Népszava, 1987. augusztus (115. évfolyam, 180–204. sz.)

1987-08-01 / 180. szám

Világ proletárjai,egyesüljetek! ■ SZOMBAT, 198­7. AUGUSZTUS 1. ■ 115. ÉVFOLYAM, 18­0. SZÁM ■ ÁRA 2,2­0 FORINT A mezőgazdaság biztosítja a hazai élelmiszer-ellátást Aöií'/nií kt’ll n kivit­eit — ttugalmasabb loss a hatósági árszabálynzás — Trrtkhbru is nélkülözhvivílvn « kistvrmvlvs — Sajtótájékoztató a AzEAI-ben Az agrártermelés továbbra is stabilizáló szerepet tölt be a népgazdaságban — mond­ta dr. Villányi Miklós, a Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztérium államtit­kára a péntek délelőtt tar­tott sajtótájékoztatón, ame­lyen az ágazat 1988—1990 közötti munkaprogramjáról adott számot. E program­­ki­munkálása az MSZMP KB 1986. novemberi határozata után kezdődött meg, és elő­reláthatóan az idén­­kerül a Parlament plenáris ülése elé. Régi vitatéma az agrár­ágazattal kapcsolatban, hogy stagnáljon, fejlődjön, vagy netán visszafejlesztésre ke­rüljön sor. Az ágazat veze­tői most úgy látják, nincs más alternatíva, mint a fej­lődés. Az ágazatnak — az elkö­vetkezendő három évben — biztosítania kell a belföldi ellátást, a népgazdasági egyensúlyhoz szükséges ex­portot és a jövedelemtermelő képesség növelését. Jelenleg az élelmiszer-termelés 70 százaléka kerül hazai fel­­használásra. A jövőben nem a mennyiségi bővítés, hanem az élelmiszerek választéká­nak, minőségének javítása a cél. Az élelmiszer-gazdaságnak 50 százalékkal kell növelnie konvertibilis elszámolású egyenlegét. Ez csak akkor teljesíthető, ha a piac elvá­rásaihoz jobban igazodó, más szerkezetű és minőségű exportstruktúra alakul ki. Ennek érdekében a termelők és a feldolgozóipar kapcso­latának javítása mellett erő­síteni kell a külkereskede­lem közös érdekeltségét, koc­kázatvállalását. Hatékonyabban kell hasz­nosítani a meglévő erőfor­rásokat — fogalmazták meg a munkaprogram készítői. Mindehhez szükséges megte­remteni a korszerű, gazda­ságos, minőségi élelmiszerek előállításának feltételeit. A nyersanyagtermelésnek job­ban figyelembe kell vennie a feldolgozói igényeket. En­nek érdekében a nyersanya­gok objektív minősítésének, a minőséget tükröző árak alkalmazásának széles körű elterjesztésére lesz szükség a jövőben. Továbbra is meghatározó szerepe lesz a gabona- és hústermelésnek. Ugyanakkor bővíteni kell az egyenként kisebb nagyságrendű, de gazdaságos, kézimunka-igé­nyes áruk termelését. A me­zőgazdaságban, de főként az élelmiszeriparban termék­szerkezet-váltásra lesz szük­ség. A választék, a kiszere­(Folytatás a 4. oldalon.) A Pilishegyi Állami Gazdaság felsőörsi kerületében munkában talajmegmunkáló gépek A Dunán győzött a ...d­o/ierv*" A Mahart új, nagy teljesít­ményű tolóhajója tegnap próbafutásra indult ki az Óbudai Hajógyár kikötőjéből Zsédely Ferenc kapitány ve­zetésével. A parancsnok elő­­re-hátra gurítható széken ül, előtte kissé oldalt a radar­berendezés képernyője, két­oldalt pedig — a keze ügyé­ben — a többféle rendelte­tésű kormányberendezések, irányítókarok és a jól látható műszerek. A látogató immár hiába keresi ezen a hajón a kormánykereket, ilyen nincs a kormányállásban. Gomb­nyomásos vezérlőszerkezetek szabályozzák a motoros fu­tását. — Mi az, ami nyomban az induláskor már eldőlt a ..Mo­hács" képességeiről? — Talán elsősorban az, hogy hátrafelé haladva mennyire kormányozható. Ezen is múlik, hogy a későb­biekben mennyire könnyen manőverezhetünk vele. Any­­nyit máris elmondhatok: a ..Mohács" ezekben a pillana­tokban remek teljesítményt nyújt. Az étteremben erős fényű lámpák mellett dolgozik a személyzet. A három motor összes teljesítménye: 1500 ki­lowatt, 2080 lóerő. Hat ha­talmas uszályt, több mint 17 ezer tonna súlyt tolhat a mo­toros. — Komoly szakmai meg­mérettetés volt számunkra ez a hajó — mondja Gremsper­­ger Géza, az Óbudai Hajó­gyár főmérnöke. — Ezúttal ugyanis nem nagy sorozatú vízi járművet készítettünk, hanem egyedi megbízás alap­ján új tervek szerint készí­tettünk hajót. A ,,Mohács" tehát — győ­zött. A kétórás járatás után a kürt jelezte sikeres vissza­érkezését. (Vj.) A kapitány ismerkedik a műszerekkel Ellenőrzés A gépházban T. Balogh László felvételei Elkészült az ipari szerkezetváltás programja A hatékonyság javulása azonnali követelmény - Kínálati piac kialakítása . Az iparpolitika fontos része az oktatás A szelektív iparfejlesztés, a szerkezet-átalakítás cselek­vési programjára kidolgozott elképzeléseket ismertette Ka­­polyi László ipari miniszter pénteken délelőtt a Parla­mentben, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala ren­dezte sajtótájékoztatón. Kapolyi László bevezetőjé­ben utalt az MSZMP KB július 2-i állásfoglalása nyo­mán készülő stabilizációs kormányprogramra, amely­hez szorosan kapcsolódnak az iparpolitika törekvései is Elmondotta, hogy a Minisz­tertanács az utóbbi években két alkalommal is megtár­gyalta az ipar közép- és hosz­­szabb távú feladatait. Miután a kormányprogram egésze szempontjából igen fontos szerepet játszik majd az ipar szerkezetátalakítása, a már kidolgozott elképzelése­ket annak mellékleteként kí­vánják majd a Parlament elé terjeszteni. A most ismerte­tett munkaanyag a vállala­tokkal együttműködésben ké­szült. A miniszter hangsúlyozta, hogy az ipari szerkezetátala­kításnak a gazdasági-társa­dalmi környezet változásai­val összhangban kell megva­lósulnia, a reformfolyamat előrehaladása mellett. A fel­dolgozóipar kívánatos túl­súlyának — a tervek szerint 70 százalékos részarányának — kialakulását reálisan csak a kilencvenes évek közepére, második felére lehet elérni, de a minőség, a hatékony­ság, a világpiaci alkalmazko­dóképesség javulása azonnali követelmény, amelynek telje­sítése pillanatokra sem ha­lasztható. Rövid távon a meglevő szerkezetben is fel kell gyorsítani a piacorien­tált fejlődést. Ennek érde­kében nincs más ésszerű le­hetőség, mint a vállalatok költségérzékenységének fo­kozása, és a vállalkozások irányába történő elmozdulás. A továbbiakban Kapolyi László kiemelte a szocialis­ta piacok egységes rendszer­ben való kezelésének a je­lentőségét. A gondok között említette meg, hogy 1968, a reform bevezetése óta sem alakultak ki az export és az import egységes, valamennyi ágazatra érvényes határár­folyamai, hatékonysági nor­m (Folytatás a 4. oldalon) A szovjet küldöttség újabb kezdeményezése a genfi tárgyalásokon Szerződéstervezet a hadászati támadófegyverzetek csökkentéséről és korlátozásáról A nukleáris és űrfegyverek­ről folyó szovjet—amerikai tárgyalások keretében pén­teken Genfben a szovjet fél „Szerződés a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a hadászati támadófegyver­zetek csökkentéséről és kor­látozásáról” címmel terve­zetet nyújtott be. A szovjet tárgyaló fél ugyancsak be­terjesztette a szerződéshez tartozó kiegészítő meghatá­rozások és közös értelmezé­sek tervezetét. A beterjesztést követő saj­tókonferencián a szovjet küldöttség­­­vezetőjének he­lyettese, Alekszej Obuhov kijelentette: a szovjet fél ál­tal beterjesztett tervezet azon a két fél által egyezte­tett elven alapul, amelynek értelmében a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadá­szati fegyverzetét 50 száza­lékban csökkentik. Ezzel kapcsolatban a tervezet elő­irányozza, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok szakaszosan, öt év alatt, ha­dászati támadófegyverzeteit olyanformán csökkentse, hogy az interkontinentális rakéták, a tengeralattjáróról indítható rakéták és a ne­hézbombázók össz-száma (Folytatás a 2. oldalon) Folytatják az ítéletidő kárainak felmérését Még mindig száz-százhúsz károsult jelentkezik naponta az Állami Biztosító Somogy megyei kirendeltségein az elmúlt hétvégi ítéletidő kö­vetkezményei miatt. A pén­teki összesítés szerint ezer­háromszázhuszonöt egyéni biztosított jelentette be kár­térítési igényét. Időközben újabb somogyi mezőgazdasági nagyüzemek iratkoztak fel a károsultak listájára, ezzel számuk hu­szonkettőre, az előzetesen becsült kárösszeg — az első jelentésekben szereplő 350 millióval szemben — 380 millióra módosult. A biztosító szakemberei elsőként azokat a gazdaságo­kat keresték fel, ahol gabo­nában és egyéb betakarítás előtt álló növényzetben esett nagyobb kár , s többségük számára már át is utalták a harmincszázalékos kártérí­tési előleget. Az épületkárok helyreállí­tásához kedvező hitelfeltéte­lekkel és gyorsított ügyinté­zéssel az Országos Takarék­­pénztár Somogy Megyei Igazgatósága is felajánlotta segítségét. A károsultak fel­emelt összegű személyi köl­csönt kaphatnak, vagy há­rom százalék kamattal hosz­­szú lejáratú hitelt vehetnek fel a helyreállítási költsé­gek hetven — súlyosabb esetben, külön elbírálás alap­ján kilencven — százalékáig terjedő összegben. A képen látható állványerdő mögött a lánchídi alagút rej­tőzik, amelyet a Lánchíddal egyetemben szombatra virradó éjjel, vasárnap üzemzárásig lezártak a forgalom elől

Next