Népszava, 1987. március (115. évfolyam, 51–76. sz.)

1987-03-03 / 52. szám

NÉPSZAVA 198­7. MÁRCIUS 3., KEDD Aczél György befejezte spanyolországi látogatását Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az MSZMP KB Társada­lomtudományi Intézetének főigazgatója hétfőn befejezte spanyolországi látogatását, amelyre a Spanyol Kommu­nista Párt kutatóintézetének, a Spanyol Marxista Kutatá­sok Alapítványának a meg­hívására került sor. Madridban Aczél György találkozott Gerardo Iglesias­­szal, az SKP főtitkárával, aki­vel az MSZMP és az SKP kö­zötti testvérpárti együttmű­ködés további elmélyítéséről tárgyalt. A Spanyol Marxista Kutatások Alapítványa ren­­­­dezésében előadást tartott, és vitaesten vett részt a Lukács György életművének kutatá­sával foglalkozó marxista tu­dósok körében. Ugyancsak Madridban Aczél György eszmecserét folytatott Salvador Ciotas­­szal, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) Végre­hajtó Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság kultu­rális titkárával. Aczél György vidéki útja során megbeszélést folyta­tott Pedro Zamorával, a va­lenciai kommunista párt fő­titkárával, Barcelonában An­toni Gutierrezzel, az Egyesült Katalán Szocialista Párt el­nökével. Aczél György hétfőn Ró­mába utazott, ahol az OKP vezetőivel folytat megbeszélé­seket. Az Országgyűlés tisztségviselőinek értekezlete Sarlós Istvánnak, az Ország­­gyűlés elnökének vezetésével hétfőn az Országházban a ta­vaszi ülésszak előkészítéséről tanácskoztak a Parlament tisztségviselői, az állandó bi­zottságok, a megyei képvise­lőcsoportok vezetői. Markója Imre igazságügy miniszter a földről szóló törvényjavaslat, Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, illetve Szíjár­tó Károly legfőbb ügyész pe­dig a várhatóan a plénum elé kerülő beszámolója főbb el­veit ismertette, s válaszolt a résztvevők kérdéseire. (MTI) Felüljáró-felújítás Miskolcon A Miskolci Közúti­ Igazga­tóság ma hajnalban lezárja a város egyik legforgalma­sabb útvonalán lévő felül­járót, a Tiszai pályaudvar szomszédságában lévő Vö­rösmarty úti közúti hidat. Az építmény 1940 óta áll a közúti és gyalogos közle­kedés szolgálatában. Acél­­szerkezetei korrodáltak, ezért szükséges a felújítása. Várkonyi Péter részvétlátogatása Knut Frydenlund, a Norvég Királyság külügyminisztere elhunyta alkalmából Várko­­ny­i Péter külügyiminiszter, és a minisztérium több vezető munkatársa hétfőn részvétlá­togatást tett Norvégia buda­pesti nagykövetségén. KITÜNTETÉS Az Elnöki Tanács, a Bel­ügyminisztér­ium­ban végzett eredményes munkájuk elis­meréséül, nyugállományba vonulásuk alkalmából dr. Németh Tibor rendőr ezre­­desnek a Magyar Népköztár­saság kardokkal díszített Csillagrendjét, dr. Kovacsics József rendőr alezredesnek az Április Negyedike Érdemren­det adományozta. Fiatal szociológusok konferenciája A fiatal szociológusok első konferenciája hétfőn meg­­dési Minisztérium Vezető­­kezdte munkáját a Művelő­képző és Továbbképző Inté­zetében. A kétnapos tanács­kozást Reform és társada­lom címmel a Magyar Szocio­lógiai Társaság rendezte. Az eszmecserét Kulcsár Kálmán, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia főtitkárhe­lyettese, a Magyar Szocioló­giai Társaság elnöke nyitot­ta meg. A konferencia kedden foly­tatódik. Baráti találkozó a Pedagógusok Szakszervezetében Hétfőn délután baráti beszél­getésre jöttek össze az szmt-k vezetői, titkárai a Pedagógu­sok Szakszervezetének mun­katársaival, akik kezdemé­nyezői és szervezői voltak ennek a randevúnak. A talál­kozó céljáról Voksán József főtitkár azt mondotta, az ága­zat szeretné megismertetni a megyei apparátusok vezetői­vel mindazt, ami napjaink­ban a Pedagógusok Szakszer­vezetét foglalkoztatja, más­részt szövetségeseket remél a vezető titkárok személyé­ben a magyar pedagógia gondjainak, a pedagógusok problémáinak megoldásában. Éppen ezért a főtitkár rö­viden tájékoztatta a vendé­geket a napi feladatokról, mint amilyen az ágazat anya­gi érdekvédelmi munkája és törekvéseinek perspektívája. Külön szólt a pedagógusok lakáshelyzetéről. Mint mon­dotta, 1985-ben a tanácsok 175 millió forinttal támogat­ták az oktatási dolgozók la­kásépítési szándékát, ám eb­ből az összegből csupán 15 millió jutott a kistelepülése­ken tevékenykedő pedagógu­soknak, holott a falvakban tevékenykedik a pedagógus­­társadalom 40 százaléka. Azt kérte az szmt-k vezető titká­raitól, hogy a minisztertaná­csi határozat értelmében most folyó, ezzel kapcsolatos fel­mérésben a tőlük telhető mó­don adjanak segítséget. Majd szólt az oktatási törvényről, a pedagógusok kulturális kondíciójának fejlesztéséről, illetve többek között az ága­zat régi sérelméről, a félárú utazási kedvezmény megvo­násáról. Az ezt követő beszélgetés­ben sok érdekes, továbbgon­dolást érdemlő észrevétel, öt­let és javaslat hangzott el. Arról, hogy miképp lehetne a munkát kölcsönössé és fo­lyamatossá tenni. Valamint arról, hogy az szmt-k miképp mozgósíthatnák az üzemeket arra, hogy erejükhöz mérten segítsék az iskolák számító­géphez jutását, vagy akár ar­ra, hogy a termelőágazatok kommunista műszakjainak bevételéből hogyan lehetne juttatni a nyugdíjas pedagó­gusoknak. (sz­ó) Megemlékezések Jánossy Lajosról A hetvenöt éve született Jánossy Lajos fizikus sírjánál hétfőn délután koszorúzási ünnepséget tartottak a Mező Imre úti temetőben. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága nevében Radics Katalin és Tétényi Pál róta le kegyeletét. A síron elhelyezték a megemlékezés virágait, a Magyar Tudományos Akadémia, a Központi Fizikai Kutató Intézet, az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat képviselői, valamint a családtagok, a tanítványok és a volt munkatársak is. A koszorúzás után Jánossy Lajos tiszteletére emléktáblát avattak egykori munkahelyének, a Központi Fizikai Kutató Intézetnek a falán. Jánossy Lajosról, a kiemelkedő fizikusról és nagy tudású pedagógusról emlékeztek meg hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia felolvasó termében. Az MTA Matematikai és Fi­zikai Tudományos Osztálya, az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem, a Központi Fizikai Kutató Intézet és az Eötvös Loránd Fizikai Társaság rendezvényén ;a kiváló tudós mun­kásságát Tarján Imre akadémikus méltatta. Jánossy Lajos 1912. már­cius 2-án született Budapes­ten. Édesapját korán elve­szítette, így a Tanácsköztár­saság leverése után nevelő­apját, Lukács Györgyöt kö­vetve ment Bécsbe. Az oszt­rák fővárosban elvégezte a középiskolát, majd Berlin­ben szerzett diplomát, s a berlini egyetemen kezdte meg 1934-ben tudományos pályafutását. Később 1943- tól 1947-ig Londonban dol­gozott, azután Dublinban, a kozmikus sugárzási labora­tórium vezetője lett. Már két éve az Ír Tudományos Akadémia tagja volt, ami­kor a magyar kormány hí­vására hazatért. Még abban az évben megválasztották a Magyar Tudományos Akadé­mia tagjává, és kinevezték az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem tanárává, nem sok­kal később az atomfizikai tanszék vezetőjévé. 1951-től a Központi Fizikai Kutató Intézet kozmikus sugárzási laboratóriumát vezette, öt év múltán pedig az intézet igaz­gatója lett. Pályája kezdetén a kozmi­kus sugárzást kutatta, ké­sőbb a relativitáselmélet, a kvantumelmélet és a való­színűségszámítás fizikai al­kalmazásának kérdései fog­lalkoztatták. Valószínűség­számítás című munkája ma is tankönyvként szolgál az egyetemeken, több művét alapmunkaként tartja szá­mon a nemzetközi tudomá­nyos világ. Dolgozatai szám­­talan nyelven jelentek meg itthon és külföldön. A karizmatikus erejű nagy tanáregyéniségek közül való volt. Egyetemi előadásai éppúgy lelkesítették, magá­val ragadták hallgatóit, mint a különféle fórumo­kon tartott ismeretterjesztő előadásai. Máig emlékezetes az a nagyhatású televíziós sorozata, amelyben a legbo­nyolultabb fizikai problémá­kat és azok összefüggéseit ismertette meg százezrekkel — nem középiskolás fokon. A relativitáselméletre vo­natkozó elgondolásai nem­zetközi visszhangot váltottak ki. Sok irányú gazdag tevé­kenységét itthon és külföl­dön számos kitüntetéssel is­merték el. A Kossuth-díj II. fokozatát nem sokkal haza­térése után 1951-ben kapta meg, később a Munka Vö­röszászló Érdemrendet és két ízben is a Munka Ér­demrend arany fokozatával tüntették ki. Hosszú ideig alelnöke volt a Magyar Tu­dományos Akadémiának, tiszteletbeli tagja az NDK, a bolgár, az ír, a mongol tudományos akadémiáknak és tagja a Dubnái Egyesí­tett Atomkutató Intézet tu­dományos tanácsának. Elmélyült munkája mellett részt vállalt a közéletből, aktív politikusként tevékeny­kedett mindig. Hazatérése után azonnal tagja lett a pártnak, 1962-ben az MSZMP Vil­. kongresszusán bevá­lasztották a Központi Bi­zottságba, amelynek aktív munkása volt. A 75. születésnapjára em­lékezünk, sajnos, már hét éve nincs közöttünk. Műve azonban tanítványaiban, s a fizika soha le nem zárható történetében tovább él, to­vább hat. (pallagi) A­ hidak sem élnek örökké Beszélgetés dr. Dalmy Tibor miniszteri biztossal Vasárnapról hétfőre vir­radóra megkezdődött a Lánchíd felújítása. Amikor hónapok múltán végiggu­rítják azt a bizonyos hor­dót a hídon, befejeződik a több mint egy évtizedes hídfelújítási program. De a hidak nem maradnak magukra, egy szakértői bizottság már kidolgozta a következő hídfelújítási program terveit. Az eddi­gi munkák eredményeiről és a további feladatokról beszélgettünk dr. Dalmy Tibor miniszteri biztossal. Budát és Pestet a hidak teszik Budapestté. Kevés vá­ros életében töltenek be fon­tosabb szerepet a folyók fö­lötti átkelők. Egyáltalán nem mindegy tehát, milyen szem­pontok határozzák meg a felújítási programot. — Három alapelvet tartot­tunk szem előtt — mondja dr. Dalmy Tibor. — Egyszer­re csak egy hidat újítottunk fel, különben megbénult volna a város közlekedése. A felújítás nem egyszerűen korszerűsítés, mindent meg­tettünk azért, hogy a hidak átbocsátó képességét növel­jük, összpontosítottuk az erőket, hogy minél rövidebb idő alatt végezzünk a mun­kával. Néha, persze, komp­romisszumot kellett kötni, amikor mindhárom alapelv­nek lehetetlen volt egyszer­re eleget tenni. A Szabadság hidat kénytelenek voltunk például két ütemben felújí­tani, mert közben az Árpád híd szélesítése folyt.­­ A közelmúltban tüzete­sen megvizsgálták az összes Duna-hidat. A felújításoknak köszönhetően javult az álla­potuk? — Ez nehéz kérdés. Sokan azt várják egy híd felújítá­sától, hogy utána évekig hozzá sem kell nyúlni, semmi gond nem lesz vele. Csak­hogy a híd öregszik, legfel­jebb száz-százhúsz évig él. Utána már nem bírja az acélszerkezet. Mi a hidak életét szeretnénk meghosz­­szabbítani. A Lánchidat most újítjuk fel, de azt már előre látjuk, hogy egy-két évtized múlva valósággal új hidat kell építeni helyette. A kő­pillérek százötven, a lánc egyes részei pedig hetven­évesek. Állványerdőt kell majd építeni a Duna medré­be, hogy az új Lánchíd el­készülhessen. Minden ha­sonló hidat utolér ez a sors, de egyáltalán nem mindegy, hogy mikor. Ezért van szük­ség a rendszeres felújítások­ra.­­ A fővárosi hidakon szinte már állandóak a for­galmi dugók. Az előttünk álló hídfelújítási program során csak felújítják, vagy szélesítik is a hidakat? — A hidak, sajnos, már nem szélesíthetők tovább. Az elmúlt években minden le­hetőséget kiaknáztunk. Szó­ba került ugyan a Margit híd szélesítése, de elvetettük ezt a javaslatot, mert értel­metlennek látszott. A Szent István körúton és a Mártí­rok útján nem alakíthatók ki újabb sávok. Arról már nem is beszélve, hogy a vá­rosképet ugyancsak megvál­toztatná egy Árpád híd szé­lességű Margit híd. Az egy­re növekvő forgalomban mindenképpen új hidat kell építeni. A régi hidak felújí­tása, lezárása miatt is nagy szükség van rá. Mert lassan már ott tartunk, hogy egyet­len híd kiesését sem bírja el a város. Már csak ezért is fontos, hogy gyorsan halad­jon a munka, rövid ideig tartson a forgalomkorláto­zás. A hidak felújítási ter­veit az UVATERV készíti. A munkálatok szervezője a Fővárosi Közterület-fenntar­tó Vállalat lesz, elégedettek vagyunk eddigi tevékenysé­gével. — Vegyük sorra a hidakat. A Lánchíd után melyiket ve­szik birtokukba az építők? — A Margit hidat. Jövőre alapos vizsgálat alá vetjük minden részét, aztán követ­­kezik a felújítás. Új burko­latot kap az úttest és a jár­da, kicserélik a szigetelést, megújul a közvilágítás. Há­rom év múlva a Szabadság híd kerül sorra. Próbater­helés fogja eldönteni, mi vár rá. Ha jól bírja majd a híd, akkor kap néhány év hala­dékot. Ha nem, akkor többé nem közlekedhetnek villa­mosok rajta. De legkésőbb 1995-ben mindenképpen meg kell szüntetni a villamosfor­galmat, mert a vizsgálatok azt mutatják, hogy a nagy súlyt s az állandó rázkódást rosszul viseli a híd, lazulnak a szegecsek. A kilencvenes évek elején felújításra szo­rul már a Petőfi híd is, az egyik mederpilléren nem mozog a saru. Ahhoz, hogy kicseréljük, meg kell emelni a hidat. Terveink szerint a Lánchidat — újból — 1992- ben, az Árpád hidat 1994- ben, az Erzsébet hidat pedig 1995-ben vizsgáljuk át, s ál­lapotuk ismeretében határo­zunk majd a felújítás mérté­kéről. — Addigra azonban ége­tően sürgőssé válik újabb hidak építése. — A közelmúltban felmér­tük, hol lehetséges újabb át­kelőket létesíteni. Azért fo­galmazok így, mert szó esett egy esetleges alagútról is. Két változatot dolgoztunk ki. Az első szerint az Alkot­mány utcát kötnénk össze a Csalogány utcával, a második szerint az Engels teret a Krisztina körúttal. Végül azonban arra az eredményre jutottunk, hogy hiába terem­tenénk ily módon egy újabb átkelési lehetőséget, a szűk belvárosi utcák nem bírnák el az alagút által „ébresztett” forgalmat. — Ez egyben azt is jelenti, hogy végképp le kell mon­danunk a régi álomról, az alagútról? — Nem. Csupán arról van szó, hogy nem ez most a leg­fontosabb feladat. Idővel azonban meg kell építeni az alagutat. Egy város fejlett közlekedéséhez hozzátartozik az, hogy mindenki a lehető legrövidebb útvonalat vá­laszthassa. A Duna gyakran megakadályozza ezt. Az alagút az átkelési lehetősége­ket gyarapítaná. Meg aztán előbb-utóbb azért is szükség lesz rá, hogy az újra felépí­tendő Lánchidat pótolja. — Egyelőre azonban a hidakra nagyobb szükség van. — A mai hidak átbocsátó képessége már kimerült. A forgalomszámlálások is ezt bizonyítják. Normális közle­kedési viszonyok között a fő­városi hidakon egyetlen óra alatt 16 ezer 200 jármű ha­ladhatna át. Ezzel szemben csúcsforgalomban 17 ezer 500 megy át egyik partról a másikra. Nem részletezem, mit jelent ez, mert nap mint nap átéljük. — Az első új híd a tervek szerint Lágymányosnál épül. Miért éppen ott? — Egyetlen kivétellel vala­mennyi Duna-híd a Nagy­körút karéjából indul, s a Belvárosba vonzza a forgal­mat. Olyan megoldást keres­tünk, ami tehermentesíti­ a­­másik öt hidat. Ezért javasol­tuk, hogy az első híd Lágy­mányosnál épüljön meg Becsléseink szerint a Petőfi hídon ma áthaladó minden második autó a lágymányosi hidat választaná. Felépülte után így a Petőfi híd újból a Nagykörút hídja lehetne.­­ De nem elég a lágymá­nyosi hidat felépíteni, mert zsákutcában végződne a pes­ti oldalon. Újabb milliárdo­­kért a Hungária körút utolsó szakaszát is ki kellene alakí­tani. — Valóban. A Hungária körút befejezése nélkül nem sokat ér a lágymányosi híd. De azt sem felejthetjük el, hogy egy híd nem csodaszer. Az évezred végéig még leg­alább két hidat kellene épí­teni ahhoz, hogy ne váljon katasztrofálissá a főváros közlekedése. Egy hidat észa­kon, az újpesti vasúti híd mellett, egyet pedig délen, a Csepel-sziget és Albertfal­va között. Régen a hidak a város fejlődésének eszközei voltak, útvonalak részeként épültek. Ma más a helyzet. Az egyre növekvő forgalom egyszerűen kikényszeríti az újabb hidakat. Varga Zsolt A­z első nap a hídlezárás utáni Csak kisebb torlódások voltak A Lánchíd lezárását követő első hétköznap közlekedési tapasztalatairól érdeklődtünk hétfőn délután Mózes Antal­tól, a Fővárosi Tanács közle­kedési főigazgatóságának fő­előadójától. " Az első hétköznapon még nem voltak nagyobb tor­lódások. Ez talán annak is köszönhető, hogy előzőleg kértük a kocsitulajdonosokat, lehetőleg kerüljék el a Lánc­híd környékét. A forgalom gyorsítása érdekében megál­lási tilalom van érvényben az Apáczai Csere János ut­cában, a Dorottya utcában, a Szende Pál utcában, a Petőfi téren és a Piarista közben. A budai oldalon a Fő utcában, a Mártírok útján, a Moszkva téren, az Attila úton, a Krisz­tina körúton, az Apród utcá­ban, az Ybl Miklós rakpar­ton és a Lánchíd utcában. Ennek ellenére néhány utcá­ban szabálytalanul parkoló gépkocsik is voltak még hét­főn, a rendőrség ezeket a járműveket elszállítja.­­ Reggel 7 órakor a Hegy­alja úton a Budáról Pestre tartó forgalom nőtt meg va­lamelyest, Pesten pedig a Belgrád rakparton futott több gépkocsi a szokásosnál. A Népköztársaság útja és a Bajcsy-Zsilinszky utca ke­reszteződésében is tapasztal­ható volt kis mértékű torló­dás, ezt azonban az elkövet­kezendő napokban csökken­teni kívánjuk. A Margit hí­don és a Szabadság hídon több gépkocsi haladt át, mint más napokon, az Erzsébet hídra viszont az átlagos for­­galom volt a jellemző. A Lánchíd közelében általában zökkenőmentesen haladhat­tak a járművek, az autóbu­szok akadálytalanul juthat­tak fel a hídra. Egyelőre a gyalogosok sem használhat­ják a Lánchidat, előrelátha­tóan csak szeptember köze­pére készül el az egyik járda. A következő napokban is fi­gyelemmel kísérjük a forga­lom változásait. Ha valahol torlódások, fennakadások ke­letkeznének, azonnal módo­sítjuk a most kialakult köz­lekedési rendet. Cs. A. Megkezdődött a felújítás az I. kerületi Mészáros utcában is MTI Fotó : E. Várkonyi Péter felvétele 5

Next