Népszava, 1988. október (116. évfolyam, 235–260. sz.)

1988-10-01 / 235. szám

­­ilán m­oletáriai. egyesüljetek! SZOMBAT, 198­8. OKTÓBERI. ,116. ÉVFOLYAM, 23­5. SZÁM ■ Á­R­A 2,20 F­O­RI­N­T A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Idegenforgalmi gyorsjelentés 2MTC:­­Csúcsidény — csúcsok nélkül Az idegenforgalmi szezon legforgalmasabb időszaka az idén is az augusztus volt: eb­ben a hónapban 3,9 millió külföldi vendég látogatott Magyarországra, akiknek mintegy háromnegyede a szo­cialista országokból érkezett. A tőkés országokból több mint egymillió turistát fogad­tunk. A Kereskedelmi Miniszté­rium idegenforgalmi gyors­­jelentése szerint tavaly au­gusztushoz viszonyítva ösz­szességében csökkent a for­galom, az idén 285 ezer turis­tával — 16,7 százalékkal — kevesebben választották ha­zánkat nyaralásra, üdülésre. A csökkenő tendencia legin­kább a szocialista országok turistaforgalmára jellemző, a visszaesés meghaladta a 23 százalékot. A nem szocialista országokból érkező forgalom azonban növekedett, több mint 10 százalékkal nagyobb volt, mint tavaly ilyenkor. Az év eddig eltelt nyolc hónap­jában a látogatóforgalom ösz­­szességében 9 százalékkal ala­csonyabb volt, mint a múlt évben. A tőkés országokból nyolc hónap alatt 19 száza­lékkal többen érkeztek a ta­valyinál. Ausztriából például 2,5 millióval több turistát fo­gadtunk, ami 20 százalékos növekedést jelent. Emelke­dett az NSZK-ból is a be­utazó forgalom: eddig össze­sen 935 ezer nyugatnémet tv­(Folytatás a 4. oldalon) Grósz Károly fogadta a Bundestag elnökét Grósz Károly, a Miniszterta­nács elnöke pénteken a Par­lamentben fogadta Philip­p Jenningert, a Német Szövet­ségi Köztársaság Szövetségi Gyűlésének (Bundestag) el­nökét. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Sta­­dinger István, az Országgyű­lés elnöke. Jelen volt Hans Alfred Sieger, az NSZK bu­dapesti nagykövete. A Bundestag elnöke este — vendéglátója, Stadinger Ist­ván társaságában —, a hazai­­ és a külföldi sajtó képviselői­vel találkozott a Parlament­ben. Az NSZK-beli politikus magyarországi látogatása kapcsán mindenekelőtt a két ország kapcsolatairól szólt. Hangsúlyozta: az NSZK in­tenzív kapcsolatokra, politi­kai párbeszédre és együttmű­ködésre törekszik valameny­­nyi európai országgal, ezen belül is egyik legfontosabb partnereként tekint Magyar­­országra. Bár a mostani megbeszélé­sek fókuszában a parlamenti kapcsolatok elmélyítésének lehetőségei álltak — a két törvényhozó testület a maga részéről ezzel kíván hozzájá­rulni az államközi kapcsola­tok szélesítéséhez —, azért a gazdaság állapotáról is szót ejtettek a politikusok. Philipp Jenninger ezzel kapcsolatban az elmúlt évek biztató fej­leményeként értékelte, hogy számos olyan megállapodás és kormányzati intézkedés született — ilyen volt például a beruházásvédelmi megálla­podás —, amely nagy ösztön­zést adott a gazdasági kon­taktusok fejlesztésének. Kiemelte csütörtöki Bara­nya megyei látogatását, ame­lyen Magyarországon élő né­met nemzetiségiekkel is ta­lálkozott. Ez a vidéki látoga­tás is arról győzte meg — mondta —, hogy „a magyar vezetés nemcsak megtűri az országban élő nemzeti ki­sebbségeket, hanem megbe­csüli őket, s mindent megtesz kulturális hagyományaik megőrzéséért, nyelvi kultúrá­juk ápolásáért”. Philipp Jenninger utalt ar­ra, hogy a magyar politiku­sokkal folytatott megbeszé­lésein szó esett a kelet-nyu­gati kapcsolatokról, a lesze­relés kérdéseiről is. Megál­lapították: az első nagy áttö­rés — a közép-hatótávolságú rakéták leszerelése — után most a hagyományos fegy­verzet csökkentésén a sor. A politikus ezután a konfe­renciára összegyűlt újságírók kérdéseire válaszolt. Az első kérdező az iránt ér­deklődött, hogy a tárgyaláso­kon szóba került-e Románia Nemzetiségi politikája. Jen­ninger válasza: ezt a problé­mát is megvitatták vendég­látóival, s egyetértettek ab­ban, hogy az alapvető em­beri jogokat érintő kérdé­sekről van szó. „Minden or­szágnak kötelessége megadni ezeket a jogokat, és ez nem csak az NSZK—magyar, ha­nem a magyar—román vi­szonyra is érvényes.” A két ország közötti vízum­­kényszer eltörlésének lehető­sége felől tudakozódó kér­désre a politikus leszögezte: az NSZK nem zárkózik el ez elől, az Európai Gazdasági Közösségben azonban — az EGK bürokráciájának túl­­tengése miatt — egyelőre el­lenállásba ütközik ez a lépés. — A magyarok nem állnak tehetetlenül a problémák előtt — válaszolta egy másik kérdésre. — A magyar rend­kívül életerős nép. Bizton ál­lítható: megfelelő vezetéssel meghozzák a megfelelő dön­téseket. Kohl kancellárnak egyedül Grósz Károly köszö­netét tolmácsolom a Magyar­­ország és az EGK közötti kapcsolatok létrejöttéhez nyújtott hozzájárulásért. Végezetül a két ország kap­csolatfejlesztésében a „kis lé­pések” politikája mellett fog­lalt állást. Ezek sorába illesz­kedve az NSZK konzulátus megnyitását tervezi Pécsett, s szeretnék megduplázni az ifj­­úsági cserekontingenst. G Gyulay Zsolt olimpiai bajnok Megvan a tizedik! Ma­gyar idő szerint péntek hajnalban kajak-kenu­sainkért szorítottunk, és nem is hiába. Rögtön az első számban aranyérem­nek örülhettünk a kajako­zó Gyulay Zsolt jóvoltá­ból. A továbbiakban még egy harmadik helyet (Ab­raham, Csípős kajakket­tes), három negyedik he­lyet (Szabó Attila, Kőbán Rita, a Mészáros, Rakusz pár), valamint egy hato­dik helyet (Vaskuti, Saru­­si Kis) szereztünk. Szabadfogású birkózás­ban Bíró László 4. lett az 52 kg-osok között, míg RSG-ben Sinkó Andrea végzett pontszerző helyen, a hatodikon. Gyulay Zsolt - aranyi Ábrahám Attila és Csipes Ferenc: bronz Várkonyi Péter tárgyalásai az ENSZ székhelyén Várkonyi Péter külügymi­niszter csütörtökön találko­zott Diego Córdovez ecuadori és Rodrigo Madrig­al Nieto Costa Rica-i külügyminisz­terrel. Latin-amerikai partne­reivel áttekintették kétolda­lú kapcsolataink helyzetét, a nemzetközi kérdések között különös figyelmet szenteltek a közép-amerikai térség té­makörének. Külügyminiszterünk meg­beszéléseket folytatott Csoi Kvang Szu dél-koreai kül­ügyminiszterrel, valamint a Koreai NDK külügyminisz­terének első helyettesével. A találkozón a kétoldalú kap­csolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit tekintették át, és megvitatták a Koreai-félszi­get helyzetével összefüggő kérdéseket is. Várkonyi Pé­ter megerősítette, hogy ma­gyar részről támogatjuk mindazokat a javaslatokat, amelyek a Koreai-félszige­ten uralkodó feszültség csök­kentését, illetve felszámolá­sát célozzák, és amelyek a koreai n­ép érdekeit szem előtt tartva járulnak hozzá a probléma megoldásához szükséges feltételek megte­remtéséhez. Személy­i változásokról és a pártapparátus átszervezéséről határozott az SZKP Központi Bizottsága Mihail Gorbacsov bcsaéde­v Vagyim Medvegyev nemzetközi sajtóértekezlete Mindössze egy órán át tar­tott az SZKP KB pénteki ülése, amely a pártapparátus átszervezéséről és káderkér­désekről hozott döntéseket — közölte Vagyim M­edvegyev, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára az ülés utáni nemzetközi sajtóértekezletén. — Ez­­a tény, valamint az egyhangúlag hozott döntések is kifejezik, hogy — ellentét­ben a plénum előtt lábra ka­pott találgatásokkal — a párt vezetése egységes — mutatott rá Medvegyev. Az ülésen hozott határo­zatok — Medvegyev értéke­lése szerint — komoly elő­relépést jelentenek a párt 19. országos értekezletén hozott határozatok megvalósítása fe­lé, s a nyugati sajtószervek állításaival ellentétben nem következett be hanyatlás a pártkonferencia után a KB munkájában. Az ülésen először Mihail Gorbacsov, az SZKP KB­­fő­titkára szólalt fel. Hangsúlyozta: a Politikai Bizottság azért tartotta szük­ségesnek a Központi Bizott­ság összehívását, hogy átte­kintse a XIX. országos párt­értekezlet állásfoglalásaiból fakadó politikai reformokkal és a pártapparátus szerke­zetének tökéletesítésével kap­csolatos javaslatokat. E kérdések alapos és sok­oldalú megvizsgálása bebi­zonyította, hogy a párt fel­adatainak megváltozása, s politikai élcsapatként betöl­tött szerepének megnöveke­dése kapcsán szükség van a Központi Bizottság, a Poli­tikai Bizottság, a KB-titkárok és a KB-apparátus tevékeny­ségének javítására. Ez termé­szetesen szükségessé tesz bi­zonyos változásokat a párt vezető tisztségviselőinek kö­rében is. E kérdések döntő része a Központi Bizottság hatáskörébe tartozik, s ez tet­te szükségessé a mai ülés megtartását — mondotta Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára be­vezető szavait követően fel­olvasta Andrej Gromikónak a Központi Bizottsághoz in­tézett levelét, amelyben a te­kintélyes szovjet politikus korára való tekintettel kérte, hogy a testület vegye figye­lembe a PB-tagság alóli fel­mentésre vonatkozó kérel­mét. A Politikai Bizottság meg­vitatta a kérést — mondotta Gorbacsov —, és úgy hatá­rozott, hogy támogatja And­rej Gromiko kérését. Az SZKP KB főtitkára a továb­biakban részletesen felidéz­te Andrej Gromiko életútját és érdemeit, majd köszönetet mondott a politikusnak a párt és az ország érdekében végzett hatalmas munkájáért. A KB is teljesítette Gromiko kérését. Andrej Gromiko felszóla­lásában előbb röviden szólt eddigi munkájáról. Megkö­szönte Mihail Gorbacsov hozzá intézett szavait, majd így folytatta: „Mélységes meggyőződésem, hogy országunk egész életé­nek forradalmi átalakítása az egyetlen helyes és tudomá­nyosan megalapozott irány­vonal. Határozottan támogatom mindazt, amit a párt és Köz­ponti Bizottsága tesz az SZKP XXVII. kongresszusa, a XIX. országos pártértekezlet és a KB ülései döntéseinek vég­rehajtására. Mélységesen elégedett va­gyok azzal, hogy vezető tes­­tületeinkben — a Központi Bizottságban és a KB Poli­tikai Bizottságában — esz­mei és politikai egység van. Ebben a kollektívában a le­nini elvek, a­­lenini eszmék uralkodnak. Hiszek abban, hogy az or­szág előtt álló feladatokat meg kell és meg is fogják oldani. Ennek biztosítékát a nép hősies vívmányai ad­ják, amelyek a hetvenéves történelem alatt, a lenini na­poktól kezdve születtek. Mindenkinek köszönöm a közös munkát és a bizal­mat.” A pénteken megtartott ta­nácskozáson eleget tettek több más vezető párttisztség­viselő felmentési kérelmének is, tekintettel nyugdíjba vo­nulásukra. (Folytatás a 2. oldalon) Kormányalakítási tárgyalások Lengyelországban Mieczyslaw Rakowski, az új lengyel miniszterelnök kor­mányalakítási tárgyalásokat folytatott különböző társadal­mi szervezetek képviselőivel. Csütörtökön a lengyel szak­­szervezeti mozgalom (OPZZ) vezetőségének elnökével, Alfred Miochowicz-csal és a Végrehajtó Bizottság titkár­ságának tagjaival találkozott. A lengyel szakszervezeti ve­zetők kifejezték készségüket, hogy részt vegyenek a gaz­daság konszolidálását célzó terv kidolgozásában és meg­valósításában. Véleményük szerint elsődleges feladat a lakáskérdésnek és a lakossá­gi élelmiszer-ellátásnak a megoldása. Ugyanakkor szükségesnek vélték hosszú távú fejlesztési tervek ki­dolgozását, mondván, hogy csak ily módon érhető el a gazdaság szerkezetének ész­szerű átalakítása. Szóba került a kormány és a szakszervezetek partneri kapcsolatainak kérdése is. Ezzel kapcsolatban a tár­gyalófelek célszerűnek ítél­ték meg egy új társadalmi megállapodás kidolgozását, amely meghatározná mind a szakszervezetek, mind pedig a kormány feladatait a sú­lyos társadalmi és gazdasági problémák megoldásában. Ugyancsak csütörtökön a kormányfő fogadta a lengyel parasztszervezetek szövetsé­ge vezetőségének képviselőit. Rakowski a katolikus egy­ház képviselőivel szintén tár­gyalásokat folytatott. A Külügyminisztérium közleménye Oszt István külügyminszter­­helyettes szeptember 22-én magához kérette Ch­rim Muz­­hát, az Albán Szocialista Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét, és a következő­ket közölte vele: A Magyar Népköztársaság a magyar—albán diplomáciai kapcsolattartás szintjének 1961 decemberében bekövet­kezett csökkentését kiváltó körülményeket és okokat el­évültnek tekinti, ezzel össze­függő akkori döntéseket ér­vénytelennek nyilvánítja. Kész megbeszéléseket kezde­ni az albán féllel nagyköve­tek újbóli akkreditálásáról egymás országába, ami a köl­csönös érdekek alapján jóté­konyan hatna a kétoldalú együttműködés fejlesztésére.

Next