Népszava, 1986. május (114. évfolyam, 102–127. sz.)

1986-05-30 / 126. szám

Sport Kiküldött munkatársunk, Vándor Kálmán jelenti Leónból Michel király kissé flegma karcsú magyarok — öntelt franciák Feleségekkel, vagy feleségek nélkül? — ez a legújabb té­ma a világbajnokságon. A franciák csütörtöki érkezé­sekor ugyanis az egyik lap emlékeztetett a négy év előt­ti, spanyolországi Mundial­­ra, ahová a „gallkakasok” szeretteikkel együtt érkez­tek, így már a harmadik na­pon kitört a vihar. Platini felesége „eltévesztette” a szo­báját, és férje egyik csapat­társához nyitott be, ahonnan csak akor jött ki, amikor ke­resni kezdték... A vendéglá­tó játékost rövid úton haza­­küldték, Platini pedig elfo­gadta felesége magyarázkodá­sát. Most a spanyol és az angol labdarúgók is kérték szövet­ségi kapitányuktól: a Mexi­kóba érkezésük előtti magas­lati edzőtáborban hadd lak­janak feleségeikkel, illetve menyasszonyaikkal együtt. Talán maguk is meglepődtek a kedvező válaszon, de min­denesetre éltek a lehetőség­gel. S lám, mit nyilatkozott most a hidegvérű Robson az angol kapitány: „Elvégre nem vagyunk fából... A já­tékosok hangulata kitűnő!” Most már csak az a kérdés, hogy az erőnlétük is ilyen ki­­tűnő-e? ... A 10-es számú mez a lab­darúgók világában rangot jelent. Puskás, Pelé, Mazzola, Cruyff, Maradona és Platini is ezzel a számmal a hátán lett ismert a zöld gyepen. Én bízom abban, hogy Détári is bekerül a „Tízesek Klubjába” a világbajnokság végén. A külföldi szakemberek min­denesetre egybehangzóan a magyar csapat új csillagának,­ Nyilasi méltó utódjának ne­vezik. Nem hiszem, hogy té­vednek, mert amit odahaza, és most, itt az edzőmérkőzé­seken látni lehet tőle, az va­lóban nemzetközi klasszisra vall. Így azután nem véletlen, hogy a sajtóközpontban min­den kollégám csak Détáriról faggat. A bűvös 10-es szám leg­tekintélyesebb mai képviselő­je, Platini, egyébként már a leóni repülőtéren az újság­írók és a fotóriporterek ke­reszttüzébe került. „Esélyesnek érzi-e magu­kat a világbajnoki címre, tud­va, hogy európai csapat még soha sem nyert aranyérmet a tengerentúlon?” Ezt a kér­dést szegezték a mellének, mire ő kissé flegmán azt fe­lelte: „Mindig van egy első alkalom! A játéktudásra alapozom a véleményemet. Ez a francia csapat nagyszerűen együtt van!" Arra a kérdés­re viszont, hogy ez lenne-e Franciaország utolsó lehetősé­ge, hogy az Európa-bajnokság mellé világbajnoki címet is szerezzen. Michel le roi, az­az „Michel király”, már sér­tődötten felelt: „Csak ne­künk nem lesz több lehetősé­günk, Franciaországnak igen! De lehet, hogy már nekünk is sikerül elérnünk a célt, még ha sokaknak ez nem is fog tetszeni.” „Az újságírókra gondol?” — vágta rá egy olasz kolléga, aki már ismer­te Platini érzelmeit a sajtó képviselői iránt. A Juventus sztárja felkapta a fejét, és dühösen válaszolt: „Az újság­írók belőlem élnek és mégis mindig bántani akarnak.” A szócsata ezzel nem ért véget, mert Claudio Gregori — ő provokálta Platinit — vissza­vágott: „Nélkülünk nem len­ne ma világhírű!” Mire Európa legjobbja ezt mondta: „Téved! Maguk az én gólja­imból élnek. És nem hallgat­hatják el a nevemet!” Ezen a ponton Henri Mi­chel, a francia szövetségi ka­pitány közbevágott: „Beszél­jünk a csapatról! Nagyszerű formában vagyunk, és hiszek abban, hogy világbajnokok lehetünk!” A francia derűlátással pár­huzamosan egy óvatosabb nyilatkozót is felfedeztem az érkezők között. Tresor a volt válogatott beállós, ezúttal mint rádiókommentátor ér­kezett a világbajnokságra, ő „borút is lát”. — Jó ez a csapat, nem vi­tás, de három sebezhető pont­ja is van. Az első, hogy a két szélső hátvéd szertelen és gyakori felfutásaival többet kockáztat a kelleténél. (Me­zey, figyelem! — A szerk) A második: Battiston és Rossis, a két középső védőjátékos, klubcsapatában söprögetőt játszik, tehát nincs vérbeli beállós a védelemben. Har­madszor pedig: Rocheteau és a fiatal Papin nem érti meg egymást, eltérő futballt ját­szanak. Tehát a támadósor sem elég ütőképes. Minden a négy középpályáson múlik! Ennyit a franciákról, akik­kel az utolsó mérkőzésünket játsszuk a selejtezők során. S ha valaki azt gondolná, hogy ez a mérkőzés már be­folyásolható lesz, az téved. — Minket nem érdekel, hogy milyen eredménnyel végződtek a szovjet és a ma­gyar csapat előző mérkőzé­sei, mi mindenképpen győ­zelemre, és nem pedig csak továbbjutásra játszunk! — válaszolta az én kérdésemre Platini. Tegnap egyébként a szov­jet és a kanadai csapat is sze­repelt a tévében. Gyemja­­nyenkó, a védelem oszlopa, kijelentette, hogy: „A támadó futballé a jövő, és mi ezt játsszuk!”, míg a kanadai szövetségi kapitány, Tony Waiters, azt mondta: „Ellen­feleink meg fognak lepődni, ha azt hiszik, hogy Kanada átjáróház!” Mindkét csapat tartott egyébként edzést, és a szovjet válogatott 20 ezer néző előtt 4-1-re győzött Morelia gár­dája ellen. Nagy közönségsi­kert arattak, kisebbet a tu­dósítók körében . .. Valahogy nem derült ki pontosan, mi­lyen összeállításban játszott a csapat, és kiket cseréltek. Az biztos, hogy Blohin ját­szott és csillogott. Lobanovszkij, aki pár he­te vette át Malofejevtől a vá­logatott irányítását, éppen úgy igyekszik „port hinteni” a megfigyelők szemébe, mint többi kollégája. Csak egy biztos: a Kijevi Dinamóra épít. Erre jegyezte meg Co­­manjillában a „görög”, azaz Esterházy, mint volt Honvéd­játékos: — Nem létezik, hogy egy klubcsapat jobb legyen, mint a nemzeti válogatott. Három éve a Honvéddal mi sem tud­tuk volna megverni a Nyila­si-féle válogatottat. Bárcsak a Dinamo játszana ellenünk, könnyebb lenne a helyze­tünk! A magyar csapat tagjairól el kell mondani, hogy irigy­lésre méltóan karcsúak, vala­mennyien hozzák versenysú­lyukat. Ennek magyarázatát Nagy Antal adta meg: — Olyan szigorú diéta sze­rint élünk, hogy lehetetlen hízni, legfeljebb fogyni tu­dunk. Az étrendet úgy állí­tották össze, hogy az gramm­ra csak annyi kalóriát tesz ki, amennyire szükségünk van az itteni körülmények között. Már jó lenne játszani! A magyar csapat egyébként csütörtökön két edzést is tar­tott. Reggel fél 9-kor — Me­zey György megfogalmazásá­ban — gyilkosai, délután pe­dig a Punte Verde pályáján, már péntekre virradóra, ba­rátságos edzőmérkőzést ját­szott — zárt kapuk mögött. Hogy ez tetszett-e a meg­figyelőknek és a hírközlő szervek kíváncsi képviselői­nek, arról majd holnap szá­molok be. Megvárom a mexi­kói sajtóvisszhangot... Edzéslesen Leónban. Aki dirigál: Mezey György, akiknek dirigál (balról jobbra): Nagy Antal, Varga József, Burcsa Győző és Kar­dos József TELEFOTÓ / MTI Külföldi képszerkesztőség Németh Ferenc felvétele Az egyik legnagyobb lon­doni bukméker iroda, a Lad­brokes is közzétette a világ­­bajnokságra érvényes foga­dások arányait. A legesélye­sebbnek Brazíliát és Argen­tínát ítéli, a két csapat va­lamelyikére voksolók egy fontért hatot kaphatnak cse­rébe, ha győz az együttes. Magyarország, Spanyolor­­szággal holtversenyben, a lis­ta 10. helyén áll, 1:25-ös aránnyal.* — A mexikói labdarúgó­rajongók annyira kiéheztek a Mundial-sikerre, hogy egy esetleges kudarc tömeges dühkitöréshez vezethet — mondta a mexikóvárosi Poli­tikai és Társadalomtudomá­nyok Egyetemének pszicho­lógiai tanszékén dolgozó ta­nár, Armando Barriguete.­­ A kifogástalan vb-rendező­ Mundial-hírek­ ­ért alkalmazott „szorosabb­ra a nadrágszíjat" gazdaság­­politika miatt nem kevesen idegesek az országban. S ha azt látják, hogy a hazai vá­logatottnak nem megy, úgy érzik, teljesen felesleges volt viselni a terheket, álmaik köddé foszlottak. Akkor pe­dig jaj a szakvezetésnek és a játékosoknak: a mexikói em­ber csalódottságában igen ve­szélyes ...* A játékosok és szakveze­tők többsége nem helyesli a Mundial kezdési időpontjait (12, illetve 16 óra), mert vé­leményük szerint igen nagy forróságra lehet számítani. Guillermo Caneda, a szerve­zőbizottság elnöke így ma­gyarázkodott: — A tévétár­­­saságok igényeit figyelembe kellett vennünk: ha kora es­te kezdődnének a mérkőzé­sek, akkor Európában a ko­ra reggeli órákban lennének a közvetítések. Ha még ké­sőbb lenne a kezdés, a köz­vetítéseket már át sem ven­nék.* Károly walesi herceg, a brit királyi trónörökös és felesé­ge, Diana hercegnő a tervek szerint Mexikóvárosba uta­zik, amennyiben valamelyik brit csapat bejut a döntőbe. * A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség vezérkara a nyitó­­ünnepélyen mindössze egy percet engedélyez Miguel de la Madrid mexikói államel­nöknek, hogy elmondja be­szédét. Abba azonban nem szólnak bele a FIFA illetéke­sei, hogy miként használja fel a 60 másodpercet. Újjászületik a Városligeti Műjégpálya A Városligeti Műjégpálya, a főváros nagy népszerű­ségnek örvendő sportlé­tesítménye, hosszú évti­zedek óta szolgálta a sportkedvelők nagy töme­geit. A XIX. század végén épült létesítmény azon­ban elöregedett, s az utóbbi években már csak nagy nehézségek árán volt üzemeltethető. Elenged­hetetlenül szükségessé vált a döntés: megszün­tetni a műjégpályát, vagy nagy anyagi eszközök rá­fordításával felújítani, esetleg bővíteni. A sportvezetés és a fővá­ros képviselői, akik ezzel a kérdéssel foglalkoztak, jól tudták, hogy a műjég hagyo­mányosan kedves színfoltja a fővárosnak. A vélemények és a lehetőségek ismeretében megszületett a döntés: az OTSH és a Fővárosi Tanács vezetői megállapodtak a mű­jégpálya teljes rekonstruk­ciójában és bővítésében. Eh­hez az MSZMP, a KISZ Bu­dapesti Bizottsága, a Szak­­szervezetek Budapesti Taná­csa, a Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal is segítséget nyújt. A döntés­nél — a jelentős anyagi ál­­doztavállalás mellett — meg­határozó tényezőként vették figyelembe a lakosság, ezen belül a fiatalok igényeit, a szabadidősport és diáksport támogatását, s mindezzel együtt, a versenysport felté­teleinek javítását. A tervek szerint tehát kor­szerűbb és nagyobb létesít­mény készül a régi helyén. A munkálatok már megkez­dődtek. Az idén a hűtőrend­szer és a pálya egy részének a felújítása készül el, így nem lesz akadálya annak, hogy a műjégpálya ez év novemberében a korábbival azonos jégfelülettel biztonsá­gosan üzemeljen. A második ütemben — 1987-ben — ke­rül sor az ötvenszázalékos bővítésre, és a gépi beren­dezés további korszerűsítésé­re. A harmadik ütemben ké­szül el a kiszolgáló épület rekonstrukciója. Tehát a nagy munka mintegy 2,5 év alatt fejeződik be olyan meg­oldásokkal, hogy a pályán nem lesz üzemszünet. Ebből következik, hogy a már megkezdett munka nem teszi lehetővé a tó vízzel való feltöltését, de ideiglenesen a szabadon maradó felületet egyéb irányú sporttevékeny­ségre (például teniszpályák stb.) kívánják felhasználni. Gellei - Rába Gellei Imre tegnap kétéves szerződést írt alá Győrött a Rába ETO labdarúgócsapatá­hoz. A szakvezető legutóbb Zalaegerszegen tevékenyke­dett. Mostani, újonnan meg­kötött szerződése 1986. július 1-től 1988. június 30-ig köti a győri zöld-fehérekhez. Lovasok bajnoksága Ma kezdődik és vasárnapig tart a lovasok Budapest-baj­­nokságának második forduló­ja a Nemzeti Lovardában (Bp. VIII., Kerepesi út 7., reggel 8 órától 17 óráig). A versenyzők 140 cm-es ma­gasságon és a díjlovagló négyszögben mérik össze tu­dásukat. Meglepetés a gyere­keknek: szombaton és vasár­nap 10-től 16 óráig díjtalanul lovagolhatnak és ismerked­hetnek a sportággal. Rövid hírek # Tatán, a szocialista or­szágok vívóversenyén, a Da­­tacoop Kupán, férfi tőrben Busa István diadalmasko­dott a kubai Betancourt és az NDK-beli Howe előtt. A párbajtőr-csapatversenyben a Szovjetunió végzett az élen, megelőzve a magyar B együt­test és Lengyelországot. # A francia nemzetközi teniszbajnokság — Roland Garros — második forduló­jában a 14. helyen kiemelt Temesvári Andrea 5—7, 6—2, 6—3-ra kikapott a mindössze 15 esztendős Mary Jo Fer­­nandeztől. Ha profi, legyen profi... Sokáig tartott, de megérte a várakozást: az élsportolók státusát hazánkban néhány esztendővel ezelőtt megnyug­tató módon sikerült rendezni. Jogszabályok, feketén-fehé­­ren érvelő előírások szerint alkalmazzák a klubok, leg­jobbjaikat. Tényleg a legjobbjaikat! Ne is legyünk szé­­gyellősek: a profikat. Azokat, akiknek tudásszintje, sport­emberi magatartása és magánélete egyaránt egy szóval jellemezhető: professzionalista. Tehát: minden adott a magas színvonalú sportteljesít­­mény eléréséhez és — ez is hozzátartozik — megkövete­léséhez. Sok jel viszont arra mutat, hogy egyetlen — igaz, egyáltalán nem apró — jelenség mintha elkerülte volna a profizmust egyébként minden szinten elfogadók és alkal­mazók figyelmét. Nevezetesen: a szabad választás. Ponto­sabban: a szabad egyesületválasztás. A profivilágban ter­mészetes dolog, hogy amikor lejár a szerződés, akkor a sportoló azt csinál, amit — puritán egyszerűséggel fogal­mazva — akar. Nálunk? Érthetetlenül sok a hercehurca, a mondvacsi­nált probléma, a régi, megszokott formából gyökerező aka­dály. Szinte nem telik el hét, hogy ne hallanánk ilyen­olyan átigazolási híreket, amelyeket vérmérséklete sze­rint kommentál mindenki: az egyesületi elnök (az egyik) elmarasztalólag, a szövetségi főtitkár bizonytalankodva, mert nem mer állást foglalni egyik klub kárára (javára) stb. A legfrissebb téma a röplabdás Champitaz ügye: Újpes­ti Dózsa kontra Tungsram SC. A lilák Peruból származó ászát — és ez újdonság — azzal nehezen lehetne visszatar­tani, hogy „vét a klubhűség íratlan szabályai” ellen. El­végre a Dózsa nemrég szinte szabályos versenytárgyalással nyerte meg magának a hozzánk települt klasszist. Most vi­szont ... Nos, Chumpstaz állást akar változtatni (nem, nem szótévesztés!), mert egyrészt — és készséggel sorol olyan konkrét okokat, amelyek szellőztetése egyrészt felesleges, másrészt legfeljebb egy modern mai színdarabban lehetne csak kellőképpen érzékeltetni — nem érzi jól magát eb­ben a társaságban, másrészt — el ne hallgassuk —■ a Tungs­ram kedvezőbb ajánlattal állt elő. Sokáig lehetne boncolni a témát, de egyszerűsíthetünk is: ha egy gépírónő, egy esztergályos, egy újságíró, egy klubelnök valahol rosszul érzi magát, ráadásul máshol töb­bet is ígérnek, akkor — mehet és megy. Miért ne mehetne a röplabdázó is?! A távozáshoz, a klubcseréhez sok min­den (pl. a lakásügy rendezése) adott. Mi kell még? Véljük: olyan profi szemlélet, mint — mondjuk — egy játékos le­szerződt­etéséhez. Elvégre igaz: az egyik jön, a másik megy ... De ezt már jól tudják a dózsások is! Serényi Péter 15 A BUDAPEST ÉS VIDÉKE NYERSANYAGHASZNOSÍTÓ VÁLLALAT 1986. július hónaptól 1991. június hó 30-ig szerződéses üzemeltetésre átadja az alábbi ÁTVEVŐHELYEIT Bp. II., Szilágyi Erzsébet fasor 1. Bp. III., Korvin Ottó u. 35. Bp. VI., Bajza u. 62. Bp. VI., Székely Bertalan u. 20. Bp. VII., Dob u. 22. Bp. Vili., Krúdy Gyula u. 9. Bp. Vili., Dobozi u. 23. Bp. IX., Telepy u. 22/a. Bp. X., Akna u. (Szemétbánya) Bp. XIV., Erzsébet királyné útja 91. Bp. XIV., Telepes u. 80. Bp. XVIII., Csér­telep. Bp. XIX., Vörös Hadsereg útja 31. Budaörs, Tavasz u. 50. A pályázatokat 1986. június 12-26. között kell benyújtani a Budapest V., Alkotmány u. 18. szám alatt. További tájékoztatást és bővebb felvilágosítást az előbbi címen adnak az ér­deklődőknek naponta, munkaidőben (119-129, illetve a 322-563-as telefonszámon.). 1986. július hónaptól 1989. június 30-ig szerződéses üzemeltetésre átadja az alábbi forgalmi rendszámú tehergépjárműveit, mozgó átvevőhelyi feladatok elvégzésére. IFA W 50 L/Sp ponyvás, fixplatós tehergépkocsik: FT 92-38, FT 92-39, FT 97-89, FZ 51-14, FZ 51-15, FZ 51-21, FY 50-97. A pályázatokat az előzőkben megadott határidőig kell benyújtani a Budapest X., Gránátos u. 1-3. sz. alatt. (Szállításszervezési és ellenőrzési osztályon.) További tájékoztatást az előbbi címen és a 777-192 telefonszámon adnak az érdeklődőknek. VERSENYTÁRGYALÁS 1986. JÚNIUS 30-ÁN LESZ, 14 ÓRAKOR, A VÁLLALAT KÖZPONTJÁBAN. BUDAPEST X., GRÁNÁTOS U. 1-3.

Next