Népszava, 1987. november (115. évfolyam, 258–282. sz.)

1987-11-02 / 258. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ■ HÉTFŐ, 198­7. NOVEMBER 2. ■ 115. ÉVFOLYAM, 25­8. SZÁM ■ ÁRA 1,80 FORINT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Harmincöt nap a csúcsig Várjuk a postást — mondta néhány napja George Scultz. Az amerikai külügyminiszter annak a levélnek a továb­bítójára célzott, aki Mihail Gorbacsov levelét hozza majd Ronald Reagannek. Mint tudjuk, a postás Eduard Se­­vardnadze volt. A levél megírására az késztette a szovjet párt vezetőjét, hogy Schultz moszkvai tárgyalásain nem sikerült áthidalni a csúcsértekezlet előtt álló valamennyi akadályt. Az amerikai diplomácia vezetőjének nem sike­rült eloszlatnia a szovjet partner kétségeit, mivel úgy tűnt, jottányit sem változott az a merev washingtoni ma­gatartás, amely a csillagháborús programhoz való gör­csös ragaszkodással már Reykjavíkban is megtorpedózta a nagy horderejű leszerelési megállapodást. Mégsem beszélt a világ kudarcról. Sem Reykjavik, sem Moszkva után. Nemcsak a tét volt túl nagy, a közös ér­dekeltség is a washingtoni csúcsértekezlet összehívásá­ban. Mihail Gorbacsové az, hogy végre sikerüljön áttö­rést elérni a fegyverkezési hajsza megfékezésében, Ro­nald Reagané pedig, hogy elnöksége utolsó esélyeként jelentős külpolitikai sikert mutasson fel. Mindkét fővárosban ugyanakkor félreérthetetlenné tet­ték, hogy nem fizetik meg a csúcsértekezlet összehívásá­nak az árát, ha azt túl nagynak tartják. Gorbacsov ak­kor tekintette volna megfizethetetlennek az árat, ha anél­kül kellene útrakelnie az amerikai fővárosba, hogy leg­alább reménye legyen a csillagháborús programban ta­núsítandó amerikai mérsékletre. Ronald Reagan viszont azt az árat akarta megfizetni, hogy lemondjon az Stíl nagy ideájáról, amelybe beleszeretett. Az érdekeltek nem túl igazságosak az újságírókhoz, amikor a mi pesszimizmusunkban látják annak az okát, hogy az elmúlt napokban az embereken a csúcs elmara­dásának az érzése lett úrrá. Hiszen még egy hete mind­két fővárosban arról beszéltek, hogy nem feltétlenül csúcsszinten kell aláírni a közepes- és rövid-hatótávolságú rakétákról szóló szerződést . . . Most pedig már egyszerre két csúcsértekezletről beszélhetünk: a december 7-ére összehívott washingtoni és jövő tavaszra tervezett moszk­vairól. "­­ Mi történt néhány nap alatt, hogy amire nem volt le­hetőség egy héttel ezelőtt, az most valósággá vált? Sajátos versenyfutás kezdődött az idővel, miután a Fe­hér Ház világossá tette, ami amúgy sem lehetett kétsé­ges: a választások miatt csak a hátralevő két hónapot tartják alkalmasnak a washingtoni csúcsértekezlet meg­tartására. A szovjet fél e néhány nap alatt igyekezett elosz­latni az amerikaiak kétségeit, így például választ adtak az ellenőrzéssel kapcsolatban felvetett tizenhét kérdésre, műszaki rajzokat adtak át a legújabb, vasúti kocsikra te­lepített SS—25-ös interkontinentális ballisztikus raké­tákról, amelyeket az amerikaiak összetéveszthetőnek mondtak az SS—20-asokkal. A múlt hét elején — a kap­csolatok történetében páratlan módon — adatcserére is sor került a már telepített és a még raktárakban levő közepes hatótávolságú rakétákról, kilövőhelyeikről, rob­banófejeikről. Megállapodás született e rakéták felszá­molásának határidejéről is. Sikerült írásban rögzíteni a Pershing—1A rakéták robbanótöltetei megsemmisítésé­nek módját is. Ez mind nagy dolog. Csak éppen nem ezek a kérdések jelentették a legfőbb akadályt a csúcsértekezlet útjában. Sokkal inkább az SD­-program. Bár a szovjet szóvivők nem fogalmaztak teljesen egyformán , volt, aki feltéte­lekről, volt aki inkább elvárásokról beszélt, tény azon­ban, hogy mégis mindenki ugyanarra a következtetésre jutott. Arra, hogy a csúcsértekezleten részletesen meg kell vitatni a védelmi fegyverek kérdését. Mindkét fél álláspontja némileg módosult e témában. Bár Reagan elnök megerősítette, hogy az SDI nem képez­heti alku tárgyát, de azt is hozátette: „a telepítés és más kérdéseket illetően talán van bizonyos manőverezési le­hetőség”. Bizonyosan van, hiszen Moszkvában az a be­nyomás alakult ki, hogy az amerikai elnök kész a hadá­szati fegyverek és az ABM-szerződés tiszteletben tartá­sára vonatkozó intézkedések megvitatására. A csúcs napirendi témáiról kiadott közlemény is ezt erősíti meg, amikor leszögezi, hogy a két államférfi „tel­jes egészében áttekinti azokat az utasításokat, amelyeket a két ország küldöttségeinek adnak az amerikai és a szov­jet hadászati támadófegyverek ötvenszázalékos csökken­tésére, valamint a rakétaelhárító fegyverekről megkötött szerződés kölcsönös megállapodással meghatározott időre szóló megtartására, illetve az annak fel nem mondására vonatkozó jövőbeli szerződése”. E mondat nélkül Gorbacsov nem akarta elkötelezni magát a csúcsértekezlet mellett. A jelek szerint ezért a mondatért utazott Washingtonba a szovjet külügyminisz­ter. Nem kétséges, sok a taktikai elem mindabban, aminek mostanában tanúi vagyunk. Itt azonban sokkal többről van szó, mint taktikai húzásokról. Lényegi viták folynak a két nagyhatalom között. Ugyanakkor azt se feledjük, hogy nem is olyan régen még arról írt a világsajtó, hogy a néhány perc alatt a szocialista országokat elérni képes amerikai rakéták megnövelték a harmadik világháború veszélyét. Most közel kerültünk ahhoz, hogy megszaba­duljunk tőlük. Az, hogy mennyit változott a világ, mennyit javult a nemzetközi helyzet, lemérhető abból is: ma már nem ez izgatja a fantáziánkat, hanem a jövő évi moszkvai csúcs­­értekezlet fő témája. Az, ami már túlmutat a most ki­dolgozott egyezségen. A hadászati támadófegyverek öt­venszázalékos csökkentése. Felgyorsultak az­­események és közben megnőtt az étvágyunk .. . • Barabás Péter Kádár János szovjet kitüntetése Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának szombat este Moszkvában a Kreml Kata­lin-termében Andrej Gromi­­ko, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnö­ke átadta az Októberi Forra­dalom Érdemrendet. A magas kitüntetést a leg­felsőbb tanács elnöksége a szovjet és a magyar nép kö­kedves Kádár elvtársi Tisztelt magyar vendégeink! Elvtársak! őszinte megelégedéssel nyújtom át önnek, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kárának az Októberi Forra­dalom Érdemrendet. Ezzel a kitüntetéssel Kádár elvtárs nagy érdemeit méltatjuk, amelyeket a szovjet és a ma­gyar nép közötti testvéri ba­rátság és sokrétű együttmű­ködés erősítésében szerzett, nagy hozzájárulását a béké­hez és a szocializmus meg­szilárdításához.­zötti testvéri barátság és együttműködés fejlesztésében szerzett érdemeiért, a béke és a szocializmus megszilár­dításához nyújtott jelentős hozzájárulásáért 75. születés­napja alkalmából adomá­nyozta. A kitüntetés átadása al­kalmából Andrej Gromiko és Kádár János beszédet mondott. Országunkban az Októbe­ri Forradalom Érdemrend jelképezi a szocializmus ér­tékeinek nemes, múlhatatlan győzelmét minden egyes szovjet ember számára. Kü­lön örömünkre szolgál, hogy ezt a kitüntetést ön ezen ér­demrend alapításának 20. év­fordulóján kapja meg. Ez az érdemrend a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének 1967. október 31-én kelt rendeletével született meg. Az egyik legelső októ­beri forradalmi érdemrendet Moszkva városának adomá­nyozták. Tehát ön, Kádár elvtárs, a magas kitüntetést abban a városban kapja, amelynek zászlaján szintén ez az érdemrend díszeleg. E jelkép erejét sokszorosan növeli az a tény, hogy a mai ünnepség a nagy október 70. (Folytatás a 3. oldalon) A mir­ej Gromiko beszéde Befejeződött az SZD­SZ-főtanács 40. ülésszaka Gáspár Sándor Moszkvába utazott #233 Dokumentumok elfogadásá­val Bukarestben befejeződött a Szakszervezeti Világszö­vetség főtanácsának 40. ülés­szaka. A háromnapos tanács­kozáson, amelyen több mint 70 ország csaknem 100 szak­­szervezete, továbbá 11 nem­zetközi ágazati szakszerveze­ti szövetség képviseltette magát, Gáspár Sándor, a SZOT és az SZVSZ elnöke vezetésével magyar szakszer­vezeti küldöttség vett részt. A főtanács tagjai egyebek között áttekintették a más irányzatú szakszervezetek­kel való párbeszéd bővítésé­nek lehetőségeit, meghatá­rozták az SZDSZ tennivalóit a békéért és a leszerelésért vívott küzdelemben, a gyen­gén fejlettség felszámolásán, a külföldi adósságok igazsá­gos rendezésében, az új nem­zetközi gazdasági rend meg­teremtésében. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke a Szovjet Szakszer­vezetek Központi Tanácsá­nak meghívására szombaton Moszkvába utazott a nagy októberi szocialista forrada­lom 70. évfordulójának ün­nepségeire. ­ Szovjet Szakszervezeti Napokra Budapestre érkezett a VCSZPSZ küldöttsége Valentyin Makejevnek, a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa (VCSZPSZ) titkárának vezetésével vasár­nap szovjet küldöttség érke­zett hazánkba, a november 1. és 6. között megrendelés­re kerülő Szovjet Szakszerve­­zeti Napokra. (MTI) A hét végén is dolgoztak a bányákban és a földeken Ostsi szállítási vsúi Két Komárom megyei szén­bánya vállalat dolgozói tel­jesítettek szombaton kom­munista műszakot. A dorogi bányászok októ­berben ezúttal negyedik al­kalommal áldozták fel sza­badnapjukat, s ezeken össze­sen több mint 3000 tonnányi, jó minőségű szenet termel­tek. A kommunista műsza­kok bérének legnagyobb ré­szét a lakásépítési és -támo­gatási alap növelésére aján­lották fel. A Tatabányai Szénbányák aknáiban és az azokat ki­szolgáló külszíni üzemekben csaknem kétezren dolgoztak most szombaton, az idei má­sodik kommunista műsza­kon. A bérekből befolyó ösz­­szeg zömét a szakszervezeti üdültetési alap kiegészítésé­re fordítják, hogy a térítési díjak emelése nélkül meg­tarthassák az eddig elért színvonalat. Így jövőre is több mint kétezer dolgozó,­­■00 nyugdíjas, ugyanannyi családtag, és félezer gyermek üdülhet. A téli lakossági szénigé­nyek jobb kielégítéséért szombaton és vasárnap ter­ven felüli műszakokat vál­laltak a borsodi bányászok. (Folytatás az 5. oldalon) •­ Az idén még öt vasárnapi műszakot vállalnak az Észak-dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat pannonhalmi téglagyárának dol­gozói, hogy hiánytalanul teljesítsék az idei évre előirányzott tervet. 12 millió kisméretű tégla gyártását MTI Fotó : Matusz Károly felvétele : - - * ■ -> “■■« .. *- - M MMMHMNNMN■ í­tmutató a keresetek bruttósításához. Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletet hozott arról, hogy a |­I magánszemélyek jöve­delemadójára és a tár­sadalombiztosítási jog­szabályok változására' I tekintettel a munkálta­tók kötelesek vala-­­ mennyi, velük munka- s viszonyban vagy mun­kavégzési kötelezett­séggel járó szövetkeze-­­­ti tagsági viszonyban álló dolgozó részére, 1988. január 15-ig, olyan új munkabért (munkadíjat) és a mun­kaviszonyból származó keresethez tartozó egyéb juttatást megál­lapítani, hogy ezáltal a dolgozónak 1988-ban kifizetett nettó kerese- I I tek összege — válto­zatlan munkateljesít- s mény mellett — ne csökkenjen. Keddi lapszámunkban teljes terjedelmében — négy újságoldalon — közöljük az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal útmutatóját a vállalatok, szövetkeze­tek, intézmények ré­szére a keresetek brut­tósításához, hogy segít-­­­sük ezt a munkát. ^Mesterségük címere: segítők­észség A .11»!*Tar V«rokkere.«zi Budapesti küldöttértekezlete Szombaton az MSZMP XIII. kerületi bizottságának szék­házában ült össze a dr. Pesta László elnökletével a VII. kongresszusára készülő Ma­gyar Vöröskereszt budapesti küldöttértekezlete. A budapesti vezetőség írás­beli beszámolójához dr. Csi­­kász Éva titkár fűzött szóbeli , kiegészítést. Elöljáróban szólt az alapszervezetek felelősség­gel előkészített taggyűlései­ről, vezetőségválasztásairól,­­az elhangzott értékes javas­atokról, felajánlásokról. — Az elmúlt öt évben — mondotta ezután — a főváros több mint negyedmillió vö­röskeresztes tagja, csaknem 30 ezer lelkes aktivista, 80 ezer véradó, és számos buda­pesti kollektíva, lakos segí­tette feladataink megvalósí­tását, élveztük a pártszerve­zetek, az állami, társadalmi szervezetek támogatását. En­nek köszönhető, hogy kedve­zőtlenebbé vált feltételek el­lenére eredményekről adha­tunk számot. A Magyar Vöröskereszt budapesti vezetősége átte­kintette az elmúlt öt év mun­káját és megállapította, hogy a fővárosi szervezetek sajá­tos eszközeikkel hozzájárul­tak a társadalompolitikai célok eléréséhez, aktívan vet­tek részt az egészségügyi és szociális feladatok végrehaj­tásában. Elismeréssel szólt a térítés­­mentes véradómozgalom (Folytatás a 7. oldalon)

Next