Népszava, 1986. november (114. évfolyam, 258–281. sz.)

1986-11-01 / 258. szám

Világ proletárjai,egyesüljetek! SZOMBAT, 198­6. NOVEMBER 1. ■ 114. ÉVFOLYAM, 25­8. SZÁM BÁR­A 2,2­0 FORINT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Mihail Gorbacsov fogadta az SX1­­SX vezetőit Átadták a berlini kongresszus­ üzenetét­­ Gáspár Sándor sajtóértekezlete Moszkvában Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken fo­gadta a Szakszervezeti Vi­lágszövetség küldöttségét, amely Gáspár Sándornak, az SZVSZ elnökének vezetésé­vel tartózkodik Moszkvában. A küldöttség tagjai: Ibrahim Zakaria, az SZVSZ főtitkára, Sztyepan Sarajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, Henri Krasucki, az SZVSZ alelnö­­ke, a CGT francia Általános Mun­kásszövetség főtitkára, Indradzsit Gupta, az Indiai Szakszervezeti Kongresszus főtitkára, Karel Hoffmann, a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, és Harry Tisch, a Szabad Né­met Szakszervezetek Szövet­ségének elnöke és Roberto Veiga Menendez, a Kubai Dolgozók Központja főtitká­ra. A szeptemberben Berlinben megtartott szakszervezeti vi­lágkongresszus ezt a küldött­séget bízta meg azzal, hogy átadja a kongresszus üzene­tét Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának, Ro­nald Reagannek, az Egyesült Államok elnökének és Javier Pérez de Cuellarnak, az ENSZ főtitkárának. A szakszervezeti küldött­ség a találkozó után sajtóér­tekezletet tartott. Ezen Gás­pár Sándor hangsúlyozta, hogy az SZVSZ berlini kong­resszusán szóba kerültek a dolgozókat foglalkoztató alap­vető kérdések, így természe­tesen a leszerelés problémái, a fegyverkezési verseny­ meg­fékezésével kapcsolatos gon­dok, amelyekkel kapcsolat­ban a szakszervezetek tenni­valóit is alaposan megvitat­ták. E vita eredményeként jutottak arra az elhatározás­ra, hogy üzenetet küldenek az Egyesült Államok elnöké­nek, az SZKP KB főtitkárá­nak és az ENSZ főtitkárának. Az üzenetben — mondták el — a szakszervezeti világ­mozgalom következetesen síkraszáll olyan nemzetközi megállapodásokért, amelyek megállítanák, majd vissza­fordítanák a fegyverkezési hajszát. A kongresszus ki­mondta: nem ért egyet a fegyverkezési verseny foko­zásával, és azzal, hogy a vi­lágűrt atomfegyverekkel te­lepítsék be. A biztonság ér­dekeinek nem a „csillaghá­borús” stratégia felel meg, hanem új munkahelyek te­remtése, a szegénység elleni harc és az országok és népek közötti barátságon és együtt­működésen alapuló biztonság stratégiája — hangoztatták. A kongresszus az üzenet­ben támogatásáról biztosított minden olyan kezdeménye­zést, amely elősegíti a lesze­relést. Üdvözölte a nukleáris fegyverkísérletekre egyolda­lúan meghirdetett szovjet szünetet, s csatlakozásra szó­lította fel az Egyesült Álla­mokat és a többi atomhatal­mat. Ugyancsak támogatásá­ról biztosította az atomfegy­verek teljes felszámolásának évezred végéig szóló prog­ramját. Öt földrész 296 millió szer­vezett dolgozója nevében a kongresszus úgy foglalt ál­lást, hogy az ENSZ-nek és tagállamainak — elsősorban az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak — haladék­talanul lépéseket kell tenniük a nukleáris és más tömeg­­pusztító fegyverek felszámo­lása, a kísérleti robbantások beszüntetése, és az így fel­szabaduló eszközök szociális és gazdasági célokra történő átcsoportosítása érdekében. A sajtóértekezleten Gáspár Sándor hangsúlyozta, hogy az üzenetet még a reykjavíki találkozó előtt fogalmazták meg, így nem térhettek ki azokra az új kezdeményezé­sekre, amelyeket a Szovjet­unió nevében Mihail Gor­bacsov ott előterjesztett. A pénteki találkozón azonban természetesen szóba került az izlandi csúcs, s az SZKP főtitkára ismét vázolta a Szovjetuniónak azon törek­véseit, hogy mindent megte­gyen a fegyverkezési hajsza megfékezésére. Mihail Gor­bacsov részletesen szólt ar­ról, hogy a Szovjetunió az emberiség sorsáért érzett felelősség tudatában teszi ezeket a javaslatokat. A kongresszuson — mon­dotta Gáspár Sándor — egyetértés alakult ki abban, hogy ugyan a két nagyhaza­(Folytatás a 2. oldalon) Mihail Gorbacsov és Gáspár Sándor TELEFOTO — MTI Külföldi Képszerkesztőség Lakatos Ernő ünnepi beszédét tartja Zsizterkedés az újdonságokkal Teknős Miklós felvételei Érdemes kutatni és bányászni a hazai ásványvagyont illést tartott a bányászszakszervezet központi vezetősége Érdemes-e bányászkodni, le­het-e hazánk ásványvagyo­nát gazdaságosan kitermelni , leegyszerűsítve, lényegé­ben erről a bányaipar hely­zetét alapvetően meghatáro­zó kérdésről tanácskozott pénteken a bányászszakszer­vezet központi vezetősége. A vitaalap az „Ásvványvagyo­­nunk világgazdasági értéke­lése” című tanulmány volt, amelyet a szakszervezet fel­kérésére a Központi Földtani Hivatal megbízásából a Ma­gyarhoni Földtani Társulat készített. Hogy miért érezte szükségét a bányászszakszer­vezet egy ilyen anyag elkészí­tésének, ezt az elnökség aján­lása egyértelműen leszögezi, amikor hangsúlyozza, hogy a szakszervezetnek — érdek­­képviseleti, érdekvédelmi fel­adatát ellátva — a bányá­szok, a magyar ásványva­gyon tulajdonosainak megbí­zásából kötelessége védeni az ásványvagyont, kötelessége odafigyelni, hogy vajon cél­szerűen, okosan gazdálko­­dunk-e nemzeti kincsünkkel és kötelessége figyelmeztetni, ha a dolgok menetében hely­telen tendenciát lát. A szakemberek által készí­tett tanulmány összefoglalja az ásványvagyonunk adott­ságainak és gazdaságosságá­nak nemzetközi összehason­lítására vonatkozó legfonto­sabb vizsgálati eredménye­ket. Segítségével — a terve­zőszervek számára is — nem­csak mennyiségi, hanem gaz­daságossági oldalról is job­ban megítélhetővé válik ás­­ványvagyonunk — ezen belül szénvagy­onunk — igénybe­vételének annyiszor vitatott mértéke, vagyis az ország nyersanyagszükségletén be­lül a hazai és import­forrá­sok célszerű aránya, ásványi nyersanyag-politikánk iránya és stratégiája. Későbbi írásainkban még alkalom lesz részletesen visz­­szatérni a tanulmányra, most csak a legfontosabb megálla­pításait idézzük. Az ásványvagyon értéke alapján hazánk a környező 11 ország sorában a nyolca­dik helyet foglalja el. Vele azonos csoportba 6 ország (Olaszország, Ausztria, NDK, Jugoszlávia, Bulgária és Ro­mánia) tartozik. Egy nagy­ságrenddel 3 ország (Cseh­szlovákia, NSZK és Lengyel­­ország) gazdagabb, két nagy­ságrenddel pedig 1 ország, a Szovjetunió. Magyarország általában fokozottabb mér­tékben veszi igénybe ásvány­vagyonát, mint a környező országok. Az ásványvagyon mennyi­sége és a természeti adottsá­goktól függő megoszlása alapján a hazai szénhidro­­génvagyon mintegy évi 7 millió tonna, a szénvagyon évi 25—45 millió tonna, a bauxitvagyon mintegy évi 3 millió tonna, a rézércvagyon pedig mintegy évi 5 millió tonna szinten vehet részt optimálisan az ezredforduló (Folytatás a 7. oldalon) A hús-nagykereskedelmet vizsgálta a KNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság október 31-én ülést tartott a KNEB székházában. A testület megvitat­ta és elfogadta a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézéséről készített országos vizsgálati je­lentést, s úgy döntött, hogy azt a Minisztertanács elé terjeszti. Ezt követően a KNEB elfogadta az elkülöní­tett állami pénzalapok kezelésével, felhasználásával foglalkozó vizsgálat programját, majd egyéb ügyeket tárgyalt. A KNEB-hez érkezett köz­érdekű bejelentés alapján a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bi­zottság vizsgálatot végzett a Budapesti Húsnagykereske­delmi Vállalatnál. Megállapí­tották, hogy a bejelentés nagyrészt megalapozott. Há­rom esztendővel ezelőtt a né­pi ellenőrök már folytattak vizsgálatot a vállalatnál. Ezt követően annak felső vezeté­se kicserélődött. Szervezési intézkedésekre és adminiszt­ratív változtatásokra is sor került. Ám a KNEB akkor tett javaslatait érdemben nem hajtották végre. A mér­legeléseknél a szállítmányok súlyeltérésében, a bizonylatok nyilvántartásában és kezelé­sében, valamint az elszámol­tatásban a népi ellenőrök is­mét a korábbiakhoz hasonló hiányosságokat tapasztaltak. Ismételten megállapították, hogy a raktárakból illetékte­lenül is ki lehet vinni árut. A vállalati telephelyet elha­gyó gépjárműveket nem mér­ték le megfelelően. A gépjár­művek súlyeltéréseit a szab­ványos három kilogramm he­lyett húsz kilóig engedték meg, de gyakran még e súly­határ felett is kiengedték a szállítmányt. Az elszámoltatás lazaságá­ra jellemző volt, hogy az áru­hiányok nagy részét is a rak­tár terhére számolták el. A szállítási bizonylatok kezelé­sében szintén tapasztaltak szabálytalanságokat. Így nem őriztek meg fontos alapbi­zonylatokat, a szigorú szám­adású nyomtatványok feles­leges példányait, például szá­molócédulának használták. Ez is hozzájárult, hogy 1985-ben a vállalat 3. számú központi raktárában több millió forint leltárhiány ke­letkezett. Ugyanakkor a bi­zonylati rend hiányosságai miatt nem tudták felderíteni a tetteseket. A vizsgálat megállapításai alapján a KNEB kezdemé­nyezte az illetékes vezetők felelősségre vonását. A feltárt hiányosságok megszüntetésé­re a MÉM és a vállalat több intézkedést tett. 4,4 milliárd forintos költséggel is­m­dlétt­íti­eta M1 -es autópálya újabb szakaszát Átadták az M1-es autópálya Biatorbágy—Herceghalom közötti újabb szakaszát, s ez­zel elkészült a fővárost Tata­bányával összekötő 50 kilo­méteres pálya, amelyet nyolc év alatt 4,4 milliárd forintos költséggel építettek meg. Az eseményen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Urbán Lajos közlekedési miniszter avatóbeszédében elmondta, hogy éppen ne­gyedszázada kezdődött meg az első autópályaszakasz ter­vezése, építése. Ez idő alatt a közúti közlekedés jelentő­sen fejlődött, a személyautók száma 23 ezerről másfél mil­lióra, a teherautóké 30 ezer­ről 150 ezerre emelkedett. A gyors ütemben növekvő for­galom teszi szükségessé az autópályák folyamatos építé­sét; ezek hossza — a most átadott szakasszal együtt — eléri a 218 kilométert. Szólt arról, hogy az M1-es autópá­lya E60-as jelzéssel része az európai főúthálózatnak — a kelet—nyugati irányú nem­zetközi forgalomban jelentős szerepe van —, s része a KGST-megállapodás alapján épülő útnak is. Új szakaszá­nak építési költsége 900 mil­lió forintot tett ki, több az át­lagosnál, ugyanis a kivitele­zést drágították a nehéz dom­borzati viszonyok. Az ünnepélyes megnyitót követően, pénteken délután megindult a forgalom az M1-es autópálya új szaka­szán. (MTI)

Next