Népszava, 1987. december (115. évfolyam, 283–308. sz.)
1987-12-09 / 290. szám
6 Színház, mozi, rádió, televízió Év végi hajrá! Előre is elnézést kérek az olvasóktól, ha a felsorolt produkciók egyikét, másikát esetleg hiába keresik az év végi szórakozási hajrában. Hiszen tíz-, vagy húsz-valahány nappal karácsony és szilveszter előtt, még annyi Úri divat Kezdjük a színházzal. Az év utolsó napjára — szilveszter estéjére — több premiert is jelez az eseménynaptár. A Radnóti Miklós Színpad Molnár Ferenc Úri divatjához várja a közönséget, amely a századelő boldog-boldogtalan Budapestjén játszódik a hiszékeny divatárusok, csalfa feleségek, piperkőccsaló segédek fanyarul mulatságos világában. Molnár Ferenc darabját ötven évvel ezelőtt mutatta be a Nemzeti Színház, mégpedig parádés szereposztásban. (Rózsahegyi Kálmán, Bajor Gizi, Uray Tivadar.) A megcsalt, elhagyott divatárus szerepét most Bálint András játssza. A csalfa feleség szerepére Varga Mária szerződött. Verebes István rende s misszió Csudás-mókás ajándékot kínál karácsony napjára — kivált a gyerekeknek — a Mokép. Ugyanis december 24-én mutatják be Carlo Collodi, vagyis hát az öreg Gepetto mester fabábuját, a híres nevezetes Pinocchiót. Walt Disney immár klaszszikusnak számító pompás rajzfilmje 50 esztendeje készült , Carlo Collodi művenyomán (a fabábu írópapája 1881-ben kezdte publikálni meséjét a népszerű olasz gyerekfolyóiratban, a Giornale dei Bambiniben). De Pinocchio kalandjai, két évvel később már könyv alakban is léteztek. Remélhetőleg a Pinocchio túlélte az idő múlását. Kortalan, bűvös, kedves példázata most is elcsábítja a gyerekeket. A másik moziajánlat — minden módosíthatja az országos készülődést... így, mindenképpen jogos a mondat: a „műsorváltoztatás jogát” a színház, a mozi, a rádió és a televízió „fenntartja". zészben fellép Egri Kati, Kálmán György, Dörner György és Gera Zoltán is. A szerelmi sokszögek bohózatos bonyodalmait ígéri a vígszínházi premier. Pontosabban: Dunai Ferenc A nadrág című darabját tekinthetjük akár felújításnak is, hiszen pontosan 25 évvel ezelőtt már játszotta a Vígszínház (sőt, mi több, a budapesti premier után, a Feydeau-komédiák szellemességét megduplázó vígjáték meghódította Európa és Amerika színpadait is). A december 31-i nadrágcserét .Kősdiben most Kern András, Halász Judit, Miklósy György és Gálffi László játssza a főszerepet, Tordy Géza rendezői irányításával. Roland Joffe: A misszió — a történelmi drámák iránt fogékony felnőtteknek ígér izgalmas szórakozást. Márcsak azért is, mert az 1750-es esztendőket a Dél-Amerikáért vetélkedő spanyolok és portugálok véres, kíméletlen csatáját idézi fel szenzációs színészekkel (Robert De Niro, Jeremy Irons), és Chris Menges szédületesen brilliáns fényképezésével. Ráadásul az 1986-os cannes-i fesztivál nagydíjas filmjének kísérőzenéjét Ennio Morricone komponálta. Ugyancsak a cannes-i fesztiválon figyelt fel a kritika Mehdi Charef fiatal algériai rendező Tea Arkhimédész háremében című filmjére. (A film elnyerte ott, Cannesban, a Nemzetközi Mozi- és Televíziótanács díját, és később megkapta a Jean Vigodíjat is.) A Tea Arkhimédész háremében című érdekes film igazi igézete: a személyesség. Ugyanis a fiatal rendező — aki gyermekként költözött szüleivel Franciaországba — Gyermek születik December 24-én, a karácsony esti készülődés délutáni óráiban Ádámok és Évák találkozójára invitál a rádió, illetve Szabó Éva szerkesztő meghívója. (A műsorvezetés szerepét — a címhez illően — Rajhona Ádám is vállalta.) December 25-én viszont premiert tart a Rádiószínház. Az alkalmi társulat — Berényi Gábor rendezésében, Gábor Miklós és Vass Éva főszereplésével — bemutatja Török Sándor bizarr különös éjszakáját. Ugyancsak érdekesnek ígérkezik a televízió év végi filmkínálata. Láthatjuk például Zeffirelli Makrancos hölgyét Elisabeth Taylor és Richard Burton főszereplésével. A másik Zeffirelli-film — a Napfivér, Holdnővér — Assisi Szent Ferenc életét dolgozza fel. Ám vallásos témája ellenére általános, mondhatni, örök emberi drámákat, konfliktusokat részletez. Az előzetesek szerint bemutatják a Gyermek születik című tévéjátékot, amely Kodolányi János elbeszéléséből készült, saját élményeit, keserves, szarkasztikus emlékeit formálta filmmé. De Madjid és Pat, a két jó barát történetében benne van az algériai bevándorlók, a perifériára szorult, mai párizsi „nyomorultak” minden kínja. Horváth Tibor átírásában és rendezésében. S mint hírlik, Radványi Géza Egy angyal a földön című filmjének főhőse egy igazi, hamisítatlan őrangyal, akinek gondoskodása még arra is kiterjed, hogy védencének hozzáillő arát keressen. A televízióban idén is lesz szilveszter. Például Házaspárbajjal, amelynek menetéből megtudhatjuk, a Felföldi Anikó—Körmendi Vilmos, a Pécsi Ildikó—Szűcs Lajos, meg a többi ismert házaspár esetleges titkait. A továbbiakban — állítólag — lesz Nagy Bandó András-produkció, Gálvölgyi-show. És láthatjuk az örök szilveszterek örök produkcióját, Johann Strauss híres-nevezetes Denevérjét is. Ezúttal 1988 első napján, az újévhez illő új televíziós változatban, Szinetár Miklós rendezésében, Kukely Júlia, Csonka Zsuzsa, Hamari Júlia, Csurja Tamás, Gáti István, B. Nagy János és Koltay Róbert főszereplésével. Az Operaház zenekarát Fischer Ádám vezényli. G. I. Otthon A misszió Gödörháztól a kockaházig A magyar népi építészet monográfiája „A magyar népi építészeti kutatásnak jelentős múltja van, és eredményei nemzetközi viszonylatban is kiemelkedőek. Ennek ellenére szűkölködik összefoglaló művekben. Újabb és korszerű szintézis pedig mind ez ideig nem született.” A Magyar népi építészeti című, a Műszaki Kiadónál megjelent monográfia bevezetőjéből vett idézetben említett szintézis megteremtésére vállalkozott Barabás Jenő etnográfus és Gilyén Nándor építészmérnök a könyv megírásakor. A két szakterület kiváló kutatójának összefogása, együttes munkája azonnal utal a vállalt feladat bonyolultságára is. A népi építészet kutatása ugyanis nem kizárólag a néprajz feladata, mivel az eredmények hitelességéhez elengedhetetlenül szükséges a műszakilag szabatos felmérés, a technikai részletek pontos tisztázása is. Természetesen a lakóház — miként a népi kultúra egésze —, állandóan változik a természeti, társadalmigazdasági tényezők által meghatározottan. Ezért nemcsak a gazdag néprajzi és építészeti irodalmat öszszegezték a szerzők, de figyelembe vették a társadalomtudományok — régészet, nyelvészet, gazdaságtörténet, s a többi — megállapításait is. A könyv első négy nagyobb fejezete az építészetet meghatározó természeti és emberi környezetet, az épületek fajtáit, valamint az anyag, a szerkezet és a forma összefüggéseit tárgyalja. A magyarság lakóépületeinek kialakulásáról, fejlődéséről, a gazdasági épületek fajtáiról, a falak, tetők, tűzhelyek anyagáról, építési módjairól egyaránt részletgazdag leírások szólnak. Ám, sohasem állóképet kapunk, hanem mindig történeti fejlődésében ismerhetjük meg az egyes építészeti elemek alakulását. A teljes körű kutatási anyag birtoklása korábbi nézetek módosítására, új felismerések megfogalmazására is lehetőséget adott. Meggyőzően bizonyítják például a szerzők, hogy „... hazánkat az általánosan elterjedt vélemény ellenére nem a földfalak, hanem inkább a favázas falak vidékéhez kell számítani.”, de rámutatnak arra is, hogy a magyarság legkorábbi háza nem a nyílt tűzhelyes hajlék, inkább az egyhelyiséges kemencés ház lehetett. Külön erénye a kötetnek, hogy számos kérdést is megfogalmaz, rámutat kutatási hiányosságokra, s így mintegy kijelöli a további feladatokat. Meglepetéssel kell tudomásul vennünk, hogy még mindig nem igazán ismerjük a népi építészetre ható erőket: a nemesi-kuriális, vagy a polgári építkezés mintáinak, a vándoriparosok tudásának, a korabeli szakkönyveknek a népi építészetbe épülését. Még napjainkban sem kellőképpen feltárt az épületeken alkalmazott díszítések eredete, elterjedése, az egyes motívumok alkalmazása. A monográfia utolsó fejezete a magyar népi építészet korszakait, történeti és táji tagolódását mutatja be. Végigkísérhetjük a magyarság házainak fejlődését a VI. századtól a XX. századig, s megérthetjük, hogy miért különbözik a székely ház a palóctól, vagy az alföldi a baranyaitól. Ezt a fejezetet tarthatjuk a monográfia igazi újdonságának. A könyv végén elgondolkodtató kérdést fogalmaznak meg a szerzők, ami különösen annak az adatnak ismeretében figyelemre méltó, amely szerint lakóházaink 55 százaléka 1945 után épült. „Miért ne lehetne nálunk is alapelvvé tenni, hogy a népi építészet hagyományainak inspirációja— de nem másolása — a modern építészetben a nemzeti jelleg jusson kifejezésre? Ez nem néhány lelkes építész egyéni ügye, hanem társadalmi igény. Könyvünk többek között ezt a törekvést is szolgálni kívánja.” Aki elolvassa, gondosan válogatott képeit nézegeti, igaz szolgálatnak tartja majd ezt a művet. Sztrinkó István Elhunyt Verebes Károly A Thália Színház mély fájdalommal tudatja, hogy rövid betegség után, 67 esztendős korában elhunyt Verebes Károly SZOT-díjas színművész, a színház tagja. Temetéséről később intézkednek. Verebes Károly Szovjet- Oroszországban, Kokandem született 1920-ban. Színészi pályáját a felszabadulás után kezdte a Pódium Kabaréban. Négy esztendő elmúltával már az Ifjúsági Színház társulatában játszott, majd 1953-ban a Néphadsereg Színházhoz, illetve a Vígszínházhoz szerződött. Később gyakrann szerepelt irodalmi pódiumok műsorában, haláláig pedig a Thália Színház tagjaként dolgozott. A közönség elsősorban epizódszerepekben láthatta. Emlékezetes alakítást nyújtott többek között Osztrovszkij Az acélt megedzik című színművének Pável Korcsaginjaként, Csehov Sirályának Medvegyenikójaként és Strindberg Júlia kisasszony című darabjának Jeanjaként. SZERDA, 1987. DECEMBER 9. NÉPSZAVA A Szépművészeti Múzeum kiállításai A jövő év első két hónapjában zárva tart az egyik legnagyobb budapesti, közgyűjtemény, a Szépművészeti Múzeum. Mint azt az intézményben elmondták, a kényszerű szünetre azért van szükség, hogy az augusztusban megkezdett rekonstrukciót a megfelelő ütemben folytathassák. A múzeum március 8-tól ismét várja a látogatókat, s a tervek szerint még abban a hónapban új időszaki kiállítást is fogadnak. Az NSZK-ból érkező vendégtárlaton a világhírű, XVI. századi német festő, építész és grafikus, Albrecht Altdorfer mintegy száz grafikáját mutatják be. A mester szülővárosának, Regensburgnak a gyűjteményéből összeállított kiállításon rézkarcok, fa- és rézmetszetek adnak áttekintést az úgynevezett dunai iskola egyik legnagyobb képviselőjének, a tájábrázolás nagy mesterének munkásságáról. A rádió mellett FINN MŰSOROK A RÁDIÓBAN Egy héten keresztül tartott a rádióban a finn műsorok seregszemléje, amelyben volt rádiódráma, krimi, ének és zene, jóízű beszélgetés és jellegzetes humor. Sokszor emlegetjük, hogy finn rokonaink mennyire közel állnak hozzánk, nem annyira földrajzilag, mint inkább életszemléletben, életfelfogásban, és nem utolsósorban rádiójáték-készítési hasonlatosság dolgában. Ha nem lennének ezekben a drámákban furcsa hangzású nevek, (Tauno Yliirusi írta a Detektívek szabadnapját, és Heikki Peltonen az Annelit, Nella Valtiala a Zajt), akkor magyar nevekkel behelyettesítve, akár hazai mű is lehetne legtöbbje. A sok jó közül nekem az Anneli tetszett a mai tárgyú, modern hangvételű darab, a hétköznapi élet leghétköznapibb eseményeiről. Vagyis olyan, mint maga az élet. Hol derűs-vidám, hol szomorkás, néhol kicsit unalmas is tán, de egészében véve figyelemlekötő, érdekes alkotás. A magyar bemutató alkalmából nemcsak az író Heikki Peltonent ismerhettük meg műve alapján, hanem a finn vendégrendező, Eila Arjoma stílusát, munkáját is. A háromszereplős kamaradarab hiteles képet nyújt egy kislányát egyedül felnevelő apa viszontagságairól. Az apa Vajda László egyszerre próbál nagyon tapintatos és okos lenni, de szenvedélyes szeretete vagy dühe állandóan elragadja. A kislány fejlődő jellemét jól ábrázolta Csellár Réka. A jó barát szerepében Papp Zoltán remekelt. Kiemelendő Sári László értő dramaturgi munkája, valamint a fordító Fehérvári Győzőé. Egyértelműen jó munkát végzett a stáb, amelyben finn nemzetiségű technikai munkatárs is részt vett. VONZÓDÁSOK Az élet maga írja a történeteket, rendezi a dolgokat — ilyesféle közhelyek jutottak eszembe, amikor meghallgattam Albert Zsuzsa nyáron felvett műsorát a kilencvenesztendős Baránszky Jób Lászlóval (nekem és sokaknak kedves középiskolai magyartanárommal), ám amely műsor sugárzását a Tanár úr már nem élhette meg. Egy tevékeny életművet tudott öszszefoglalni az egyórányi műsorba — Vonzódások címmel — a szerkesztő, aki ezt a nagyvonalúan áradó, epikus hullámzású, vargabetűkkel tarkított életpályát bemutatta. A Tanár úr Ady kézfogásától jutott el Szerb Antal, Szabó Lőrinc, Jékely Zoltán barátságáig, de eljutott a nyugat-európai irodalom legnagyobb vonulatainak megértő tolmácsolásáig, új felfogások értékeléséig. Ha nem ismernénk élete késői szakaszában publikált nevezetes tanulmányait, Rilkefordításait, a híres „értékfogékonyság” fogalmát, akkor is maradandó lehetne a műsorból az a néhány mondat, amellyel a Tanár úr jellemezte, hogyan szeret olvasni, egy könyv megpillantása a kirakatban milyen érzéseket kavart föl benne, menynyire mohón falta a köteteket, verseket és esztétikait, regényt és tudományosat egymás után. Az olvasás szeretetére nevelt még ebben a posztumusz riportban is. Hihetetlen energiával dolgozott, az aprólékos hangyaszorgalom és a zseni nagyvonalúsága egyaránt megvolt benne. Tanár és tudós volt egyszerre — s mindkettőt a profi szintjén művelte. Nem tudni, a tanítványoknak élőszóval átadott tudásanyag, vagy a művekben a későbbi nemzedékeknek továbbított, hatalmas szellemi gazdagság-e az utána maradt igazi örökség. Varsányi Anikó rendezte a szép riportösszeállítást, amely szomorú megemlékezéssé vált időközben. A VISSZANYERT FI A dokumentumdrámák egyik jellemzője, hogy nemcsak a tények krónikása a riporter, hanem maga is cselekvő részese lehet é s ezáltal egy megváltozó szituációról számolhat be. E riporteri beavatkozás lehet hasznos és kívánatos, mint ahogy A visszanyert fiú esetében is történt. Hazánkban időnként megesnek furcsa esetek, rémregényeket ír az élet, és furcsa tragédiák történnek. Mint ahogy a dráma egyik külső szemlélője elmondta, „ilyen esetben azt vártuk, a Pali vagy a mama lesz az áldozat”. Vagyis a félvak aszszony, aki becsülettel felnevelt három gyereket, és a „jó” Pali, aki szelíd, engedelmes és dolgos, volt veszélyben, mert a részeges, dologkerülő „rossz” másik állandóan őket bántalmazta. Ezzel szemben egy hirtelen veszekedésben, amikor az anyára támadt a „Káin”, a kisebbik anyját védelmébe vette , és megölte bátyját. Az ítélet: nyolc év. Eddig tartott a dokumentumdráma első része, amely tehát a sors furcsa gesztusával ért véget: a jó nyerte el büntetését ... Igen ám, de a magára maradt idős, beteg és félvak asszonyt sújtotta a törvény szigora legjobban. Érte állt ki a gyári kollektíva és a történtek és jellemek ismeretében a riporter, dr. Martinkó Károly. Az anya kegyelmi kérvényét útján végigkísérte az újságíró, s így megtudta, a fiú három év után kegyelmet kapott, ő értesíthette tehát a mamát a történet végéről, aki szinte földöntúli boldogsággal fogadta a jó hírt. Így lett kerek a dráma, így kapott jobb befejezést a hangjáték, amely az élet nagy és fontos dolgairól szólt, életről és halálról, s arról, hogy a törvény igazságán túl létezik a dolgoknak önmagukban hordott igazsága ... Háry Márta Tordai Teri tervei Még emlékezhetünk, hogy milyen gyönyörű volt és milyen remekül játszott a Pendragon legendában vagy a Gyávában. A Telefondoktor klubban találkoztunk, Lukáts Ágnes hívta meg, hogy az egészséges életmódról beszélgessen a vendégekkel. Nos, a szép szőke színésznőnek változatlanul kitűnő az alakja, látszik, hogy rend-szeresen mozog, sportol. Nem csoda, hiszen egri lány lévén, mindig is járt uszodába, aztán balettre. Amikor felvették a főiskolára, már a művészitornász-bajnokság egyik sztárja volt, Bérczik Sára tanítványa, akihez most is eljár hetenként két délelőtt. — A jó kondíció és a kellemes közérzet nem pénzkérdés — mondja. — A költséges, időigényes sportok helyett megteszi a rendszeres testedzés, mértékletes táplálkozás, erre nevelem 11 éves lányomat is. — A Jászai-díjas művésznő négyéves filmgyári státus után szerződött a József Attila Színházhoz. Hogy érzi ott magát Tordai Teri? — Szeretem a társulatot, amely nagyon megerősödött, és az újjávarázsolt épületben öröm színpadba lépni. Most a Hölgy fecseg és nyomoz című nagy sikerű darabban játszom. Márciusban lesz a következő bemutatóm, úgy tudom, ez egy monodráma, izgalmas feladat. — Külföldöm forgat, jól hallottuk? — Igen, Ausztriában jártam legutóbb. A Cannon-cég elnöke, Menahem Golan produkciójában és rendezésében készülő amerikai filmben játszom. A Hanna háborúja Szenes Anna harcának, tragikus életének állít emléket. E szerződés kapcsán kezdtem angolul tanulni, jól belejöttem, ami nemcsak a tárgyalásoknál, hanem a szerepmondásnál is igen hasznos. Másik filmemet Mészáros Márta rendezi, kanadai—magyar koprodukcióban. Címe: Piroska 2000-ben, én alakítom a (fiatal) nagymamát, smink nélkül, érdekes szerep, szívesen vállaltam. (selmeczy)