Népszava, 1987. március (115. évfolyam, 51–76. sz.)

1987-03-18 / 65. szám

NÉPSZAVA 198­7. MÁRCIUS 18., SZERDA A SZOT és a jV«nasom üdülési szolgálatása Hol van még szabad beutaló? A SZOT-tal közös új szolgáltatás keretében rendszeresen köz­­zétesszük: hol, amelyik üdülőben van még hely. Célunk, hogy a SZOT-üdülők valamennyi helyét egész éven át vegye igény­be a tagság, ne maradjanak kihasználatlanul a lehetőségek. Ez ideig csak az ágazati szakszervezeteken belül volt lehe­tőség a jegykoordinációra, a további felajánlásra. A technika segítségével azonban napjainkban már arra is van mód, hogy a szakmai szakszervezetek egy úgynevezett üdülőjegybank­ban összesítsék az alapszervezetek szabad beutalóit. Ezekről a szabad beutalójegyekről adunk tájékoztatást szerdán és szombaton lapunk 7. oldalán. Az itt felajánlott beutalókat az olvasók — aktív dolgozók és nyugdíjasok — kérésére az il­letékes szakszervezeti bizottságok igényelhetik a felajánló szakszervezetektől. BUDAPEST, SZOT VISEG­­RÁD ÜDÜLŐHAJÓ, felnőtt egyéni beutaló, 3. osztály, 7 napos, április 9.—április 15- ig, 2 db. A beutalók darabja 469 forint. A beutalók a HVDSZ-nél, a 116-950/35 te­lefonon igényelhetők. LEÁNYFALU, SZOT ÉPÍ­­TŐMUNKÁS ÜDÜLŐ, fel­nőtt egyéni beutaló, 2. osz­tály, 14 napos, április 9.— április 22-­ig, 1 db. A beuta­ló ára 602 forint. A beutaló a ruhásszakszervezetben, a 221-846 telefonon igényel­hető. LEÁNYFALU, SZOT ÉPÍ­­TŐMUNKÁS ÜDÜLŐ, fel­nőtt egyéni beutaló, 2. osz­tály, 14 napos, április 23.— május 6-ig, 1 db. A beutaló ára 602 forint. A beutaló a bányászszakszervezetben, a 221-226/39, 36 telefonon igé­nyelhető. NAGYMAROS, SZOT POS­TÁS ÜDÜLŐ, felnőtt egyéni beutaló, 3. osztály, 14 napos, március 27.—április 9-ig, 4 db. A beutaló darabja 518 forint. A beutalók a ME­­DOSZ-nál, a 119-602 telefo­non igényelhetők. BAKONYBÉL, SZOT­­ÜDÜLŐ, felnőtt egyéni be­utaló, 2. osztály, 14 napos, március 26.—április 8-ig, 2 db. A beutalók darabja 938 forint. A beutalók a textiles­szakszervezetben, a 420-357 telefonon igényelhetők. BALATONFÜRED, SZOT BÉKE ÜDÜLŐ, felnőtt há­zaspárt beutaló, 3. osztály, 14 napos, április 9.—április 22- ig, 1 db. A beutaló ára 1036 forint. A beutaló a bányász­szakszervezetben, a 221-226/ 39, 36 telefonon igényelhető. SIÓFOK, EZÜSTPART— SOPRON KOMBINÁLT ÜDÜLÉS, felnőtt házaspárt, 1/A osztály, 13 napos, ápri­lis 1.—április 13-ig, 1 db. A beutaló ára 2262 forint. A beutaló a­­ MEDOSZ-nál, a 119-602 telefonon igényel­hető. LEÁNYFALU, SZOT ÉPÍ­­TŐMUNKÁS ÜDÜLŐ, fel­nőtt házaspárt (plusz gyerek vihető) beutaló, 2. osztály, 14 napos, április 9.—április 22- ig, 1 db. A beutaló ára 1204 forint. A beutaló a textiles­­szakszervezetben, a 420-357 telefonon igényelhető. NAGYMAROS, SZOT POS­TÁS ÜDÜLŐ, felnőtt házas­párt (plusz gyerek vihető) beutaló, 3. osztály, 14 napos, március 27.—április 9-ig, 2 db. A beutaló ára 1036 fo­rint. A beutaló a MEDOSZ- nál, a 119—602 telefonon igé­nyelhető. SIÓFOK, SZOT EZÜST­PART ÜDÜLŐ, V. épület, felnőtt házaspárt (plusz gye­rek vihető) beutaló, 1/A osztály, 14 napos, március 18.—március 31-ig, 3 db. A beutalók darabja 1820 forint. Az épületben fedett uszoda található. A beutalók a ME­DOSZ-nál, a 119-602, illetve a vasasszakszervezetben, a 135-200/265 telefonon igé­nyelhetők. SIÓFOK, SZOT-SZANA­­TÓRIUM, felnőtt szanató­riumi beutaló, 21 napos, áp­rilis 2.—április 22-ig, 1 db. A beutaló ára 1071 forint. A beutaló csak orvosi javaslat­ra a bányászszakszervezet­ben, a 420-708 telefonon igé­nyelhető. NAGYMAROS, SZOT POS­TÁS ÜDÜLŐ, felnőtt házas­­pári (plusz gyerek vihető) beutaló, 3. osztály, 14 napos, április 10.—április 23-ig, 1 db. A beutaló ára 1036 fo­rint. A beutaló a MEDOSZ- nál, a 119-602 telefonon igé­nyelhető. * . V . . . Pályázati felhívás A TIT szerepe a középfokú ti­óin­tézetek­ben A TIT budapesti elnöksége, a Fővárosi Tanács V. B. mű­velődési főosztálya, valamint Ifjúsági és Sporthivatala, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa és a KISZ Budapes­ti Bizottsága felnőtt szakem­bereknek pályázatot hirdet a középiskolai ismeretterjesz­tés helyzetének elemzéséről, fejlesztésének lehetőségeiről, kapcsolódásáról az iskolai mozgalmi, művelődési for­mákhoz (KISZ, klub, könyv­tár, tanórák, osztályfőnöki órák, TIT-foglalkozások, szakkörök, öntevékeny diák­körök stb.). __ A pályázaton részt vehet­nek a TIT fővárosi tagjai, a budapesti középfokú tanin­tézetek (gimnáziumok, szak­­középiskolák, szakmunkás­­képző intézetek, kollégiumok, nevelőotthonok) igazgatói, tanárai, kulturális nevelőta­nárai, oktatói, diákmozgal­makat segítő tanárai, szakta­nácsadói, könyvtárosai, fel­nőtt klubvezetői, felnőtt moz­galmi vezetői, valamint az ifjúsági mozgalmi szervek apparátusi tagjai olyan pá­lyamunkával, amelyet eddig nyilvánosan még nem közöl­tek. A pályázat témakörei: 1. A középiskolai ismeret­­terjesztés célja, feladatai, tervezése, módszerei, eszköz­­rendszere és ebben a TIT sze­repe. 2. A KISZ oktatási-nevelési feladatai, és azok összehan­golása a TIT-ismeretterjesz­­téssel. 3. Az öntevékeny diákkö­rök, szakkörök, tudományba­rát körök és a TIT kapcsoló­dásának lehetőségei. 4. Könyvtár és ismeretter­jesztés a középiskolában (kollégiumban, nevelőotthon­ban) . 5. Ismeretterjesztés a kö­zépiskolai klubban. 6. A TIT bekapcsolódása az osztályfőnöki órák rendsze­rébe. 7. A szünidő és az ismeret­­terjesztés (nyári táborok, hét­végi szabadidős­ programok, pótvizsgára felkészítés, kor­repetálás stb.). Egy személy több pálya­munkával is pályázhat. A pá­lyázat jeligés. A pályamun­kák terjedelme 12—20 gépelt oldal lehet. A dolgozat mel­lett külön zárt borítékban közölni kell a szerző nevét, foglalkozását, lakcímét, tele­fonszámát, s kívül a jeligét. A pályázatokat két példány­ban a TIT Budapesti Szerve­zete szervezési és propagan­daosztályának (1088 Buda­­pest, Múzeum u. 7., illetve 1372 Budapest, Pf. 479.) kell megküldeni június 15-ig. A pályázatot tartalmazó borí­tékra írják rá: „Pályázat” (felnőtt). Eredményhirdetés 1987 szeptemberében. A pályázat első díja 6000, a második díja 4000, harma­dik díja 2500 forint. A pá­lyázatok színvonalától füg­gően több különdíj is kiad­ható. A meghirdető szervek — a közérdeklődésre számottartó pályamunkákból — külön ki­advány megjelentetését ter­vezik. ma 9** kereseti lehetőse Felvétel: közgazdaságtudományi egyetemi vég­zettség, a kereskedelemben legalább 5 éves ve­zetői gyakorlat. Vállalati tervezésben, munkaügyi kérdésekben nagyfokú jártasság. Jelentkezés: 171-981, VASEDÉNY Kereskedelmi Vállalat ^ f§Ni[it­ személyzeti osztály Táncsics-fro He­ff­istákat keresnek Az egykori Táncsics Mihály Ifjúmunkás Kollégium meg­alakulásának 40. évforduló­ján rendezendő találkozó szervezői kérik, hogy a kol­légium volt tagjai közül a következők közöljék jelen­legi lakcímüket a SZOT Or­szágos Ifjúsági Tanácsával (Budapest VI., Dózsa György út 84 B 1415), Borbély Fe­renc (Hibéd, 1926), Csentei Ferenc (Mesztegnyő, 1929. VIII. 1.), Dózser Ernő (Buda­pest, 1922. XII. 21.), Jámbor Gyula (Balatonfüred, 1933. I. 1.), Magyari Kálmán (Havad, 1922), Moskovics Pál (Mis­kolc, 1924), Skripecz Béla (Miskolc, 1930. V. 6.), Szabó József (Ács, 1931), Zakar Mi­hály (Kisvárda, 1929. IX. 1.). Megjelent a Szakszervezeti Szemle márciusi száma Nem véletlen, hogy ép­pen most jelent meg a Szak­­szervezeti Szemlének az a te­matikus száma, amely a tár­sadalom, a gazdaság és a mo­dernizáció összefüggéseit tár­ja az olvasó elé. Nem vélet­len, hiszen napjainkban egyre több szó esik a körülöttünk zajló, hosszú ideig a szocia­lista társadalmi rendtől szo­katlan eseményekről, a gaz­dálkodásban, a tulajdonviszo­nyokban és a művészetekben bekövetkezett változásokról. Sok vita folyik korunkban a szakszervezeti mozgalom he­lyéről és szerepéről is. A magyar szakszervezetek elméleti folyóiratának már­ciusi számában az előbb em­lített kérdésekre igyekeznek választ adni hazánk neves po­litikusai, társadalomkutatói. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke A szakszervezetek megújulása és konszolidáció­ja című írásában a SZOT 1957. januári ülésére emléke­zik. Elénk tárja a mozgalom akkori tevékenységét, a szak­­szervezetek szerepét az ötve­nes évek elején és az azt kö­vető konszolidációs időszak­ban. Mint írja, a mozgalom fejlődésének jelentős szaka­sza kezdődött el 1956. decem­ber 19-én, amikor a SZOT ki­dolgozta részletes programját, amelyet a közvélemény elé tárt. Kulcsár Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia főtit­kárhelyettese a modernizáció fogalmának többféle értelme­zéséről közöl publikációt. Vé­leménye szerint a modernség jellemzőit eleinte a társada­lom és a gazdaság fejlettségi szintjét jelző mutatókkal kí­vánták meghatározni. Ez jo­gos, ám a modernizáció meg­határozott összefüggésekhez kötődik. A fejlődés fő vona­la különféle centrumokban ment végbe a történelmi idő­szakokban, amelyekhez peri­fériás területek is kötődtek. A szerző magyarázatot ad azokra a fogalmakra, ame­lyek a modernizációval füg­genek össze. Ugyancsak érdeklődésre tarthat számot Tardos Már­tonnak, az MTA Közgazda­ságtudományi Intézete ta­nácsadójának a szocialista tu­lajdonviszonyok és a szak­­szervezetek kapcsolatáról írt cikke. Egyebek között arról is elemzést kapunk, hogy a megváltozott körülmények között mi legyen a szakszer­vezetek feladata, hogyan tud­ják legmegfelelőbben képvi­selni a dolgozók érdekeit. Almási Miklós, az ELTE tanszékvezető egyetemi taná­ra a művészeteket veti ösz­­sze a modernizáció tényével. A két fogalom értelmezése során leszögezi, hogy ez utób­bi egyenjogúsította a populá­ris művészeteket az autonóm művészeti ágakkal, gyengítet­te az „alacsonyabbrendű” tö­megművészet és a „maga­­sabbrendű” elit művészet kö­zötti hierarchiát. Aki kezébe veszi a Szak­­szervezeti Szemle tematikus számát, bizonyára további ér­dekes tanulmányokkal ismer­kedhet meg korunk, társadal­mi és gazdasági életünk mo­dernizációjáról. _ (nógrádi) SZAKSZERVEZETI SZEMLE hm 7 A Diakor története Mit tud « mügyökért? Nálunk az alumíniumoxid­­kerámiával kezdődött a fogpótlás új korszaka. Bi­zonyára közrejátszott ben­ne a gyártó, az orosházi KAZÉP, (Kazángyártó és Építőipari Szövetkezet) és dr. Vajdovich István szen­tesi szájsebészfőorvos földrajzi közelsége. Illet­ve utóbbinak a tájékozott­sága, a minden új iránti fogékonysága. Az e ket­tőből fogant ötlet: fog­gyökér implantátum, (be­ültetés) alumíniumoxid­­kerámiából. Az alapanyag tökéletesítésébe, illetve tisztításába bekapcsoló­dott a Szilikátipari Köz­ponti Kutató és Szervező Intézet főosztályvezetője, dr. Kacsalova Lídia. Nagyon röviden ennyi a történelem, amelynek foly­tatásáról a főorvos és a fő­osztályvezető az Orvosi He­tilapban számolt be: 1983 márciustól 1986 április 1-jéig 104 betegnek 151 különböző méretű Diakor nevű im­­plantátumot ültettek be. A legfiatalabb betegük 8, a legidősebb 77 éves volt. Eredményeik jobb megítél­­hetősége végett csak az 1985. december 1-jéig elvégzett beültetéseket figyelembe vé­ve, 98 beteg 139 beültetése közül 122 volt funkcióképes 1986 márciusában. Tehát a saját joghoz hasonlóan volt alkalmas rágásra, harapás­ra. 1987. március 1-jén már 180 beteg 321 implantátu­­mát tartották számon, kö­zülük összesen 37 nem si­került, főként a felszerelés hiányosságai miatt. Kivehető protézis helyett Tudnivaló, hogy a Diakor a nyugati alumíniumoxid­­kerámiákkal azonos minősé­gű. A műgyökér — anyaga gyémántkeménységű, for­mája a csavarhoz szükséges tiplihez hasonlítható — tes­te az állcsontban foglal he­lyet, fejrésze a szájüregbe nyúlik. Ebbe csavarozzák be a csapot, amelyre azután a korona, a híd kerül. Tömegméretű alkalmazá­sáról — kezdeti szakban lé­vén — ma még nem lehet szó. Fakultatív, a beteg ké­résére választható megol­dás. Előnye, nagy előnye, hogy a kivehető pótlást híd­dal teszi helyettesíthetővé. Javaslatai: elsősorban sor­közi hiány, alsó-felső front­fogak, kis őrlők, nagy őrlők pótlása, több fog okozta hi­ánynál úgynevezett közti pillér, híd megtámasztása, teljes vagy részleges fogat­lanságnál a fogsor rögzíté­se. — A beültetésre nem mindenki alkalmas — hang­súlyozza Szabó György pro­fesszor, a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem Szájsebészeti Klinikájának igazgatója. — Az első fel­tétel gondos orvosi, fogor­vosi vizsgálat, megfelelő vastagságú állcsont, az im­plantátum helyének megter­vezése, előzetes fogínykeze­­lés, kifogástalan szájhigiéne. Hiszen a szájban — ellen­tétben egyéb, például a csí­pőízületi protézis beülteté­sével — még így sem lehet teljesen steril viszonyokat teremteni. Nagyon fontos to­vábbá a beteg együttműkö­dési készsége. Csak szájsebész végezheti A műgyökér -beültetés mű­téti módszerének kidolgo­zásában több szempont ve­zérelte a szentesi úttörőket. Elsősorban az, hogy a fog­húzáshoz hasonló, ugyanígy teljesen érzésteleníthető be­avatkozás — az íny felmet­szése, a csont fúrása — mi­nél kisebb fizikális és lelki megterheléssel járjon, biz­tonságos műtéti techniká­val, kíméletesen, gyorsan elvégezhető legyen, sikerte­lenség esetén meg lehessen ismételni anélkül, hogy a későbbi fogpótlás kárt szen­vedjen. Igen lényeges az implantátum alakjának megfelelően a csont előfú­­rása, amihez speciális mű­szerek szükségesek. Ezeket a feltételeket tartják szem előtt, ahol — ma már húsz helyen — követik a szente­si kezdeményezést. Buda­pesten például a SOTE Szájsebészeti Klinikáján és a Központi Sztomatológiai Intézetben. A klinikán Di­­vinyi Tamás adjunktus há­rom éve foglalkozik vele, si­keres beültetéseinek aránya 80 százalék felett van.­­ Az intézet szakmai kol­légiuma is állást foglalt az eljárás mellett — hangsú­lyozza Orsós Sándor pro­fesszor, az intézet igazgató­ja. — De csak a megfelelő feltételek mellett gyakorol­ható, szájsebész szakvizsga birtokában, mert a beülte­tés szakmailag is jóval ma­gasabb rendű feladat, mint a foghúzás. A másik, amire nyomatékkal felhívom a fi­gyelmet, hogy nem úgyne­vezett rutin­ellátási eszköz­ről van szó. A beültetés a jelentkező, vagy beutalt foghiányos betegeknek mintegy 10 százalékán vé­gezhető el, a nemzetközileg is meghatározott és elfoga­dott javaslatok alapján. Dr. Klenk Gusztáv, az in­tézet szájsebész főorvosa tavaly májusban végezte az első implantációt. Negyven­­negyvenkét betegével kap­csolatos tapasztalatai igen biztatóak. Rendezésre váró anyagiak — A beültetés után há­rom hónap várakozás kö­vetkezik, ennyi idő szüksé­ges ahhoz, hogy az állka­pocs csontsejtjei minél kö­zelebb kerüljenek a műgyö­kérhez. A korona, illetve a híd csak ezután kerülhet rá, figyelembe véve, hogy egy műgyökér másfél fog terhe­lését viseli el. Klenk főorvos diapozitív felvételei önmagukért szól­nak. Látható például annak a fiatal ejtőernyősnek a szája, aki szerencsétlen esés közben kitörte jobb felső frontfogát. Diakor nélkül csak két szomszédos foga lecsiszolása árán úszta vol­na meg a fogpótlást, így viszont tökéletes lett a pót­lás, és épen maradtak saját fogai is. Hogy milyen kitű­nő dolog a beültetés, meg­mondhatják azok, akik en­nek köszönhetően szabadul­nak­­ meg részleges, vagy teljes kivehető fogsoruktól. Pedagógus, előadóművész attól a szorongástól, hogy beszéd közben megmozdul­hat a protézise. Kitűnő tehát a találmány, akkor is, ha a szakértők sze­rint belátható időn belül nem válhat tömegméretek­ben alkalmazhatóvá. Többek között azért sem, mert a ha­gyományos fogpótlásnál jó­val drágább és ennek pénz­ügyi vonatkozásai még ren­dezésre várnak. Alkalmazható azonban az alumíniumoxid másra is. Szövet-közömbös anyag lé­vén, a szervezet nem akar­ja kilökni, ezért állcsont és állcsontízület pótlására szin­tén megfelel, egyedi meg­rendelésre is elkészíthető. Ahogyan Szabó György pro­fesszor mondja, daganat­műtéteknél így az eltávolí­tott rész azonnal pótolható. Ezzel a módszerrel nemré­giben a Vancouverben ren­dezett nemzetközi kongresz­­szuson nagyobb sikert arat­tak a magyar előadók, mint a hasonló eredményekről be­számoló japán orvosok. Lukács Mária

Next