Népszava, 1988. október (116. évfolyam, 235–260. sz.)

1988-10-01 / 235. szám

4 A BJVV-ről jelentjük • . _ __it®___...__ .A textilipar új minősége Az A-pavilon az idén is a BNV leglátogatottabb helyei közé tartozik: hagyományo­san itt találhatók az öltözkö­dési iparágak bemutatói. Szö­vetek, selymeik, kötött hol­mik, bőrök, szőrök, ruhák, selymek, cipők — egy cso­korban a dívást, a kellem, a külcsín. Természetesen a jövőre adaptálva, hiszen mindaz, amit a kiállító vállalatok a közönség elé tárnak, újdon­ság, vagy legalábbis annak kellene lennie. Gyártani, for­galmazni most kezdik, vagy csak ezután fogják, ameny­­nyiben megnyeri a fogyasz­tók tetszését. Tudnék választani Tetszésben persze nincs hi­ány. A vásárlátogatók — kü­lönösen a nők — elragadtat­va és vágyakozva szemlélik a szebbnél-szebb kollekció­kat, nemes anyagokat, az elegáns, szuperdivatos fazo­nokat. Mindjárt az A-pavi­lon bejáratánál, a Hunor Pé­csi Kesztyű és Bőrruházati Vállalat szuperdivatos, ex­portra gyártott, „leather” — tiszta bőr — kosztüm mo­delljei előtt hallottam a só­hajnak is beillő megállapí­tást: „tudnék választani.. Az idei kiállítás érezhető­en tükrözi, hogy azok a vál­lalatok, amelyek elhozták és bemutatják új termékeiket, a világpiac, s nem elsősor­ban az egyre laposabb pénz­­tárcájú hazai fogyasztókö­zönség igényeinek akarnak megfelelni. S ez így van jól , amennyiben sikerül való­ban megütniük, elérniük a versenyképes színvonalat, minőségben és árban egy­aránt. Ezt látszik igazolni a Ma­gyar Posztógyár új, BNV- nagydíjas terméke, a selyem­gyapjú zakószövet, amelyet kifejezetten az amerikai pi­acra fejlesztettek ki. — Az amerikai Bell Ami cég monopolcikként rendelte meg, belföldre egy centit nem tudunk szállítani belő­le — jelentette ki Zalatnay Ottó, a vállalat vezérigazga­tója.­­ Ez a szövet 55 száza­lék valódi hernyóselymet tar­talmaz, amit Japánból im­portál számunkra az ameri­kai vevő. A gyapjú felerész­ben ausztrál, másik része ha­zai­­, de ez utóbbi sem teszi olcsóbbá. A valódi selyem­fonal ára 35 dollár manapság, a gyapjú 10—12 dollárba ke­rül. Körülbelül egy méter szövet 1500—1800 forint len­ne — fogyasztói áron. A töb­bi szövetünk, amelyek ugyan­csak kelendőek az exportpia­cokon — feleennyiért kerül­nek hazai forgalomba. Hol­ott — hasonló minőségű, tiszta gyapjú szövetekért — ha import — elkérnek 1800— 2000 forintot is. Az eltorzult, aránytalanul alacsony bel­földi árak és a szűk import­­lehetőségek miatt — még ha lenne is kereslet rá —, nem tudjuk a hazai piac válasz­tékát bővíteni ezekből az igényes árukból. A fejlett országokban egyébként a bel­földi termékek aránya általá­ban lényegesen alacsonyabb, mint az importáruké, 30—70 százalék a megoszlás, s az árak éppen fordítottak: a külföldi az olcsóbb, a hazai a drágább. — A BNV-n, ugyanakkor, többségében azokat a fejlesz­téseinket mutatjuk be, ame­lyeket a hazai piacra szán­tunk. Az igények változásá­hoz igyekszünk igazodni, van egy fogyasztói réteg, amely az exkluzív — és drágább — áruinkat keresi, s szükség van az olcsóbb szövetekre is. Termelési kapacitásunk csak kisebb része alkalmas az IWS (a Nemzetkö­zi Gyapjú­titkárság) által is elismert fi­nom, könnyű gyapjúszövetek gyártására. Fejlesztésre, kor­szerű gépek beszerzésére na­gyobb mennyiségű import­anyag felhasználására nem­igen gondolhatunk a válla­lat és a gyapjúipar jelenlegi helyzetében. A jövedelmező­ségünk alacsony — hiába tudjuk produkálni a világ­­színvonalat egy-egy termék­nél —, ha nincsenek meg a feltételeink a gyártás bőví­tésére. Az USA-ba az összes exportunk 3 millió dollár ér­tékű, most az új szövettel — 10 ezer métert gyártunk be­lőle egy évben — tehát még bővülni fog. A partnerünk csak Amerikára kötötte le a forgalmazás jogát, bárhol másutt a világon eladhat­nánk. De hol van nekünk ke­retünk japán hernyóselyem importjára, és hol van annyi devizánk, olyan gépekre, amelyeken ezt az árut fon­ni, szőni, kikészíteni lehet? Kereslet és kapacitás A Budaprint Pamutnyomó­ipari Vállalatnál viszont úgy látszik, volt pénz — illetve hitel — a nagyobb arányú termékkorszerűsítés feltéte­leinek megteremtéséhez. Ta­valy másfél milliárd forintos fejlesztésbe fogtak, amelynek az exportbővítés a célja. Az első eredmények már önma­gukért beszélnek, két — az Uránusz és a Vénusz nevű — felsőruházati pamutszö­vetünk BNV-nagydíjat ka­pott. — A legnagyobb sikerük azonban az ágyneműknek van — állítja Kovács Tibor, a Budaprint reprezentatív ki­állításának vezetője, akit egy­ébként a műszaki vevő­­szolgálat vezetőjeként is­merhetnek a vállalat vevői. — A Jupiter fantázianevű, fényes, csíkos szaténanya­­gunnkból készült garnitúrák tetszenek talán a legjobban a közönségnek. Nagyon ked­vezően fogadták, hogy már kaphatók, Budapesten négy helyen árusítjuk az új ágy­neműket. Pedig nem olcsók. Egy-egy háromdarabos garnitúra 1­400—1600 forintba kerül, míg a hagyományos, kom­mersz ágynemű 500—800 fo­rint között kapható. Mi in­dokolja ezt az árkülönbsé­get? — A szatén ágynemű — azonkívül, hogy nagyon esz­tétikus — legalább kétszer annyi ideig tart, mint az egy­szerű pamut. A kétszeres ár­ban azonban alapvetően az játszik közre, hogy ez új, más minőség. Korszerű, úgy­nevezett ragadókaros olasz szövőgépeken állítjuk elő. Ezek már olyan minőségűek, amelyeket elismer és értékel a piac. Nem az olcsó, vagy közepes á­rukategóriába tar­toznak. A BNV tapasztalatai alapján úgy vesszük észre, hogy hazai kereslet is van rá, exportjára pedig, reméljük, hamarosan megkötjük a megállapodást. — Máris akadt külföldi ve­vő? — Igen. Egy osztrák cég menedzsere keresett meg bennünket, akinek az a meg­bízatása, hogy exportképes magyar árukra tegyen szert. Hazánknak ugyanis a cége — a Technoimpexen keresz­tül — gépipari termékeket szállít, ezek fejében keresi a jól eladható árukat. Meglát­ta és „megszerette” a sza­tén ágynemű-garnitúrákat. Előreláthatóan — ha min­den érdekelt rámondja az igent — évi 50—100 ezer gar­nitúrára lesz megrendelés. Az osztrák cég egy amerikai áruházi lánccal áll kapcso­latban, az forgalmazza majd. — Mennyiért? — Csak azt tudjuk, mi mennyiért adjuk. Egy garni­túrát 180 schillingért, ami ahhoz képest, hogy a régeb­bi termékeinkért 80—85 schillinget kaptunk, aligha­nem reprezentálja a minő­ségi különbséget. — Ha nincs BNV, talán so­ha nem jön létre ez az üz­let. Mégis, tavaly távol ma­radtak a kiállítástól... — A fejlesztéseink mostan­ra értek be, igazából két­évenként lehet valami egé­szen újat produkálni. Dupla áron — kétszer jobb? Ezt vallják a Budaflax Lenfonóipari Vállalatnál is, akik tavaly szintén nem ál­lítottak ki, az idén viszont minden eddiginél nagyobb területen, divatbemutató­­show-val, sőt, szép szál piros rózsával várják partnereiket, a szakembereket is, és a vá­sárlókat. Kulcsár Katalin kereske­delmi igazgatóhelyettes alig győzi szóval, annyian érdek­lődnek az új áruk iránt. — Közvélemény-kutató kérdőíveket készítettünk, hogy teszteljük a hazai kö­zönséget, vajon, hogyan fo­gadják a könnyű, tiszta len­ből készült termékeinket. Vállalatunkat elsősorban a sátrak, kempingcikkek, töm­lők — vagyis a durvább tex­tiláruk előállítójaként isme­rik. Az utóbbi években lép­tünk csak ki az öltözködési piacra, a farmerszövetekkel. Kétszázmillió forintos beru­házással, exportbővítő fej­lesztést hajtottunk végre, amelynek eredménye egye­bek közt a BNV-nagydíjas két termék, a vékony lenfo­nalból készült Family és a Hawaii termékcsalád. A könnyű szöveteket a Lee Cooper kooperációban is fel­használják, márkás felsőru­hák készülnek belőle. A tő­kés országokban reneszán­szuk van a természetes anya­goknak, az igazi, jó minős­é­get meg is fizetik. A természetes an­ya­gok reneszánsza A szabadidőruhák, alkalmi öltözékek, a fehérneműk szé­pek, de nem különösebben újak, feltűnőek az idei BNV-n. A kötőipar, a kon­fekciógyárak standjai, a kül­ső szemlélő számára nem árulkodnak a műszaki fej­lesztés legújabb eredményei­ről, pedig az elektronika, a számítógépes folyamatszabá­lyozás, a mikroprocesszoros vezérlésű speciálgépek alkal­mazása egyre több vállalat­nál válik mindennapi gya­korlattá. Az utóbbi időben azonban visszaesett a hazai kereslet, a szocialista ex­portigények is mérséklődtek, ezek a vállalatok számára bizonytalanságot jelentő té­nyek, tükröződnek a vásári kínálaton. Hasonló útkeresés látszik a hazai cipőipar — korábbi­aknál lényegesen szerényebb — bemutatóján, kivéve azo­kat a gyárakat, amelyek ko­operációs kapcsolatokra tá­maszkodhatnak a tőkés pia­cokon. Nem véletlen tehát, hogy az idei őszi BNV-n, amikor felemelték a nagydí­jak odaítélésénél a mércét, az öltözködési iparágak kö­zül kizárólag a méteráru­gyártók arattak sikert. De nemcsak a szakemberek — a vásárlók körében is! Nyilvánvaló ugyanis, a fo­gyasztói szokások mostaná­ban merrefelé változnak: egyre többen varrják, kötik, horgolják meg otthon, saját maguk a BNV divatbemuta­tóin látott modelleket. H­osváth — T. Balogh László felvétele SZOMBAT, 198­8. OKTÓBER 1. NÉPSZAVA il Békés megyei téeszek levele a TOT-hoz Tűrhetetlenül szétnyílt az agrárolló A Békés megyei mezőgazda­­sági szövetkezetek elnöksége nevében Győrfi Károly, a me­gyei mgtsz-ek szövetségének titkára levelet intézett a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségéhez. Az el­múlt időszakban a megyé­ben több helyen is tanács­koztak a szövetkezeti veze­tők. Mint a levélből kiderül, megállapították: a megyei szövetkezeti mozgalom gaz­daságai válságos helyzetbe kerültek, ennek oka az aszály mellett az agrárolló tűrhetet­len szétnyílása, az állami be­avatkozás és elvonás fokozó­dása, valamint az a kiszolgál­tatottság, amelyet a termelők viselnek el a hatóságokkal, a kereskedelemmel, a feldol­gozókkal és a bankokkal szemben. A közvéleményben — az állami szervek és a saj­tó közreműködésével —, amint az írás fogalmaz: torz kép alakult ki a mezőgazda­ságról és a szövetkezeti moz­galomról. A termelésben is mutatkozó növekvő feszült­ségeket rendre a mezőgazda­ság belső problémájaként tüntetik fel. Az írás egyebek között szó­vá teszi az érdekképviselet meggyengülését, és azt, hogy a kormányzat nemhogy a me­zőgazdaság érdekeit, hanem az objektív természeti, bio­lógiai sajátosságait sem veszi figyelembe, például a tarta­lékképzésnél és a hitelezés­nél. Mindezek alapján a Bé­kés megyei szövetkezetek úgy látják, hogy a termelőszövet­kezetek V. kongresszusának határozataival szöges ellen­tétben álló folyamatok men­nek végbe. Tisztázatlannak tartják az agrártermelés jö­vőjét és tűrhetetlennek azt, hogy a tagság jövedelemszín­vonala leszakad az országos átlagtól, és romlik a háztáji gazdálkodás jövedelmezősége is. Olykor visszamenőleges hatályú jogszabályok korlá­tozzák a szövetkezetek dön­tési lehetőségeit, és az utóbbi időszak árintézkedései, vala­mint az adórendszer egyaránt negatív hatással sújtja a gaz­dálkodókat. A Békés megyei termelő­szövetkezeti gazdák — a le­vél szerint — szükségesnek tartják egy, az MSZMP or­szágos értekezletéhez hason­ló, széles jogkörrel felruhá­zott termelőszövetkezeti kon­ferencia, vagy rendkívüli kongresszus összehívását. És azt, hogy ezen az ország nyil­vánossága előtt tárgyalják meg a fölvetett kérdéseket. (MTI) „Leszázalékolt” szabadidőruhák A Kereskedelmi Minőségel­lenőrző Intézet hatósági el­lenőrzés során megállapította, hogy a Vogue elnevezésű szürke-fehér színű, szürke melírozott nadrágos, vala­mint a Voice elnevezésű fű­zöld színű, olasz importból származó szabadidőruhák rosszul tartják színüket, és szállhullás is tapasztalható. Ezért a termékek elkülöní­tetten, alkalmi áruházban, csak osztályon kívüli áruként és a minőséghiba feltünteté­sével árusíthatók. A hibák különböző mértéke miatt a Vogue elnevezésű eredeti árának 35 százalékáért, a Voice elnevezésű pedig ere­deti árának 25 százalékáért hozható forgalomba. A Kermi 1988 áprilisában 40 százalékkal leértékeltette a kínai import Weisense el­nevezésű sárga-zöld kombi­nációjú szabadidőruhát iz­zadsággal szembeni rossz színtartósság miatt. Az ugyanilyen mintájú zöld ala­pon sárga csíkos szabadidő­­ruha megfelelő minőségű, erre az intézkedés nem vo­natkozik. A fent megjelölt hibákra vonatkozó reklamá­ciókat viszont el kell fogad­ni, és a vételárat — a vá­sárló kívánságára — vissza kell fizetni. (MTI) Magyar—francia baráti kör A francia kultúra és tudo­mány magyarországi, illetve a magyar kultúra franciaor­szági megismertetésére, nép­szerűsítésére magyar—fran­cia baráti kör alakul.­­ A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának védnök­sége alatt működő társaság október 3-án este 7 órakor tartja alakuló közgyűlését az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem jogi karának dísz­termében. (MTI) l­ni egy fényképe­tt Csonka Gépgyárról ? Egy hónap múlva — október 27-én — lesz ötven éve, hogy elhunyt idős Csonka János, a magyar autó- és motorgyártás kiemelkedő tehetségű alkotója, akinek személyében a mai Kismotor- és Gépgyár alapítóját tisztelheti. Ezért a budai vál­lalat — más intézményekkel karöltve — az évforduló méltó megünneplésére készül. A tervek szerint az esemény alkalmából gyártörténeti ván­dorkiállítást nyitnak meg, brigádvetélkedőket rendeznek, külső látogatók előtt is megnyitják az árumintabemutató­termet, s felavatják Csonka János mellszobrát. Ezekben a hetekben a vállalat műszaki tájékoztatási osz­tályának dolgozói anyaggyűjtésbe fogtak. Megpróbálnak hoz­zájutni régi, Csonka gyári fényképekhez, bizonyítványokhoz, okmányokhoz, levelekhez, amelyekkel a vándorkiállítás anyagát gazdagíthatják. A napokban a vállalat nyugdíjasai levelet kaptak: kérik őket, az otthon talált régi dokumentumokkal segítsék az év­fordulóra való készülődést. Öröm hírt adni egy ilyenfajta készülődésről, mert a Kis­motor- és Gépgyár példája is igazolja, hogy napjaink gazda­sági nehézségei közepette, a talponmaradásért vívott és nem utolsósorban pénzküzdelemben is jut idő, hely a hagyomá­nyok ápolására, a kegyeletes emlékezésre. (K.) A legolcsóbb választékot ígérik Kecskeméten Eszi csarnokban az új Agroker-áruház Kettős célt szolgál a Kecs­keméti Agroker Vállalat ma megnyíló áruháza. Egyrészt a korábbi üzletüknél jóval na­gyobb alapterületen szeret­nék a megyeszékhely és vonzáskörzetének kertészke­dő kistermelőit növényvédő szerekkel, műszaki cikkek­kel, alkatrészekkel és szer­számokkal ellátni. A másik cél az épület bemutatása. Ez ugyanis Tallinnból szárma­zik. Az észt mezőgazdasági minisztérium mellett működő fejlesztő vállalatnál készült az acélvázas szerkezet; ilye­nek a jövőben a tervek sze­rint árucsere keretében ke­rülnének az országba. Építé­sük mintegy háromnegyedé­be kerülne a már elterjedt hazai csarnokoknak. Már az építés ideje alatt is több kör­nyékbeli község vezetője ér­deklődött, hogyan, mi mó­don lehetne a csarnokot be­szerezni. A hatszáz négyzetméteres áruház építése mintegy 7,5 millió forintba került, és ahogy Mormner Miklós, a Kecskeméti Agroker Válla­lat vezérigazgatója elmondta, az áruház 20 milliós készlete a biztosíték arra, hogy itt sok, másutt hiánycikknek számító árut megkaphat a vásárló. Az áruház árai — legalábbis Kecskeméten — viszonylag alacsonyabbak, mert a teljes kiskereskedelmi árrést nem tartják meg. A készletezésre sincs gondjuk, hiszen kerítésük a vállalaté­val közös, így amíg a vevő a pénztárban fizet, addig az Agroker nagy raktárából elő­hozzák az árut. (ez. p.) Csúcsidény — csúcsok nélkül (Folytatás az 1. oldalról) lista érkezett Magyarország­ra. Számuk egy év alatt 16 százalékkal emelkedett. Fo­kozatosan növekszik népsze­rűségünk Hollandiában is, különösen az elmúlt három hónapban volt magas az on­nét hozzánk látogatók száma. Júniusban csaknem 30 száza­lékkal, júliusban 70 százalék­kal, augusztusban pedig 45 százalékkal több vendéget fogadtunk ebből az ország­ból, mint tavaly. Az év ele­jétől összesen 106 ezer­­hol­land állampolgár látogatott hazánkba, 48 százalékkal több, mint a múlt évben. A szocialista országokból az elmúlt nyolc hónap alatt 20 százalékkal kevesebb, 6,8 millió turista érkezett ha­zánkba. Csehszlovákiából au­gusztusban mindössze egy­­millióan utaztak hozzánk, ez 35 százalékos visszaesést je­lent. Az NDK-ból általában a legnagyobb számban au­gusztusban keresik fel a tu­risták Magyarországot, így történt az idén is. A tavalyi­nál azonban alacsonyabb volt a forgalom (3,6 százalékkal). Év elejétől számítva is keve­sebben érkeztek ebből az or­szágból is, összesen 1,3 mil­lió NDK-beli turistát fogad­tunk. A legerőteljesebben a Ro­mániából érkező turistafor­galom csökkent. Augusztus­ban több mint 60 százalék­kal kevesebben érkeztek, mint tavaly ebben a hónap­ban. összesen az idén 185 ezer romániai turista érke­zett hazánkba, 30 százalék­kal kevesebb, mint tavaly. Erőteljesen emelkedett vi­szont a Szovjetunióból érke­zők száma, augusztusban 22 százalékkal többen jöttek ha­zánkba, mint tavaly. A for­galom eddigi növekedése 28 százalékos volt. A hazai utazási szokások­nak megfelelően a legtöbben az idén is hagyományosan augusztusra időzítették nyári szabadságukat, 36 százalékkal többen utaztunk külföldre az idén ebben a hónapban, mint tavaly ilyenkor. Igaz, hogy ez a növekedési ütem lénye­gesen alacsonyabb, mint az év első öt hónapjában volt, mivel az év elején a világ­­útlevél birtokában a tava­lyihoz képest sokkal többen és többet utaztunk külföld­re. Augusztus végéig 6,7 mil­lió magyar állampolgár lép­te át a határt, 52 százalékkal többen, mint egy évvel ko­rábban. Az útirányok közül Csehszlovákia volt a legnép­szerűbb, augusztusban csak­nem 60 százalékkal, az év ed­dig eltelt időszakában pedig összesen 68,7 százalékkal töb­ben utaztak északi szomszé­dunkhoz a tavalyinál. Au­gusztusban a kiutazó forga­lomnak 21 százalékát tette ki az Ausztriába látogatók szá­ma, az elmúlt nyolc hónap­ban ebbe az országba a ta­valyinál négyszer többen lá­togattak. Kevesebben töltöt­ték viszont a szabadságukat az idén Jugoszláviában, a forgalom több mint 25 száza­lékkal elmaradt a tavalyitól. Várhatóan kedvező változást hoz — már a szeptemberi utószezonban — a valutavál­tási kötelezettség megszünte­tése. — és —

Next