Népszava, 1988. augusztus (116. évfolyam, 182–208. sz.)

1988-08-01 / 182. szám

Világ proletárjai,egyesüljetek! ! HÉTFŐ, 1988. AUGUSZTUS 1. ■ 116. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM ■ ÁRA 1,80 FORINT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Hazaérkezett Grósz Károly Rövid összegnés a repülőtéren • Ronald Reagan üzenete a magyar néphez Befejezte észak-amerikai lá­­togatását és a kanadai To­rontóból péntek este haza­indult Grósz Károly. Az MSZMP főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke előbb az Egyesült Államok kormá­nyának meghívására tett körutazást az országban, majd nem hivatalos látoga­táson másfél napot töltött a kanadai nagyvárosban. A miniszterelnököt Toron­tó repülőterén a kanadai szö­vetségi kormány és Ontario tartomány kormányának képviselői búcsúztatták. Megjelent a búcsúztatáson Nagy Lajos, Magyarország ottawai nagykövete is. A magyar miniszterelnök és kísérete a Swissair légi­­társaság mene­trendszerű gé­pével pénteken, helyi idő szerint este hét órakor, ma­gyar idő szerint szombaton, éjjel egy órakor indult haza. Grósz Károly szombaton érkezett haza tizenegy na­pos hivatalos útjáról. A kormány elnökét és a kíséretében levő személyisé­geket a Ferihegyi repülőté­ren Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Medgyessy Péter mi­niszterelnök-helyettes, Rá­tar Géza, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának vezetője, Várkonyi Péter külügymi­niszter és Kiss Elemér, a Minisztertanács Hivatalá­nak elnökhelyettese fogadta. Jelen volt Mark Palmer, az Amerikai Egyesült Államok, valamint Robert L. Elliott, Kanada budapesti nagykö­vete. Grósz Károly a megérke­zést követően röviden ösz­­szegezte útjának főbb ta­pasztalatait a jelenlevő új­ságíróknak. Elöljáróban utalt arra, hogy fárasztó na­pok állnak mögötte, hiszen több mint 50 szervezett programról gondoskodtak a vendéglátók. Az idegen kö­zeg, az itthonitól eltérő kö­rülmények nagy szellemi koncentrációt igényeltek tő­le s a küldöttség tagjaitól is. Hozzátette: — Arra számí­tottam, hogy nagyobb lesz a munkamegosztás. Úgy ala­kult azonban, hogy a közös rendezvényeken mindenütt az én „szereplésemet” vár­ták a házigazdák. Természe­tesen az út során mindenki végezte a maga dolgát. Bartha Ferenc például több száz bankárral tárgyalt, Ta­tai Ilona nagyon sok gazda­sági vezetővel, gyárigazga­tóval, Kovács László külügyi tisztviselőkkel, Kapolyi László pedig az energetikai, elektronikai ipar vezetőivel folytatott kétoldalú megbe­széléseket. A látogatás eredményéről szólva a miniszterelnök megállapította: — Számos személyes élménnyel gazda­godva tértem haza. Az Egye­sült Államokban és Kana­dában is nagy figyelemmel fogadtak. Megbeszéléseinket is az őszinteség, a nyíltság jellemezte. Bevallom, megle­pett, hogy mennyi lehetőség kínálkozik a gazdasági kap­csolatok szövögetésére. Meg­ítélésem szerint egy kor­mányfőnek nem az a dolga, hogy üzleteket kössön — re­mélem, hogy a jövőben még kevésbé lesz ez a koncepció része —, inkább, hogy meg­teremtse a politikai feltéte­leit az ilyen jellegű kontak­tusok létrejöttének. Ebben szép eredményeket értünk el. Ha a meglevő lehetősé­geknek csak tíz százalékát ki tudjuk használni, meg­győződésem, hogy gondjaink jelentős része m­egoldódik. Tárgyalásaink nyomán már a napokban több üzletember érkezik hazánkba, hogy konkrét üzletkötések szüles­senek, így idelátogat többek között a világhírű Laudre kozmetikai cég képviselője, s az elképzelések szerint fél­kész termékek magyarorszá­gi előállításáról folytat tár­gyalásokat. Természetesen több más jelentős amerikai, illetve kanadai cég is jelez­te, hogy kész magyar válla­latokkal együttműködni. Vé­leményem szerint a hazánk iránti érdeklődés oka, hogy sokan tájékozódtak már a készülő társasági törvényről, amely részvényvásárlási le­hetőséget biztosít más orszá­gokban működő cégek részé­re. Jelentős volumenű vál­lalkozásra számíthatunk az energiatermelés területén is: komplett berendezéseket szállítanánk, illetve egy-egy beruházás jelentős hányadát magyar iparvállalatok ter­mékei alkotnák. Ugyancsak érdeklődés mutatkozik a mű­szeripari, elsősorban a csúcs­technológiai együttműködés iránt is. A Reagan elnökkel folytatott megbeszélésen megemlítettem: a COCOM­(Folytatás a 3. oldalon) A megérkezés utáni első pillanatokban Grósz Károly, Medgyessy Péter és Várkonyi Péter MTI Fotó : Varga László felvétele A búza betakarítása után Most az öntözés, a tarlóhántás és a másodvetés ad munkát a földeken Már csak néhány helyen aratnak Az öntözésre, tarlóhántásra, másodvetésre összpontosít­hatták az erőket a mezőgaz­dasági nagyüzemekben va­sárnap, hiszen az ország nagy részén befejezték a búza aratását. Teljes kapacitással üze­meltek az öntöző berendezé­sek Szolnok megyében. A kunszentmártoni Körösmen­ti Tsz-ben nappal és éjszaka hét berendezés adagolta a vizet a 350 hektárnyi kuko­ricára, a 110 hektár hibrid­­kukoricára, a hatvan hektár szójára. Huszonnégy órán­ként 43 és fél ezer köbmé­ter vízzel enyhítették a nö­vények szomjúságát. Üzem­be helyezték a 140 hektáros új öntözőtelepet is, ahol úgynevezett szuperintenzív módszerrel öntözik a kuko­ricát. A kisújszállási tsz ha­tárában 35 különböző típu­sú öntözőberendezés dolgo­zott, a legelők és a rizsül­tetvények vízszükségletét pedig árasztással fedezték. A kukoricatáblákon éjjel-nap­pal szünet nélkül működnek az öntözőberendezések. A mesterséges csapadékpótlás megtérülő befektetésnek ígérkezik: a tartós szárazság ellenére jól fejlődnek a ku­koricacsövek. Öntözési ügyeletet tartot­tak a csongrádi mezőgazda­­sági nagyüzemek is. Folya­matosan több mint 200 nagy teljesítményű esőgép­pel öntözték a zöldségfélé­ket, a kukoricát, a másod­vetésű növényeket és az ál­lattenyésztő gazdaságokban a legelőt. A búzát az utolsó hektárokról is learatták, már csupán néhány száz hektárnyi rozs vár betaka­rításra. Az idén mindössze 14 munkanap alatt vitték magtárba, a malmokba a kenyérnek valót. Folyamatosan öntöztek a Hajdúságban. Főleg a kuko­rica és a cukorrépa kapott mesterséges esőt, mivel a hetek óta szomjazó földek­nek kevés volt a szombati csapadék. A vége felé közeledik az aratás a borsodi határban, az ország északi megyéjé­ben: a 112 ezer hektárnyi kalászos háromnegyed részét takarították be vasárnap estig. A gazdaságok többsé­gében hektáronként 5, egyesekben 7,9 tonna volt a terméshozam. Az északi fekvésű termelőszövetkeze­tekben a szomszédos szlovák gazdaságokból érkezett több mint félszáz kombájn és szállító jármű segíti az ara­tást. A segítséget a követ­kező hetekben viszonozzák a magyar mezőgazdasági üze­mek. A megyében egyéb­ként megkezdték a lucerna idei harmadik kaszálását, tokaj-Hegyalja és a Bükk-vidék egyes szőlőtábláin pe­dig porozással, permetezés­sel védekeztek a liszthar­mat ellen. Az utolsó táblákról arat­ták a búzát Bács-Kiskun megyében is. A Duna—Ti­sza közén a zab és a rozs aratása ad még munkát a kombájnoknak. Szintén jól halad a szalma bálázása és a tarlóhántás. Sok gazda­ságban befejezték a másod­­vetést: ez ideig 4100 hektár felszántott tarlón vetették el a magot. A másodnövé­nyek zöme — 1200 hektár­nyi területen — zöldségféle, zöldbab, uborka. A garai Vörös Csillag Termelőszö­vetkezetben rozsot vetnek a most felszabadult gabona­földek egy részén azért, hogy ősszel és télen a ju­hoknak legyen mit legelniük. Az aratás egyik melléktermékét, a kombájnok után a tarlón ma­radó szalmát is hasznosítják a gazdaságok. Összegyűjtik, bálázzák, hogy a szarvasmarhatelepek istállóiban elegendő mennyiségű alom legyen. Képünkön: Nyújtott műszakban dolgozó traktoros szalmabálázó gépével a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben MTI Fotó : Csíkos Ferenc felvétele Vasárnap véget értek a 40 éves csillebérci úttörőtábor ünnepi rendezvényei. A táborzárást követően vasárnap este gálaműsor volt, amelyen a Rock Színház, a Zalka Táncegyüttes és a Viola Táncegyüttes vett részt. (Cikkünk a 7. oldalon) Teknős Miklós felvétele Folyamatos a szállítás Növekvő húsexport, új piacok Az év első felében a ma­gyar húsokkal és húskészít­ményekkel a tőkés piacon nem voltak értékesítési gon­dok. A Terimpex Külkeres­kedelmi Közös Vállalat az elmúlt év azonos időszaká­hoz képest több árut adott el, és sikerült új piacokat is megszereznie. Az első félévben a tervek­nek megfelelően alakult a kivitel. Mindenekelőtt a magyar sertéshús értékesíté­sében sikerült előbbre lép­ni; a hasított formában ex­portált áruból hozzávetőleg egyharmadával több kelt el, a darabolt, előkészített ter­mékekből pedig ötödével értékesítettek többet, mint az elmúlt év azonos idősza­kában. Kedvezőbben alakult a marhahúskivitel is: a meg­felelő mezőgazdasági kínálat esetén még nagyobb exportra is lett volna lehetőség. A külpiacon a magyar húsipari termékek iránt mutatkozó élénkülő kereslet összefüggésben van azzal is, hogy erőteljes piackutatással sikerült javítani a piacra ju­tás lehetőségeit egyes euró­pai térségekben és a távol­keleten is. Figyelemre mél­tóan nőtt a forgalom például Svédországgal, ahová a ko­rábbinál két-háromszor több árut szállítottak a magyar feldolgozó üzemekből. Több ezer tonna sertéshúst sike­rült eladni Hongkongban, amely egyre ígéretesebb piacnak számít. Az egyesült államokbeli piac lehetőségei viszont visszafogottabbak. A nagy nyári meleg elle­nére folyamatosak az ex­portszállítások. Hűtőkocsik­kal, kamionokkal jut el az áru a megrendelőkhöz, idő­ben és jó minőségben. Hol van még szabad beutaló? A SZOT-tal együttműködve rendszeresen közzé tesszük, hol, melyik üdülőben van még hely. Célunk, hogy a SZOT-sidfilek valamennyi helyét egész éven át vegye igénybe a szakszervezeti tagság, ne maradjanak ki­használatlanul a lehetőségek. Az üdülőjegybankban összesített szabad beutalókról lapunk 7. oldalán adunk tájékoztatást H

Next