Népszava, 1986. október (114. évfolyam, 231–257. sz.)
1986-10-01 / 231. szám
4 Kozmetikai ipar közelebb a nemzetközi piacokhoz A svájci Consulting szervező cég a közelmúltban Ausztriában fogyasztói tesztet végzett a Caola termékeivel: a Caola-krémeket márkás cégek tégelyeibe tették, és viszont. A közönség, természetesen mit sem tudott a cseréről. Amikor aztán megkérdezték a vevőket, melyik a jobb, egyértelműen az idegen csomagolásban eléjük tett magyar kozmetikai cikkekre szavaztak. Erre alapozta a svájci cég azt a javaslatát, hogy a Caolának, ha a tőkés országokban növelni akarja eladásait, elsősorban a kulcsben kell javítania. — A Caola kozmetikai cikkeinek minősége már csak a szigorúbb magyar előírások miatt is jobb sok nyugatinál, ezt külföldöm is elismerik — mondja Potocskay István, a Chemo-Caola közös külkereskedelmi vállalat igazgatója. — De nekem a nyugati kereskedők azt mondják, nem az a legfontosabb, hogy jobb legyen az a termék, hanem az, hogy az üzletben a vevő lekapja a polcról. — Még mindig a csomagolás a gyenge pontunk — sóhajt fel Losonczi Károly, a Caola műszaki vezérigazgató-helyettese. — Évek óta nem tudjuk elérni, hogy például a dobozok nyomtatása mindig ugyanolyan színű legyen, pedig az igényes piacokon ez alapvető követelmény. Sajnos, a csomagolástechnika hazai ipari háttere még messze nem megfelelő. Kényes vevők A külföldi vevő sok mindenre kényes. Olyan apróságokra is, hogy amikor egy teli tubust kivesz a dobozából, azon ne legyen semmiféle benyomódás, holott ezt nem könnyű elkerülni. — Nézze csak! — ejt le egy fogikrémesdobozt Losonczi Károly. — Ha most kiveszem a tubust, máris meglátszik rajta az esés nyoma. És szállítás közben számtalan ilyen megrázkódtatás érheti az árut. A tubusok védettebb szállítására mégis talált megoldást a Caola: lehet úgy is csomagolni, hogy a rázkódás, az ütődések ne károsítsák a kényes portékát. — A stratégiai termékeink igényes csomagolása már kezd kialakulni — állapítja meg Losonczi Károly. — De ebben eléggé magunkra vagyunk utalva. Ezért most egy holland céggel közös vállalat alapítására készülünk, amely megfelelő csomagolóanyagokat gyártana a kozmetikai ipar számára. Nem mondtunk le azonban a hazai megoldásról sem: novemberre konferenciára hívtuk meg az öszszes belföldi szállítóinkat, hogy megbeszéljük, ki, min tudna változtatni, lehetőleg azonnal. Nem panasznapot akarunk tartani, hanem közösen megkeresni a kiutat. A magas színvonalú, vonzó csomagolás azért egyre fontosabb a Caola számára, mert bár továbbra is elsősorban a belföldi piacra termelt exportja az idei 3,5 milliárd forint értékű termelés mindössze 8 százaléka —, elengedhetetlen, hogy keményvaluta-bevételeit is növelje. És a vállalat erre irányuló törekvései az idén egyértelműen sikeresnek mondhatók. Az első félév konvertibilis exportja több, mint kétszerese — 203 százaléka — volt a tavalyi első hathavinak. Év végéig szeretnék elérni a legalább 3,3 millió dollárt, ami már nem jelentéktelen összeg. A gyorsaság kötelező — A kemény valutát hozó export növekedésében meghatározó szerepe volt és van a Qhemo-Caolának — állapítja meg Losonczi Károly. — Ezt a külkereskedelmi vállalatot azért hoztuk létre a Chemolimpexszel közösen, hogy általa közelebb kerüljünk a nemzetközi piacokhoz. Hogy állandóan friss információink legyenek, és gyorsan tudjuk követni a divatot. Mert aki nem elég gyors, nem tud eladni. Elmondhatom, hogy az ebbe befektetett munka az idén kezd igazán kamatozni: az első félévben a szocialista és a konvertibilis exporttervünket egyaránt sikerült túlteljesítenünk. — Tavaly januárban nulla kötésállománnyal kezdett a Chemo-Caola — veszi viszsza a szót Patocskay István igazgató. — Félévkor még csak az egész esztendőre előirányzott konvertibilis export 32 százalékánál tartottunk. Szeptemberben már válságstábot kellet létrehoznunk. Végül túlteljesítettük a tervet, de december 29-én ment ki az utolsó kamion. Az idén egészen más a helyzet. A dolgok jelenlegi állása szerint várható, hogy november közepéig kiszállítjuk a tervezett mennyiséget, és azután már a többletért dolgozunk. A Chemo-Caola eddigi, 21 hónapos működése azt eredményezte, hogy a vevők szélesebb köre tanulta meg a korábban többé-kevésbé ismeretlen Caola nevét. Része van ebben a reklámkampánynak és a vevőkkel kialakított közvetlenebb kapcsolatoknak, annak, hogy jobban törődnek a vevőikkel. — Új termékeket sikerült bevezetni a külföldi piacokon — kezdi sorolni Losonczi Károly. — Például Hollandiába saját fejlesztésű Caola fogkrémet adtunk el. Éppen a minap rendeltek újabb 180 ezer tubussal. De gyártunk fogpasztát a svédek számára is, ez utóbbit a vevő receptje alapján. — A 130 ezer tubus fogkrémet két hét alatt le kell gyártani és ki kell szállítani — jegyzi meg Patocskay István. — Ez nem egyedi eset. Van, hogy hétfőn kapjuk a telexet, és pénteken már szállítani kell. Ha egy vevő, mondjuk, szappant akar vásárolni, azt is rövid időn belül akarja. De, ha éppen nincs hozzá illatanyagunk, mert az importra kevés a valutánk, és nem tudtuk előre beszerezni, akkor nem fog várni ránk. Az üzlet füstbe megy. A tőkés import szűkös lehetőségei miatt a Caola és a Chemo-Caola nem képes valamennyi kínálkozó exportlehetőséget megragadni. Ha akkor rendelik meg az illatot, amikor már a készterméket kellene szállítania, biztosan nem tudja tartani a kozmetikai cikkek esetében általában igen rövid határidőiket. Ilyen körülmények között különösen figyelemre méltó, hogy Gaola-szappant — ezen a márkanéven — a tavalyi második félév óta rendszeresen szállítanak Hollandiába, a licenc alapján gyártott Nivea-szappant pedig már — a licencadóval közösen végrehajtott piacbővítésnek köszönhetően — Olaszországba is növekvő mennyiségben exportálja a magyar vállalat. A gyümölcs- és virágillatú Caola-szappanok pedig Kanadába is eljutottak. A hazai fogyasztó haszna — A leggyorsabban változó divatú díszítő kozmetikai cikkek exportjára is biztatóak a kilátásaink — állapítja meg Losonczi Károly. — Az őszi BNV-n is bemutatott színváltoztató, valamint arany és ezüst rúzsok most nagyon divatosak, s ezekre nagy tételben van külföldön igény. A körömlakkoknál, vagy például a szemkozmetikában is gyorsan tudunk most már váltani, s ez feltétlenül javítja exportesélyeinket. Az, hogy a Caola közelebb került a nemzetközi piacokhoz, nemcsak azért hasznos, mert az idei 3—4 millió dollárból — ha a magyar csomagolási kultúra elmaradottsága és a nehézkesen megszerezhető import okozta versenyhátrányokat sikerül elhárítani — jövőre akár jóval több is lehet, hanem azért is, mert a világ mércéjéhez igazodó fejlesztés révén a hazai fogyasztó is igényes, korszerű és divatos választékot remélhet. Forintért: Flanek Tibor Távvezetékek indiai exportra Indiában világbanki versenytárgyalást nyert a Transelektro és a Magyar Kábel Művek. Ennek alapján 15 millió dollár értékben - 10 ezer 600 tonna - 5 ezer 300 kilométer szabadvezetéket szállít a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyára az Indiában épülő 400 kilovoltos nemzeti gerinchálózat építéséhez. Az idén mintegy 2 ezer tonnát szállítanak a helyszínre. Az utolsó szállítási határidő 1988 februárja. MTI Fotó Balaton József felvétele SZERDA, 1986. OKTÓBER 1. NÉPSZAVA Kongresszus előtt az ipari szövetkezetek Az OKISZ elnökének sajtótájékoztatója Megújulás és korszerűsítés — akár mottója is lehetne annak a következő öt esztendőnek, amely előtt az ipari szövetkezeti mozgalom áll — mondotta Köveskúti Jajos, az OKISZ elnöke tegnap megtartott sajtótájékoztatóján a Budapest Kongresszusi Központban. Az ipari szövetkezetek a közeli napokban, október 10—11-én tartják IX. kongresszusukat, amelyen értékelik és elemzik az elmúlt időszak gazdasági eredményeit, társadalmi és mozgalmi tapasztalatait, valamint kijelölik a soron következő, legfontosabb feladataikat. A számvetés nem lesz könnyű, hiszen az elmúlt öt évben nagyon sok új jelenséghez, gazdasági és társadalmi változáshoz kellett a szövetkezeti iparnak is alkalmazkodnia. Azt, hogy mennyire sikerült megbirkózni a nehézségekkel kihasználni a kedvező lehetőségeket, reálisan mutatják a tények, a számszerű eredmények. Az ipari szövetkezetek a szocialista ipar termelésének csaknem 7 százalékát adják. Egyes ágazatokban azonban ennél jelentősebb részarányuk. A könnyűipari termelésnek például 18 százalékát, s ezen belül a textilruházati cikkek 43 százalékát nyújtják. Az utóbbi időben, a termékszerkezet korszerűsítésének eredményeként növekedett a műszeripari termékek, a fémtömegcikkek gyártása, csökkent viszont az építőipari szövetkezetek szerepe — egyebek közt — a lakásépítésben. Jelentős változások következtek be a szövetkezetek szervezeti felépítésében is. Míg a korábbi időszakban a centralizáció volt jellemző, a VI. ötéves tervidőszakban a kisszövetkezetek tömeges létrejöttével a szövetkezetek száma rohamosan nőtt. A múlt év végén 585-tel több — összesen 1468 — szövetkezet működött, mint 1980-ban, s a számuk azóta még tovább gyarapodott. Az egyéb kisvállalkozási formákra is nyitott a szövetkezeti ipar: 1300 szakcsoport, 600 gazdasági munkaközösség és 6 ezer átalányelszámolásos részlegük működik. Az ipari szövetkezetek számának növekedésével párhuzamosan csökkent az átlagos nagyságuk, a kisszövetkezetekben ugyanis 100-nál többen nem dolgozhatnak. Ebből következően 1980 és 85 között az egy szövetkezetre jutó tagok létszáma a felére csökkent. Az ipari tevékenységet folytató szövetkezetek termelése az elmúlt öt évben átlagosan több mint 8 százalékkal növekedett, a termelési értékük 1985-ben elérte a 70 milliárd forintot. A legdinamikusabban a gépipar és a vegyipar fejlődött. Az ipari szövetkezetek kis- és középszériás termelésükkel egyre jobban képesek alkalmazkodni a belkereskedelmi igényekhez. Kedvező tendencia az áruellátás javításában tapasztalható együttműködés a kereskedelem és a szövetkezeti ipar között. Ennek köszönhetően számos új, a piacról hiányzó, illetve importot pótló termék gyártása kezdődött meg. A kisszervezetek termékeiket és szolgáltatásaikat csaknem teljes egészében belföldi felhasználásra nyújtják. A szövetkezeti ipar exportárbevétele 50,7 százalékkal nőtt öt év alatt, a tervezettnél nagyobb arányban bővült a szocialista kivitelük, a várakozásnál kevesebbet exportáltak viszont a tőkés piacokra. A szövetkezetek fokozottan érzékenyek az ösztönzésre, az anyagi érdekeltség ereje közvetlenül, gyorsan hat. Az esetek többségében a szövetkezetek rugalmasan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez — mondotta Köveskuti Lajos. — Az elmúlt időszakban is akadtak azonban olyan szövetkezetek, amelyek pénzügyi nehézségekkel küzdöttek, különösen az építőipari ágazatban, öt veszteséges szövetkezet megszűnt, a többi saját erejéből, és az OKISZ közös alapjaiból nyújtott támogatás révén talpra tudott állni. — A kongresszus nem csupán a gazdasági tevékenység megújításáról és korszerűsítéséről határoz majd — emelte ki az OKISZ elnöke —, hanem a szövetkezeti ipar érdekképviseleti szervezeti rendszerében is változást kezdeményez. Megértek a feltételei annak, hogy a szövetkezeti mozgalomban is a társadalmi, testületi vezetés, irányítás erősödjék. Ennek megfelelően alakítják át az OKISZ, valamint a területi szövetkezeti érdekképviseleti szerveit. Új vonásokkal gazdagodik a szövetkezeti ipar tevékenysége. Az elmúlt hetekben 115 ipari szövetkezet és külkereskedelmi szervezet részvételével kereskedőházat hoztak létre, Tradecoop néven, amely a termeltetéstől az áruházi kereskedelemig széles skálájú tevékenységre készül. A közeljövőben pedig fejlesztési elképzeléseik megvalósítására — amelyek középpontjában a szellemi értékek hasznosítása áll — szövetkezeti bankot alapítanak. A tervekről, a gazdasági és mozgalmi, szervezeti kérdésekről az Ipari Szövetkezetek IX. kongresszusára delegált 651 szövetkezeti küldött dönt — október 10—11-én — az építők szakszervezete Dózsa György úti székházában. Osváth Sarolta Megnyílt a bábolnai napok rendezvénysorozata Kedden Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára jelenlétében megnyitották a bábolnai napok rendezvénysorozatát, a Közép-Európa legnagyobb mezőgazdasági gyakorlati bemutatójaként számon tartott kukorica- és hústermelési bemutatót. A mezőgazdasági kombinát, az Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat és a legnagyobb hazai premixtermelő, a BCR Művek négy napon át fogadja a szakembereket és a látogatókat. Már a nyitás utáni órában több ezer érdeklődő kereste fel a minden eddiginél nagyobb és gazdagabb bemutatót. 40 éves a Magyar Mezőgazdaság A Magyar Mezőgazdaság első száma 1946. október elsején látott napvilágot. Dobi István — miniszterként — többek között ezt írta egy ízben a lapban: „A saját és a tudomány erejével termeljen a magyar földművelő gazdaságosan többet és jobbat, ez mindnyájunk érdeke.” A híres első számba cikket írt Kemenesy Ernő egyetemi tanár is: a jobb, olcsóbb, gyorsabb őszi vetés elvégzését sürgette. Schandl József professzor az állatszaporítás meggyorsításának fontosságát hangsúlyozta. Nagypataki Béla Gondos betakarítás címmel közölt terjedelmes cikket a lapban. Adorján János — a lap első főszerkesztője — az ipar és a mezőgazdaság összefogásának szükségességére hívta fel a figyelmet. „Célkitűzése, hogy szakmai segítséget nyújtson a szocialista üzemek vezetőinek, szakvezetőinek, brigádvezetőinek, munkacsoportvezetőinek, de haszonnal veheti kézbe a lapot minden mezőgazdasági dolgozó” — írták, az 1961. január elsejétől már hetilapként megjelenő Magyar Mezőgazdaságban, amely azóta nagy fejlődésen ment keresztül, 1978- tól színes technikával készül. A lapot — melyet Horváth Sándor főszerkesztő neve fémjelzett legtovább — ma is sokan forgatják. Nemcsak nagyüzemi szakemberek, hanem kistermelők, diákok is. Cs. 3. Világgazdaság ■ Párizs. A Renault állami autógyár a jövő év végére újból nyereségessé válik — közölte a cég elnöke, Georges Besse a Le Monde című napilapnak adott interjújában. Elmondta, hogy a Renault vesztesége az idén már csak 5,6 milliárd frank lesz a tavalyi 19,3 milliárd frankkal szemben. A Renault már az idén is nyereséget tud kimutatni, de a cég súlyosan el van adósodva. ■ Belgrád: Jugoszlávia évente 2 milliárd dollár értékű fegyvert és hadfelszerelést ad el külföldön, főként az el nem kötelezett, fejlődő országoknak — közölte dr. Szvetiszlav Popovics szövetségi nemzetvédelmi miniszterhelyettes, s kiemelte, hogy az ország hadiüzemeinek exportja az elmúlt 5 év alatt két és félszeresére növekedett. A megrendeléseket nemzetközi pályázatok alapján kapták meg. A jugoszláv néphadsereg fegyverzetének és felszerelésének közel 90 százalékát a hazai ipar állítja elő, ■ Washington: Japán 3,5 milliárd dolláros hitelt ajánlott fel a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) — közölték japán kormánytisztviselők. A szigetország a nagy öszszegű kölcsönt hivatalosan a harmadik világ adósságválságának enyhítésére adja. Diplomaták viszont az ajánlat okát inkább abban látják, hogy Japán ily módon is tompítani szeretné a partnerei részéről várható támadásokat minden eddigit felülmúló kereskedelmi többlete miatt. Magyar gazdasági napok Törökországban A török exportőrök állandó kiállításának otthont adó isztambuli Otim székházban hétfőn megkezdődött a magyar gazdasági és műszaki napok rendezvénysorozata Törökországban. Miután V. Cevik, az isztambuli kereskedelmi kamara elnökhelyettese elemezte a magyar—török kereskedelmi kapcsolatokat. Lőrincze Péter, a rendezvénysorozatot szervező Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkára megnyitó előadásában a magyar gazdaságot mutatta be a megjelent mintegy százfőnyi hallgatóságnak. Rámutatott a magyar és a török gazdaság jelenlegi helyzetének bizonyos hasonlóságaira, amelyek megkönnyíthetik a kölcsönös megértést, ami mindenfajta együttműködés alapja. Mindkét ország gazdaságának erőltetett menetben kell felzárkóznia a fejlett ipari országokhoz, s ehhez csak egyetlen út vezethet: a nemzetközi munkamegosztásban való minél teljesebb integrálódás. A rendezvénysorozat október 1-jén Izmirben folytatódik, majd október 3-án a fővárosban, Ankarában mutatkoznak be a törökországi exportban és gazdasági együttműködésben érdekelt magyar vállalatok. Banktanácskozás Varsóban Kedden megkezdődött Varsóban a KGST nemzetközi gazdasági együttműködési bankjának ülése. A bank működésével kapcsolatos aktuális kérdések mellett a KGST tagállamainak képviselői áttekintik a pénzintézet hosszú távú fejlesztési elképzeléseit. Mindenekelőtt szerepel a KGST 2000-ig szóló műszaki-tudományos fejlesztési programjában. A magyar küldöttséget Tímár Mátyás államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke vezeti.