Népszava, 1986. február (114. évfolyam, 27–50. sz.)

1986-02-01 / 27. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról) csökkent. Ebben jelentős szerepe volt az élelmiszeripari ter­mékkivitel visszaesésének. Belföldre az ipar öt év alatt 4 százalékkal növelte értéke­sítését. Ezen belül a lakosságnak eladott termékek meny­­nyisége 11—12 százalékkal, a beruházási célú és a termelő­­felhasználást szolgáló értékesítés 4, illetve 1 százalékkal nőtt. Az ipar anyagellátása az ötéves tervidőszak folyamán — az egyensúlyi követelmények elsőbbsége miatt — változó volt. 1985-ben a fokozódó import a korábbiaknál jobb fel­tételeket biztosított a termelők számára. Energiagondok a szokatlanul hideg 1984—1985-ös tél folyamán akadályozták a termelést. Az egyes ipari ágazatok, szakágazatok fejlődése differen­ciált volt. Az ipari termelés kb. kétharmadát képviselő szak­ágazatok termelése öt év alatt kisebb-nagyobb mértékben bővült, egyharmaduké nem változott vagy csökkent. A köz­ponti fejlesztési programok által felölelt területek többségé­nél a termelés fejlődési üteme meghaladta az ipari átlagot. A terv előirányzatától eltérően a termékmegújítás lassú volt. Az iparban foglalkoztatottak száma öt év alatt több mint 100 000 fővel, 7 százalékkal csökkent. 1984-ben és 1985-ben a létszámcsökkenés, a korábbi évi 2—3 százalékról 0,5—0,6 százalékra mérséklődött. A létszámcsökkenés lassulásában szerepe volt a vállalati gazdasági munkaközösségek megje­lenésének. A SZÉNHIDROGÉNEK ARÁNYA Az 1981—1985 években az ipari termelés hatékonysága javult. A javulás főként a tervidőszak első négy évét jel­lemezte, és lényegében a munkatermelékenység növekedé­séből származott. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1985- ben 18 százalékkal magasabb volt az 1980. évinél. Az egy órára számított termelés öt év alatt 33 százalékkal nőtt. Az energiaforrások között a szénhidrogének aránya az 1980. évi 63,6 százalékról 1985-ben 59,9 százalékra csökkent, úgy, hogy a kőolaj aránya számottevően mérséklődött, a földgázfelhasználásé kissé emelkedett. Nőtt az energiafel­használásban az importált villamos energia és az atomener­gia szerepe. A Paksi Atomerőmű I. és II. blokkja szolgál­tatja a villamosenergia-termelés egynegyedét, az összes ener­giafelhasználás 4,6 százalékát. A szén aránya az energiafor­rásokon belül csökkent. Az energiatermelés bővítésére és korszerűsítésére öt ener­getikai szakágazatban a tervidőszak folyamán kb. 130—140 milliárd forintot fordítottak, az összes ipari beruházás 40 százalékát. Ennek az összegnek közel egyharmadát a Paksi Atomerőmű építésére használták fel. Ezen kívül elkészült többek között a márkushegyi és a nagyegyházi bányaüzem, folyamatban van a mányi barnaszénbánya nyitása. A terv­időszak folyamán üzembe lépett a Testvériség gázvezeték harmadik szakasza. A vaskohászat termelése öt év alatt 7 százalékkal csökkent. A termelésben­ nőtt az értékesebb hengerelt acélok és a kohászati másod-, illetve harmadtermékek aránya. Az idő­szak folyamán befejeződött a Lenin Kohászati Művek kom­binált technológiájú acélművének és a Dunai Vasmű kon­­verteres acélművének a beruházása. A vaskohászati termé­kek exportja az öt év alatt a rubelelszámolású országokba számottevően emelkedett, a nem rubelelszámolású országok­ba csökkent. Az ötéves tervidőszak folyamán a Bitó II., a Halimba III. és a Fenyőfői bauxitbányák üzembe helyezése révén bővült a bauxittermelő-kapacitás. A Székesfehérvári Könnyűfémmű fejlesztése befejeződött, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a ma­gasabb feldolgozottsági fokú alumínium félgyártmányok ter­melése emelkedett. A gépipar termelése 1985-ben 18 százalékkal haladta meg az 1980. évi színvonalat, öt év alatt legnagyobb mértékben a viszonylag kisebb anyag- és energiaigényű híradás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeripar termelése emelke­dett. A tervidőszak folyamán nagymértékben fokozódott a gépipar exportcélú termelése; mind a rubelben, mind a kon­vertibilis valutákban elszámolt kivitel emelkedett, bár az utóbbi a számítottnál lényegesen kisebb mértékben. A tőkés­exportot nehezítette a nem eléggé versenyképes kínálat, de korlátozták azt a fejlődő országok fizetési nehézségeit, vala­mint a fejlett tőkés országok diszkriminációs intézkedései is. Belföldre elsősorban a gépipar fogyasztási célú értékesítése bővült, öt év alatt 30 százalékkal. A beruházási célú eladás csökkent. A vegyipar termelése öt év alatt 11,8 százalékkal emelke­dett. A kőolajfeldolgozó-ipar termelése csökkent, a többi vegyipari ágazaté emelkedett. A kőolajfeldolgozó-ipar ter­melésében nőtt a külpiacokon jól értékesíthető aromás ter­mékek gyártása. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál a kataliti­kus krakküzem üzembe helyezése nyomán a fehérárukiho­­zatal az 1980. évi 54 százalékról 1985-ben 65 százalékra emel­kedett. Korszerűsödött a műanyagalapanyag-termelés szer­­­­kezete, emelkedett a műanyag termelés és felhasználás, fej­lődött a kevésbé energiaigényes műanyag-feldolgozás­. Ki­emelkedően fejlődött az elmúlt öt éviben a gyógyszeripar, a háztartási és kozmetikai vegyipar, a gázgyártás és -elosztás. A vegyipari termékek exportja öt év alatt és 1985-ben is mind a szocialista, mind a tőkés országokba számottevően bővült. Belföldre a vegyipar 1980-tól 1985-ig 4 százalékkal növelte értékesítését, ezen belül fogyasztási célra mintegy 30 százalékkal. Az építőanyag-ipar a tervidőszak első négy évében 4 száza­lékkal növelte termelését. 1985-ben 3,8 százalékkal csökkent az ágazat kibocsátása, így az öt évvel korábbi szintnek felelt meg. Az építőanyag-ellátás az időszak folyamán nem volt egyen­letes, 1985-ben a kínálat meghaladta a keresletet. A könnyűipar az 1981—1985. években 6 százalékkal növelte termelését. Az időszak folyamán üzembe helyezett új terme­lőkapacitások hatására az átlagosnál gyorsabban emelkedett a nyomdaipar, valamint a papíripar termelése. A ruházati termékek termelése a hazai és külföldi kereslet, valamint munkaerő- és anyagellátási gondok miatt egyes években csök­kent. A könnyűipar öt év alatt a nagy- és kiskereskede­lemnek mintegy 7 százalékkal növelte értékesítését. 1985-ben a rubelelszámolású országokba az 1980. évinél több, a tőkés országokba kevesebb árut exportáltak. Az élelmiszeripar termelése az elmúlt öt évben 11 száza­lékkal emelkedett. Az ágazat a lakosság igényeit kielégítette, s emellett termelésének több mint egyötödét exportálta. Az ötéves terv az építési tevékenység növekedését írta elő, az éves tervek azonban csökkenő építési feladatokat határoz­tak meg. Az országos építési, szerelési tevékenység 1985-ben az előző évihez képest 5 százalékkal csö­kkent, és kb. 10 szá­zalékkal volt kisebb az 1980. évinél. A beruházások és a la­kásépítés mérséklése elsősorban a kivitelező építőipart érin­tette. Ennek termelése 1985-ben 8 százalékkal maradt el az előző évitől és 24 százalékkal az öt évvel azelőttitől. A nem építőipari szervezetek építési tevékenysége 1981—1982. évek­ben bővült, ezt követően csökkent. A magánépítési tevékeny­ség volumene számottevően növekedett. 1985-ben 72 500 lakás épült az országban, ezzel lényegében elkészült az öt évre előirányzott 370 ezer lakás. A lakosság magánerős lakásépítését a pénzügyi és hitelezési feltételek javításával is segítették, öt év alatt a lakások négyötöde magánerőből épült. Az épített lakások alapterülete nőtt, 1985- ben átlagosan 80 négyzetméter­­volt. A VI. ötéves tervidőszakban a kivitelező építőiparban fog­lalkoztatottak száma több mint 52 ezer fővel, 16 százalékkal csökkent. A létszámcsökkenés döntően a fizikai foglalkozá­súak körében következett be, és főleg a hagyományos építő­ipari szakmákat érintette. Az építőiparba nem tartozó szer­vezeteknél az építési, szerelési munkákon foglalkoztatottak száma kevésbé csökkent, a magán-építőiparban és a lakosság házilagos építkezésein dolgozóké emelkedett. A mezőgazdasági termékek termelése a VI. ötéves tervben az előző öt év átlagát 12 százalékkal meghaladta, és ezzel a tervben előirányzott növekedés alsó határát érte el. 1985-ben mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés termelése elmaradt az előző évitől. 1985-­ben 14,8 millió tonna gabona termett, 6 százalékkal kevesebb az 1984. évi rekordmennyiségnél, öt év alatt 9 mil­lió tonnával, 14 százalékkal több gabonát takarítottak be a gazdaságok, mint az előző öt évben. A több termés a hoza­mok növekedéséből adódott, a vetésterület 4 százalékkal csökkent, öt év átlagában a búza hektáronkénti hozama 4630 kg, a kukoricáé 6110 kg volt, 570, illetve 1260 kilogrammal több, mint az 1976—1980. években átlagosan. Az ipari növények közül 1981—1985. évek átlagában a cu­korrépa termelésmennyisége is meghaladta az előző öt évit, a napraforgóé pedig megkétszereződött. 1981—1985. évek átlagában burgonyából és zöldségből egy­aránt kevesebbet termeltek, mint az előző öt évben. A csök­kenés a vetésterület mérséklődésének következménye, öt év átlagos gyümölcstermése 14 százalékkal több volt az 1976— 1980. évek átlagánál. Szőlőből — az 1985. évi nagymértékű csökkenés következtében — öt év alatt 7 százalékkal keve­sebb termést takarítottak be az előző öt év átlagánál. 1985-ben az állatállomány csökkent: a szarvasmarha-állo­mány 7 százalékkal, a sertésállomány 10 százalékkal, a juh­állomány 13 százalékkal. Az 1985. év végi sertésállomány így is meghaladta az ötéves tervben előirányzottat. A tervhez ké­pes­t visszaesés elsősorban a juhállományban, továbbá a szarvasmarhák számában van. 1981—1985. évek átlagában a vágóállat-termelés közel 15 százalékkal emelkedett. 1985-ben a vágóállat-termelés 2,3 millió tonna volt, 4 százalékkal ke­vesebb az előző évinél, de az ötéves tervben számítottat meg­haladta. A fontosabb állati termékek közül a tej- és a tojás­termelés is csökkent 1984. évhez képest. A mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek kivitele a terv­időszak folyamán 34 százalékkal emelkedett. Rubelelszámo­lásokba 30 százalékkal, nem rubelelszámolásokba 36 száza­lékkal adtak el többet 1985-ben, mint 1980-ban. A mezőgazdasági nagyüzemek alaptevékenységen kívüli tevékenysége az 1981—1982. években gyors ütemben emelke­dett, 1983 óta a növekedési ütem mérséklődött. A kiegészítő tevékenységet is figyelembe véve a mezőgazdasági ágazat összes bruttó termelése 1985-ben a mezőgazdasági termékek termelésénél kisebb mértékben, 3—4 százalékkal csökkent 1984-hez képest. A nettó termelés bővülése 1981—1984 között meghaladta a bruttó termelését, 1985-ben azonban jobban csökkent, min­t a bruttó termelés. Az aktív keresők száma a mezőgazdaságban és erdőgaz­dálkodásban a tervidőszak első három évében, a kiegészítő tevékenység bővülésével összefüggésben növekedett, az utób­bi két évben csö­kkent. Az 1986. január 1-jei létszám az egy évvel korábbinál 4,4 százalékkal, az öt évvel azelőttinél 6,4 százalékkal volt kisebb. A mezőgazdaság állóeszköz-állománya a VI. ötéves terv­időszakban szerény mértékben emelkedett Több gabonatá­rolót helyeztek üzembe és nőtt a kapacitásuk, több sertés­férőhelyet építettek, mint az előző öt évben. A traktorok szá­ma évek óta alig változott, teljesítőképességük kismértékben nőtt. Az ültetvénytelepítés az évek folyamán erőteljesen csökkent. A műtrágya-felhasználás a tervidőszak első három évében nőtt, azóta csökkent. Az ötéves tervidőszakban 35 ezer hektár területen végez­tek erdőtelepítést és fásítást, és 100 ezer hektáron erdőfel­újítást. Nőtt az erdővel borított terület, az élőfakészlet. A nettó fakitermelés öt év átlagában 6,5 millió köbméter volt, ennek 58 százaléka ipari fa, a többi tűzifa. Termelő infrastruktúra A közlekedési vállalatok és szövetkezetek 1985-ben az előző évivel közel azonos, az 1980. évinél 3 százalékkal kisebb tö­megű árut szállítottak. Az árutonnakilométer-teljesítmény megegyezett az 1980. évivel. Az áruszállítási feladatok mér­séklődése elsősorban a vasúti közlekedést érintette, amiben jelentős szerepe volt a tranzitforgalom visszaesésének. 1982- től a belföldi szállítási teljesítmények is mérséklődtek. A közúti és városi közlekedés belföldi szállításai szintén csök­kentek 1982 óta, nemzetközi szállításai viszont folyamatosan növekedtek. A vízi közlekedés a tengeri szállítások révén fo­kozta árutonnak­ilométer-teljesítményét. A csővezetékes szál­lítás 1985. évi teljesítménye ugyancsak jelentősen meghalad­ta az öt évvel korábbit. A távolsági forgalomban szállított utasok száma 1985-ben az 1980. évitől 11 százalékkal maradt el. Az utaskilométer­­teljesítmény csökkenése 8 százalék volt. A vasúti közlekedésben 18 százalékkal, a távolsági autóbusz­közlekedésben 1 százalékkal csökkent a személyszállítási telje­sítmény. A légi közlekedés teljesítménye öt év alatt 24 száza­lékkal nőtt. A helyi személyszállítás utasainak száma öt év alatt 11 szá­zalékkal emelkedett. A növekedés a vidéki városokban és a helyi közlekedési járatokkal ellátott községekben következett be. 1985-ben az autóbuszok száma az 1980. évit 19 százalékkal múlta felül. A villamosok utasforgalma 3 százalékkal elma­radt az öt évvel azelőttitől. A metrót, elsősorban az új vonal­­szakaszok üzembe helyezésével összefüggésben, az 1980. évi­nél 13 százalékkal többen vették igénybe. Az öt év alatt 415 km vasútvonalat villamosítottak, így a villamosított vonalak aránya megközelítette a 25 százalékot. A villamos vontatás aránya 51 százalékról 60 százalékra emel­kedett. Befejeződött a Budapest Kelenföld és a Budapest Nyu­gati pályaudvar rekonstrukciója, folytatódott a záhonyi átra­­kókörzet fejlesztése. Az autópálya-hálózat 51 km-rel bővült és 28 km hosszúságú félautópálya épült. Befejeződött az Ár­­pád-híd rekonstrukciója és a Flórián tér rendezése. 1985-től fogadja az utasokat az új Ferihegy—2 légikikötő. öt év alatt összesen 150 új villamoskocsit, 78 trolibuszt, 96 metrómotorkocsi és 4771 autóbuszt helyeztek üzembe. Buda­pesten két új metrószakaszon indult meg a forgalom, összesen 4 km hosszúságban. A személygépkocsi-állomány több mint 40 százalékkal emelkedett, és 1985 végén meghaladta az 1,4 milliót. A tehergépkocsik száma növekedett és az állományon belül jelentősen emelkedett a gázolaj üzemű teherszállító gép­járművek aránya. 1982-től magánfuvarozók is részt vesznek a közúti személy- és áruszállításban. 1985. év végére a magántaxisok száma meg­haladta a 10 ezret, a teherautó-fuvarozóké pedig megközelí­tette a 14 ezret. A közlekedés aktív keresőinek száma a tervidőszak első négy évében csökkent, 1985-ben kissé emelkedett, így az 1980. évihez képest 1 százalékkal, 3 ezer fővel lett kevesebb. A posta és távközlés beruházásaira a VI. ötéves terv folya­mán számottevően többet fordítottak, mint az előző tervidő­szakban. A távbeszélő-ellátottság így is csak mérsékelten ja­vult. A bekapcsolt főállomások száma 1985-ben 33 ezerrel, öt év alatt 122 ezerrel, ezen belül a lakásállomások száma 95 ezer­rel nőtt. A távhívásba bekapcsolt főállomások aránya az 1980. évi 76 százalékról 1985-ben 81 százalékra emelkedett és 27 or­szág helyett 84 ország érhető el távh­ívással. A rádióműsorok vételi lehetősége URH sávon jelentősen ja­vult. Emellett a Petőfi rádió is megkezd­te sztereó adások su­gárzását. A televízió adóhálózata 7 fő- és 39 átjátszó adóval bővült. Az I. műsorral besugárzott terület aránya 1985-ben 93 száza­lék volt. A II. műsor vételi lehetősége az ország területének 54 százalékáról 82 százalékra emelkedett. A posta és távközlés területén az aktív keresők száma öt év alatt 4,5 százalékkal, 3 ezer fővel emelkedett. A kiskereskedelmi hálózat fejlődéséhez az állami és szö­vetkezeti üzletek kapacitásának bővülése, valamint a magán­kereskedők számának növekedése is hozzájárult. A kiskereskedelmi vállalatok és szövetkezetek üzlethálóza­tuk kapacitását a nagy alapterületű, széles áruválasztékot biztosító áruházak és ABC-áruházak létesítésével növelték, öt év alatt több mint 40 áruház és 250 ABC-áruház nyílt meg, miközben kis üzletekből lényegesen kevesebb lett. Összességé­ben az üzletek száma nem változott számottevően, alapterü­letük azonban kb. 10 százalékkal, az áruforgalmat meghala­dó ütemben nőtt 1980—1985 között. A vendéglátó-hálózat minőségi fejlődését jelentette az utób­bi években épült reprezentatív szállodák vendéglátóhelyeinek megnyitása. Az italboltok, kocsmák száma öt év alatt kb. 350- nel csökkent. 1985. szeptember 30-ig a szocialista kiskereskedelem szer­vezetei 4381 boltot és 7294 vendéglátóhelyet, a boltok 12 száza­lékát, a vendéglátóhelyek 40 százalékát adták át szerződéses üzemeltetésre. 1985 közepén a magánkereskedők kezelésében 18 840 bolt és 5070 vendéglátóhely működött, öt év alatt a magánboltok száma 8900-zal, a magán-vendéglátóhelyek 3600-zal nőtt. Az állami és szövetkezeti kereskedelemben foglalkoztatot­tak száma, különösen a tervidőszak utolsó két évében csök­kent, ugyanakkor emelkedett a magánkereskedelemben dol­gozóké. öt év alatt a kereskedelem aktív keresőinek száma mintegy 20 ezer fővel, 4,4 százalékkal nőtt. A tervidőszak folyamán javult a lakosság közműves víz­zel és csatornával való ellátottsága. A közüzemi vízművek na­pi kapacitása öt év alatt mintegy 900 ezer köbméterrel nőtt. A közüzemi ivóvízzel ellátott népesség aránya az 1980. évi 75 százalékról 84 százalékra emelkedett. Egyes kisebb települé­sek lakosságának, átmeneti megoldásként, palackozva, vagy tartályokban juttatják el az egészséges ivóvizet. A VILLAMOS VONTATÁS ARÁNYA 60% 1980 1985 A közcsatorna-hálózat bővítése a korábbiaknál gyorsabb, de az igényeknél és a vízhálózat fejlődésénél lassúbb volt, öt év alatt 2500 km közcsatornát építettek. Ezzel a csatornázott területen élő népesség aránya megközelítette a 46 százalékot. A közüzemek szennyvíztisztító kapacitása az elmúlt öt év folyamán mintegy 40 százalékkal bővült. 1981—1985. években környezetvédelmi beruházásokra mint­egy 25 milliárd forintot fordítottak, 8 milliárd forinttal, 44 százalékkal többet, mint az előző tervidőszakban. Különösen a vizek minőségének megőrzésére fordított összegek emelked­tek számottevően. A vízgazdálkodásban 3 százalékkal többen dolgoztak 1985- ben, mint 1980-ban. A kinsetkesi frundaságyi kapcsolatok A tervidőszak folyamán a kivitel a behozatalnál lényege­sen gyorsabb ütemben emelkedett. 1985-ben a kivitel mennyi­sége 27 százalékkal, a behozatalé 6 százalékkal volt több az 1980. évinél. Az áruforgalmi egyenleg, a kedvezőtlen árala­kulás ellenére, számottevően javult. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink meghatározó tényező­je a tervidőszak folyamán a szocialista országokkal folytatott tervszerű együttműködés volt. A külkereskedelmi forgalom több mint felét ezekkel az országokkal, túlnyomórészt a KGST keretében bonyolítottuk le. Bővültek a kooperációs kapcsola­tok, nőtt az áruforgalomban a szakosított termékek aránya. A rubelben elszámolt behozatal mennyisége 1985-ben lénye­gében megegyezett az öt évvel korábbival. Az energiahordo­zók, több fontos nyers- és alpanyag, a beruházási célú gépek és egyes fogyasztási iparcikkek nagyobb részét változatlanul eb­ből a viszonylatból szereztük be. A rubelelszámolású kivitel, a passzívum mérséklése és az árveszteség ellensúlyozása érdekében jelentősen, volumenben A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE SZOMBAT, 198­6 FEBRUÁR 1. NÉPSZAVA

Next