Népszava, 1987. június (115. évfolyam, 127–152. sz.)

1987-06-01 / 127. szám

NÉPSZAVA 198 7. JÚNIUSI., HÉTFŐ 7 Riyeralás SZSIT.»heata&frval Kezdődik as üdülési főszezon Az utóbbi években a megél­hetési és az utazási költsé­gek, valamint az üdülésre al­kalmas kereskedelmi szállás­helyek árainak emelkedése miatt a kedvezményes beuta­lás még a korábbinál is job­ban felértékelődött a tagság körében. Az alapszervezeti jelzések szerint a szakszer­vezeti tagságot továbbra is élénken foglalkoztatja a ked­vezményes üdülés helyzete. Gyakori tapasztalat: ha a kedvezményes üdülés a kü­lönböző fórumokon szóba ke­rül, legtöbben kizárólag a SZOT-beutalásra gondolnak. Kevésbé ismert, hogy orszá­gosan a pihenőházak többsé­ge nem SZOT-, hanem más fenntartó szervek kezelésé­ben működik. A jelenlegi üdülési szálláshelyek mint­egy négytizedével a vállala­tok, negyed részével a költ­ségvetési szervek, csaknem egytizedével a szövetkezetek és mintegy háromtizedével a SZOT rendelkezik. Ha mind­ezeket együttesen nézzük, az országos beutalási lehetőség számottevő, hiszen az emlí­tett üdülőkben idén összesen 1,4 millió dolgozó, illetve családtagja pihenhet kedvez­ményesen. Ez a népesség 13, a szakszervezeti tagság mint­egy harminc százaléka. Az országos üdülési adatok még kedvezőbbek lehetnének, ha a vállalati pihenőházak nem­csak a vakáció alatt tartaná­nak nyitva, hanem a SZOT időszakos üdülőihez hason­lóan, 9—10 turnusban fogad­nák a vendégeket. Az üdülési téma aktualitá­sát jelenleg az adja, hogy az évi 1,4 millióból a becslé­sek szerint mintegy 850—900 ezren üdülhetnek a három nyári hónapban. Többségük a vállalati, intézményi, szö­vetkezeti pihenőházakban nyaralhat, míg a SZOT-üdü­­lők éves beutalási létszámuk 40 százalékát, vagyis 140 ezer vendéget várnak a főszezon­ban. Valamennyi említett ked­vezményes beutaló odaítélé­sére a szakszervezeti bizott­ságok jogosultak. Mint köz­tudott, a főidényi beutalót igénylők száma mindig jóval több, mint a lehetőség, emi­att egymást követő években nem lehet főszezoni beuta­lót kapni. Ez a szigorítás nemcsak a SZOT, hanem a vállalati, intézményi és szö­vetkezeti pihenőházakra is vonatkozik, de csak akkor, ha azok teljes ellátást nyúj­tanak, és a beutalás legalább 7 napos és kedvezményes té­­rítésű. Főidénynek a három nyári hónap számít. Az már kevésbé ismert, ha a beuta­lás kezdőnapja május 31., illetve az előző napok bár­melyike, vagy akár csak egy nappal áthúzódik szeptem­berre, már nem számít fő­szezonnak. Felkészülés a pihenésre Napjainkban, az egészség­­ügyi szakemberek szerint, a korábbinál is nagyobb szük­sége van szervezetünknek az üdülés nyújtotta pihenésre, kikapcsolódásra, mert ennek kedvező élettani hatása más­sal nem pótolható. De a pi­henésre, nyaralásra készül­ni is szükséges, vallják a pszichológusok. Persze, ez életünk kellemes izgalmai közé tartozik. Ha megpróbá­lunk előre tájékozódni, akkor ez is hozzájárul ahhoz, hogy kéthetes beutalásunk kelle­mes legyen. A SZOT-üdülők felőli tá­jékozódást segíti, hogy a be­utalójegyen a korábbinál jó­val több információ szerepel: az ár, a komfortfokozat és a megközelítés módja mellett az is olvasható, hogy az étke­zés helyben történik-e, van-e könyvtár, játékterem, stran­dolási lehetőség stb. Bővebb információkért azonban ajánlatos a szakszervezeti bi­zottságokat felkeresni, ahol a SZOT-üdülők kézikönyvé­ből jóval részletesebb tájé­koztatást lehet kapni. Nem újszerű, mivel az utóbbi években már gyakor­lat, hogy a SZOT-beutalók­­hoz tartozik egy perforált rész is, az úgynevezett „ÉR­TESÍTÉS" szelvény, melynek hátoldala egyben hatósági bejelentőlap. Ezt a szelvényt a beutalás kezdete előtt tíz nappal kötelező elküldeni az üdülőbe. Ennek ellenére a múlt évben mégis sokan el­feledkeztek a kötelességük­ről, pedig a vendégek érdeke, hogy ez a szelvény időben Nyugdíjas férfit portásnak felveszünk, három műszakos, folyamatos munkarendbe Érdeklődni lehet: telefonon vagy személyesen. Cím: HOKÉV Budapest XIII., Rozsnyay u. 23. Telefon: 491-104/28 mellék. Az is ismétlődő gond, hogy a szülők egy része — tájé­kozatlanságból — úgy gon­dolja; a gyermekétől függet­lenül, gondtalanul pihenhet, ök azt hiszik, hogy az egész napi felügyeletet az üdülők dolgozói átvállalják, és a gyerekeikkel csak étkezések alkalmával találkoznak. A kis vendégek napi program­jai legtöbb üdülőben csak néhány órásak, de a felügye­let ilyenkor is a szülők gond­ja. Ki ügyeljen a gyerekre? megérkezzen az üdülőkbe, így érkezésnél feltehetően kevesebb lesz a sorbanállás, gyorsabban történhet a szo­bák elosztása, sőt, még az asztalok és az étkezési tur­nusok kijelölése is. Nyáron a családos és a gyermekbeutalás a legjel­lemzőbb. Jó tudni, hogy a családos üdülésben a gye­rekprogramok főleg a kiseb­beknek, óvodásoknak és az általános iskolásoknak szól­nak. Emellett természetesen jellemzőek még az olyan ki­rándulások, sportjátékok is, amelyeken az egész család részt vehet. Az úgynevezett családi olimpiákat, sportfog­lalkozásokat egyre több üdü­lőben rendezik meg. Azzal is számolni kell, hogy az időjárás nem min­dig ad lehetőséget a szabad­ban való tartózkodásra, sportolásra és fürdésre, sőt, még az is előfordulhat, hogy kirándulásra sem. Ilyenkor különösen a gyerekeket ne­hezebb programokkal leköt­ni. Az üdülőkben a hűvö­sebb, esősebb napszakokban is kínálnak elfoglaltságot a kis vendégeknek, de számí­tanak a szülők aktív közre­működésére és felügyeletére. Ha a felügyelet elmarad, megsínyli az üdülő berende­zése. Sajnos, évről évre visz­­szatérő tapasztalat, hogy a családos beutalás rövid ide­je alatt az üdülők felszerelé­sében jelentős kár keletke­zik. Megelőzése nem lehet­séges másképpen, csak az üdülői munkatársak és a szülők fokozottabb előrelátá­sával. Az is gyakori probléma, hogy a többségében óvodás és általános iskolás korú gyermekek mellett néhányan középiskolás vagy egyetemis­ta gyerekkel érkeznek. Utób­biak két tényezővel előre szá­moljanak: az üdülők többsé­gében a nagyobb gyerekek is pótágyra kerülnek, hiszen az év nagyobb részében ugyan­ezen szobákat házaspárok kapják, és az is valószínű, hogy a programok az emlí­tett fiatalok életkori sajátos­ságainak nem felelnek meg. A gyermekek nemcsak csa­ládos üdülőkben pihenhet­nek, hanem szüleik nélkül is vakációzhatnak. A SZOT-on kívül a vállalatok egy ré­sze és a szakszervezeti köz­pontok többsége is működtet gyermeküdülőt. Az első üdü­lésre indulók felkészítése a szokásosnál is több türelmet, tapintatot igényel. Bátorít­suk ezeket a gyerekeket, vil­lantsuk fel a rájuk váró új élményeket, de ha ennek el­lenére is ódzkodnak a nyara­lástól, szülői kényszer hatá­sára egyetlen kisdiák se üdüljön. Tisztában kell lenni azzal, hogy az első táboro­zástól való félelem valószí­nűleg csak átmeneti állapot. Legközelebb a nyaralásból megjött társaik élményeit hallva, lehet, hogy már ma­guktól is szívesen vállalkoz­nak az üdülésre. Ha a gyer­mek szülői ráhatással indul Az anyagi háttér Mint köztudott, a nyolcva­nas éveket a megváltozott körülmények jellemzik. A SZOT-üdültetésben is egyér­telműen nehezültek a felté­telek. Előtérbe került a gaz­dálkodási kényszer, mivel megszűnt az állami támoga­tás évről évre történő lét­számarányos növekedése. Ke­vésbé közismert, hogy a SZOT-beutaláshoz 1980. óta azonos összegű a hozzájáru­lás, évente 626 millió forint. Ez a tény a nyolcvanas év­tizedben megállította a ked­vezményes beutalási létszám bővítését. Azt sem mindenki tudja: jelenleg az üdülési kiadások­nak három forrásuk van. Az állami támogatás, amelynek részaránya 41 százalék, to­vábbá a kiadások 25 száza­lékát fedező térítési díj, va­lamint a költségek 34 száza­lékát kompenzáló üdülői gaz­dálkodási bevétel. Mindeze­ket összehasonlítva a het­venes évtizeddel a különbség szembetűnő, hiszen akkori­ban még az állami támogatás a kiadásoknak csaknem a kétharmadát fedezte, s az üdülői bevételek még csak a költségek egyhatodára korlá­tozódtak. A jelenlegi üdülői gazdál­kodási eredmény döntő há­nyada az önköltséges szobák hasznosításából származik, de emellett is szükség van egyéb bevételekre. Ilyenek a különböző konferenciák, to­vábbképzések, bérleti és üze­meltetési díjai. Egy másik je­lentős bevételi forrás az ön­költséges étkeztetés: évente mintegy 600 ezer étkezési na­pot kötnek le a konyhával, étteremmel nem rendelkező vállalati üdülők. Gyulán pél­dául 12 vállalati pihenőház beutaltjai étkeznek a SZOT- üdülőben. Sajnos, a bevételi kényszer miatt arra is szükség van, hogy néhány korábbi ingye­nes üdülői rendezvényért be­lépődíjat kérjenek a beutal­taktól, és a sportszerek köl­csönzéséért is fizetni kell. Ha az említett módszereket nem alkalmaznák, a beutalók árát kellene jelentős mértékben felemelni. Idén sem a bel-, sem a kül­földi kedvezményes SZOT- beutalójegyek ára nem vál­tozott. Valamennyi beutalási formát figyelembe véve, a vendégek a jegy ellenértéke­üdülni, nagy a valószínűsége annak, hogy honvágyát már az első napokban írt levél­ben jelzi és kéri hazavitelét. Ezek a gyerekek nemcsak sa­ját nyaralásukat, hanem tár­saikét is elrontják. Nagyon fontos viszont, hogy a kis beutaltak minél előbb, és ha lehet, többször is kapjanak otthonról levelet. Évről évre visszatérő prob­léma, hogy sok kis pajtás túl­zottan nagy bőrönddel érke­zik az üdülőbe. Pedig bősége­sen elegendő — lehetőleg há­tizsákba csomagolva — a beutalójegyhez csatolt leltár­iven ajánlott ruhamennyiség. Visszatérve a SZOT-beuta­­lásra, a mai helyzet megíté­lésére, nemcsak az üdülés jelenlegi állapotáról, hanem eddigi fejlődéséről, a beuta­lási létszám, a támogatás, va­lamint a térítési díjak alaku­lásáról is beszélni szükséges. Három évtizeden keresztül csaknem egyenletes fejlődés­nek lehettünk tanúi, hiszen 1949—1979. között 85 ezerről 390 ezerre bővült az éven­kénti SZOT-beutalási lét­szám. Ezzel lépést tartott az állami támogatás is, amely 20 millióról 600 millió forint­ra nőtt. Az említett három évtizedben a térítési díj ará­nya csaknem változatlan ma­radt. A vendégek az üdülési kiadásoknak hozzávetőleg 25 —30 százalékát fizették meg. ként csak a költségek ne­gyedrészét fizetik meg. Azt is tisztán kell látni, hogy a kedvezményes beuta­lás térítési díjainak szinten tartása az üdülési hálózat dolgozóitól a korábbinál is körültekintőbb, takarékosabb gazdálkodást igényel. Ez a folyamat 1980. óta tart, és a belső tartalékok kimerülő­ben vannak, emiatt nagyon nehéz — az emelkedő árak mellett — a szolgáltatási színvonalat tartani. Az ápri­lisi húsáremelés után 3,50 fo­rinttal emelkedett a SZOT- üdülőkben az élelmezési nyersanyagnorma. A felnőtt és a családos üdülőkben sze­mélyenként és naponként 50 forint az étkezési norma, míg a gyermekeket fogadó üdü­lőkben 45 forintból szüksé­ges a napi ötszöri étkezést biztosítani. Kivételt jelent a boglárlellei sportgyermektá­bor, valamint a parádfürdői turisztikai tábor, ahol a fel­nőttekével azonos, vagyis 50 forintos normát használhat­nak. Ahogy már korábban em­lítettük, a kedvezményes be­utalók ára változatlan ma­radt, de június 1-jétől emel­kedtek az önköltséges üdü­lési árak a komfortossági ka­tegóriáktól függően napi 20 —50 forint közötti összeggel, így például a szakszervezeti tagok az I/A. kategóriába tar­tozó üdülőkben a korábbi 250 forint helyett 300 forintot fi­zetnek az önköltséges beuta­lásért, míg az I. osztályba so­rolt üdülőkben 220 helyett 250 forintot kell téríteniük. Ugyanezen térítés a nem szervezett dolgozóknál 470. illetve 410 forint. A főidényen kívüli idő­szakban a dunakanyari és a balatoni üdülőkben az I/A. kategóriában a szakszerve­zeti tagok 240, míg a szerve­zeten kívüliek 370 forintot térítenek. A gyermekek és szakmun­kástanulók önköltségtérítése kategóriától függetlenül na­pi 200 forint, míg a duna­kanyari és balatoni elő- és utóidényben csak 170 forint. Az idei főszezonban a SZOT-üdülőkben mintegy 140 ezren pihenhetnek. 76 ezren vehetnek részt a csa­ládos beutalásban, 43 500 fel­nőtt és 32 500 gyermek. A családosán üdülők döntő többsége — mintegy 55 szá­zaléka — egy gyermekkel pi­henhet, 27 százalékuk vihet két gyermeket és 15 százalé­kuk három, vagy ennél több gyermeket. Mindössze há­rom százalék az olyan be­utalók aránya, amelyet egy szülő egy gyerekkel vehet igénybe. A főidényben 17 gyermek­­üdülőben 23 500 általános is­kolás nyaralhat, a szakmun­kástanulók közül 8 ezren pi­henhetnek. Ez a főidényi SZOT-beutalási létszám 6 százaléka. A beutalójegyek több mint egyötöde úgyne­vezett belföldi felnőtt-, gyógy- és szanatóriumi, va­lamint külföldi üdülésre ér­vényes. Évről évre jelentkeznek vi­ták a jegyelosztás körül, me­lyek mindaddig fennmarad­nak, ameddig az igénylők száma jóval több, mint amennyi a beutalási lehető­ség. A jegyelosztás alapja a szakszervezeti taglétszám. De ez csak a fő tényező. Idén száz szakszervezeti tagra öt kedvezményes belföldi fel­­nőtt-SZOT-beutaló jut. En­nél azonban lényegesen töb­bet kaptak azok a szakszer­vezeti központok, amelyek az elmúlt húsz évben részt vet­tek a kooperációs üdülőépít­kezésekben és 1981. óta a fel­újításhoz is társultak. A résztvevők között oszlik meg kereten felül — a költségvi­selés arányában — a társu­lással épített, illetve felújí­tott üdülők jegyeinek a fele, míg a másik felét létszám­arányosan kapják meg az ágazati szakszervezetek. így végeredményben a szakszer­vezeti tagság egésze is jól jár Az említett jegykötelezettsé­gek jelentős arányeltolódá­sokat okoztak, hiszen idén 80 ezer darabot, 1990-ben mintegy 100 ezer beutalót kell kereten felül kioszta­nunk. Arányaiban a legje­lentősebb kooperációs part­ner a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete, ők 100 szak­­szervezeti tagra 5 helyett 12 felnőtt-beutalót kapnak. Utá­nuk a Postások Szakszerve­zete következik 11 jeggyel. Több az összkomfortos elhelyezés Ha az üdültetésben az el­múlt években mennyiségi fejlődésről nem is lehet be­szélni, minőségi jamilásról annál inkább. Még a nehezü­lő gazdasági körülmények mellett is 1980—1985. között az összkomfortos elhelyezés aránya 45-ről 60 százalékra növekedett. Ezt az új üdü­lők építése és a régiek kor­szerűsítése tette lehetővé, hi­szen a VI. ötéves terv idő­szakában nyolc új üdülő épült 2600 felnőtt- és 1200 gyermekpótággyal. A beru­házások több mint négyötö­de kooperációs pénzeszkö­zökből — szakszervezeti és vállalati összefogással — lé­tesült. A minőségi fejlődést több régi épület felújítása is jelzi: 1981—85. között meg­közelítőleg négyezer szállás­hely korszerűsödött. Az is a minőségi változás­hoz tartozik, hogy az üdü­lési létszámon belül a ma­gasabb színvonalú — de egy­ben jóval költségigényesebb üzemelésű — gyógy- és sza­natóriumi beutalás aránya növekedett. Ma már minden harmadik felnőttbeutaló ezekbe az üdülőkbe érvényes. A minőségi fejlődés folya­matos maradhat, mivel jelen­leg is épül három kooperáci­ós családos gyógyüdülő. A szegedi és hajdúszoboszlói már az idén, az év második felében fogadja a beutalta­kat. Az egri beruházás a tervek szerint 1988 végére készül el. Nyaranta mind a három helyen kétgyermekes családokat, illetve Egerben a szobák egy részében 3 gyer­mekeseket is fogadnak. Ha a VII. ötéves terv időszakára előirányzott korszerűsítések is megvalósulnak, 1990-ben már minden harmadik fel­­nőtt-beultait közül kettő összkomfortos elhelyezést kaphat.-Ü­Zalakaros Gyógyüdülő Batha László felvétele Fejér Gábor felvétele A SZOT Postás Üdülő Bogiárlellén

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék