Népszava, 1987. szeptember (115. évfolyam, 231–257. sz.)

1987-10-01 / 231. szám

A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Kádár János és Franz Vranitzky találkozója Nemes­h Kárall/ mef­beszélése­­s osztrák szövetségi kancellárral • Nemzetközi sajtóértekezlet Franz Vranitzky elutazott hazánkból Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtit­kára, az Elnöki Tanács tag­ja szerdán délelőtt a Par­lament Nándorfehérvár ter­mében találkozott Franz Vranitzkyval, az Osztrák Köztársaság hivatalos láto­gatáson hazánkban tartóz­kodó szövetségi kancellárjá­val. A szívélyes légkörű meg­beszélésen megelégedéssel szóltak az élet minden terü­letére kiterjedő jószomszédi kapcsolatok eredményeiről. Kifejezték készségüket a mindkét nép javát szolgáló együttműködés fejlesztésé­re, és megvizsgálták a jó vi­szony további elmélyítésé­nek lehetőségeit. Részletesen foglalkoztak a nemzetközi élet időszerű kérdéseivel. Hangsúlyozták, hogy korunk sürgető köve­telménye a béke biztosítása és a fegyverkezési verseny csökkentése. Üdvözölték a nemzetközi helyzetben, a le­szerelés kérdésében tapasz­talható kedvező fejleménye­ket. Rámutattak, hogy a kü­lönböző társadalmi beren­dezkedésű országok közötti békés együttműködés, köz­tük hazánk és Ausztria kap­csolatai , érdemlegesen hoz­zájárulnak a népek közötti bizalom, a nemzetközi biz­tonság erősítéséhez. A találkozón jelen volt Grósz Károly, a Miniszter­­tanács elnöke, valamint Nagy János, hazánk bécsi és Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagy­követe. Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak a délelőtti órákban találkozott az osztrák szövetségi kancel­lárral. Az Országház Munká­­csy-termében megtartott megbeszélésen Németh Ká­roly hangsúlyozta, hogy a társadalmi-gazdasági stabi­lizációs program megvalósí­tásában az eddiginél is job­ban számolunk a nemzetkö­zi együttműködéssel, ezen belül is az Ausztriával kiala­kított jószomszédi viszony további elmélyítésével. Mindketten elégedettségü­ket fejezték ki a kapcsola­tok alakulását illetően, de megállapították azt is: erő­feszítéseket kell tenni an­nak érdekében, hogy a gaz­dasági együttműködés a po­litikai, a kulturális és az ide­genforgalmi kapcsolatok szintjére emelkedjen. Ehhez — mint hangsúlyozták — a mostani látogatás várhatóan újabb impulzusokat ad. Az Elnöki Tanács elnöke és a szövetségi kancellár hazánk és Ausztria kapcsolatainak fejlődését úgy ítélte meg, hogy az jól szolgálja a két ország, a két nép érdekeit, s — túlmutatva ezen — fon­tos eleme a kelet—nyugati együttműködésnek. Az oszt­rák kormányfő kifejtette azt a véleményét, hogy az össz­európai kapcsolatokon belül különösen jó lehetőségek kí­nálkoznak a közép-európai regionális együttműködés bővítésére. A találkozón jelen volt Kovács László, külügymi­niszter-helyettes, valamint Nagy János és Arthur Agst­ner. Franz Vranitzky a kora délelőtti órákban Budapest nevezetességeivel ismerke­dett. A várbeli program el­ső állomása a Mátyás-temp­lom volt, ahol Szenthelyi Molnár István, nyugalmazott főesperes kalauzolta a ma­gas rangú vendéget. A kan­cellár ezután a Halászbás­tyáról tekintette meg a ma­gyar főváros kiemelkedő építményeit, Budapest pa­norámáját. A vári sétára elkísérte a kancellárt Nagy János nagy­követ is. Ugyancsak szerdán Franz Vranitzky kegyelettel adó­zott a magyar hősök emlé­kének: koszorút helyezett el a Hősök terén emelkedő em­lékművön. Délután — a magyar mi­niszterelnök társaságában — a Balatonra utazott az oszt­rák kormányfő. A vidéki program Balatonfüreden kezdődött. Az itteni Barics­­ka csárdában kedves ünnep­ségen Grósz Károly szívélye­sen gratulált az 50. születés­napját a napokban ünneplő Franz Vranitzkynak, s ez al­kalomból díszes kulacsot nyújtott át vendégének. Ezt követően a magyar tenger (Folytatás a 2. oldalon) ft. : Jó ütemben halad a betakarítás Lízingakkió a Rábánál — Meggyorsult a cukorrépa szedése Gyüm­ölcsoltványból lesz elegendő Mindenütt jó ütemben halad a betakarítás — mondta Ko­vács István, a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisz­térium főosztályvezetője a szerdán megrendezett sajtó­­tájékoztatón. Az idei őszön mintegy 2,5 millió hektár szántóterületről 20—22 millió tonna főtermést és 3—3,5 millió tonna mellékterméket kell betakarítani, elszállíta­ni és téli tárolásra előkészí­teni. Az őszi és tavaszi vetésű növények alá — az aratás befejezése után — mintegy 4 millió hektárra kell a műtrá­gyát és 300 ezer hektárra a szerves trágyát kijuttatni és a talajba bedolgozni. Ez azt jelenti, hogy ebben az idő­szakban körülbelül 2,7—2,8 millió tonna műtrágyát és 9 millió tonna szerves trágyát szükséges megmozgatni, a talajra kiszórni. A különféle talajmunkákat az ősziek alá 1,7, a tavasziak, alá pedig 2,6 millió hektáron kell elvégezni. Ebből a leg­nagyobb leckét a 3,6 millió hektár földterület fölszántá­sa jelenti. A többi 700 ezer hektáron szántást helyettesí­tő talajmunkát terveznek a mezőgazdasági nagyüzemek. Az őszi csúcsmunkák ide­jén — összességében — mintegy 35—40 millió tonna terményt, a termeléshez szükséges különféle anyagot kell megmozgatni, elszállíta­ni. Az őszi betakarításban mintegy 55 ezer traktor vesz részt, a szállítási feladatokat a mezőgazdasági üzemek 34 ezer darab tehergépkocsival oldják meg. Ezt kiegészítik a fuvarozóvállalatok saját járműveikkel. A kukorica aratását 6000 kombájn és 200 darab spe­ciális, hibrideket betakarító gép végzi. Ezen kívül még sok önjáró és erőgéppel üze­meltetett betakarító-, vető­(Folytatás a 4. oldalon) A búzának készítik elő a magágyat a kartali Petőfi Tsz-ben Teknős Miklós felvétele Mihail Gorbacsov látogatása Murmanszkban Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán a Szovjetunió európai terüle­tének északi csücskében fekvő Murmanszk kikötővá­rosba érkezett. A KB főtit­kárát a repülőtéren a terü­leti párt- és állami vezetők fogadták. Moszkvai értesülések sze­rint Mihail Gorbacsov láto­gatása során átadja Mur­manszk lakóinak a „Hős vá­ros” címet. A Szovjetunió­ban ezzel a megtisztelő ki­tüntetéssel azokat a városo­kat jutalmazzák, amelyek kiemelkedő szerepet játszot­tak a fasiszták elleni nagy honvédő háborúban, és je­lentős eredményeket értek el a szocialista építésben. A sarkkörön túl, a Kola­­félsziget Barents-tenger fe­lőli oldalán elhelyezkedő, és ezért hadászatilag kiemelt fontosságú Murmanszkot 1916-ban, az első világhábo­rú idején alapították. Rajta keresztül szállították a szö­vetségesek Oroszország szá­mára az utánpótlást. A hit­leristák a II. világháború idején nem tudták elfoglal­ni, 100 ezer embert és nagy mennyiségű harceszközt vesztettek az érte vívott csa­tákban. Murmanszk napjainkban mindenekelőtt halászatáról, és halfeldolgozó iparáról ne­vezetes, de egyedülálló je­lentősége van az Északi­sarkkörön túli hajózás szem­pontjából is. Mihail Gorbacsov mostani látogatását arra is felhasz­nálja majd, hogy megismer­kedjen az itt élő emberekkel, élet- és munkakörülménye­ikkel, az egész országot át­fogó átalakítási folyamat it­teni helyzetével. Sevardnadze Brazíliából Argentínába utazott Közös közlemény kiadásával szerdán véget ért a szovjet külügyminiszter brazíliai lá­togatása. Eduard Sevardnadze és vendéglátója, Abreu Sodre brazil külügyminiszter tíz évre szóló gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együtt­működési szerződést ír alá. Sodrával folytatott máso­dik tanácskozásán Sevard­nadze egyetértett partneré­nek azzal a megállapításá­val, hogy az Egyesült Álla­mok hibát követ el a nica­­raguai kontráknak nyújtott támogatással. A brazil kül­ügyminiszter derűlátóan nyilatkozott a közép-ameri­kai béke kilátásait illetően. A két ország elhatározta, hogy a harmadik piacokon való együttműködés kereté­ben közösen épít Angolában egy vízi erőművet. További közös terveik vannak Ar­gentínával, Peruval, Algé­riával és Zimbabwéval kap­csolatban is. A szovjet külügyminisz­ter és kísérete szerdán az Aeroflot különgépével to­vábbrepült Buenos Airesbe, a dél-amerikai út második állomására. Osztrák—magyar környezettechnológiai szimpózium kezdődött Budapesten Szerdán háromnapos környe­zettechnológiai tanácskozás kezdődött Budapesten, az építők székházában, osztrák —magyar cégek részvételé­vel, amelyen tudósok, szak­politikusok, a nemzeti és nemzetközi hatóságok és az ipar képviselői vesznek részt. Ausztriát 60 cég képviseli, a KGST-országokat pedig több mint ezer­ szakember. Napjainkban mindenki számára köztudott: környe­zetvédelem az utóbbi évek­ben nemzetközi távlatokat vívott ki. Ha korábban nem is, de a csernobili katasztró­fa óta érvényre jutott a fel­fogás: a környezet védelmét nemzetközi üggyé kell tágí­tani. Ezenkívül, az élet mi­nőségének romlása — ame­lyet egyértelműen a környe­zeti károsodások számlájára kell írnunk — már régen gazdaságivá vált. Ezek a ká­rok csupán Európában a nemzeti jövedelmek 3—5 százalékát teszik ki. A kör­nyezeti állapot „megjavítá­sa” az ipar számára kihívást jelent — de ugyanakkor óriá­si esélyt is. Az osztrák—ma­gyar környezetbiológiai na­pok középpontjában a szak­embereknek az ágazaton be­lüli technológiai fejlődésről, a kereskedelmi esélyekről, továbbá a szoros nemzetközi együttműködésről szóló re­ferátumai állnak. A plenáris ülést Ábrahám Kálmán államtitkár, az OKTH elnöke nyitotta meg, s többek között hangsúlyoz­ta: a környezetvédelem ügye világszerte felértékelődött, az emberiség önvédelmi ref­lexei most már élesen rea­gálnak minden kedvezőtlen jelre és jelenségre. Október 19-én az ENSZ plénuma elé kerül a Bruntland Bizottság által kidolgozott program, amely lehetőségeinket vázol­ja fel a harmonikus fejlődés továbbvitelében. Ehhez ter­mészetesen a világ aktív hu­manizmusa, új típusú kap­csolatrendszerek szüksége­sek. Rendkívüli figyelmünk­re érdemes az egyesült álla­mokbeli Denverben nemre­(Folytatás az 5. oldalon) Precíziós füstgázelszívó beren­dezés a megnyílt kiállításon Kiss Árpád felvétele A megújulás munkanapjai Az ország sorskérdéseiről, a gazdasági stabilizáció és a kibontakozás lehetőségéről magas szintű határozatok, állásfoglalások sora született meg az elmúlt hónapok­ban. Közülük is kiemelkedik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának július 2-i állás­­foglalása, és a Minisztertanács munkaprogramja, ame­lyet az Országgyűlés őszi ülésszaka hagyott jóvá, va­lamint a Szakszervezetek Országos Tanácsának cselek­vési programja. Ezek a nagy jelentőségű dokumentu­mok­­, amelyek a szervezett dolgozók millióit közvet­lenül érintik — nem vállalkozhattak­­többre, mint hogy­­ országos léptékben felvázolják a cselekvés fő irányait, a nehéz helyzetből való kilábalás legfontosabb feltéte­leit. De vajon hogyan fordíthatók le ezek az általános elvek, követelmények a hétköznapi cselekvés nyelvére?­­ Mit tesznek e programok helyi végrehajtásáért az egyes vállalatok, minisztériumok, a városok és községek ta­nácsai, a nagyüzemi kollektívák, a vezetők és a beosz­tottak? Ezekre a kérdésekre keresik majd a választ a következő hetekben, hónapokban munkatársaink. Cik­­keiket, riportjaikat ezzel az állandó feleimmel közöl­jük: A megújulás munkanapjai. Első írásunk, amely az építőipar szerkezetváltásáról szól, mai lapunk 3. oldalán olvasható.

Next