Népszava, 1988. augusztus (116. évfolyam, 182–208. sz.)

1988-08-01 / 182. szám

2 Az SZKP KB határozata Alapjaiban át kell szervezni a párt egész tevékenységét Az SZKP Központi Bizott­sága pénteki ülésén határo­zatot hozott a XIX. országos pártértekezlet határozatai­nak megvalósításáról. Ez mindenekelőtt kötelezi a különböző szintű pártszerve­ket, hogy tevékenységükben a konferencia döntéseinek gyakorlati végrehajtására összpontosítsák minden ere­jüket. A kommunisták kez­deményezőkészségére építve a KB-határozat harcot hir­det a bürokratizmus, a fe­gyelmezetlenség, a felelőtlen­ség és más káros jelenségek ellen. A Központi Bizottság jó­ A KB határozata értelmé­ben haladéktalanul jogi és szervezeti intézkedéseket kell tenni a politikai rendszer reformja érdekében. Ezért a testület szükségesnek tart­ja, hogy még idén október­ben bocsássák országos vitá­ra az alkotmány egyes cik­kelyeinek módosítását, illetve kiegészítését tartalmazó ter­vezetet, valamint a népi kül­döttek választásáról szóló tör­vénytervezetet. E választá­sokat 1989 márciusában kell megtartani, s biztosítani kell, hogy az új államhatalmi szervek 1989 decemberében munkához láthassanak. Az alkotmánymódosításban és a törvények előkészítésében a XIX. pártértekezlet ajánlá­sait, valamint a jelen KB- ülésen elfogadott irányelve­ket kell figyelembe venni. A KB döntött arról, hogy a Legfelsőbb Tanács követke­ző ülésszaka elé kell terjesz­teni az államhatalmi és igaz­ságügyi szervek reformjának kérdéseit. A szovjet parla­ment ülésére megvitatásra kell előterjeszteni a politikai intézményrendszer reformjá­nak megvalósításával össze­függő alkotmánymódosítások, a választási rendszer és a bíróságok tevékenysége meg­újításának tervezeteit is. A pártkonferencia határo­zatainak megfelelően 1989 áprilisában össze kell hívni a népi küldöttek kongresszu­sát, amely megválasztja a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsát, és dönt a többi, ha­táskörébe tartozó országos állami szerv létrehozásáról is. Ezt követően a Legfel­„A pártapparátus átalakí­tásának fő irányai” címet viselő, a pénteki KB-ülésen elfogadott dokumentumban rámutatnak: Pontosan és kö­vetkezetesen el kell határol­ni a pártbizottságok funk­cióit az állami, gazdasági szervekétől, munkájukban fel kell számolni a párhuza­mosságot és egymás helyet­tesítését, s alapjaiban kell megváltoztatni a pártappará­tus szerkezeti felépítését, ráhagyta azokat a terveket, amelyeket a Politikai Bizott­ság dolgozott ki az ország élelmiszer-ellátásának javí­tására. Egyúttal megbízta a szovjet kormányt, a köztár­sasági minisztertanácsokat és az alsóbb szintű tanácsokat, hogy a PB terve alapján dol­gozzanak ki konkrét intéz­kedéseket az élelmiszer-ellá­­tás javítása érdekében. A testület ezzel párhuzamosan elfogadta azokat a terveket, amelyeket a XIX. párti konfe­­rencia alapján a Miniszter­­tanács terjesztett elő a ke­reskedelem, a lakossági szol­gáltatás fejlesztése céljából. Több Tanácsban meg kell kezdeni az ifjúságról, a szak­­szervezetek jogairól, a tár­sadalmi egyesülésekről, a sajtóról szóló törvények ter­vezeteinek kidolgozását. A KB ugyancsak szüksé­gesnek tartja a helyi önkor­mányzatról szóló törvény ki­dolgozását 1989-ben. A nemzetiségi kérdést érintve a KB úgy foglalt ál­lást, hogy a figyelmet a pan­gás időszakában keletkezett káros jelenségek felszámolá­sára, a népek és nemzetisé­gek társadalmi, gazdasági és szellemi igényeinek tényle­ges érvényesítésére kell össz­pontosítani, és határozottan szembe kell szállni azokkal a peresztrojikaellenes erők­kel, amelyek nacionalista és soviniszta érzelmeket szíta­nak. Ezzel párhuzamosan szükséges a nemzetiségek kö­zötti kapcsolatok jogi alap­jainak megszilárdítása, a po­litikai munka erősítése és a szocialista internacionaliz­mus következetes elmélyíté­se. A KB azzal bízta meg a köztársasági és területi párt­szerveket, hogy jövő év ele­jére készítsék elő a nemzeti­ségekkel kapcsolatos doku­mentumokat, az e kérdéssel kapcsolatos KB-ülésre. Az SZKP 19. országos konferenciája döntéseinek megfelelően alapjaiban át kell szervezni a párt egész tevékenységét, a pártszervek munkamódszereit összhang­ba kell hozni a párt szere­péből adódó feladatokkal — hangsúlyozzák az SZKP KB határozatában, minőségileg javítani munká­ján. Az SZKP KB határozata értelmében ez év végéig be kell fejezni az SZKP KB és a helyi pártszervek appará­tusának átszervezését, a szerkezeti átalakításit az új feltételekből eredő pártfunk­ciókkal összhangban végre­hajtva. Ez azt jelenti, hogy le kell mondani az appará­tus ágazati tagoltságáról, s lényegesen csökkenteni kell a munkatársak létszámát. A felszabaduló pártmunkások­kal az állami, gazdasági és társadalmi tevékenység fon­tosabb területeit kell meg­erősíteni, valamint az alsóbb pártszerveket. Megkülönböz­tetett figyelmet kell fordíta­ni a tanácsi apparátus, illet­ve a népi ellenőrzés szervei­nek megerősítésére. A Központi Bizottság első­rendű jelentőséget tulajdonít az irányító munka politikai jellege erősítésének, a pá­ran­cs-utasításos módszerek, a technokrata megnyilvánu­lások kiküszöbölésének, a de­mokrácia elvei megszilárdí­tásának a párt- és a társa­dalmi életben egyaránt. A pártapparátus munkájának tárgyszerűnek, nyíltnak, kri­tikus szelleminek kell len­nie, s állandó kapcsolatot kell kialakítania a tömegek­kel. A pártszerveknek nagyobb figyelemmel kell eljárniuk pártmunkások apparátusba történő kiválasztásánál. Kö­telező előfeltételként kell bevezetni az apparátusi al­kalmazásnál a pártalapszer­­vezet ajánlását, amely adott esetben felvetheti az illető felmentésének kérdését is. Az SZKP KB azzal bízta meg a Politikai Bizottságot, hogy dolgozza ki és állapít­sa meg a Központi Bizottság apparátusának új szerkeze­ti felépítését, valamint hatá­rozza meg a helyi pártappa­­rátusok fontosabb szerkezeti elemeit is. A köztársasági KB-k, a határterületi és a területi pártbizottságok ugyan­akkor rendelkeznek az­zal a joggal, hogy maguk döntsenek szervezeti és stá­­tuskérdésekről, a meghatá­rozott béralap keretein belül. Az SZKP beszámoló és ve­zetőségválasztó kampánya arra hivatott, hogy maximá­lis mértékben elősegítse a pártélet további demokrati­zálását, az alkotó viták, a véleményszabadság, a bírálat és önkritika, a kezdeménye­zés, a személyes felelősség és tudatos fegyelem légköré­nek kialakítását a pártszer­vezetekben. Ezt hangsúlyoz­za az SZKP Központi Bizott­sága a pártszervezeti beszá­molókról és választásokról hozott határozatában, ame­lyet szombaton tettek közzé Moszkvában. A határozat értelmében a beszámoló és vezetőségvá­lasztó taggyűléseket és kül­döttértekezleteket az év vé­géig kell megtartani a kü­lönböző szintű pártszerveze­tekben. A KB e kampányt fontos szakasznak tekinti az átala­kítás folyamatának elmélyí­tésében, a politikai intéz­ményrendszer reformjának megvalósításában, a társada­lom és a párt életének to­vábbi demokratizálásában. E kampány célja a párttagok aktivizálása, a pártszerveze­tek és pártbizottságok szere­pének és felelősségének nö­velése, a politikai módszerek megszilárdítása a vezetésben. A KB kötelezte a pártbi­zottságokat és az alapszerve­zeteket, hogy alaposan ké­szüljenek föl a beszámoló és vezetőségválasztó kampány­ra, és azt a párt politikai és csapat szerepe megszilárdí­tásának jegyében folytassák le. A határozat értelmében önkritikusan és elvszerűen kell értékelni a pártszervek és választott testületek mun­kastílusát és módszereit, a gyakorlati feladatok megol­dására összpontosítva a kom­munisták erőfeszítéseit. Meg­különböztetett figyelmet kell szentelni a pártalapszerveze­­tek szerepe növelésének, azok szervezeti és politikai megszilárdításának. A kam­pány során mélyrehattan meg kell vitatni a gazdasági reform menetét, a szocialista önkormányzat fejlődését a termelésben, és gyakorlati megoldásokat kell keresni az élelmiszerprobléma mielőbbi felszámolása érdekében, nagy figyelmet fordítva to­vábbá az ellátás és a szol­gáltatások kérdéseire, a la­káshelyzetre és más szociális problémákra. A KB határozata értelmé­ben a XIX. pártértekezlet döntéseinek megfelelően min­denütt biztosítani kell, hogy széles körű vita bontakozzék ki a jelöltek személyéről, hogy a pártbizottságok tag­jait és titkárait titkos szava­zással válasszák meg, többes jelölést alkalmazva. A vá­lasztásokat úgy kell megszer­vezni, hogy a vezető párt­szervekbe azok kerüljenek be, akik nem csak szavak­ban, hanem tettekben is ké­pesek előrevinni az átalakí­tás ügyét. A kampányt ugyanakkor ki kell használni arra, hogy új és friss erőkkel töltsék fel a párt káderállo­mányát. Életbe kell léptetni a párt­értekezlet határozatát arról, hogy két ötéves időszakra kell korlátozni a választott párttisztségek egy személy általi betölthetőségének idő­tartamát. Az időszakok számbavételét a mostani vá­lasztásoktól kell kezdeni. Ugyanakkor, a kommunis­táknak joguk van arra, hogy minden egyes vezető eseté­ben külön vizsgálják meg és döntsék el ezt a kérdést, füg­getlenül attól, hogy mennyi időt töltött az illető az adott poszton. Azt kell figyelembe venni, miként tudott megbir­kózni kötelezettségeivel, és képes lesz-e minőségi javu­lást elérni munkájában. A KB határozata értelmében a különböző szintű választáso­kat a széles körű nyíltság jegyében kell megrendezni. A Központi Bizottság vé­gezetül azzal bízta meg a Politikai Bizottságot, hogy az ülésen elhangzottakat figye­lembe véve, határozza meg a vezető pártszervek választási rendjének előírásait. (MTI) A politikai rendszer reformja A pártapparátus és a választások Irak—Irán Továbbra is eredménytelenek a tárgyalások Szombaton sem jártak ered­ménnyel az ENSZ főtitkárá­nak azok az erőfeszítései, amelyek azt célozzák, hogy mihamarabb tűzszünet jöj­jön létre Irak és Irán kö­zött. Perez de Cuellar azon­ban, mint nyilatkozatában hangsúlyozta, még mindig bízik abban, hogy a most kezdődő héten bejelentheti a tűzszünet kezdetét. A főtitkár szombaton az ENSZ székhelyén ismét ta­lálkozott Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszterrel, a héten immár ötödik alka­lommal. Mára újabb talál­kozót tűztek ki. Az iraki küldöttség szom­baton megerősítette: Bag­dad ragaszkodik ahhoz, hogy közvetlen iraki—iráni tár­gyalások legyenek még a tűzszünet kihirdetése előtt. Irán kész közvetlenül tár­gyalni Irakkal, amikor az szükséges lesz, egyelőre azonban még nem ez a helyzet — közölte szomba­ton Amir Zamani, az iráni ENSZ-misszió szóvivője. A szóvivő cáfolta, hogy Ali Mohammad Besarati iráni külügyminiszter-helyettes Abu Dzabiban elhangzott szavai módosulást jelente­nének Irán álláspontjában. Besarati újságírók előtt ki­jelentette, hogy nincsen semmiféle akadálya a köz­vetlen tárgyalásoknak. Az Öböl térségéből érke­ző jelentések szerint négy­napos heves csaták után szünetelnek a harcok az ira­ki—iráni fronton. Irán üdvözölte Margaret Thatcher békülékeny gesz­tusát — jelentette vasárnap a BBC rádió. A miniszterelnök asszony tizenkét napos közel-keleti, délkelet-ázsiai és ausztráliai körútjának első állomásán tartózkodott, amikor Lon­donban nyilvánosságra hoz­ták levelét, melyet az Irán­­barát csoportok által Liba­nonban túszként fogva tar­tott Terry Waite bátyjához, David Waite-hez intézett. Levelében Thatcher asz­­szony most először utalt ar­ra, hogy szívesen látná, „ha Irán segítséget tudna nyúj­tani a túszok kiszabadításá­hoz”. Hozzáfűzte, hogy Nagy-Britannia és Irán kö­zött még vannak ugyan megoldatlan problémák, „de ha Irán részéről jó szándék van, akkor azt mi viszonoz­ni fogjuk”. Nicaragua Júliusban fokozódott az összecsapások hevessége A négy hónapja érvényben lévő ideiglenes tűszünet el­lenére Nicaraguában július­ban fokozódott az összecsa­pások hevessége a sandinis­ta egységek és a kormányel­lenes fegyverek között. A nicaraguai nemzetvé­delmi minisztérium szomba­ton Managuában közzétett adatai szerint júliusban az összecsapásokban 127 lázadó vesztette életét, míg a kor­mánycsapatok 39 katonát veszítettek. A kontrák fegy­veresei ebben az időszakban 29 polgári személyt öltek meg, 25-öt megsebesítettek, 25 személyt pedig elraboltak. (MTI) Nemzetközi hírek­ ­ Örményországban a Ka­rabah miatt kirobbant rend­bontások hangadói ellen el­járást indítottak. Az örmény belügyminisztérium közlése szerint 44 személy ellen kez­deményeztek büntetőeljárást, közülük háromnak az ügyét már átadták a bíróságnak.­­ A jövő év januárjában Moszkvában tartja meg első ülését egy új nemzetközi szervezet, a Kelet-nyugati Emberi Jogi Konferencia (KNEJK) Tanácsa.­­ Husszein jordániai ki­rály szombaton elrendelte a parlament alsóházának fel­oszlatását. Az uralkodó dön­tésében megfigyelők újabb jelét látják Amman azon szándékának, hogy átenged­je a Palesztinai Felszabadí­­tási Szervezetnek (PFSZ) a palesztinok képviseletének kizárólagos jogát a közel-ke­leti békefolyamatban.­­ Az Afrika déli részén kialakult helyzetről kezdtek vasárnap megbeszéléseket szovjet és amerikai külügyi tisztviselők Genfben. # Robbanás pusztította el vasárnap hajnalban Párizs­ban a Globe című francia folyóirat szerkesztőségét. A robbanást kisérő tűzben egy tűzoltó megsebesült. # Mesut Yilmaz török külügyminiszter vasárnap négynapos látogatásra Albá­niába utazott. A két ország között ez az első ilyen ma­gas szintű látogatás. HÉTFŐ, 1988. AUGUSZTUS 1. NÉPSZAVA Mi várható a világpolitikában? Beköszöntött a natív kánikulai hírcsend, legalábbis bolygónk északi féltekéjén. A múlt hetihez hasonlóan szegényes a diplomáciai előrejelzési naptár, el is tekin­tünk hát a k­aponkénti ismertetéstől. Helsinki látogatását befejezve mától Moszkva ven­dége Frak­k Carlucci amerikai nemzetvédelmi­ minisz­ter, aki a megszaporodott szovjet—amerikai katonai kontaktusok keretében látogat a Szovjetunióba. Carlucci most folytat harmadszor beható megbeszé­léseket szovjet partnerrével, Jazov honvédelmi minisz­terrel, s mint előzetes nyilatkozataiban rámutatott, tárgyalásain a katonai együttműködés aktuális­ kérdé­sei, a katonai doktrínák összevetésének ügyei, s nem a leszerelés konkrét kérdései állnak előtérben. A Genfi-tó partján ma és holnap találkozik ugyan­akkor Richard Murphy, az amerikai külügyminiszté­rium közel-keleti kérdésekben illetékes államtitkára és Vlagyimir Paljakov, a szovjet külügyminisztérium vezető tisztségviselője. A közel- é­s közép-keleti fejle­mények megvitatására hivatott megbeszélés szerves részét képezi a térségbeli problémák megoldására tett nagyhatalmi erőfeszítéseknek. Az elmúlt félévben mind a szovjet, min­d az amerikai külügyminisztérium képviselői gyakran látogatták meg a térség államait. Feltehetően a felek tájékoztatják egymást ezeknek a konzultációknak az eredményeiről. Véleménykülönb­ség van Moszkva és Washington között az iraki-iráni háború befejezésével kapcsolatban is. Ezek ismereté­ben ezúttal sem lehet konkrét megállapodásra számí­tani, legfeljebb az álláspontok közeledésére. Murdy és Polj aktív találkozóján valószínűleg szóba kerül az iraki-iráni tűzszüneti tárgyalások helyszíne is, mi­vel a múlt hét végén a szovjet fővárosban a külügyi szóvivői tájékoztatón felvetődött egy esetleges moszk­vai béketárgyalás lehetősége. Jelentős esemény színtere lesz Guatemalaváros, ahol az öt közép-amerikai állam vezetője tartja meg har­madik találkozóját. A csúcstalálkozó fő témája vár­­haóan a tarylat­hatóan a tavaly aláírt közé­p-amerikai békeszerződés lesz. Az „Esquipa la S—2” néven ismertté vált megál­lapodásnak megfelelően, Nicaragua, Salvador, és Gua­temala kormányai ugyan tárgyalásokat kezdtek a ve­lük szem­ben álló fegyveres csoportokkal, ám valódi előrehaladás csak Nicaraguában történt. A sandinista vezetés ás a kontrák tűzszüneti megbeszélései is zsák­utcába jutottak azonban, s jelenleg csak a managuai kormány egyoldalú tűzszünete van érvényben. A mos­tani találkozón az öt államfő minden bizonnyal átte­kinti a béketerv megvalósításának eddigi menetét, s megpróbálja kilendíteni a holtpontról a megrekedt békeerőfeszítéseket. Genscher befejezte moszkvai látogatását A Szovjetunió és az NSZK vezetőinek közeljövőben ese­dékes kölcsönös látogatásai erőteljes lendületet adhatnak a Szovjetunió és az NSZK közötti kapcsolatok fejleszté­séhez — fejezte ki reményét Mihail Gorbacsov és Hans- Dietrich Genscher szombati találkozóján. A Kremlben megtartott eszmecserén a két politikus nagy teret­ szentelt az európai kérdéseknek. Ez­zel összefüggésben Gorba­csov elmondta, hogy Moszk­vában figyelmesen tanulmá­nyozzák a nyugat-európai katonai integrációs terveket és az egységes piac létreho­zásának következményeit. A szovjet vezető figyelmezte­tett: az európai politikusok viselik a felelősséget azért, hogy ezek az elképzelések ne befolyásolják károsan a ki­bontakozóban levő leszerelé­si és bizalomerősítő kezde­ményezéseket, a helsinki fo­lyamatot, a közös európai otthon koncepcióját. A nemzetközi kérdések so­rában Mihail Gorbacsov és Hans-Dietrich Genscher vé­leménycserét folytatott a bé­csi találkozó állásáról is. A szovjet vezető a VSZ PTT varsói ülésén elfogadott ha­tározatokra utalva kijelen­tette: a VSZ minden tagál­lama érdekelt a tanácskozás eredményes befejezésében. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet és Eduard Se­­vardnadze szovjet külügymi­niszter szombati moszkvai találkozóján megelégedéssel nyugtázta a szovjet—nyugat­német politikai párbeszéd tartalmasságát, növekvő in­tenzitását — olvasható a kül­ügyminiszteri találkozóról vasárnap nyilvánosságra ho­zott T­ASZSZ-jelentésben. Jelentős állomásként érté­kelte a szovjet—nyugatnémet viszony fejlődése szempont­jából vasárnap véget ért moszkvai tárgyalásait Hans- Dietrich Genscher. Kohl kancellár látogatásá­nak előkészítésén túl Gen­scher moszkvai látogatásá­nak másik fontos célja az volt, hogy elősegítse az euró­pai hagyományos fegyveres erőkről és fegyverzetről foly­tatandó tárgyalások mandá­tumának kidolgozását. Genscher arról is beszá­molt, hogy a Sevardnadzéval folytatott megbeszéléseken áttekintették a Szovjetunió­ban élő német nemzetiségűek helyzetét is. A nyugatnémet diplomácia vezetője nagyra értékelte, hogy az utóbbi idő­ben növekedett az NSZK-ba kivándorlók száma. A két külügyminiszter megállapodott abban, hogy szakértői munkacsoportokat állítanak fel egyebek között a kulturális intézetek kölcsö­nös megnyitásával kapcsola­tos kérdések megvitatása, valamint az információcsere fejlesztése céljából — közöl­te Genscher, s utalt a Bu­dapesti Kulturális Fórum je­lentőségére. Külön munka­­csoport foglalkozik majd a szovjetunióbeli németek problémáival. Hans-Dietrich Genscher a délelőtti órákban elutazott a Szovjetunióból. (MTI) Egyesült Államok A PFSZ Washington tárgyalási feltételei nem módosultak Schultz amerikai külügymi­niszter ismét kijelentette: az Egyesült Államok mindaddig nem hajlandó tárgyaló fél­ként elfogadni a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet, amíg az nem ismeri el Iz­rael állami létét és az ENSZ Biztonsági Tanácsának a rendezésre vonatkozó hatá­rozatát. Shultz cáfolta Mu­barak egyiptomi elnöknek azt a közlését, hogy ameri­kai részről találkozni kíván­nak a PFSZ képviselőivel, bár azt mondotta, hogy „a palesztinokkal” feltétlenül tárgyalni kell a rendezés ki­dolgozása érdekében. (MTI)

Next