Népszava, 1988. október (116. évfolyam, 235–260. sz.)
1988-10-01 / 235. szám
4 A BJVV-ről jelentjük • . _ __it®___...__ .A textilipar új minősége Az A-pavilon az idén is a BNV leglátogatottabb helyei közé tartozik: hagyományosan itt találhatók az öltözködési iparágak bemutatói. Szövetek, selymeik, kötött holmik, bőrök, szőrök, ruhák, selymek, cipők — egy csokorban a dívást, a kellem, a külcsín. Természetesen a jövőre adaptálva, hiszen mindaz, amit a kiállító vállalatok a közönség elé tárnak, újdonság, vagy legalábbis annak kellene lennie. Gyártani, forgalmazni most kezdik, vagy csak ezután fogják, amenynyiben megnyeri a fogyasztók tetszését. Tudnék választani Tetszésben persze nincs hiány. A vásárlátogatók — különösen a nők — elragadtatva és vágyakozva szemlélik a szebbnél-szebb kollekciókat, nemes anyagokat, az elegáns, szuperdivatos fazonokat. Mindjárt az A-pavilon bejáratánál, a Hunor Pécsi Kesztyű és Bőrruházati Vállalat szuperdivatos, exportra gyártott, „leather” — tiszta bőr — kosztüm modelljei előtt hallottam a sóhajnak is beillő megállapítást: „tudnék választani.. Az idei kiállítás érezhetően tükrözi, hogy azok a vállalatok, amelyek elhozták és bemutatják új termékeiket, a világpiac, s nem elsősorban az egyre laposabb pénztárcájú hazai fogyasztóközönség igényeinek akarnak megfelelni. S ez így van jól , amennyiben sikerül valóban megütniük, elérniük a versenyképes színvonalat, minőségben és árban egyaránt. Ezt látszik igazolni a Magyar Posztógyár új, BNV- nagydíjas terméke, a selyemgyapjú zakószövet, amelyet kifejezetten az amerikai piacra fejlesztettek ki. — Az amerikai Bell Ami cég monopolcikként rendelte meg, belföldre egy centit nem tudunk szállítani belőle — jelentette ki Zalatnay Ottó, a vállalat vezérigazgatója. Ez a szövet 55 százalék valódi hernyóselymet tartalmaz, amit Japánból importál számunkra az amerikai vevő. A gyapjú felerészben ausztrál, másik része hazai, de ez utóbbi sem teszi olcsóbbá. A valódi selyemfonal ára 35 dollár manapság, a gyapjú 10—12 dollárba kerül. Körülbelül egy méter szövet 1500—1800 forint lenne — fogyasztói áron. A többi szövetünk, amelyek ugyancsak kelendőek az exportpiacokon — feleennyiért kerülnek hazai forgalomba. Holott — hasonló minőségű, tiszta gyapjú szövetekért — ha import — elkérnek 1800— 2000 forintot is. Az eltorzult, aránytalanul alacsony belföldi árak és a szűk importlehetőségek miatt — még ha lenne is kereslet rá —, nem tudjuk a hazai piac választékát bővíteni ezekből az igényes árukból. A fejlett országokban egyébként a belföldi termékek aránya általában lényegesen alacsonyabb, mint az importáruké, 30—70 százalék a megoszlás, s az árak éppen fordítottak: a külföldi az olcsóbb, a hazai a drágább. — A BNV-n, ugyanakkor, többségében azokat a fejlesztéseinket mutatjuk be, amelyeket a hazai piacra szántunk. Az igények változásához igyekszünk igazodni, van egy fogyasztói réteg, amely az exkluzív — és drágább — áruinkat keresi, s szükség van az olcsóbb szövetekre is. Termelési kapacitásunk csak kisebb része alkalmas az IWS (a Nemzetközi Gyapjútitkárság) által is elismert finom, könnyű gyapjúszövetek gyártására. Fejlesztésre, korszerű gépek beszerzésére nagyobb mennyiségű importanyag felhasználására nemigen gondolhatunk a vállalat és a gyapjúipar jelenlegi helyzetében. A jövedelmezőségünk alacsony — hiába tudjuk produkálni a világszínvonalat egy-egy terméknél —, ha nincsenek meg a feltételeink a gyártás bővítésére. Az USA-ba az összes exportunk 3 millió dollár értékű, most az új szövettel — 10 ezer métert gyártunk belőle egy évben — tehát még bővülni fog. A partnerünk csak Amerikára kötötte le a forgalmazás jogát, bárhol másutt a világon eladhatnánk. De hol van nekünk keretünk japán hernyóselyem importjára, és hol van annyi devizánk, olyan gépekre, amelyeken ezt az árut fonni, szőni, kikészíteni lehet? Kereslet és kapacitás A Budaprint Pamutnyomóipari Vállalatnál viszont úgy látszik, volt pénz — illetve hitel — a nagyobb arányú termékkorszerűsítés feltételeinek megteremtéséhez. Tavaly másfél milliárd forintos fejlesztésbe fogtak, amelynek az exportbővítés a célja. Az első eredmények már önmagukért beszélnek, két — az Uránusz és a Vénusz nevű — felsőruházati pamutszövetünk BNV-nagydíjat kapott. — A legnagyobb sikerük azonban az ágyneműknek van — állítja Kovács Tibor, a Budaprint reprezentatív kiállításának vezetője, akit egyébként a műszaki vevőszolgálat vezetőjeként ismerhetnek a vállalat vevői. — A Jupiter fantázianevű, fényes, csíkos szaténanyagunnkból készült garnitúrák tetszenek talán a legjobban a közönségnek. Nagyon kedvezően fogadták, hogy már kaphatók, Budapesten négy helyen árusítjuk az új ágyneműket. Pedig nem olcsók. Egy-egy háromdarabos garnitúra 1400—1600 forintba kerül, míg a hagyományos, kommersz ágynemű 500—800 forint között kapható. Mi indokolja ezt az árkülönbséget? — A szatén ágynemű — azonkívül, hogy nagyon esztétikus — legalább kétszer annyi ideig tart, mint az egyszerű pamut. A kétszeres árban azonban alapvetően az játszik közre, hogy ez új, más minőség. Korszerű, úgynevezett ragadókaros olasz szövőgépeken állítjuk elő. Ezek már olyan minőségűek, amelyeket elismer és értékel a piac. Nem az olcsó, vagy közepes árukategóriába tartoznak. A BNV tapasztalatai alapján úgy vesszük észre, hogy hazai kereslet is van rá, exportjára pedig, reméljük, hamarosan megkötjük a megállapodást. — Máris akadt külföldi vevő? — Igen. Egy osztrák cég menedzsere keresett meg bennünket, akinek az a megbízatása, hogy exportképes magyar árukra tegyen szert. Hazánknak ugyanis a cége — a Technoimpexen keresztül — gépipari termékeket szállít, ezek fejében keresi a jól eladható árukat. Meglátta és „megszerette” a szatén ágynemű-garnitúrákat. Előreláthatóan — ha minden érdekelt rámondja az igent — évi 50—100 ezer garnitúrára lesz megrendelés. Az osztrák cég egy amerikai áruházi lánccal áll kapcsolatban, az forgalmazza majd. — Mennyiért? — Csak azt tudjuk, mi mennyiért adjuk. Egy garnitúrát 180 schillingért, ami ahhoz képest, hogy a régebbi termékeinkért 80—85 schillinget kaptunk, alighanem reprezentálja a minőségi különbséget. — Ha nincs BNV, talán soha nem jön létre ez az üzlet. Mégis, tavaly távol maradtak a kiállítástól... — A fejlesztéseink mostanra értek be, igazából kétévenként lehet valami egészen újat produkálni. Dupla áron — kétszer jobb? Ezt vallják a Budaflax Lenfonóipari Vállalatnál is, akik tavaly szintén nem állítottak ki, az idén viszont minden eddiginél nagyobb területen, divatbemutatóshow-val, sőt, szép szál piros rózsával várják partnereiket, a szakembereket is, és a vásárlókat. Kulcsár Katalin kereskedelmi igazgatóhelyettes alig győzi szóval, annyian érdeklődnek az új áruk iránt. — Közvélemény-kutató kérdőíveket készítettünk, hogy teszteljük a hazai közönséget, vajon, hogyan fogadják a könnyű, tiszta lenből készült termékeinket. Vállalatunkat elsősorban a sátrak, kempingcikkek, tömlők — vagyis a durvább textiláruk előállítójaként ismerik. Az utóbbi években léptünk csak ki az öltözködési piacra, a farmerszövetekkel. Kétszázmillió forintos beruházással, exportbővítő fejlesztést hajtottunk végre, amelynek eredménye egyebek közt a BNV-nagydíjas két termék, a vékony lenfonalból készült Family és a Hawaii termékcsalád. A könnyű szöveteket a Lee Cooper kooperációban is felhasználják, márkás felsőruhák készülnek belőle. A tőkés országokban reneszánszuk van a természetes anyagoknak, az igazi, jó minőséget meg is fizetik. A természetes anyagok reneszánsza A szabadidőruhák, alkalmi öltözékek, a fehérneműk szépek, de nem különösebben újak, feltűnőek az idei BNV-n. A kötőipar, a konfekciógyárak standjai, a külső szemlélő számára nem árulkodnak a műszaki fejlesztés legújabb eredményeiről, pedig az elektronika, a számítógépes folyamatszabályozás, a mikroprocesszoros vezérlésű speciálgépek alkalmazása egyre több vállalatnál válik mindennapi gyakorlattá. Az utóbbi időben azonban visszaesett a hazai kereslet, a szocialista exportigények is mérséklődtek, ezek a vállalatok számára bizonytalanságot jelentő tények, tükröződnek a vásári kínálaton. Hasonló útkeresés látszik a hazai cipőipar — korábbiaknál lényegesen szerényebb — bemutatóján, kivéve azokat a gyárakat, amelyek kooperációs kapcsolatokra támaszkodhatnak a tőkés piacokon. Nem véletlen tehát, hogy az idei őszi BNV-n, amikor felemelték a nagydíjak odaítélésénél a mércét, az öltözködési iparágak közül kizárólag a méterárugyártók arattak sikert. De nemcsak a szakemberek — a vásárlók körében is! Nyilvánvaló ugyanis, a fogyasztói szokások mostanában merrefelé változnak: egyre többen varrják, kötik, horgolják meg otthon, saját maguk a BNV divatbemutatóin látott modelleket. Hosváth — T. Balogh László felvétele SZOMBAT, 1988. OKTÓBER 1. NÉPSZAVA il Békés megyei téeszek levele a TOT-hoz Tűrhetetlenül szétnyílt az agrárolló A Békés megyei mezőgazdasági szövetkezetek elnöksége nevében Győrfi Károly, a megyei mgtsz-ek szövetségének titkára levelet intézett a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségéhez. Az elmúlt időszakban a megyében több helyen is tanácskoztak a szövetkezeti vezetők. Mint a levélből kiderül, megállapították: a megyei szövetkezeti mozgalom gazdaságai válságos helyzetbe kerültek, ennek oka az aszály mellett az agrárolló tűrhetetlen szétnyílása, az állami beavatkozás és elvonás fokozódása, valamint az a kiszolgáltatottság, amelyet a termelők viselnek el a hatóságokkal, a kereskedelemmel, a feldolgozókkal és a bankokkal szemben. A közvéleményben — az állami szervek és a sajtó közreműködésével —, amint az írás fogalmaz: torz kép alakult ki a mezőgazdaságról és a szövetkezeti mozgalomról. A termelésben is mutatkozó növekvő feszültségeket rendre a mezőgazdaság belső problémájaként tüntetik fel. Az írás egyebek között szóvá teszi az érdekképviselet meggyengülését, és azt, hogy a kormányzat nemhogy a mezőgazdaság érdekeit, hanem az objektív természeti, biológiai sajátosságait sem veszi figyelembe, például a tartalékképzésnél és a hitelezésnél. Mindezek alapján a Békés megyei szövetkezetek úgy látják, hogy a termelőszövetkezetek V. kongresszusának határozataival szöges ellentétben álló folyamatok mennek végbe. Tisztázatlannak tartják az agrártermelés jövőjét és tűrhetetlennek azt, hogy a tagság jövedelemszínvonala leszakad az országos átlagtól, és romlik a háztáji gazdálkodás jövedelmezősége is. Olykor visszamenőleges hatályú jogszabályok korlátozzák a szövetkezetek döntési lehetőségeit, és az utóbbi időszak árintézkedései, valamint az adórendszer egyaránt negatív hatással sújtja a gazdálkodókat. A Békés megyei termelőszövetkezeti gazdák — a levél szerint — szükségesnek tartják egy, az MSZMP országos értekezletéhez hasonló, széles jogkörrel felruházott termelőszövetkezeti konferencia, vagy rendkívüli kongresszus összehívását. És azt, hogy ezen az ország nyilvánossága előtt tárgyalják meg a fölvetett kérdéseket. (MTI) „Leszázalékolt” szabadidőruhák A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet hatósági ellenőrzés során megállapította, hogy a Vogue elnevezésű szürke-fehér színű, szürke melírozott nadrágos, valamint a Voice elnevezésű fűzöld színű, olasz importból származó szabadidőruhák rosszul tartják színüket, és szállhullás is tapasztalható. Ezért a termékek elkülönítetten, alkalmi áruházban, csak osztályon kívüli áruként és a minőséghiba feltüntetésével árusíthatók. A hibák különböző mértéke miatt a Vogue elnevezésű eredeti árának 35 százalékáért, a Voice elnevezésű pedig eredeti árának 25 százalékáért hozható forgalomba. A Kermi 1988 áprilisában 40 százalékkal leértékeltette a kínai import Weisense elnevezésű sárga-zöld kombinációjú szabadidőruhát izzadsággal szembeni rossz színtartósság miatt. Az ugyanilyen mintájú zöld alapon sárga csíkos szabadidőruha megfelelő minőségű, erre az intézkedés nem vonatkozik. A fent megjelölt hibákra vonatkozó reklamációkat viszont el kell fogadni, és a vételárat — a vásárló kívánságára — vissza kell fizetni. (MTI) Magyar—francia baráti kör A francia kultúra és tudomány magyarországi, illetve a magyar kultúra franciaországi megismertetésére, népszerűsítésére magyar—francia baráti kör alakul. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának védnöksége alatt működő társaság október 3-án este 7 órakor tartja alakuló közgyűlését az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának dísztermében. (MTI) lni egy fényképett Csonka Gépgyárról ? Egy hónap múlva — október 27-én — lesz ötven éve, hogy elhunyt idős Csonka János, a magyar autó- és motorgyártás kiemelkedő tehetségű alkotója, akinek személyében a mai Kismotor- és Gépgyár alapítóját tisztelheti. Ezért a budai vállalat — más intézményekkel karöltve — az évforduló méltó megünneplésére készül. A tervek szerint az esemény alkalmából gyártörténeti vándorkiállítást nyitnak meg, brigádvetélkedőket rendeznek, külső látogatók előtt is megnyitják az árumintabemutatótermet, s felavatják Csonka János mellszobrát. Ezekben a hetekben a vállalat műszaki tájékoztatási osztályának dolgozói anyaggyűjtésbe fogtak. Megpróbálnak hozzájutni régi, Csonka gyári fényképekhez, bizonyítványokhoz, okmányokhoz, levelekhez, amelyekkel a vándorkiállítás anyagát gazdagíthatják. A napokban a vállalat nyugdíjasai levelet kaptak: kérik őket, az otthon talált régi dokumentumokkal segítsék az évfordulóra való készülődést. Öröm hírt adni egy ilyenfajta készülődésről, mert a Kismotor- és Gépgyár példája is igazolja, hogy napjaink gazdasági nehézségei közepette, a talponmaradásért vívott és nem utolsósorban pénzküzdelemben is jut idő, hely a hagyományok ápolására, a kegyeletes emlékezésre. (K.) A legolcsóbb választékot ígérik Kecskeméten Eszi csarnokban az új Agroker-áruház Kettős célt szolgál a Kecskeméti Agroker Vállalat ma megnyíló áruháza. Egyrészt a korábbi üzletüknél jóval nagyobb alapterületen szeretnék a megyeszékhely és vonzáskörzetének kertészkedő kistermelőit növényvédő szerekkel, műszaki cikkekkel, alkatrészekkel és szerszámokkal ellátni. A másik cél az épület bemutatása. Ez ugyanis Tallinnból származik. Az észt mezőgazdasági minisztérium mellett működő fejlesztő vállalatnál készült az acélvázas szerkezet; ilyenek a jövőben a tervek szerint árucsere keretében kerülnének az országba. Építésük mintegy háromnegyedébe kerülne a már elterjedt hazai csarnokoknak. Már az építés ideje alatt is több környékbeli község vezetője érdeklődött, hogyan, mi módon lehetne a csarnokot beszerezni. A hatszáz négyzetméteres áruház építése mintegy 7,5 millió forintba került, és ahogy Mormner Miklós, a Kecskeméti Agroker Vállalat vezérigazgatója elmondta, az áruház 20 milliós készlete a biztosíték arra, hogy itt sok, másutt hiánycikknek számító árut megkaphat a vásárló. Az áruház árai — legalábbis Kecskeméten — viszonylag alacsonyabbak, mert a teljes kiskereskedelmi árrést nem tartják meg. A készletezésre sincs gondjuk, hiszen kerítésük a vállalatéval közös, így amíg a vevő a pénztárban fizet, addig az Agroker nagy raktárából előhozzák az árut. (ez. p.) Csúcsidény — csúcsok nélkül (Folytatás az 1. oldalról) lista érkezett Magyarországra. Számuk egy év alatt 16 százalékkal emelkedett. Fokozatosan növekszik népszerűségünk Hollandiában is, különösen az elmúlt három hónapban volt magas az onnét hozzánk látogatók száma. Júniusban csaknem 30 százalékkal, júliusban 70 százalékkal, augusztusban pedig 45 százalékkal több vendéget fogadtunk ebből az országból, mint tavaly. Az év elejétől összesen 106 ezerholland állampolgár látogatott hazánkba, 48 százalékkal több, mint a múlt évben. A szocialista országokból az elmúlt nyolc hónap alatt 20 százalékkal kevesebb, 6,8 millió turista érkezett hazánkba. Csehszlovákiából augusztusban mindössze egymillióan utaztak hozzánk, ez 35 százalékos visszaesést jelent. Az NDK-ból általában a legnagyobb számban augusztusban keresik fel a turisták Magyarországot, így történt az idén is. A tavalyinál azonban alacsonyabb volt a forgalom (3,6 százalékkal). Év elejétől számítva is kevesebben érkeztek ebből az országból is, összesen 1,3 millió NDK-beli turistát fogadtunk. A legerőteljesebben a Romániából érkező turistaforgalom csökkent. Augusztusban több mint 60 százalékkal kevesebben érkeztek, mint tavaly ebben a hónapban. összesen az idén 185 ezer romániai turista érkezett hazánkba, 30 százalékkal kevesebb, mint tavaly. Erőteljesen emelkedett viszont a Szovjetunióból érkezők száma, augusztusban 22 százalékkal többen jöttek hazánkba, mint tavaly. A forgalom eddigi növekedése 28 százalékos volt. A hazai utazási szokásoknak megfelelően a legtöbben az idén is hagyományosan augusztusra időzítették nyári szabadságukat, 36 százalékkal többen utaztunk külföldre az idén ebben a hónapban, mint tavaly ilyenkor. Igaz, hogy ez a növekedési ütem lényegesen alacsonyabb, mint az év első öt hónapjában volt, mivel az év elején a világútlevél birtokában a tavalyihoz képest sokkal többen és többet utaztunk külföldre. Augusztus végéig 6,7 millió magyar állampolgár lépte át a határt, 52 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Az útirányok közül Csehszlovákia volt a legnépszerűbb, augusztusban csaknem 60 százalékkal, az év eddig eltelt időszakában pedig összesen 68,7 százalékkal többen utaztak északi szomszédunkhoz a tavalyinál. Augusztusban a kiutazó forgalomnak 21 százalékát tette ki az Ausztriába látogatók száma, az elmúlt nyolc hónapban ebbe az országba a tavalyinál négyszer többen látogattak. Kevesebben töltötték viszont a szabadságukat az idén Jugoszláviában, a forgalom több mint 25 százalékkal elmaradt a tavalyitól. Várhatóan kedvező változást hoz — már a szeptemberi utószezonban — a valutaváltási kötelezettség megszüntetése. — és —