Népszava, 1987. szeptember (115. évfolyam, 231–257. sz.)
1987-10-01 / 231. szám
A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Kádár János és Franz Vranitzky találkozója Nemesh Kárall/ mefbeszéléses osztrák szövetségi kancellárral • Nemzetközi sajtóértekezlet Franz Vranitzky elutazott hazánkból Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja szerdán délelőtt a Parlament Nándorfehérvár termében találkozott Franz Vranitzkyval, az Osztrák Köztársaság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó szövetségi kancellárjával. A szívélyes légkörű megbeszélésen megelégedéssel szóltak az élet minden területére kiterjedő jószomszédi kapcsolatok eredményeiről. Kifejezték készségüket a mindkét nép javát szolgáló együttműködés fejlesztésére, és megvizsgálták a jó viszony további elmélyítésének lehetőségeit. Részletesen foglalkoztak a nemzetközi élet időszerű kérdéseivel. Hangsúlyozták, hogy korunk sürgető követelménye a béke biztosítása és a fegyverkezési verseny csökkentése. Üdvözölték a nemzetközi helyzetben, a leszerelés kérdésében tapasztalható kedvező fejleményeket. Rámutattak, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű országok közötti békés együttműködés, köztük hazánk és Ausztria kapcsolatai , érdemlegesen hozzájárulnak a népek közötti bizalom, a nemzetközi biztonság erősítéséhez. A találkozón jelen volt Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke, valamint Nagy János, hazánk bécsi és Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak a délelőtti órákban találkozott az osztrák szövetségi kancellárral. Az Országház Munkácsy-termében megtartott megbeszélésen Németh Károly hangsúlyozta, hogy a társadalmi-gazdasági stabilizációs program megvalósításában az eddiginél is jobban számolunk a nemzetközi együttműködéssel, ezen belül is az Ausztriával kialakított jószomszédi viszony további elmélyítésével. Mindketten elégedettségüket fejezték ki a kapcsolatok alakulását illetően, de megállapították azt is: erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a gazdasági együttműködés a politikai, a kulturális és az idegenforgalmi kapcsolatok szintjére emelkedjen. Ehhez — mint hangsúlyozták — a mostani látogatás várhatóan újabb impulzusokat ad. Az Elnöki Tanács elnöke és a szövetségi kancellár hazánk és Ausztria kapcsolatainak fejlődését úgy ítélte meg, hogy az jól szolgálja a két ország, a két nép érdekeit, s — túlmutatva ezen — fontos eleme a kelet—nyugati együttműködésnek. Az osztrák kormányfő kifejtette azt a véleményét, hogy az összeurópai kapcsolatokon belül különösen jó lehetőségek kínálkoznak a közép-európai regionális együttműködés bővítésére. A találkozón jelen volt Kovács László, külügyminiszter-helyettes, valamint Nagy János és Arthur Agstner. Franz Vranitzky a kora délelőtti órákban Budapest nevezetességeivel ismerkedett. A várbeli program első állomása a Mátyás-templom volt, ahol Szenthelyi Molnár István, nyugalmazott főesperes kalauzolta a magas rangú vendéget. A kancellár ezután a Halászbástyáról tekintette meg a magyar főváros kiemelkedő építményeit, Budapest panorámáját. A vári sétára elkísérte a kancellárt Nagy János nagykövet is. Ugyancsak szerdán Franz Vranitzky kegyelettel adózott a magyar hősök emlékének: koszorút helyezett el a Hősök terén emelkedő emlékművön. Délután — a magyar miniszterelnök társaságában — a Balatonra utazott az osztrák kormányfő. A vidéki program Balatonfüreden kezdődött. Az itteni Baricska csárdában kedves ünnepségen Grósz Károly szívélyesen gratulált az 50. születésnapját a napokban ünneplő Franz Vranitzkynak, s ez alkalomból díszes kulacsot nyújtott át vendégének. Ezt követően a magyar tenger (Folytatás a 2. oldalon) ft. : Jó ütemben halad a betakarítás Lízingakkió a Rábánál — Meggyorsult a cukorrépa szedése Gyümölcsoltványból lesz elegendő Mindenütt jó ütemben halad a betakarítás — mondta Kovács István, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője a szerdán megrendezett sajtótájékoztatón. Az idei őszön mintegy 2,5 millió hektár szántóterületről 20—22 millió tonna főtermést és 3—3,5 millió tonna mellékterméket kell betakarítani, elszállítani és téli tárolásra előkészíteni. Az őszi és tavaszi vetésű növények alá — az aratás befejezése után — mintegy 4 millió hektárra kell a műtrágyát és 300 ezer hektárra a szerves trágyát kijuttatni és a talajba bedolgozni. Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban körülbelül 2,7—2,8 millió tonna műtrágyát és 9 millió tonna szerves trágyát szükséges megmozgatni, a talajra kiszórni. A különféle talajmunkákat az ősziek alá 1,7, a tavasziak, alá pedig 2,6 millió hektáron kell elvégezni. Ebből a legnagyobb leckét a 3,6 millió hektár földterület fölszántása jelenti. A többi 700 ezer hektáron szántást helyettesítő talajmunkát terveznek a mezőgazdasági nagyüzemek. Az őszi csúcsmunkák idején — összességében — mintegy 35—40 millió tonna terményt, a termeléshez szükséges különféle anyagot kell megmozgatni, elszállítani. Az őszi betakarításban mintegy 55 ezer traktor vesz részt, a szállítási feladatokat a mezőgazdasági üzemek 34 ezer darab tehergépkocsival oldják meg. Ezt kiegészítik a fuvarozóvállalatok saját járműveikkel. A kukorica aratását 6000 kombájn és 200 darab speciális, hibrideket betakarító gép végzi. Ezen kívül még sok önjáró és erőgéppel üzemeltetett betakarító-, vető(Folytatás a 4. oldalon) A búzának készítik elő a magágyat a kartali Petőfi Tsz-ben Teknős Miklós felvétele Mihail Gorbacsov látogatása Murmanszkban Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán a Szovjetunió európai területének északi csücskében fekvő Murmanszk kikötővárosba érkezett. A KB főtitkárát a repülőtéren a területi párt- és állami vezetők fogadták. Moszkvai értesülések szerint Mihail Gorbacsov látogatása során átadja Murmanszk lakóinak a „Hős város” címet. A Szovjetunióban ezzel a megtisztelő kitüntetéssel azokat a városokat jutalmazzák, amelyek kiemelkedő szerepet játszottak a fasiszták elleni nagy honvédő háborúban, és jelentős eredményeket értek el a szocialista építésben. A sarkkörön túl, a Kolafélsziget Barents-tenger felőli oldalán elhelyezkedő, és ezért hadászatilag kiemelt fontosságú Murmanszkot 1916-ban, az első világháború idején alapították. Rajta keresztül szállították a szövetségesek Oroszország számára az utánpótlást. A hitleristák a II. világháború idején nem tudták elfoglalni, 100 ezer embert és nagy mennyiségű harceszközt vesztettek az érte vívott csatákban. Murmanszk napjainkban mindenekelőtt halászatáról, és halfeldolgozó iparáról nevezetes, de egyedülálló jelentősége van az Északisarkkörön túli hajózás szempontjából is. Mihail Gorbacsov mostani látogatását arra is felhasználja majd, hogy megismerkedjen az itt élő emberekkel, élet- és munkakörülményeikkel, az egész országot átfogó átalakítási folyamat itteni helyzetével. Sevardnadze Brazíliából Argentínába utazott Közös közlemény kiadásával szerdán véget ért a szovjet külügyminiszter brazíliai látogatása. Eduard Sevardnadze és vendéglátója, Abreu Sodre brazil külügyminiszter tíz évre szóló gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együttműködési szerződést ír alá. Sodrával folytatott második tanácskozásán Sevardnadze egyetértett partnerének azzal a megállapításával, hogy az Egyesült Államok hibát követ el a nicaraguai kontráknak nyújtott támogatással. A brazil külügyminiszter derűlátóan nyilatkozott a közép-amerikai béke kilátásait illetően. A két ország elhatározta, hogy a harmadik piacokon való együttműködés keretében közösen épít Angolában egy vízi erőművet. További közös terveik vannak Argentínával, Peruval, Algériával és Zimbabwéval kapcsolatban is. A szovjet külügyminiszter és kísérete szerdán az Aeroflot különgépével továbbrepült Buenos Airesbe, a dél-amerikai út második állomására. Osztrák—magyar környezettechnológiai szimpózium kezdődött Budapesten Szerdán háromnapos környezettechnológiai tanácskozás kezdődött Budapesten, az építők székházában, osztrák —magyar cégek részvételével, amelyen tudósok, szakpolitikusok, a nemzeti és nemzetközi hatóságok és az ipar képviselői vesznek részt. Ausztriát 60 cég képviseli, a KGST-országokat pedig több mint ezer szakember. Napjainkban mindenki számára köztudott: környezetvédelem az utóbbi években nemzetközi távlatokat vívott ki. Ha korábban nem is, de a csernobili katasztrófa óta érvényre jutott a felfogás: a környezet védelmét nemzetközi üggyé kell tágítani. Ezenkívül, az élet minőségének romlása — amelyet egyértelműen a környezeti károsodások számlájára kell írnunk — már régen gazdaságivá vált. Ezek a károk csupán Európában a nemzeti jövedelmek 3—5 százalékát teszik ki. A környezeti állapot „megjavítása” az ipar számára kihívást jelent — de ugyanakkor óriási esélyt is. Az osztrák—magyar környezetbiológiai napok középpontjában a szakembereknek az ágazaton belüli technológiai fejlődésről, a kereskedelmi esélyekről, továbbá a szoros nemzetközi együttműködésről szóló referátumai állnak. A plenáris ülést Ábrahám Kálmán államtitkár, az OKTH elnöke nyitotta meg, s többek között hangsúlyozta: a környezetvédelem ügye világszerte felértékelődött, az emberiség önvédelmi reflexei most már élesen reagálnak minden kedvezőtlen jelre és jelenségre. Október 19-én az ENSZ plénuma elé kerül a Bruntland Bizottság által kidolgozott program, amely lehetőségeinket vázolja fel a harmonikus fejlődés továbbvitelében. Ehhez természetesen a világ aktív humanizmusa, új típusú kapcsolatrendszerek szükségesek. Rendkívüli figyelmünkre érdemes az egyesült államokbeli Denverben nemre(Folytatás az 5. oldalon) Precíziós füstgázelszívó berendezés a megnyílt kiállításon Kiss Árpád felvétele A megújulás munkanapjai Az ország sorskérdéseiről, a gazdasági stabilizáció és a kibontakozás lehetőségéről magas szintű határozatok, állásfoglalások sora született meg az elmúlt hónapokban. Közülük is kiemelkedik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának július 2-i állásfoglalása, és a Minisztertanács munkaprogramja, amelyet az Országgyűlés őszi ülésszaka hagyott jóvá, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsának cselekvési programja. Ezek a nagy jelentőségű dokumentumok, amelyek a szervezett dolgozók millióit közvetlenül érintik — nem vállalkozhattaktöbbre, mint hogy országos léptékben felvázolják a cselekvés fő irányait, a nehéz helyzetből való kilábalás legfontosabb feltételeit. De vajon hogyan fordíthatók le ezek az általános elvek, követelmények a hétköznapi cselekvés nyelvére? Mit tesznek e programok helyi végrehajtásáért az egyes vállalatok, minisztériumok, a városok és községek tanácsai, a nagyüzemi kollektívák, a vezetők és a beosztottak? Ezekre a kérdésekre keresik majd a választ a következő hetekben, hónapokban munkatársaink. Cikkeiket, riportjaikat ezzel az állandó feleimmel közöljük: A megújulás munkanapjai. Első írásunk, amely az építőipar szerkezetváltásáról szól, mai lapunk 3. oldalán olvasható.