Népszava, 1986. október (114. évfolyam, 231–257. sz.)
1986-10-17 / 245. szám
NÉPSZAVA 1986. OKTÓBER 17., PÉNTEK Sport Szépen is lehetne veszíteni... Gullit Gulliver a Népstadionban Nagy szerencse, hogy a futballpályákon a tévéadást nem vetíthetik ki az eredményjelző táblára. Akkor most nem 1—0-ás, hanem 2—0-ás eredményről beszélhetnénk. Mert az, amit a Népstadion lelátójának különböző pontjairól látni lehetett a magyar—holland EB-mérkőzés 45. percében, az kétségtelenül ellentmondó, attól függően, ki milyen szögben, honnan nézte van Basten lövését. De aki otthon, a televízión visszapergetve újra és újra megfigyelhette a labda helyét, az egyértelműen állíthatja, hogy az a gólvonalon túl volt — tehát gól volt! S ezt megerősítette később Kardos is, amikor a játékosok egymás között vitatkoztak. Szóval meg lehet érteni a FIFA álláspontját, amikor kizárja a tévét a játékvezetésből, mert akkor vajon mit kellene ilyen esetben csinálni: megállítani a játékot, felpillantani a villanyújságra, vagy esetleg a pálya szélén felállított tévéhez rohanni, és többször visszajátszatni az esetet? ... Nem, ez nem megy, s így az elektronika vívmányait csak a nézők élvezhetik élőben, a szemtanúknak meg kell vár ,niuk, amíg hazatérnek, s esetleg a híradóban visszapergetik az éppen vitás esetet. A magyar csapat veresége azonban nem volt vitás szerda este a Népstadionban. A biztonságos játékra beállított együttes nem tudta megoldani a legnyilvánvalóbb feladatot sem: Gullit semlegesítését. A színes bőrű, lobogó hajú fiú, mint egy futball-Gulliver, azt csinált, amit akart, nem kapott olyan őrzőt, aki képes lett volna őt, a holland csapat lendítőkerekét megfékezni. Pedig a követő emberfogást már kitalálták! S ha előre nem is lehetett számítani arra, hogy Gullit ilyen kirobbanó formában lesz, negyed óra után ez már nyilvánvaló volt mindenki számára. Azonnal változtatni kellett volna az eredeti elképzelésen. Annál is inkább, mert idehaza az óvatos játékfelfogás nem vezethetett sikerre! Az összeállítás hibáit is fel kell mérni, mert Kardostól a jövőben sem várhatjuk, hogy fel és le rohangáljon a két tizenhatos között, s Garaba sem az igazi a középpályán. Détári pedig egymaga nem tudott mihez kezdeni. Talán használt volna, ha ott van mellette megszokott szervezőtársa, Dajka .. . A vereség azonban nem ezen, pontosabban: nem csak ezen múlott. A hollandok egyszerűen jobbak nálunk. Egészen más felfogásban élnek — játszanak és edzenek! —, tehát a papírforma szerint is ennek érvényesülnie kellett. De, sajnos, jobbak nálunk a bolgárok és a csehszlovákok is, ez derült ki ezen a „fekete szerdán”, méghozzá saját otthonunkban. A fiatalok együttese és a vegyes olimpiai csapat egyaránt kiábrándított. Azt a helyzetet tükrözte, ami a Mundial óta a magyar labdarúgásban kialakult. A közeli napok változásai még nem befolyásolhatták a légkört, s így a három vereség hű képet adott arról, honnan kell az új MLSZ-vezetésnek elindulnia, milyen messzire is vagyunk a nemzetközi élvonaltól. Sajnos, nagyon messzire! Azért volt ennek a népstadionbeli kettős vereségnek egy szép vonása is (persze a holland megmozdulásokon, Gullit, Takamata, van Basten, Spellos és Rijkaard élvezetes játékán felül), mégpedig a közönség magatartása. Igaz, a nagy többség jól mérte fel esélyeinket, s megspórolta magának az útiköltséget és a jegy árát. De akik hűek maradtak a labdarúgáshoz, és nem veszítették el a hitüket, sőt, a mielőbbi feledést keresték — milyen szép bizonyság ez a kép! —, azok mégis elismerést érdemelnek! S egy jobb válogatottat, amelyben az óvatosság tudatos kockázatvállalással is párosul, s ahol nemcsak védekezni, hanem támadni is fogunk. Mert szépen is lehet veszíteni! Vándor Kálmán Még mindig nem? ... T. Balogh László felvétele Tízek Bajnoksága — Cegléden Többször is bebizonyosodott, hogy a jelentős asztaliteniszesemények iránt vidéken nagyobb az érdeklődés, mint a fővárosban. Ezzel magyarázható, hogy a szövetség sorozatban rendezi vidéki városokban a Szuper Liga-találkozókat. Miskolc megszokott otthona már a Magyar Nemzetközi Bajnokságnak (kedden Kaposvárott fogadták Csehszlovákiát), az idei Tízek Bajnokságát Cegléden bonyolítják le. A hagyományos versenyen szombaton (13:30 ó) és vasárnap (14 ó) sűrített program szerint játszanak az indulásra jogosultak, ezért fontos szerepe lesz a jó erőnlétnek és idegállapotnak. A „Tízek” mezőnye a ranglista szerinti meghívás, illetve a „B-Tízek” alapján alakult ki. A résztvevők: Férfiak: Klampár (Langenlois), Kriston, Molnár (Bp. Spartacus), Harczi (Cegléd), Nozicska (BVSC), Varga (H. Kilián), Frank (Kaposvár), Németh (Postás), Szosznyák (H. Kilián), Aranyosi (Szeol-Délép). Nők: Bátorfi, Urbán (BSE), Fazekas, Káhn (Statisztika), Bolvári I. (Tolnai VL), Gazsi (Kanizsa Bútorgyár), Szabó G. (Bp. Spartacus), Balogh (Tolnai VL), Nagy és Wirth (Statisztika). — Még lehetséges változás a mezőnyben, a férfiaknál. Klampár Kaposvárott sérülten szerepelt a Csehszlovákia elleni Szuper Liga-mérkőzésen, ha a pénteki orvosi vizsgálat úgy dönt, hogy nem indulhat, akkor az első számú tartalék, a ceglédi Berta lép a helyére — mondta Horváth Tibor, a szövetség főtitkára. "'S«!.* KI-1'5 *5. TUNGSRAM KERAVILL TUNGSRAM KERAVILL TUNGSRAM KERAVILL TUNGSRAM KERAVILL # A Holland Kupa nemzetközi női kézilabdatornán sikerrel rajtolt a magyar válogatott. Csehszlovákia ellen 25—22 (16—11) arányban győzött. # A filderstadti nemzetközi női tenisztornán jól rajtolt a Temesvári Andrea— Hana Mandlikova (magyar, csehszlovák) kettős. Az amerikai, olasz pár, Terry Phelps és Raffaella Reggi ellen 6—4, 6—4 arányban győztek. Vb-láz Tatán, vendégekkel Bizakodó szakvezetők, reményteljes versenyzők Szombaton ünnepélyes megnyitó a Budapest Sportcsarnokban Az utolsó birkózóedzések zajlanak Tatán a világbajnokság előtt. A hangulat felfokozott. A tatai edzőtábor egyik nagytermében a kötöttfogásúak edzettek csütörtök délelőtt Müller Ferdinánd vezetésével, a kézilabdacsarnok a szabadfogásúak részére lett átalakítva, itt Maróthy István irányításával Balláék gyúrták egymást. Még vendégek is voltak a táborban, többek között amerikai, japán világbajnoki résztvevők. Így hát alkalom adódott arra is, hogy a változatosság kedvéért a jövendő ellenfelekkel próbálják ki a fogásokat. Müller Ferdinánd, a kötöttfogásúak szakágvezetője teljesen elégedett. — Mindenki a legjobb formájában van. Nem is emlékszem arra, hogy ennyire felkészült lett volna bármikor is az egész csapat. Annak ellenére, hogy például Vadász Csaba öt-hat napot kihagyott betegség miatt, és Sike is csak most tért vissza az igazi edzésekhez. Sipos Árpi sokáig idegeskedett, mert nem mentek neki az emelések. Érdekes módon, amikor levetítettük neki az athéni EB-t megelőző edzéseken készült filmet, rájött, mit kell tennie. Most már ő is jókedvű. Persze, Tatán Sipost nem annyira jókedvűnek, mint inkább izzadtnak láttam, a hajdani világbajnokkal, jelenlegi edzőjével, Tóth Istvánnal egymást gyúrták a szőnyegen, közel egy órán át. — Szegvári 10 kg-ban megerősödött. Gáspárnak alig kell valamit fogyasztania. Igaz, hogy Bíró László szabadfogásban és kötöttfogásban egyaránt rajthoz áll a világbajnokságon? — Igen, ugyanis kötöttfogásban nincs jobb a szabadfogásos Bírónál — mondta Müller Ferdinánd, majd dr. Hegedűs Csaba mondta el, hogy a válogatás néhány eddig még nyitott kérdését is eldöntötte: " A kötétfogásban 68 kgban Dudás Tibor indul, Takács János pedig 74 kg-ban. A szabadfogásúak 82 kg-os súlycsoportjában majd csak szombaton jelölöm ki Dvorák és Jäger közül, ki állhat rajthoz a vb-n. Tatán a kötöttfogásúaknál a válogatottakat még mindig legalább harminc edzőpartner segíti, a terem a vendégekkel együtt szinte zsúfolásig tele volt birkózókkal. A szabadfogásúaknál viszont Maróthy István panaszkodott. — Lusták, fáradtak az edzőpartnerek, hiába, őket nem doppingolja az a tény, hogy világbajnokságon kell helytállniuk. A lelki és a fizikai fáradtság náluk hamarabb jelentkezik. A szabadfogásúak már vasárnap elkezdik a versenyt, és a birkózók ebben a teremben már egy kicsit idegesebbek. Az arcokon nagyobb a feszültség, a szorongás. Vajon hogyan sikerül a sorsolás, sikerül-e hozni a súlyokat, mind-mind olyan közeli gond és probléma, amely csökkenti a tréfálkozási kedvet, a játékot. A legutóbbi pár évben a szabadfogásúak mindig itthon mutatkoztak be világversenyeken, most is így lesz. S a budapesti kontinensviadal kettős teher, dupla felelősség — mondta Maróthy István. Majd hozzátette, hogy ezt a versenyzők is ugyanígy érzik. — Kitől vár mégis jó szereplést? — A mi fogásnemünk számít a papírforma szerint a gyengébbnek, öt versenyzőről mondhatom el, hogy dobogóra esélyes: Tóth, Bíró, Szalontai, Bálla és Orbán. Mindannyian nagyszerű formában várják a rajtot. Sok múlik azon, nehogy bármelyikük is egy szovjettel, vagy egy bolgárral kerüljön össze az első fordulóban. A magyar birkózóválogatott ma utolsó edzését tartja Tatán, azután felköltöznek a világbajnokság szállodájába, a Stadion Hotelbe. A vb megnyitójára szombaton este kerül sor, vasárnap pedig már szőnyegre lépnek a szabadfogásúak. A Budapest Sportcsarnokban pedig hisszük, felhangzik majd a „Hajrá magyarok!” Lepies György Sipos Árpád akcióban Ma célba érnek az 1992-es olimpiai házigazdák • Schmitt Pál Belgrádra és Szófiára szavaz Ha a pénzen múlna ... Pontosabban: ha csupán az anyagiakon múlna, akkor 1992-ben mind a téli, mind pedig a nyári olimpiai játékokat Franciaországban rendeznék! Az előzetes hírek szerint ugyanis a téli játékokra pályázó Albertville — rekordösszegként — 500 millió dolláros költségvetést tervez, míg a nyárira aspiráló Párizs 1,25 milliárdnyit költene az ötkarikás vetélkedés megrendezésére ... Ezek, persze, csak tervek, annyi azonban bizonyos — derül ki a bőségesen áramló hírügynökségi jelentésekből —, hogy a 13 jelölt (hatan téli, heten nyári olimpiát szeretnének vendégül látni!) már eddig is több mint 60 millió dollárt költött propagandára, önmaga, elképzelései népszerűsítésére. Akad olyan pályázó, amelyik - ahogy mondani szokás — mindent „bedob”: a sokak által esélyesnek tartott Barcelonát „erősíti”, például, személyes jelenlétével Lausanne-ban, a szavazás színhelyén, Felipe Gonzáles, Spanyolország miniszterelnöke is ... Az előzetes esélylatolgatás - éppúgy, mint egy sportesemény előtt — meglehetősen szélsőséges, alaposan megoszlanak a vélemények, hogy mely városok lesznek végül a befutók. Nos, már nem kell sokáig várni, ma a NOB-ülés finisében minden kiderül ... — Abban a kivételesen szerencsés helyzetben vagyok, hogy meglátogathattam mind a 13 olimpiára aspiráló várost — mondta korábbi beszélgetésünk során Schmitt Pál, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagja, egyike a ma Lausanne-ban szavazó 85 sportdiplomatának. — És milyen benyomásokat szerzett? — Nyugodt lelkiismerettel állítom, hogy bármelyik pályázó helyszínre is esik majd a választás, jó kezekbe kerül az olimpia rendezése, mindenhol hozzáértő és lelkes szervezőkkel találkoztam ... — Ha esetleg részletezné.. . — Nos, csak néhányat kiragadva ... Brisbane-ben óriási a hit, nagyon bíznak abban, hogy újra Ausztrália kapja a rendezést, hiszen az eddigi olimpiák közül mindössze egyet rendeztek ezen a földrészen. Ráadásul, s ez sokkal kézzelfoghatóbb, mintegy 20 millió dollárt szánnak valamennyi résztvevő utaztatására. Azután itt van Belgrád... A jugoszlávok óriási szimpátiának örvendenek, hiszen nehéz gazdasági helyzetük közepette is egymás után fogadják a nagy nemzetközi eseményeket, és tiszteletre méltó a jelmondatuk: Let the game start now, vagyis akár már most kezdődhetnének a játékok, olyan jól állnak létesítményekkel ... De említhetném a barcelonaiak elhivatottságát, jóformán el sem tudják képzelni, hogy ne ők kapják a rendezési jogot, elvégre korábban már háromszor jelentkeztek, de hiába. Bár a szavazás titkos, olyannyira, hogy amikor előbb eldől a téli olimpia házigazdasága, nem is hozzák nyilvánosságra, nehogy befolyásolja, a második voksolást is, mégis megkérdezem: ön kire szavaz? — Azt hiszem, nyugodtan elárulhatom: Belgrádra és Szófiára. Talán nem is szorul bővebb magyarázatra, hogy miért. Belgrád tényleg jó benyomást gyakorolt rám, ráadásul mi, magyarok, úgy szerepelhetnénk egy olimpián a jugoszláv fővárosban, mintha hazai pályán lennénk. Ami Szófiát illeti... A bolgár sport erejét nem kell méltatnom, igazi sportnemzetről van szó, s emellett nagyon sokat jelentene, ha ismét szocialista ország rendezhetne olimpiát. — Gondolom, ezzel a véleményével nem lesz egyedül ... Mint egykori kiváló sportolónak, nyilván nagy a tekintélye a NOB-on belül, vajon egy ilyen döntés előtt hallgatnak önre kollégái? — Inkább azt mondanám, hogy figyelik a sportdiplomáciai ténykedésemet... A téli játékok, például rendszerint csak 40—50 országot érintenek, tehát azokat lehet finoman befolyásolni a NOB-tagok közül, akik számára, mondhatni, édes mindegy, hogy hol lesznek a havas— jeges versenyek. Egy ilyen választásnál nyilván nagyon sok szempont érvényesül: most három nyári olimpia lenne Európán kívül, ha az 1992-es játékokat Brisbane nyerné el... — Ez tényleg egy szempont a sok közül. Konkrétan ezt kiegyenlíti, hogy például biztonsági szempontból éppen az európai jelöltek vannak hátrányos helyzetben ... — Végezetül egy személyes kérdés: nem ideges, hiszen önre, önökre figyel most az egész világ? — Inkább nagy-nagy felelősséget érzek, elvégre ez lesz hároméves NOB-tagságom során az első olyan jelentős esemény, amelyből személyesen is kivehetem a részem. (serényi) Toborzó Az V. Dózsa labdarúgó-szakosztálya toborzót hirdet 1975. augusztus 1. és 1976. augusztus 1. között született fiúk számára. A fiataloknak október 20-án, 16.30 és 18.30 óra között, a Megyeri úti stadionban Viczkó Tamás edzőnél kell jelentkezniük. A listavezető lila-fehérek tervszerűen készülnek régi rangjuk visszaszerzésére. Az újpestiek háza tájáról való a következő hír is: szerdán Lengyelországba utazott az V. Dózsa női és férfi röplabdacsapata. A szocialista országok Krakkóban és Wroclawban, október 16—23. között megrendezésre kerülő belügyi spartakiádján vesznek részt. 15