Népszava, 1986. január (114. évfolyam, 1–26. sz.)
1986-01-02 / 1. szám
2 Továbbra sincs fegyverfogvás Bejrútban (Folytatás az 1. oldalról) elnöki kocsisor ellen irányult-e, vagy az csak véletlenül keveredett egy korábban kirobbant incidensbe. E jelentések szerint egyébként a konvoj az államfő nélkül haladt célpontja felé, Dzsemajel órákkal korábban helikopteren jutott el az elnöki palotába. Mindkét merényletkísérlet a „keleti” keresztény oldalon történt. A történtek súlyát csak fokozza, hogy a libanoni elnököt ma Damaszkuszba várják. Asszad Szíriai elnök ekkor kísérli meg, hogy a libanoni államfőtől megszerezze a háromoldalú egyezmény „törvényességét” szavatoló szentesítést. A Saftari elleni merényletkísérlet arra mutatott rá, hogy Elie Hobeika befolyása sem végtelen. Kiderült, hogy a damaszkuszi egyezséget — amely Nabih Berri síita Amal-mozgalma, Valid Dzsumblatt Haladó Szocialista Pártja és a „Libanoni Erők” között született — a Libanoni Erők Végrehajtó Bizottságának 12 tagja közül e legbefolyásosabbak ellenezték: a 6:6-os, döntetlen arányú szavazás során csak vezetőjük, Hobeika kettős szavazata döntött a megegyezés javára. Akik a megállapodás ellen szavaztak — főleg Szamir Zsazsa, akit Hobeika csak némi nehézségek árán szorított maga mögé — most egyre-másra hangot adnak kételyeiknek. Az ígéretekkel ellentétben még szerdán sem deklarálták hivatalosan az általános tűzszünetet — sőt, folytatódnak a lövöldözések. Nem nyíltak a fővárost elválasztó „zöld vonal” menti átjárók sem. A forgalmat ráadásul feltartóztatták a kétségbeesett emberek, akiknek hozzátartozóit hónapokkal, évekkel ezelőtt elrabolták és sorsukról változatlanul semmi hír. Kedden a késő esti órákban újabb merénylet történt Libanonban. Bejrút központjától 7 kilométerre északra, két, gépkocsikba rejtett pokolgép robbant fel. A merénylet során három ember életét vesztette. Az Izrael által támogatott Dél-Libanoni Hadsereg (LLA) elnevezésű jobboldali keresztény milícia kedden támadást intézett Kounine déllibanoni falu ellen. Felrobbantottak egy házat, amely állítólag egy gerillacsoport támaszpontja volt. Izraeli források szerint 30 embert letartóztattak. Egy libanoni muzulmán szervezet szerdán közölte, hogy a dél-libanoni falu elleni támadásban izraeli katonák is részt vettek. A „Világ Elnyomottainak Szervezete” nevű siíta muzulmán csoport ezért nyilatkozatban jelentette be, hogy a kilenc hónappal ezelőtt Bejrútban elrabolt négy izraeli túsz közül ismét kivégzett egyet. A rendőrség szerdán meg is találta a holttestet. Az Iszlám Szent Háború elnevezésű szervezet bejelentette, hogy 1986-ban tovább folytatja az Egyesült Államok és Izrael ellen vívott „szent háborút” s fokozni fogja az amerikai célpontok elleni akcióit. (UPI, AP, Reuter, MTI) Dél-Afrika Tiltakozó megmozdulások sorozata A Dél-afrikai Köztársaság a nyugtalanság és erőszak újabb hullámán érkezett az 1986-os évbe. Tíz feketék, illetve félvérek lakta elővárosból jelentettek tiltakozó megmozdulásokat. A rendőrök 11 személyt letartóztattak. Egy félvért a rendőrök kedden este Fokváros környékén agyonlőttek, mert társaival állítólag köveket dobáltak egy rendőrautóra. A rendőrség közlése szerint holtan találtak két, a hatóságokkal együttműködő feketét. Feltehetően meglincselték őket. Óvadék ellenében szabadon bocsátották Winnie Mandelát, az ismert dél-afrikai polgárjogi harcos, Nelson Mandela feleségét. Az óvadék összegét a bíróság 500 randban, kétszáz dollárnak megfelelő összegben állapította meg, s úgy rendelkezett, hogy Mandela továbbra sem léphet be Johannesburgba, ahol az otthona van TELEFOTO / MTI Külföldi Képszerkesztőség — ön vezette a KGST-delegációt az ENSZ 40. jubileumi ülésszakán. Egy jubileum pedig mindig feltételezi a megtett út bizonyos elemzését. Visszatekintve, hogyan alakult a KGST és az ENSZ együttműködése? — A KGST és az ENSZ együttműködésének kezdetét az 50-es évektől számíthatjuk. A KGST-tagországok állhatatosan síkraszállnak a helsinki tanácskozás záróokmányában és a madridi találkozó zárónyilatkozatában megfogalmazott tételek valóra váltásáért. Ezek a tételek lehetőséget teremtenek az egyenjogúságon, a kölcsönös előnyökön alapuló, a diszkrimináció minden formájától mentes gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok sokoldalú fejlődéséhez. Az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszaka 1974-ben határozatot hozott arra, hogy a KGST megfigyelő státusban részt vehet a közgyűléseken. Partnereinkkel nagyon széles körű kapcsolataink vannak az ENSZ-ben. Véleményem szerint ezek a kapcsolatok meggyőzően bizonyítják, milyen nagy tekintélye van a KGST-nek a nemzetközi küzdőtéren. Az ENSZ 40. ülésszakán ön részt vett az aktuális világgazdasági problémákkal foglalkozó albizottság vitájában. Hogyan értékeli most a nemzetközi gazdasági kapcsolatok helyzetét? — A tőkés világ instabil és válságos gazdasági helyzete negatív kihatással van a nemzetközi gazdasági együttműködésre. Növekedett a feszültség és a bizalmatlanság a nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszerben, dezorganizálódik a világgazdaság és kereskedelem, szétzilálódnak jogi alapjai, elmélyül a valuta- és pénzügyi válság, továbbéleződnek a kereskedelmi ellentétek a fejlett tőkés országok között, amelyek ugyanakkor fokozzák a fejlődő országok kizsákmányolását, ami lefékezi a gazdasági dekolonializálás folyamatát. A gazdasági válság terheit a tőkés országok egyre inkább a fejlődő országokra hárítják, aminek egyik következménye az állandó külföldi eladósodás. Az eladósodás problémája egyenes következménye annak, hogy az egyenjogúság nem érvényesül a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. A KGST-tagországok támogatják a fejlődő országoknak a külföldi adósságok kérdésében a Nyugattal szemben támasztott jogos követeléseit és hangsúlyozzák, hogy rendezni kell a valutáris és pénzügyi viszonyokat, be kell szüntetni a kamatlábakkal való manipulálás politikáját, normalizálni kell a hitelnyújtás feltételeinek és kifizetésének rendszerét. — Ilyen vonatkozásban mi a helyzet a KGST-országokkal? — A KGST-tagországok gazdasági potenciáljának szüntelen növekedése a sokoldalú együttműködésre támaszkodik és gyakorlatilag kiterjed a gazdaság, a tudomány és technika minden területére. Ez lehetőséget nyújt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, hogy ténylegesen hozzájáruljon a nemzetközi gazdasági kapcsolatok élénkítéséhez, s a demokrácia és az igazságosság elvei alapján formálja azokat. — Hogyan alakulnak a KGST-tagországok kapcsolatai Nyugat-Európa országaival? — Köztudott, hogy a nemzetközi helyzet fejlődését nagyban befolyásolja az, hogyan mennek a dolgok Európában. Ma a legfontosabb feladat, újra kialakítani az enyhülésnek azt a szellemét, légkörét és lényegét, amelyet a helsinki tanácskozás záróokmányának aláírása teremtett meg 10 esztendővel ezelőtt. Sajnos, azt kell tapasztalnunk, hogy egyes nyugati államok a KGST-országokkal folyó kereskedelmi-gazdasági kapcsolataikban folytatták a szankciók, a tiltások és a protekcionista intézkedések mindenféle formájának alkalmazását. Ezért meg kell állapítanunk, hogy még nem jutottunk közel a legfőbb célhoz — a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok kedvező feltételeinek megteremtéséhez, ahhoz, hogy felszámolják az akadályokat és mesterséges korlátozásokat. A közelmúltban a KGST tárgyalásokat javasolt az Európai Gazdasági Közösségnek (EGK), s ennek az lehetett volna az eredménye, hogy közös nyilatkozatot írunk alá a KGST és az EGK hivatalos kapcsolatainak felvételéről. Ez lett volna az első lépés a Kelet és a Nyugat két óriási gazdasági szervezete közötti együttműködés fejlesztésében, ami megfelel a helsinki megállapodás szellemének és kétségtelenül elősegítette volna a kölcsönös megértés és bizalom légkörének kialakulását Európában és az egész világon. Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára genfi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta a fejlődő országok problémáinak fontosságát. Hogyan alakulnak a KGST-államok kapcsolatai ezekkel az országokkal? — A KGST-tagországoknak az az elvi álláspontja, hogy a felszabadult államokkal való együttműködésnek nemcsak az elmaradottság következményeinek felszámolására kell irányulnia, hanem a gazdasági függetlenség szilárd anyagi bázisának megteremtésére is. A 80-as évek fejlődésének nemzetközi stratégiájára vonatkozó ENSZ-határozat céljainak sikeres megvalósítása csak úgy lehetséges, ha megvannak a feltételek a haladó társadalmi-gazdasági átalakulásokhoz, az állami szektor erősítéséhez, a nemzetgazdaság tervszerű fejlődéséhez. Pontosan erre irányul a KGST- tagországok együttműködése a fejlődő országokkal a nemzeti ipar, energetika, közlekedés, mezőgazdaság, infrastruktúra fejlesztésében, a természeti nyersanyagforrások kiaknázásában, a nemzeti szakemberképzésben. A KGST-tagországok 1985-ben több mint száz felszabadult államnak nyújtottak gazdasági és műszaki segítséget. — Véleménye szerint a leszerelés milyen hatással lehet a világgazdasági kapcsolatok rendeződésére? — Számokkal illusztrálom a helyzetet Mint a KGST- országok képviselői az ENSZ- közgyűlés 40. ülésszakán elhangzott felszólalásaikban rámutattak, a világ fegyverkezési kiadásai a 80-as évek második felében elérik a billió dollárt. 1985 végén hasonló összegű a fejlődő országok adóssága. Ez a hasonlóság nem véletlen. A statisztikai adatok a világgazdaság fejlődésében és a politikai helyzet alakulásában tapasztalható jelenlegi tendenciák robbanásveszélyes jellegét tükrözik, ugyanakkor jelzik a veszélyes tendenciák leküzdésének útját is. Az ENSZ- nek jó lehetőségei vannak arra, hogy megtalálja ezt az utat. A leszerelés és fejlődés összefüggésének problémájáról tervezett 1986. évi ENSZ- konferencia lehetőséget nyújt a világszervezetnek, hogy reális megoldásokat találjon olyan égető feladatok rendezésére, mint a világ gazdasági és társadalmi fejlődésének meggyorsítása, a fejlődő országok helyzetének megkönnyítése. A KGST-tagországoknak meggyőződésük, hogy ehhez nélkülözhetetlen feltétel az atomháború megakadályozása, határozott intézkedések foganatosítása a fegyverzetek csökkentésére és a leszerelésre, a világűr militarizálásának megtiltása Ez megkönnyítené a tőkés országok krónikus gyengélkedéssel küzdő gazdaságának orvoslását, javítana a sokmilliós munkanélküli hadsereg, az éhező és kisemmizett emberek helyzetén. (APN) a KGST és et világ Beszélgetés Vjacseszlav Szicsovval, a KGST titkáréval Irak—Irán Bombatámadások Az iraki légierő kedd este sikeres támadást hajtott végre egy „fontos tengeri célpont” ellen — közölte Bagdadban egy iraki katonai szóvivő. (Irak az olajszállító tartályhajókat jelöli ezzel a kifejezéssel.) Hajóstársaságok eddig nem erősítették meg a támadás tényét. Az IRNA iráni hírügynökség arról adott hírt, hogy iráni harci gépek szerdán iraki távközlési berendezéseket bombáztak az ország északkeleti részén. Az iráni hadsereg közleménye szerint a támadás során jelentős veszteségeket okoztak az ellenségnek. Irak előzőleg újabb bombatámadást jelentett be Irán fő olajkikötője, Hárg-sziget ellen. Irán cáfolta azokat az iraki jelentéseket, melyek szerint Irán polgári településeket bombázott. Az IRNA hírügynökség jelentése szerint Irán az ENSZ-hez fordult: küldjön a világszervezet az említett térségbe szakértői bizottságot, hogy kivizsgálja az állítások hitelét. Magasabb szinten folytatódnak a vietnami—amerikai tárgyalások Vietnam és az Egyesült Államok január 6-án az eddigieknél magasabb szinten folytatja megbeszéléseit — közölte Washingtonban Charles Redman amerikai külügyi szóvivő. A tárgyalásokon ismét a vietnami háborúban elesett amerikai katonák földi maradványainak felkutatásáról lesz szó. Az amerikai küldöttségnek, amelyet a szóvivő szerint Nguyen Co Thach külügyminiszter is fogad, tagja lesz Paul Wolfowitz külügyi és Richard Armitage hadügyi államtitkár is. (ADN, AP, AFP) Új állam alakult: Aruba Január 1-jén új állam tűnt fel a világ térképlén: Aruba. A Holland-Antillákhoz tartozó kis sziget — területe 110 négyzetkilométer, lakossága 65 000 fő — Venezuela partjainak közelében található. Az új állam egyelőre nem lesz teljesen független: külügyeit és hadügyét 1996- ig még Hollandiából intézik. A sziget lakói 1930 óta követelték függetlenségüket, ám Hollandia annak megadásához csak 1983-ban járult hozzá, s feltételül szabta a tízéves átmeneti időszakot. A sziget lakóinak fő bevételi forrása az idegenforgalom. (ADN, UPI) CSÜTÖRTÖK, 1986. JANUÁR 2. NÉPSZAVA A BT egyhangúlag elítélte a Lesotho ellen december 20-án végrehajtott délafrikai fegyveres támadást, amelynek során kilenc ember életét vesztette. A testület ezzel kapcsolatos határozata teljes kártérítés megfizetésére szólította fel a pretoriai rendszert, és felkérte Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárt: küldjön megfigyelőt Lesothóba, aki tájékoztatja őt az ország területi egységét sértő minden akcióról. Katonai alakulatok indultak el Elefántcsontpartról Burkina Köztársaság és Mali határára. Nyolc nyugat-afrikai ország csapatai ellenőrzik majd a határháborúban álló Burkina és Mali által megkötött tűzszünetet. Az amerikai kvékerek képviselői az amerikai elnökhöz intézett levelükben felszólították a Nemzetközi hírek washingtoni kormányzatát: a Szovjetunió példáját követve szüntesse meg kísérleti nukleáris robbantásait, és haladéktalanul kezdjen ismét tárgyalásokat az atomkísérletek betiltásáról. Dzsajavardene Srí Lanka-i elnök az új év első napján megkegyelmezett Bandaranaike volt miniszterelnökasszonynak, s rendelettel visszaadta politikai jogait. Bandaranaikét 1980-ban a konzervatív többségű parlament azzal vádolta, hogy kormányfőként visszaélt hatalmával. ♦ A pakisztáni miniszterelnök a hadiállapot feloldása után ötpontos programot tett közzé az „iszlám demokrácia” visszaállítására és az ország gazdaságának fellendítésére. A miniszterelnök egyben felszólította az ellenzéket, hogy tartózkodjon a kormányellenes politikai kampánytól. Észak-Írországban két rendőr életét kioltotta, egy harmadikat pedig súlyosan megsebesített szerdán Armagh városában egy szemeteskannában elrejtett és alig egy perccel éjfél után távirányítással felrobbantott pokolgép. ♦ Az angolai törvényes kormány ellen harcoló UNITA szakadár szervezet fegyveresei Huila tartományban meggyilkoltak öt misszionáriust — jelentette az Angop hírügynökség. A Biztonsági Tanács elítélte a repülőtéri terrorakciókat Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elfogadott nyilatkozatban ítélte el a római és a bécsi repülőtéren elkövetett terrorista akciókat, de egyben óvott a nemzetközi joggal ellentétes megtorló lépésektől. A nyilatkozatot Leandre Bassole, Burkina Köztársaság ENSZ-nagykövete, a BT soros elnöke olvasta fel. Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője egy brit filmügynökségnek Tuniszban adott nyilatkozatában elítélte a bécsi és római repülőtéren lezajlott terrorista merényleteket. Megállapította, hogy ezekkel az akciókkal a törvényes palesztin ellenállást és annak harcát akarják befeketíteni. A luxemburgi kormány a Közös Piac 12 tagállama nevében kedden kiadott közleményében felhívásban sürgette a világ országait: tevékenyen járuljanak hozzá a repülőtéri merényletek megszervezőinek felkutatásához. A bonni belügyminisztérium egy illetékese visszautasította a CSU főtitkárának azt a követelését, hogy a római és bécsi terrortámadások miatt az NSZK-ban zárják be a PFSZ képviseleteit. Az elmúlt napok ellentmondó nyilatkozatai után az amerikai kormányzat egyértelműen jelezte: egyetért mindenfajta akcióval, amelyet a terrorcselekmények megtorlására hajtanak végre, sőt adott esetben maga is kész ilyen lépésre. Az amerikai sajtó értékelése szerint Washington végül is szabad kezet ad Tel Avivnak bármiféle katonai megtorló akcióhoz. Amerikai részről mindinkább Líbiát igyekeznek felelőssé tenni a különböző terrorakciókért. Bár Washington nem helyezett kilátásba katonai akciót Líbia ellen, a The Washington Times című lap jelentése szerint a Fehér Ház listát kért a Pentagontól az „esetleges líbiai célpontokról”. „Bűnös államnak” nevezte Líbiát Simon Peresz izraeli kormányfő, s egyben üdvözölte a repülőtéri merényletek megtorlását támogató amerikai állásfoglalásokat Peresz nem vádolta ugyan közvetlenül Líbiát, de közölte: az izraeli vezetés szerint Abu Nidal, az Arafattal szembenálló egyik szélsőséges palesztin irányzat vezetője az észak-afrikai országban tartózkodik. Líbia elítéli a terrorizmust. A Jana líbiai hírügynökség nem a kormány hivatalos állásfoglalását tolmácsolta akkor, amikor egy kommentárjában hősi akciónak nevezte a bécsi és a római repülőtéren pénteken, elkövetett merényleteket — hangsúlyozza az a nyilatkozat, amelyet Líbia bécsi követsége adott az AP amerikai hírügynökségnek. A római merénylet után életben maradt terrorista az Il Tempo olasz lapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy további 300 ember áll készenlétben hasonló akciók elkövetésére különböző európai repülőtereken. „Amikor elhagytam Libanont, már megtörténtek a madridi és a párizsi repülőtereken elkövetendő hasonló akciók előkészületei” — tette hozzá. (TASZSZ, AFP, Reuter, AP, UPI, MTI)