Népszava, 1988. november (116. évfolyam, 261–285. sz.)

1988-11-01 / 261. szám

2 TASZSZ-kommentár a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről A Varsói Szerződés tagállamai szerint szerves kapcsolat van a katonai biztonság- és bizalomerősítő intézkedések, valamint a haderő- és fegyverzetcsökkentés között. Éppen ezért további haderőnemekre , a légierőkre és a haditengerészeti erőkre — is ki kellene terjeszteni a biztonság- és bizalomerősítő intézkedéseket. Ezt emelte ki a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának minapi budapesti üléséről kibocsátott nyilatkozatból a TASZSZ hétfői hírmagyarázata. Ha sikerülne előbbre jutni a biztonság- és bizalomerősítő intézkedések ügyében, akkor az megkönynyítené a haladást az európai haderőcsökkentésben és a hagyományos fegyverzet csökkentésében. Fordítva is érvényes ez a megállapítás: ha az utóbbi téren eredmények születnének, azok kedvezően hatnának vissza az előbbire. — A már érvényben lévő biztonság- és bizalomerősítő intézkedések elég szigorú ellenőrzés alá helyezték a szárazföldi erők tevékenységét Európában, és ezzel csillapították a váratlan szárazföldi támadás miatti aggodalmakat. — Az Egyesült Államok és a NATO több más tagállama ellenzi a bizalomerősítő intézkedések kiterjesztését a légierők és a hadiflották tevékenységére — írta a TASZSZ —, feltehetően azért, mert e téren fölényben van a Varsói Szerződés hasonló jellegű légierejével szemben, és mert az északatlanti szövetség nagy erőfeszítéseket tett és tesz tengeri indítású, nagy hatótávolságú manőverező robotrepülőgépek telepítésére. A VSZ javaslata után most a Nyugatnak kell lépnie, tettekkel megerősítenie, hogy valóban a két szövetségi rendszer közötti bizalom növekedését, az európai biztonság erősödését kívánja — olvasható a kommentárban. (TASZSZ) Bezárják a gdanski hajógyárat Walesa elítéltea döntést Lech Walesa, a betiltott lengyel „Szolidaritás” szervezet vezetője szerint a varsói kormány nem gazdasági, hanem politikai okokból szándékozik bezáratni a gdanski Lenin hajógyárat, azért, mert „ez az üzem a Szolidaritás bölcsője”. Hétfőn, röviddel a gyár tervezett bezárásáról szóló hivatalos bejelentés után Walesa nyugati hírügynökségeknek nyilatkozva közölte, hogy a hajógyár többi dolgozójával együtt „harcolni fog a gyár fennmaradásáért, és ehhez a harchoz megpróbálja elnyerni más üzemek dolgozóinak a támogatását is”. Walesa úgy vélekedett, hogy a Rakowski-kormány döntése ellentétes a nemzeti közmegegyezés eszméjével, akadályozza a nemzeti kerekasztal-megbeszélések létrejöttét, és újabb belpolitikai konfliktushoz vezet. A kormány döntése értelmében december 1-jén bezárják a gdanski Lenin hajógyárat. A PAP lengyel hírügynökség azzal indokolta a döntést, hogy az üzem termelése gazdaságtalan. A Lenin hajógyár 1980 augusztusa óta kisebb-nagyobb szünetekkel a gazdasági és politikai sztrájkok tűzfészkének számít. (DPA, Reuter) Budé Právo cikke a prágai tüntetés körülményeiről Egyértelműen jogosnak és szükségesnek minősítette a csehszlovák rendőrség fellépését a tüntetők ellen a Hydé Právo. A CSKP lapja hétfőn terjedelmes cikkben foglalkozott a köztársaság megalakulásának 70. évfordulója alkalmából pénteken délután tartott ellenzéki demonstrációval. Az újság a korábbi hetekben elhangzott hivatalos nyilatkozatok szellemében arról írt, hogy a szocialista demokrácia fejlesztésének nincs semmi köze az anarchiához és azt hangsúlyozta, hogy egyedül a törvények betartása, a szocialista törvényesség megszilárdítása garantálhatja a demokratikus jogok és szabadság teljes kihasználását. A lap a csehszlovák hírszolgálati iroda pénteki közleményéhez hasonlóan mintegy kétezer tüntetőről beszélt, akik között — mint írta — együtt voltak bűnözők, „a válságos évek hajótöröttei” (itt az újság az 1968-as események résztvevőire utalt) és olyan fiatalok, akik a lap szerint nem is képesek megmagyarázni, miért vettek részt a pénteki demonstráción. A Hydo Právo megemlítette, hogy az illegális csoportok aktivitása már az augusztusi tüntetésen megmutatkozott. Október közepén céljaikat azután teljesen nyíltan feltárták a Charta 77 „egyfajta fiókcsoportjának" a létrehozásával, amelynek a „Mozgalom az állampolgári szabadságért” nevet adták. A Rudé Právo megírta, hogy a csoport „Demokráciát mindenkinek” címmel kiáltványt jelentetett meg. A lap szerint a pamflet teljesen figyelmen kívül hagyja a csehszlovák társadalomban jelenleg végbemenő változásokat. Az újság ellenforradalminak minősítette a manifesztumot. A lap egyébként először számolt be arról, hogy a csehszlovák hatóságok még a tüntetés előtti napon őrizetbe vették az ellenzék több tucat tagját és a felhívások terjesztői ellen lázítás címén bűnvádi eljárást indítottak. (MTI) VSZ—NATO Ifjabb találkozó Hétfőn Bécsben megtartották soros találkozójukat a Varsói Szerződés és a NATO tagállamainak képviselői. A tárgyalássorozat célja az, hogy kidolgozzák az európai, az Ural és az Atlanti-óceán közötti térségben felsorakoztatott fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentéséről szóló tárgyalások mandátumát. A tanácskozás résztvevői tájékoztatást kaptak arról, milyen eredményekkel zárult a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának október 28-án és 29-én Budapesten tartott ülése. (TASZSZ) KEDD, 1988. NOVEMBER 1. NÉPSZAVA Tüntetés Londonban, New Yorkban a vízlépcső ellen Vasárnap délután 60-70 fős csoport gyűlt össze a londoni magyar nagykövetség előtt, egyórás késéssel az előre bejelentett időponthoz képest. Mintegy fél óráig tartott a csendes tüntetés néhány rendőr felügyeletével a nagymarosi vízlépcső felépítése ellen. Felolvastak egy Grósz Károlynak címzett levelet a Lipták-alapítvány nevében, egy másikat pedig egy magát magyar környezetvédelmi társaságnak nevező társulat nevében. A két levelet a nagykövetség ügyeletese vette át és továbbította a nagykövetnek. A levelek felszólítják a nemzetközi hitelintézeteket, hogy ne adjanak kölcsönöket Magyarországnak, mert a pénzt a vízlépcső építésére használják fel. Vasárnap a New York-i magyar főkonzulátus előtt ugyancsak békés tüntetést rendeztek, amelynek több száz résztvevője az erőműépítkezés leállítását, illetve népszavazás kiírását igényelte. A tüntetők kilátásba helyezték, hogy tiltakozó akcióikat folytatják. (MTI) Miért mondták le az osztrák küldöttség romániai útját? A román kormány rossz lelkiismeretére vall, hogy egyelőre nem akarja fogadni az osztrák parlament küldöttségét, amely szerette volna felkeresni az úgynevezett területrendezési program által érintett vidékeket is. Ezt Marga Hubinek asszony, az osztrák parlament képviselőházának néppárti másodelnöke jelentette ki hétfőn tett sajtónyilatkozatában. Az ő vezetésével kedden készült Romániába utazni ötnapos látogatásra az osztrák parlament nyolctagú küldöttsége. A román meghívást az osztrák fél még júliusban fogadta el, kifejezve egyúttal azt a kívánságát, hogy a delegáció a helyszínen tanulmányozhassa a falufelszámolási programmal összefüggő tényeket. A román kormány azonban a hét végén, az utolsó pillanatban lemondta a korábban kitűzött látogatási időpontot, azzal a megokolással, hogy az osztrák politikusok útjának előkészítése hosszabb időt igényel, el fog tartani a jövő tavaszig. (MTI) Nyina Andrejeva-interjú Nyina Andrejeva szovjet egyetemi oktató — akinek a Szovjetszkaja Rosszija című szovjet lapban márciusban megjelent olvasói levelét a konzervativizmus manifesztumának minősítette a Pravda — interjút adott a Vjesnik című jugoszláv napilapnak. A zágrábi lap vasárnapi számában publikált interjúban is azok véleményét fejezte ki, akik szerint a reformok valamiféle kispolgári hanyatlásba vezetnék a Szovjetuniót. Elmondta, hogy létezik egy második nyílt levele is, amelyet még nem tudott megjelentetni a szovjet sajtóban. Ebben azt fogalmazta meg, hogy az SZKP idei országos pártértekezletén, amely gyökeres politikai reformokat indított el, kiszorultak a dokumentumokból a kommunista célkitűzések. (MTI, Tanjug) A pr es távba nyomában 3. Látogatóban a Skodánál Prágától kocsival, jó órányi távolságra van a Skoda autógyár. Nincs szándékunkban bemutatni az üzemet, hiszen az több folytatást igényelne, helyette néhány rendkívüliségre hívjuk fel csupán a figyelmet. Például a legújabb típusú személyautóra, a Skoda Favoritra, továbbá annak rali-versenytípusára. És a magyar üzemmérnökökre, akik a hatalmas gyárban vállaltak munkát. Nélkülözhetetlen munkát. Csikvári Gábor, Lamacs Rudolf, Farsang György és a többiek, valamint főnökük, Hermann Gyula főszerelésvezető (öszesen hatan), akik az autógyártás legelső és legutolsó mozzanata közötti csodálatos műveletsorhoz egy még csodálatosabb, automatikus szállítópályát alkottak, olasz, angol, német és francia szakembertársaikkal együtt. A fő érdem (legalábbis e sorok írója szerint) a magyaroké, hogy ezen a szünet nélkül mozgó pályán a már kész sebességváltók függeszkedve gördülnek — számítógép segítségével —, és az adott pillanatban az adott helyre kerülnek. Mondjuk egy átmeneti raktárba, ahonnan a vezérlőautomatika „lehívja” őket az automatikus targoncákra, amelyek beállnak velük a szerelőszalag alá ... Furcsa dolog az autógyártás. A szerelőszalag elején nincs semmi (a gyanútlan hozzá nem értő még egy csavart sem lát), a végéről pedig legördül, vagy éppen leereszkedik a kész autós benzint bele, és már mehet is. Szépen öltözött, csinos lányok ülnek a volán mögé és az első próbautat a gigantikus méretű szerelőcsarnokban teszik meg a gyár új termékével, a Skoda Favorittal. A vendég aggódik, hogy „még elütünk valakit”, de hát nem megyünk gyorsan és hely van bőségben. Azután ki a gyárudvarra, majd a gyár köré egy fordulóra, és ismét vissza a csarnokba, ahol a szakemberek figyelmesen hallgatják, mit is mond az ifjú gépkocsivezető. A hölgy tömören fogalmaz, mert már a következő kocsi kilincsét fogja — hasonlóképpen a társai — ugyanis nyolc órán keresztül, váltott műszakban ez a feladatuk, ezért kapják a fizetésüket. A Favoritról sok jót elárulhat a mellékelt kép. Naponta jelenleg 120 darab készül belőle (itt most nem említjük a hagyományos és folyamatos gyártás alatt levő Skodákat), és jövő év elején mutatják be ezt az újszülöttet egy amszterdami kiállításon a nyugati szakembereknek. Az 1360 köbcentiméteres, kényelmesen ötszemélyes, luxuskivitelű kocsi kisfogyasztású, erős és gyors. Simán, úgyszólván zaj nélkül fut, másodpercek alatt gyorsul, öt sebességfokozatában. A látszat szerint véletlenül éppen az üzemben tartózkodott Ladislav Krecek, a neves csehszlovák autóversenyző. Mielőtt beültem volna vele a Skoda Favorit versenytípusába kissé meglepődve fogadtam a körülöttünk álló mérnökök és szerelők gratulációját. Szerintük az első európai „civil” vagyok, aki a hivatásos versenyzőn kívül — kipóbálja ezt a Favoritot. Emelkedett hangulatban szálltam be tehát az autóba, keresztülmászva a különleges merevítőrudakon, amelyek egyúttal kapaszkodási lehetőséget biztosítottak számomra. Tudniillik kellett kapaszkodnom, pedig simán futott a kocsi az autópálya elhagyott szakaszán. Bonyolultnak tűnő digitális kijelzőrendszer mutatta a menetközbeni paramétereket (gyorsulás, sebesség, megtett út, üzemanyag stb.), amelyekre egy darabig figyeltem, aztán egy közeledő kanyarra összpontosítottam. Gondoltam, lassít majd „a jó öreg Krecek” — de nem lassított. Valaha az iskolában elhittem, hogy létezik a centrifugális erő, most azonban éreztem is. Persze komplikáció nélkül, hiszen a volán mögött ülő kímélettel volt irántam és csak „óvatosan” vette a kanyart. Később mégis megjegyezte valaki, hogy kicsit fehér az arcom. Nem okvetlenül a sebességet kell figyelni, hogy észrevehetőek legyenek kisebbnagyobb jelek, amelyek az új gazdasági mechanizmus fokozatos bevezetése előjelesnek tekinthetők. Példa erre a Skoda gyár, amely a már bevált, jó termékei továbbgyártása mellett törekszik az újra. Az ilyen célkitűzések megvalósítására szánt anyagi ráfordítások előbb utóbb meghozzák gyümölcsüket a bel- és a külpiacon egyaránt. Egy autógyár is meg tudja mutatni, miként alkalmazható az intenzív munkastílus, az ösztönzőrendszerek helyes bevezetése és a külföldi cégekkel való kapcsolathálózat bővítése. Amikor az új csehszlovák kormány megtartotta első ülését, Ladislav Adamec miniszterelnök azt mondta, hogy modernebb munkastílus alkalmazását kívánja az idő és az élet. A Skoda újonnan telepített gyáregységeiben feltehetően hozzákezdtek e célkitűzések megvalósításához. Jankovszky János Reflektor Nyitnak a Nyalvak Rendezni közös dolgaikat gyűltek össze immár másodszor a latin-amerikai Nyolcak, ezúttal a híres uruguayi fürdőhelyen, Punta del Estében. A strandoláshoz még hűvös volt az idő lévén arrafelé éppen kora tavasz. De számos problémáról kellett véleményt cserélniük az államfőknek, nem is jutott volna idő a lazításra. A rendhagyó államfői csúcsok sorában a tavalyi acapulcói volt az első. Korábban többnyire Washington invitálta ilyesféle egyeztetőkre latin-amerikai szövetségeseit, elvárva persze a szoros „igazodást”. A demokratizálódó Latin-Amerika azonban mindinkább igényt tart arra, hogy önálló véleményét hangoztassa a világban, s a déli partnereket az utóbbi években elhanyagoló Washingtonnal szemben is megfogalmazza és megpróbálja érvényesíteni sajátos érdekeit. Acapulcóban elsősorban függetlenedésüket hangsúlyozták a felszólalók, most, Punta del Estében inkább azt, hogy nem Washington ellenében próbálnak politizálni. A realitások megfontolt tudomásulvételét jelenti ez, hiszen Latin-Amerikát gazdasági szálak legszorosabban az Egyesült Államokhoz kötik, mint ahogy az adósság béklyói is. A Nyolcak ezúttal cáfolták azt is, hogy céljuk egy önálló latin-amerikai politikai szervezet létrehozása lenne, a sokat bírált, elaggott AÁSZ helyett. Az árnyaltabb, békülékenyebb nyilatkozatok nyilván az átmeneti helyzetnek szólnak. A washingtoni elnökválasztás előtt már csak napokkal, Latin-Amerika kivár. Az uruguayi találkozón „új párbeszédet” ajánlottak az Egyesült Államok jövendő elnökének, jelezték, hogy új Latin-Amerika-politikát remélnek, egyenrangú dialógust, a kölcsönös érdekeket figyelembe vevő, új megközelítéseket. Kérdés persze, hogy a biztos győztesnek tűnő Bush, akinek szerepe a közép-amerikai válságban továbbra sem tisztázott, képes lesz-e elszakadni a reagani axiómáktól. Az acapulcói fórumon megfogalmazott célkitűzésekben bizony számottevő haladásról egy év elteltével sem számolhattak be a Nyolcak. Az adósságválság tovább súlyosbodott, Latin-Amerika tartozásai immár 420 milliárd dollárra rúgnak. A Nyolcak azonban ezúttal is óvakodtak olyan radikális lépést tenni, amely felbőszíthetné a hitelezőket. Bár a tagok némelyike keményebb fellépést javasolt, az, amitől nemzetközi pénzügyi körökben igencsak tartottak, vagyis az adósok kartelljének létrehozása, nem következett be. A hitelezők persze szelektív bánásmóddal maguk is a kétoldalú tárgyalásokat ösztönzik. Nem történt áttörés a közép-amerikai rendezés ügyében sem. A békefolyamat megrekedt, az érdekelt felek itt is a washingtoni változásoktól teszik függővé további lépéseiket. Nagy elhatározások már csak azért sem születhettek, hiszen a Nyolcak maguk is változnak. Az argentin, a venezuelai, a mexikói, a brazil és az uruguayi elnök márnem ugyanaz lesz a következő, perui csúcstalálkozón. Megosztja a sorokat Panama ügye is. A nyolcadik résztvevő ezúttal hiányzott a tanácskozásról, a csatornaország belső válsága miatt részvételi jogát még februárban felfüggesztették, s ezúttal sem tudtak megállapodni visszavételéről. A nyolc fejezetbőlálló uruguayi nyilatkozat így hát ismét csak megfogalmazza a korábbi gondokat: igazságosabb gazdasági világrend megteremtéséért, az adósságválság rendezéséért, a kábítószer-csempészet elleni hatékonyabb fellépésért, a regionális integrációs folyamat elmélyítéséért munkálkodnak a jövőben is a tagok. Külön fejezetben sürgetik ugyanakkor a Nyolcak nemzetközi kapcsolataik kiterjesztését, így a nyitást a szocialista országok felé. E. É. Nemzetközi hírek • Li Hszi-ming, a KKP KB Politikai Bizottságának tagja hétfőn Pekingben fogadta Pacsek József altábornagyot, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnökét, honvédelmi miniszterhelyettest és az általa vezetett katonai küldöttséget. A szovjet igazságügyminiszter cáfolta azokat a nyugati állításokat, amelyek szerint több száz politikai fogoly lenne az országban. Azt mondta: a Szovjetunióban nem büntetendő cselekmény a másképp gondolkodás. Csak a konkrét cselekedeteket, így a szovjet hatalom, vagy a kormány megdöntésére vonatkozó felhívást büntetik. Közölte azt is, hogy az idei év 9 hónapjában 65 764-en települtek ki az országból, közülük 11 532-en Izraelbe távoztak. ♦ Abba Eban ismert izraeli politikus azt javasolta Jugoszláviának, hogy létesítsenek kölcsönös konzuli képviseleteket, vagy pedig harmadik országok nagykövetségei mellett működő érdekvédelmi irodákat, ahogy ez Magyarországgal és Lengyelországgal történt. Az ENSZ főtitkára szerint a Szovjetunió és az afgán kormány „idegesség jeleit mutatja”, amiért elhúzódik a genfi megállapodás végrehajtása. Mint mondta, az a benyomása alakult ki, hogy a szovjet és az afgán vezetés most ismerte fel: a sokéves csatározások után a harcok nem szűnhetnek meg Afganisztánban.