Népszava, 1986. július (114. évfolyam, 153–179. sz.)

1986-07-01 / 153. szám

Jót tett az eső a növényeknek Sopron környékén hullott a legtöbb - Nem hátráltatja a betakarítást-Növeli a hozamokat A júniusi forróság miatt fel­gyorsult a kalászosok érése, mind több területen kellett hozzákezdeni a szokásosnál korábban az aratáshoz. A mezőgazdászok egyre türel­metlenebbül kémlelték az eget, s várták az esőt adó fel­hőket. A hétvégén végre több helyütt beborult az ég, és hullott is némi csapadék. Mennyi víz öntözte a földe­ket? — kérdeztük hétfőn Balla Istvántól, a MÉM osz­tályvezetőjétől . Az eddig kapott gyors­­felmérés szerint a legtöbb csapadék az ország nyugati részén, Sopron Sopronhor­­pács környékén hullott, néhol a 22 millimétert is elérte. Vi­szonylag több eső esett még Szeged, Makó és Békéscsaba térségében és a Tisza felső folyásánál. Előbbinél 5—15, utóbbinál 4—10 milliméter­­nyi esőt kaptak a földek — mondta az osztályvezető. — Baja környékén 17, Szolnok térségében 8—20 milliméter­nek örülhettek. De számos vidékre, például Veszprém, Pápa, Debrecen környékére csak 1—2 milliméternyi ju­tott. — Mennyi esőre lett volna szükség? — Országos átlagban leg­alább 20 milliméterre. Az eső különösebben nem hátráltat­ta a betakarítást, hiszen az őszi árpával jóval előrébb tartanak, mint tavaly ilyen­kor. Júniusban a korábbi át­lagnak csupán 60 százaléka hullott, de nem is ez volt a legnagyobb baj, hanem az, hogy mindez jókora forró­sággal párosult. A helyenkén­ti 33—34 fok miatt hamar ki­száradt a föld, s megszomjaz­tak a növények. — Mennyit használt ez a mostani eső? — A búzának talán még nem jött későn, pár százalék­kal javíthatja a terméshoza­mokat. De jót tett a csapadék a kapásoknak is. Különösen szépen fejlődik a kukorica és a napraforgó, bár esetükben elsősorban a júliusi és az augusztusi eső dönti el, hogy milyen termést lehet betaka­rítani. — Hullott jég is? — Eddig még nem kaptunk jégkárról jelentést. E hétvégi eső jókor jött, de — egyes vidékeken — több is eshetett volna, sokhelyütt továbbra is lesik­ várják az esőfelhőket. (cseh) Dél-A­frika Letartóztatták a legnagyobb szakszervezet vezetőit A Dél-afrikai Köztársaság­ban a hétvégén újabb szak­­szervezeti vezetőket vettek őrizetbe a június 12-én be­vezetett rendkívüli állapot alapján. A letartóztatottak között van Jay Naidoo, a Dél­afrikai Szakszervezeti Kong­resszus (COSATU) főtitkára, valamint Elijah Barayi, a szervezet elnöke. Az ország legnagyobb, mintegy 550 ezer tagot tömö­rítő szakszervezeti szövetsé­gének londoni képviselője va­sárnap este számolt be a le­tartóztatásokról. A képviselő szerint a rendőrakció célja az volt, hogy megakadályozzák a COSATU vezetőinek kedd­re kitűzött tanácskozását. A tervek szerint ezen a megbe­szélésen döntenének arról, hogy milyen akciót indítsa­nak a letartóztatottak szaba­don bocsátása érdekében. A letartóztatottak hozzátarto­zóinak támogatására alakult polgárjogi bizottság eddig csaknem 1500 személyt azo­nosított, köztük a szakszerve­zeti mozgalom 900-nál több aktivistáját. Becslések sze­rint az őrizetbe vettek száma meghaladhatja a négyezret. Hírügynökségi jelentések szerint a hétvégén a johan­nesburgi repülőtéren letar­tóztatták Moses Mayakisót, a COSATU-hoz tartozó fém­ipari szakszervezet svédor­szági útjáról hazaérkezett fő­titkárát is Növekvő hevességgel foly­tatódott hétfőn Londonban a konzervatív kormány és mun­káspárti ellenzékének nyilat­kozat-párviadala a brit kül­ügyminiszter tervezett preto­riai „közvetítő missziója” ügyében. Célunk a szocializmus fokozatos megújítása Mi­hat! Gorbacsov beszén­y a LEMÉ* kongresszusok-n Zsebesi Zsolt és Scipiades Iván, az MTI tudósítói jelen­tik: , Hétfőn Varsóban a Len­gyel Egyesült Munkáspárt X. kongresszusának második napján folytatódott a vita a Központi Bizottság vasárnap elhangzott beszámolójáról. A délelőtti órákban kilenc kül­dött szólalt fel. Ezután került sor a nap legnagyobb érdeklődéssel várt eseményére, Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitká­rának felszólalására. A LEMP X. kongresszusá­ra az ország történelmének felelősségteljes szakaszában került sor. Ez a tanácsko­zás összegzi egy olyan perió­dusnak a tapasztalatait, ame­lyet az éles eszmei-politikai összetűzések, a helyzet nor­malizálásáért folytatott ne­héz harc, a kibontakozás perspektíváinak feltárása jellemzett — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. „A történtek osztálytartal­ma közel sem volt mindig és mindenki számára nyilván­való. De ez nem változtat a lényegen. Végső soron ma­gáért a szocializmus létezé­séért folyt a harc Lengyelor­szágban. A szocialista Len­gyelország kiállta a próbát — ez a legfontosabb eredmény, amellyel a küldöttek erre a kongresszusra érkeztek, s amihez ma teljes joggal gra­tulálhatunk Önöknek” — mondta az SZKP KB főtit­kára. Mihail Gorbacsov rámuta­tott, hogy a szovjet kommu­nisták mint elvtársak, érde­keltek a LEMP kongresszu­sán megfogalmazódó elkép­zelések és kezdeményezések sikerében, abban, hogy Len­gyelország erős, független szocialista állam, a szocialis­ta közösség aktív tagja, szi­lárd láncszeme legyen. „Lengyelország és a Szov­jetunió — a két legnagyobb európai szocialista állam — szoros együttműködése, szö­vetsége elengedhetetlen fel­tétele országaink sikeres fej­lődésének, Európa stabilitá­sának és békéjének” — mondta. A továbbiakban Mihail Gorbacsov részletesen ele­mezte azt a válságot, amely a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején meg­rázta az egész lengyel társa­dalmat. „A leglényegesebb tapasz­talat az, hogy a lengyel ese­mények minden bonyolult­ságuk és sokrétűségük elle­nére­­ világosan bebizonyí­tották: a szocializmus mély gyökereket vert, országaink dolgozói életüket nem a szo­cializmuson kívül képzelik el. Ez pedig azt jelenti, hogy a szocializmusban elért elő­rehaladás visszafordítha­tatlan” — hangsúlyozta Mi­hail Gorbacsov. Ugyancsak beigazolódott, hogy a szocializmus ma már nemzetközi valóság, mint olyan államok szövetsége, amelyeket szoros politikai, gazdasági, kulturális és vé­delmi érdekek fűznek össze. A szocialista rendszert kí­vülről ért támadások, azok a törekvések, hogy ezt vagy azt az országot kiszakítsák a szocialista közösségből, azt jelentik, hogy nemcsak a nép akaratára, hanem a háború után kialakult egész rende­zésre törnek, végső soron a békét fenyegetik — állapítot­ta meg az SZKP KB főtit­kára. Az események azt is meg­mutatták, hogy csak a mun­kásosztály lehet a szocialista építés fő mozgató ereje és csak a munkásosztály pártja tudja megszervezni és az új társadalom létrehozására irányítani a néptömegek energiáját. A lengyel válság nem a munkásosztály tiltakozása volt a szocializmus ellen. A válság mindenekelőtt a szo­cializmus gyakorlatban való elferdítésével szembeni elé­gedetlenség volt. A szocia­lista Lengyelország belső és külső ellenségei saját célja­ikra tudták kihasználni ezt az elégedetlenséget. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni — folytatta Mi­hail Gorbacsov —, hogy a szocializmus ügye történel­mileg új, a szocialista építés feltétlenül összekapcsolódik az imperialista erők ellenál­lásának leküzdésével, az im­perializmus gazdasági, poli­tikai, propaganda- és kato­nai nyomásával való szembe­szállással. „Végezetül az elmúlt idő­szak tapasztalata ismét hatá­rozottan bizonyította, hogy milyen veszélyesek a hibák, a szocializmus politikai rend­szerének alapjait jelentő el­vektől való szubjektív elhaj­lások, a párt- és az állami élet normáinak megsértése, a szociális-gazdasági politiká­ban elkövetett számítási té­vedések” — mondta az SZKP KB főtitkára. Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy most a szocializmus saját alapjain történő, fokozatos megújítá­sa szerepel a napirenden. Ez­zel kapcsolatban részletesen szólt az SZKP XXVII. kong­resszusán megfogalmazott feladatokról, a határozatok végrehajtásának kezdeti ta­pasztalatairól. A tőkés országokkal való gazdasági kapcsolatokról szólva rámutatott, hogy ká­ros az az elképzelés, misze­rint egyszerűbb valamit a kapitalista piacon megvenni, mint azt magunknak megte­(folytatás a 3. oldalon) Magyar—szovjet kormányközi tárgyalások Moszkvában A Magyar—Szovjet Gazda­sági és Műszaki-tudományos Együttműködési Kormány­közi Bizottság hétfőn, Moszk­vában, a KGST székházában megkezdte 35. ülésszakát. Az ülésszakon részt vevő tár­gyalóküldöttségeket Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Alekszej Antonov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, a bizottság két társ­elnöke vezeti. A magyar kül­döttség tagja Kapolyi László ipari miniszter. Az ülésszak munkájában részt vesznek a központi irányító szervek ve­zető munkatársai, szovjet nagyvállalatok vezetői. Az ülésszak központi fel­adata: konkrét intézkedések kidolgozása az ez év júniusi budapesti legfelső szintű megbeszéléseken megfogal­mazott célkitűzések megva­lósítására. Építőtábort szervezett a KISZ Központi Bizottsága és a Veszprém Megyei Ta­nács a berhidai és a balatonkenesei földrengés-károsultak megsegítésére. Riportunk a 3 olda­lon MTI Fotó : Arany Gábor felvétele Kormányalakítási tanácskozások Rómában Francesco Cossiga olasz ál­lamfő tegnap megkezdte kor­mányalakítási tanácskozásait a közélet vezető személyisé­geivel. E tanácskozások ke­retében tárgyalt a volt köz­­társasági elnökkel, így Sand­ro Pertinivel, majd a parla­ment két házának elnökeit fogadta. Cossiga elnök ked­den találkozik a parlament­ben képviselt pártok küldött­ségeivel, s várhatóan szerdán adja ki a kormányalakítási megbízást. Rómában a három legna­gyobb párt, a Keresztényde­mokrata, a Kommunista és a Szocialista Párt vezetősége hétfőn rendkívüli tanácsko­záson vitatta meg az ország­ban kialakult súlyos politi­kai helyzetet. Római politikai körökben úgy vélik, hogy a mostani válságot tulajdonképpen az ötpárti koalíció legerősebb pártja, a Kereszténydemok­rata Párt robbantotta ki. I 've' 1 A A 7WJ Világ proletárjai,egyesüljetek! KEDD, 193­6. JÚLIUS 1. ■ 1 14. ÉVFOLYAM, 15­3. SZÁM ■ ÁRA 1,8­0 FORINT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Elhunyt Lábai László bíboros Hétfőn délután, életének 77. évében, szívroham következté­ben, Esztergomban elhunyt dr. Lékai László bíboros, eszter­gomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke. (MTI) Vízkutatók nemzetközi ta­n­­k esk­ozu­sa Fennállásának századik év­fordulóját ünnepli az idén a magyar vízrajzi szolgálat. Ebből az alkalomból a Víz­gazdálkodási Tudományos Kutatóközpontban hétfőn tu­dományos ülésszak kezdő­dött. A szakemberek megtár­gyalják a szolgálat száz­­esztendős eredményeit és fej­lesztésének fő irányait. A centenáriumi konferencia holnap fejeződik be Záró­ülése egy nagyszabású nem­zetközi rendezvénysorozat megnyitója is lesz. Július 2-től hazánkban tartja második tudományos közgyűlését a Hidrológiai Tudományok Nemzetközi Szövetsége, az IAHS. A hú­szas években alapíttatott, a világ hidrológusait tömörítő szövetség vezetőségében ma­gyar szakemberek is tevé­kenykednek. A tanácskozást a VITUKI szervezte több ENSZ-szervezet támogatásá­val és részvételével A szim­póziumokon az eddigi tudo­mányos eredmények gyakor­lati alkalmazásáról számol­nak be a tudósok, így a töb­bi között arról, hogy egy adott — mondjuk felszíni — vízkészlet igénybevétele hogyan befolyásolja az egyéb, közvetlenül nem érintett (például felszín alatti) víz­készleteket. A munkacsoport­üléseken a hidrológia leg­újabb elméleti eredményei­ről lesz szó. A szövetség közgyűléséhez kapcsolódóan több más ren­dezvényre is sor kerül. A nemzetközi könyvkiállításon­ 15 nagy nemzetközi tudomá­nyos könyvkiadó képviselteti magát. Műszerkiállítás nyí­lik a mikroelektronika hid­­rometriai és hidrológiai al­kalmazásáról. Július 11—12- én a VITUKI-ban tartja 25 éves jubileumi ülését a Me­teorológiai Világszervezet Hidrológiai Bizottsága. Ugyancsak nemzetközi kon­ferencián vitatják meg a számítógépes tervezés vízügyi alkalmazásának kérdéseit. k. k. Ausztrál dokkmunkássztráj­k Hétfőn több ezer ausztrál dokkmunkás meghatározat­lan időre beszüntette a mun­kát, mivel az illetékes ható­ságok múlt heti döntése ér­telmében ebben az esztendő­ben csupán minimális bér­emelést kaptak: 2,3 százalé­kot, azaz éppen feleannyit, mint amennyit a szakszerve­zetek követeltek. A sztrájk az államnak napi mintegy 600 000 dollárjába kerül, s a munkáltatók azzal érveltek, hogy a munkabeszüntetés aláássa a kormánynak a gaz­daság feljavítására irányuló törekvéseit.

Next