Népszava, 1986. január (114. évfolyam, 1–26. sz.)

1986-01-02 / 1. szám

2 Továbbra sincs fegyverfogvás Bejrútban (Folytatás az 1. oldalról) elnöki kocsisor ellen irá­­nyult-e, vagy az csak vélet­lenül keveredett egy koráb­ban kirobbant incidensbe. E jelentések szerint egyébként a konvoj az államfő nélkül haladt célpontja felé, Dzse­­majel órákkal korábban he­likopteren jutott el az elnö­ki palotába. Mindkét merényletkísér­let a „keleti” keresztény ol­dalon történt. A történtek súlyát csak fokozza, hogy a libanoni elnököt ma Da­maszkuszba várják. Asszad Szíriai elnök ekkor kísérli meg, hogy a libanoni állam­főtől megszerezze a három­oldalú egyezmény „törvé­nyességét” szavatoló szente­sítést. A Saftari elleni merény­­letkísérlet arra mutatott rá, hogy Elie Hobeika befolyá­sa sem végtelen. Kiderült, hogy a damaszkuszi egyez­séget — amely Nabih Berri síita Amal-mozgalma, Valid Dzsumblatt Haladó Szocia­lista Pártja és a „Libanoni Erők” között született — a Libanoni Erők Végrehajtó Bizottságának 12 tagja kö­zül e legbefolyásosabbak el­lenezték: a 6:6-os, döntetlen arányú szavazás során csak vezetőjük, Hobeika kettős szavazata döntött a megegye­zés javára. Akik a megálla­podás ellen szavaztak — fő­leg Szamir Zsazsa, akit Ho­beika csak némi nehézségek árán szorított maga mögé — most egyre-másra hangot adnak kételyeiknek. Az ígéretekkel ellentétben még szerdán sem deklarálták hivatalosan az általános tűz­szünetet — sőt, folytatódnak a lövöldözések. Nem nyíltak a fővárost elválasztó „zöld vonal” menti átjárók sem. A forgalmat ráadásul feltartóz­tatták a kétségbeesett embe­rek, akiknek hozzátartozóit hónapokkal, évekkel ezelőtt elrabolták és sorsukról vál­tozatlanul semmi hír. Kedden a késő esti órák­ban újabb merénylet tör­tént Libanonban. Bejrút köz­pontjától 7 kilométerre északra, két, gépkocsikba rej­tett pokolgép robbant fel. A merénylet során három em­ber életét vesztette. Az Izrael által támogatott Dél-Libanoni Hadsereg (LLA) elnevezésű jobboldali keresz­tény milícia kedden táma­dást intézett Kounine dél­libanoni falu ellen. Felrob­bantottak egy házat, amely állítólag egy gerillacsoport támaszpontja volt. Izraeli források szerint 30 embert letartóztattak. Egy libanoni muzulmán szervezet szerdán közölte, hogy a dél-libanoni falu el­leni támadásban izraeli ka­tonák is részt vettek. A „Vi­lág Elnyomottainak Szerve­zete” nevű siíta muzulmán csoport ezért nyilatkozatban jelentette be, hogy a kilenc hónappal ezelőtt Bejrútban elrabolt négy izraeli túsz kö­zül ismét kivégzett egyet. A rendőrség szerdán meg is ta­lálta a holttestet. Az Iszlám Szent Háború elnevezésű szervezet bejelen­tette, hogy 1986-ban tovább folytatja az Egyesült Álla­mok és Izrael ellen vívott „szent háborút” s fokozni fogja az amerikai célpontok elleni akcióit. (UPI, AP, Reuter, MTI) Dél-A­frika Tiltakozó megmozdulások sorozata A Dél-afrikai Köztársaság a nyugtalanság és erőszak újabb hullámán érkezett az 1986-os évbe. Tíz feketék, il­letve félvérek lakta előváros­ból jelentettek tiltakozó megmozdulásokat. A rend­őrök 11 személyt letartóztat­tak. Egy félvért a rendőrök kedden este Fokváros kör­nyékén agyonlőttek, mert társaival állítólag köveket dobáltak egy rendőrautóra. A rendőrség közlése szerint holtan találtak két, a ható­ságokkal együttműködő feke­tét. Feltehetően meg­lincsel­ték őket. Óvadék ellenében szabadon bocsátották Winnie Mandelát, az ismert dél-afrikai polgárjogi harcos, Nelson Mandela feleségét. Az óvadék összegét a bíróság 500 randban, kétszáz dollárnak megfelelő összegben állapította meg, s úgy rendelkezett, hogy Mandela továbbra sem léphet be Johannesburgba, ahol az ott­hona van TELEFOTO / MTI Külföldi Képszerkesztőség — ön vezette a KGST-de­­legációt az ENSZ 40. jubileu­mi ülésszakán. Egy jubileum pedig mindig feltételezi a megtett út bizonyos elemzé­sét. Visszatekintve, hogyan alakult a KGST és az ENSZ együttműködése? — A KGST és az ENSZ együttműködésének kezdetét az 50-es évektől számíthat­juk. A KGST-tagországok állhatatosan síkraszállnak a helsinki tanácskozás záróok­mányában és a madridi ta­lálkozó zárónyilatkozatában megfogalmazott tételek való­ra váltásáért. Ezek a tételek lehetőséget teremtenek az egyenjogúságon, a kölcsönös előnyökön alapuló, a diszkri­mináció minden formájától mentes gazdasági és tudomá­nyos-műszaki kapcsolatok sokoldalú fejlődéséhez. Az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszaka 1974-ben határoza­tot hozott arra, hogy a KGST megfigyelő státusban részt vehet a közgyűléseken. Partnereinkkel nagyon szé­les körű kapcsolataink van­nak az ENSZ-ben. Vélemé­nyem szerint ezek a kapcso­­­­latok meggyőzően bizonyít­ják, milyen nagy tekintélye van a KGST-nek a nemzet­közi küzdőtéren.­­ Az ENSZ 40. ülésszakán ön részt vett az aktuális vi­lággazdasági problémákkal foglalkozó albizottság vitájá­ban. Hogyan értékeli most a nemzetközi gazdasági kap­csolatok helyzetét? — A tőkés világ instabil és válságos gazdasági helyzete negatív kihatással van a nemzetközi gazdasági együtt­működésre. Növekedett a fe­szültség és a bizalmatlanság a nemzetközi gazdasági kap­csolatrendszerben, dezorga­­nizálódik a világgazdaság és kereskedelem, szétzilálódnak jogi alapjai, elmélyül a valu­ta- és pénzügyi válság, to­vábbéleződnek a kereskedel­mi ellentétek a fejlett tőkés országok között, amelyek ugyanakkor fokozzák a fejlő­dő országok kizsákmányolá­sát, ami lefékezi a gazdasági dekolonializálás folyamatát. A gazdasági válság terheit a tőkés országok egyre in­kább a fejlődő országokra hárítják, aminek egyik kö­vetkezménye az állandó kül­földi eladósodás. Az eladó­sodás problémája egyenes következménye annak, hogy az egyenjogúság nem érvé­nyesül a nemzetközi gazda­sági kapcsolatokban. A KGST-tagországok támogat­ják a fejlődő országoknak a külföldi adósságok kérdésé­ben a Nyugattal szemben tá­masztott jogos követeléseit és hangsúlyozzák, hogy rendez­ni kell a valutáris és pénz­ügyi viszonyokat, be kell szüntetni a kamatlábakkal való manipulálás politikáját, normalizálni kell a hitelnyúj­tás feltételeinek és kifizeté­sének rendszerét. — Ilyen vonatkozásban mi a helyzet a KGST-országok­­kal? — A KGST-tagországok gazdasági potenciáljának szüntelen növekedése a sok­oldalú együttműködésre tá­maszkodik és gyakorlatilag kiterjed a gazdaság, a tudo­mány és technika minden te­rületére. Ez lehetőséget nyújt a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának, hogy tényle­gesen hozzájáruljon a nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok élénkítéséhez, s a demok­rácia és az igazságosság el­vei alapján formálja azokat. — Hogyan alakulnak a KGST-tagországok kapcsola­tai Nyugat-Európa országai­val? — Köztudott, hogy a nem­zetközi helyzet fejlődését nagyban befolyásolja az, ho­gyan mennek a dolgok Euró­pában. Ma a legfontosabb feladat, újra kialakítani az enyhülésnek azt a szellemét, légkörét és lényegét, amelyet a helsinki tanácskozás záró­okmányának aláírása terem­tett meg 10 esztendővel ez­előtt. Sajnos, azt kell tapasztal­nunk, hogy egyes nyugati ál­lamok a KGST-országokkal folyó kereskedelmi-gazdasági kapcsolataikban folytatták a szankciók, a tiltások és a pro­tekcionista intézkedések mindenféle formájának al­kalmazását. Ezért meg kell állapítanunk, hogy még nem jutottunk közel a legfőbb cél­hoz — a különböző társadal­mi rendszerű államok közöt­ti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok kedvező feltéte­leinek megteremtéséhez, ah­hoz, hogy felszámolják az akadályokat és mesterséges korlátozásokat. A közelmúltban a KGST tárgyalásokat javasolt az Eu­rópai Gazdasági Közösségnek (EGK), s ennek az lehetett volna az eredménye, hogy közös nyilatkozatot írunk alá a KGST és az EGK hivatalos kapcsolatainak felvételéről. Ez lett volna az első lépés a Kelet és a Nyugat két óriási gazdasági szervezete közötti együttműködés fejlesztésé­ben, ami megfelel a helsinki megállapodás szellemének és kétségtelenül elősegítette vol­na a kölcsönös megértés és bizalom légkörének kialaku­lását Európában és az egész világon.­­ Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára genfi sajtótá­jékoztatóján hangsúlyozta a fejlődő országok problémái­nak fontosságát. Hogyan ala­kulnak a KGST-államok kapcsolatai ezekkel az orszá­gokkal? — A KGST-tagországok­­nak az az elvi álláspontja, hogy a felszabadult államok­kal való együttműködésnek nemcsak az elmaradottság következményeinek felszá­molására kell irányulnia, ha­nem a gazdasági független­ség szilárd anyagi bázisának megteremtésére is. A 80-as évek fejlődésének nemzetkö­zi stratégiájára vonatkozó ENSZ-határozat céljainak si­keres megvalósítása csak úgy lehetséges, ha megvannak a feltételek a haladó társadal­mi-gazdasági átalakulások­hoz, az állami szektor erősí­téséhez, a nemzetgazdaság tervszerű fejlődéséhez. Pon­tosan erre irányul a KGST- tagországok együttműködése a fejlődő országokkal a nem­zeti ipar, energetika, közle­kedés, mezőgazdaság, infra­struktúra fejlesztésében, a természeti nyersanyagforrá­sok kiaknázásában, a nem­zeti szakemberképzésben. A KGST-tagországok 1985-ben több mint száz felszabadult államnak nyújtottak gazda­sági és műszaki segítséget. — Véleménye szerint a le­szerelés milyen hatással le­het a világgazdasági kapcso­latok rendeződésére? — Számokkal illusztrálom a helyzetet Mint a KGST- országok képviselői az ENSZ- közgyűlés 40. ülésszakán el­hangzott felszólalásaikban rámutattak, a világ fegyver­kezési kiadásai a 80-as évek második felében elérik a bil­lió dollárt. 1985 végén hason­ló összegű a fejlődő országok adóssága. Ez a hasonlóság nem véletlen. A statisztikai adatok a világgazdaság fej­lődésében és a politikai hely­zet alakulásában tapasztal­ható jelenlegi tendenciák robbanásveszélyes jellegét tükrözik, ugyanakkor jelzik a veszélyes tendenciák leküz­désének útját is. Az ENSZ- nek jó lehetőségei vannak arra, hogy megtalálja ezt az utat. A leszerelés és fejlődés összefüggésének problémájá­ról tervezett 1986. évi ENSZ- konferencia lehetőséget nyújt a világszervezetnek, hogy reális megoldásokat találjon olyan égető feladatok rende­zésére, mint a világ gazda­sági és társadalmi fejlődésé­nek meggyorsítása, a fejlődő országok helyzetének meg­könnyítése. A KGST-tagor­­szágoknak meggyőződésük, hogy ehhez nélkülözhetetlen feltétel az atomháború meg­akadályozása, határozott in­tézkedések foganatosítása a fegyverzetek csökkentésére és a leszerelésre, a világűr militarizálásának megtiltása Ez megkönnyítené a tőkés országok krónikus gyengél­kedéssel küzdő gazdaságának orvoslását, javítana a sok­milliós munkanélküli hadse­reg, az éhező és kisemmizett emberek helyzetén. (APN) a­­ KGST és et világ Beszélgetés Vjacseszlav Szicsovval, a KGST titkáréval Irak—Irán Bomba­támadások Az iraki légierő kedd este si­keres támadást hajtott végre egy „fontos tengeri célpont” ellen — közölte Bagdadban egy iraki katonai szóvivő. (Irak az olajszállító tartály­hajókat jelöli ezzel a kifeje­zéssel.) Hajóstársaságok ed­dig nem erősítették meg a támadás tényét. Az IRNA iráni hírügynök­ség arról adott hírt, hogy iráni harci gépek szerdán iraki távközlési berendezése­ket bombáztak az ország északkeleti részén. Az iráni hadsereg közleménye szerint a támadás során jelentős veszteségeket okoztak az el­lenségnek. Irak előzőleg újabb bom­batámadást jelentett be Irán fő olajkikötője, Hárg-sziget ellen. Irán cáfolta azokat az ira­ki jelentéseket, melyek sze­rint Irán polgári települése­ket bombázott. Az IRNA hírügynökség jelentése sze­rint Irán az ENSZ-hez for­dult: küldjön a világszerve­zet az említett térségbe szak­értői bizottságot, hogy ki­vizsgálja az állítások hitelét. Magasabb szinten folytatódnak a vietnami—amerikai tárgyalások Vietnam és az Egyesült Ál­lamok január 6-án az eddi­gieknél magasabb szinten folytatja megbeszéléseit — közölte Washingtonban Charles Redman amerikai külügyi szóvivő. A tárgyalásokon ismét a vietnami háborúban elesett amerikai katonák földi ma­radványainak felkutatásáról lesz szó. Az amerikai küldöttség­nek, amelyet a szóvivő sze­rint Nguyen Co Thach kül­ügyminiszter is fogad, tagja lesz Paul Wolfowitz külügyi és Richard Armitage had­ügyi államtitkár is. (ADN, AP, AFP) Új állam alakult: Aruba Január 1-jén új állam tűnt fel a világ térképlén: Aruba. A Holland-Antillákhoz tar­tozó kis sziget — területe 110 négyzetkilométer, lakos­sága 65 000 fő — Venezuela partjainak közelében talál­ható. Az új állam egyelőre nem lesz teljesen független: külügyeit és hadügyét 1996- ig még Hollandiából intézik. A sziget lakói 1930 óta köve­telték függetlenségüket, ám Hollandia annak megadásá­hoz csak 1983-ban járult hozzá, s feltételül szabta a tízéves átmeneti időszakot. A sziget lakóinak fő bevételi forrása az idegenforgalom. (ADN, UPI) CSÜTÖRTÖK, 198­6. JANUÁR 2. NÉPSZAVA ­ A BT egyhangúlag el­ítélte a Lesotho ellen decem­­ber 20-án végrehajtott dél­afrikai fegyveres támadást, amelynek során kilenc em­ber életét vesztette. A testü­let ezzel kapcsolatos határo­zata teljes kártérítés megfi­zetésére szólította fel a pre­toriai rendszert, és felkérte Pérez de Cuellar ENSZ-fő­­titkárt: küldjön megfigyelőt Lesothóba, aki tájékoztatja őt az ország területi egysé­gét sértő minden akcióról.­­ Katonai alakulatok in­dultak el Elefántcsontpartról Burkina Köztársaság és Mali határára. Nyolc nyugat-af­rikai ország csapatai ellen­őrzik majd a határháború­ban álló Burkina és Mali ál­tal megkötött tűzszünetet.­­ Az amerikai kvékerek képviselői az amerikai el­nökhöz intézett levelük­ben felszólították a Nemzetközi hírek washingtoni kormányzatát: a Szovjetunió példáját követ­ve szüntesse meg kísérleti nukleáris robbantásait, és haladéktalanul kezdjen is­mét tárgyalásokat az atom­kísérletek betiltásáról.­­ Dzsajavardene Srí Lan­­ka-i elnök az új év első nap­ján megkegyelmezett Banda­­ranaike volt miniszterelnök­­asszonynak, s rendelettel visszaadta politikai jogait. Bandaranaikét 1980-ban a konzervatív többségű parla­ment azzal vádolta, hogy kor­mányfőként visszaélt hatal­mával. ♦ A pakisztáni miniszter­­elnök a hadiállapot feloldá­sa után ötpontos programot tett közzé az „iszlám demok­rácia” visszaállítására és az ország gazdaságának fellen­dítésére. A miniszterelnök egyben felszólította az ellen­zéket, hogy tartózkodjon a kormányellenes politikai kampánytól.­­ Észak-Írországban két rendőr életét kioltotta, egy harmadikat pedig­ súlyosan megsebesített szerdán Ar­magh városában egy szeme­teskannában elrejtett és alig egy perccel éjfél után táv­­irányítással felrobbantott pokolgép. ♦ Az angolai törvényes kormány ellen harcoló UNI­­TA szakadár szervezet fegy­veresei Huila tartományban meggyilkoltak öt misszioná­riust — jelentette az Angop hírügynökség. A Biztonsági Tanács elítélte a repülőtéri terrorakciókat Az ENSZ Biztonsági Taná­csa egyhangúlag elfogadott nyilatkozatban ítélte el a ró­mai és a bécsi repülőtéren elkövetett terrorista akció­kat, de egyben óvott a nem­zetközi joggal ellentétes meg­torló lépésektől. A nyilatkozatot Leandre Bassole, Burkina Köztár­saság ENSZ-nagykövete, a BT soros elnöke olvasta fel. Jasszer Arafat, a PFSZ ve­zetője egy brit filmügynök­ségnek Tuniszban adott nyi­latkozatában elítélte a bécsi és római repülőtéren lezaj­lott terrorista merényleteket. Megállapította, hogy ezekkel az akciókkal a törvényes pa­lesztin ellenállást és annak harcát akarják befeketíteni. A luxemburgi kormány a Közös Piac 12 tagállama ne­vében kedden kiadott köz­leményében felhívásban sür­gette a világ országait: tevé­kenyen járuljanak hozzá a repülőtéri merényletek meg­szervezőinek felkutatásához. A bonni belügyminiszté­rium egy illetékese vissza­utasította a CSU főtitkárá­nak azt a követelését, hogy a római és bécsi terrortáma­dások miatt az NSZK-ban zárják be a PFSZ képvisele­teit. Az elmúlt napok ellent­mondó nyilatkozatai után az amerikai kormányzat egyér­telműen jelezte: egyetért mindenfajta akcióval, ame­lyet a terrorcselekmények megtorlására hajtanak vég­re, sőt adott esetben maga is kész ilyen lépésre. Az ame­rikai sajtó értékelése szerint Washington végül is szabad kezet ad Tel Avivnak bármi­féle katonai megtorló akció­hoz. Amerikai részről mindin­kább Líbiát igyekeznek fele­lőssé tenni a különböző ter­rorakciókért. Bár Washing­ton nem helyezett kilátásba katonai akciót Líbia ellen, a The Washington Times című lap jelentése szerint a Fehér Ház listát kért a Pentagon­tól az „esetleges líbiai cél­pontokról”. „Bűnös államnak” nevezte Líbiát Simon Peresz izraeli kormányfő, s egyben üdvö­zölte a repülőtéri merényle­tek megtorlását támogató amerikai állásfoglalásokat Peresz nem vádolta ugyan közvetlenül Líbiát, de közöl­te: az izraeli vezetés szerint Abu Nidal, az Arafattal szembenálló egyik szélsősé­ges palesztin irányzat veze­tője az észak-afrikai ország­ban tartózkodik. Líbia elítéli a terrorizmust. A Jana líbiai hírügynökség nem a kormány hivatalos ál­lásfoglalását tolmácsolta ak­kor, amikor egy kommentár­jában hősi akciónak nevezte a bécsi és a római repülőté­ren pénteken, elkövetett me­rényleteket — hangsúlyozza az a nyilatkozat, amelyet Lí­bia bécsi követsége adott az AP amerikai hírügynökség­nek. A római merénylet után életben maradt terrorista az Il Tempo olasz lapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy további 300 ember áll készenlétben hasonló akciók elkövetésére különböző euró­pai repülőtereken. „Amikor elhagytam Libanont, már megtörténtek a madridi és a párizsi repülőtereken elköve­tendő hasonló akciók előké­születei” — tette hozzá. (TASZSZ, AFP, Reuter, AP, UPI, MTI)

Next