetők néhány negatív példa ellenére, mint értékes segítőtársra támaszkodnak a szakszervezeti szervekre. A továbbiakban felhívta a figyelmet: a gazdasági érdekeltségnek létjogosultsága van az egészségügyben is. Térhódítása indokolt lenne a gyógyszer- és műszergazdálkodástól kezdve az ágykihasználáson keresztül az élőmunkáig. Szóvátette a még mindig nem korszerű ágystruktúrából, a merev létszámnormákból eredő gondokat. Kifogásolta a helyenként ma is jelentős bérmaradványokat, amelyek felhasználását az orvosok, egészségügyi dolgozók bérszínvonalának elmaradása az országos átlagtól szintén sürgeti. Foglalkozott a tagság munka-egészségvédelmével, élet-, és munkakörülményeivel, a szakszervezet rétegpolitikai munkájával, az EDSZ vezetőtestületeinek részvételével a hatodik ötéves terv egészségügyi feladatainak kialakításában. A központi vezetőség elfogadta a kongresszusi dokumentumtervezeteket, amelyek helyesen összegezik az utóbbi öt esztendő munkáját, az egészségügy gondjait, dolgozóinak helyzetét, és megfelelő útmutatást adnak a következő öt év munkájához is. L. M. köszönet a mecseki bányászoknak Három megye szénellátásáról tárgyalt a népi ellenőrzés A lakosság szénellátásának helyzetéről szóló jelentést vitatta meg csütörtöki ülésén a Baranya Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Egyebek között megállapították, hogy a megyében a hazai szenek hiánya és az importszenek késedelme miatt akadozik az ellátás, néhány Tüzép-telepen még éjszakánként is sorban állnak a tüzelőért, amely iránt egyébként a kereslet csaknem harmadával nagyobb a négy évvel ezelőttinél. A Baranyán kívül Somogy és Tolna megye ellátásáról is gondoskodó Dél-dunántúli Tüzép Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese az ülésen hangsúlyozta, hogy az igényeket kielégítő menyiségű szén szállítására a vállalat megkötötte a szerződéseket, s a jelenleg hiányzó százhetvenezer tonnát a hazai és a külföldi partnerek folyamatosan küldik az év hátralevő hónapjaiban, tehát nem kell tartani a téltől. A megye népi ellenőrei a vizsgálatot záró jelentésben köszönetüket fejezték ki a Mecseki Szénbányák dolgozóinak, akik a nehezebbé vált feltételek között is áldozatos erőfeszítéssel teljesítették a feladataikat, sőt a vállaltnál több szenet szállítanak a Tüzépnek. Személygépkocsi-abroncsköpenyek árváltozása A Taurus Gumiipari Vállalat, valamint a forgalmazó kereskedelmi vállalatok közlik, hogy a személygépkocsiabroncs-köpenyek fogyasztói ára november 1-től átlagosan 8,3 százalékkal emelkedik. Az árváltozást a szocialista országokból beszerzett köpenyek döntő többségének jelentős minőségjavulása és ezzel a futásteljesítmény növekedése, valamint a költségek nagymérvű növekedése indokolja, illetve tette szükségessé. Az árak differenciáltan, a használati érték arányában változnak, így a diagonál köpenyek ára átlagosan 5, a textilradiáloké 6,6, a korszerű acélradiál köpenyeké 10,8 százalékkal emelkedik. Egyes köpenytípusoknál árcsökkenésre kerül sor, így a Viktoria acélradiál ára átlag 9, a diagonálé 12, textilradiál abroncsköpeny pedig átlag 23 százalékkal csökken. (MTI) MILYEN PÁLYÁT VÁLASSZAK AZ ORSZÁGOS PEDAGÓGIAI INTÉZET TÁJÉKOZTATÓJA il megváltozott munkaképességű tanulók milyen munkát végezhetnek ? Előző évi pályaválasztási mellékletünkben hírt adtunk arról, hogy az OPI pályaválasztási osztálya gondozásában Rehabilitációs tanácsadás címmel sorozat indul. A sorozat megjelent kötetei, 1. kötet: A kisegítő iskolát végzett tanulók pályairányítása. 2. kötet: A kisegítő iskolát végzett tanulók számára ajánlható munkakörök. 3. kötet: A hallássérült fiatalok pályairányítása. 4. kötet: A foglalkoztató iskolát végzett fiatalok pályairányítása. Előkészületben. 5. kötet: A mozgássérült fiatalok pályaválasztása. 6. kötet: A látássérült fiatalok pályairányítása. A felsorolt kötetek közül a 2—4-es munkaköri jegyzékeket is tartalmaz. Belőle a szülők, a fiatalok és a segítő szakemberek megtudhatják, hogy országosan, összesen a megváltozott munkaképességgel rendelkező emberek milyen szakmát választottak, ill. milyen munkakört látnak el. „A kisegítő iskolát végzett tanulók számára ajánlható munkakörök” c. kötetünk közel 300 munkakört dolgoz fel. E munkakörökben a felmérés időszakában a kisegítő továbbképzőt végző fiatalok dolgoztak. Jelenleg az országban 29 helyen, tíz megyében és a fővárosban működtek kisegítő továbbképző tagozatok. Kilenc megyében egyelőre ilyen jellegű továbbtanulási lehetőség híján a fiatalok a kisegítő iskola elvégzése után közvetlenül munkába állnak. Munkaerő-kereslet Bizonyított tény, hogy a kisegítő iskolás tanulók által ellátható munkakörökben munkaerő-kereslet van. Segéd- és betanított munkakörben ezek a tanulók teljes értékű munkát végeznek, jól beilleszkednek a munkahelyi közösségekbe, életvezetésükhöz általában nem szükséges speciális segítség. A választott munkakörre alkalmassági vizsgálatot kell kérni. Ezeket a vizsgálatokat Budapesten a Pályairányító és Gondozó Csoport (XXI. ker. tv u. 6—12.), valamint a Kertész utcai Szakmunkástanulók Országos Egészségvédelmi Intézete végzi. Vidéken a tanulókat vizsgáló üzemorvosnak a pedagógiai véleményen kívül esetenként szüksége lehet a pályaválasztási szakember véleményére is. Milyen foglalkozásra alkalmasak a hallássérültek? Erre a kérdésre igyekszik választ adni sorozatunk 3. számú kötete. A Hallássérültek Országos Szövetsége tagnyilvántartásában szereplő, tehát súlyosabban hallássérült emberek foglalkozásainak számbavételéből megtudhatjuk, hogy ők 200- nál is több munkakört látnak el, és az OSZJ 128 szakmájából ez ideig 87-féle szakma felé orientálódtak. A munkaköri jegyzék közreadásával ebben az esetben is az volt a szándékunk, hogy (bizonyítottan sikeresen betöltött munkaköröket továbbra is megtartsák) legalább ennyiféle helyre szeretnénk biztosítani, irányítani és képezni ezután is a továbbtanuló fiatalokat. Ez a kötetünk a munkaköri jegyzéken túl hasznos pályaválasztási tudnivalókat tartalmaz. A szerzők — orvos, pszichológus, gyógypedagógus szakemberek — segítségével a fiatalok olvashatnak önmagukról, a továbbtanulásra jelentkezés módjáról, megismerkedhetnek a középfokú oktatási intézményekkel, munka melletti továbbtanulási lehetőségeikkel. Az enyhén nagyothalló fiatalok elhelyezkedéséről nincsenek információink. Elhelyezkedési, továbbtanulási lehetőségeik a jelen kötetben foglaltaknál szélesebbek. Problémáikkal ők is, mint a siketek, bátran fordulhatnak a Hallósérültek Országos Szövetségéhez (Budapest VI. ker Benczúr u. 21.). A „Foglalkoztató iskolát” végzett fiatalok számára ajánlható munkakörök Az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szervezete segítségével első ízben történt meg azoknak a munkaköröknek számbavétele, amelyekben a foglalkoztató iskolát végzett fiatalok alkalmasak. A munkakörök száma ezekben a jegyzékekben is megközelíti a 150-et. A munkakörök többsége besorolható volt a Foglalkozások Egységes Országos Rendszerébe (a FEOR-ba). A FEOR számmal el nem látható munkakörök leírását kötetünk tartalmazza. Az előzőekben ismertetett kisegítő iskolai kötetnél ez a kötet komplexebb. Tartalmaz néhány, szülőknek szóló és az elhelyezést, munkába állást segítő tájékoztató fejezetet is. Ismertetést adunk a foglalkoztató iskola tanulójáról, a felnőtt középsúlyos értelmi fogyatékosokról. Ismertetjük a tanköteles koon túli elhelyezkedési lehetőségeket, a szociális és tanácsi foglalkoztató intézetekbe, valamint a védőmunkahelyekre való irányítás módját. A kötet függeléke egy sor hasznos címjegyzéket tartalmaz. A köteteket ingyenesen bocsátották az érdekelt intézmények, iskolák rendelkezésére, ahol gondoskodnak arról, hogy a tanulók, szüleik, gondviselőik legkésőbb a 7. osztály végén tanulmányozhassák és hasznosítsák. Az általános iskolába járó, pályaválasztási gondokkal küzdő fiatalok pedig a megyei pedagógiai intézetek pályaválasztási szakembereitől kérhetnek tájékoztató füzeteinkből. Az új oktatási törvény 1986 szeptemberétől „a fogyatékos tanulók alapfokú nevelését, oktatását ellátó intézmények teljes körét — a fogyatékossághoz igazodó sajátosságokat megtartva — általános iskolaként ismeri el”. (Idézzük az oktatási törvény részletes indoklás II. fejezetéből.) Nagy változást idéz elő ez a helyzet a fogyatékosok pályaválasztásában. Hallatlanul megnő a felelőssége a pályaalkalmasságot elbíráló pedagógiai-pszichológiai és orvosi szakértőknek! A jó képességű, alkalmas tanulók integráltan, az egészségesekkel együtt részesülnek középfokú képzésben. A törvény ugyanakkor új iskolatípus — a speciális szakiskola — létrehozásával lehetőséget teremt a középfokú iskolában fogyatékosságuk miatt együtthaladásra képtelen fiatalok számára is. Itt majd szakképesítést nyerhetnek képességeiknek megfelelő szakmában, illetőleg betanított munkakörökben való elhelyezkedéshez. Új továbbtanulási, szakmatanulási lehetőséget jelent a magánkisipar Témánk szempontjából kedvező a magánkisiparosok számának növekedése. Az utóbbi időben mind gyakrabban fordul elő, hogy beteg, megváltozott munkaképességű egyének magánkisiparosoknál helyezkednek el, különösen az ún. hiányszakmákban. Konkrét próbálkozásokról számoltak be Szabolcs-Szatmár megyéből, ahol a kisegítő iskolát végzettek számára jelentettek a helyi kisiparosok képzési lehetőséget. Jól jár a mester, mert tanulót kap, jól jár a megváltozott munkaképességű fiatal, mert egyéni bánásmódban részesül, szinte családtagként sajátíthatja el a szakmát, s végül jól jár a szakma, mert megoldódik az utánpótlás. Segítő családtag Nem gond nélküli ma még a megváltozott munkaképességű tanulók magánkisiparosoknál való foglalkoztatása. A KIOSZ országos vezetősége tárgyal az illetékes állami szervekkel a szükséges feltételek megteremtéséről. Egyedi esetek ismeretében javasolhatjuk, hogy a szülők, pedagógusok vegyék számba a helyi kisipari lehetőségeket is. A KIOSZ a szakemberutánpótlásra társadalmitanulmányi ösztöndíjat adhat. Ez évben ez a támogatás 19 szakmát érintett. A tanulók havi 400,—Ft ösztöndíjat, a mesterek havi 300,—Ft tanulónevelési pótlékot kaptak. Ugyancsak egyfajta megoldást jelenthet az egészségkárosodottak segítő családtagként való foglalkoztatása. A mindennapi iskolába járást betegség miatt vállalni nem tudók magántanulóként végezhetik tanulmányaikat. A felvétel, a vizsgáztatás stb. feltételeiről a kisiparosok helyi szervei adnak felvilágosítást. Bízunk abban, hogy köteteink hasznos segítői lesznek a betegségük miatt megváltozott munkaképességű fiatalok pályaválasztásának és munkába helyezésének. Horváth Katalin NINCS MINDEN A KIRAKATBAN, de a szaküzletekben gazdag a választék elegáns fazonú, gyapjútípusú férfiöltönyökből. Több színben és normál és telt méretekben kapható 2600-tól 3700 forintos árig ROYAL -VI. , Lenin körút 64., RÓMEÓ -VII. , Rákóczi út 16., NEMZETI -Vili., Rákóczi út 7., a .-„/rnj - •- KELETI -VIII. , Rákóczi út 73., ERKEL -VIII., Rákóczi út 57. JÁRÓ *AT\ PÉNTEK, 1985. NOVEMBER 1. NÉPSZAVA