Népszava, 1988. december (116. évfolyam, 286–311. sz.)

1988-12-01 / 286. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! CSÜTÖRTÖK, 1988. DECEMBER 1. , 1­­­6. ÉVFOL­YAM, 286. SZÁM ■ ÁRA 1,80 FORINT Jyt'Q^CK A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Nem a segély,­­­­ hanem a munkalehetőség­­ a legjobb megoldás A Szakszervezetek Borsod Megyei Tanácsának helyzetjelentése Borsod megye foglalkoztatá­si helyzetét, a foglalkozta­táspolitikai eszközrendszer működésének tapasztalatait vitatta meg szerdai ülésén a szakszervezetek megyei ta­nácsa. Megállapították, hogy a megyében egyszerre van je­len a munkaerőhiány és a munkaerő-felesleg. A leg­frissebb adatok szerint (a számok szinte naponta vál­toznak) 2200—2600 munka­­nélkülit tartanak nyilván, ugyanakkor 3700—4000 a be­jelentett betöltetlen állás­helyek száma. Minden szak­munkás tíz munkahely kö­zött válogathat, minden se­géd- vagy betanított mun­­kási munkahelyre viszont tíz munkanélküli aspirál. A kívánatos szerkezetváltás az iparban nem halad kellő gyorsasággal, ez azonban nem okozója a munkanélkü­liségnek, hanem éppen el­lentétes hatást fejt ki. Ugyanakkor a feszített bér­­gazdálkodás következtében minden vállalat igyekszik megszabadulni a felesleges, nem produktív emberektől. A foglalkoztatáspolitika rendelkezésére álló eszköz­­rendszerét igyekeznek fel­használni arra, hogy valami­féle létbiztonságot adó mun­kalehetőséget teremtsenek a perifériára szorult emberek­nek. Országos viszonylatban egyedül Borsodban alakult ki a munkaügyi szolgáltató irodának egész megyét át­fogó hálózata. Az idén 63 millió forintot költenek köz­hasznú foglalkoztatásra, je­lenleg 350-en töltik meg­hosszabbított felmondási idejüket és 150-en részesül­nek elhelyezkedési támoga­tásban. A korkedvezményes nyugdíjazást jelenleg 25 munkáltató 152 dolgozója ve­heti igénybe. Az idén­ 60 munkáltatónál megkezdték 3500 munkavi­szonyban álló dolgozó támo­gatott átképzését. A mun­kanélküliek számára Miskol­con, Ózdon, Kazincbarcikán és Sátoraljaújhelyen 13 át­­képzőtanfolyamot és 12 hó­napos, szakmunkás-bizony­ít­­ványt nyújtó kurzusokat is rendeztek. Az idén érettsé­gizett lányok számára 12 hó­napos gyors- és gépiró-, va­lamint 19 hónapos kórházi szakápolói tanfolyamok kez­dődtek. A 300 ezer forintos, ka­matmentes újrakezdési köl­csön rendszere viszont nem jól működik, mert a kérel­mezők nem azok közül ke­rülnek ki, akik önhibájukon kívül vesztették el munka­helyüket. A megyében ezt a kölcsönt 268-an kérvényez­ték, de az OTP csupán 15 személy részére adta meg. Elmondták az ülésen, hogy a munkahelyteremtő beruhá­zások idei 1,2 milliárd fo­rintos támogatási alapjára 66 pályázó jelentkezett. A me­gyében ez 1900 új munka­hely megteremtését indította el. Az ózdi gondok megoldá­sát külön 130 millió forintos központi munkahelyteremtő forrás is segíti. A testület véleménye sze­rint azonban a jelenleginél jobban kell serkenteni a munkahelyteremtő beruhá­zók vállalkozókedvét. Szük­ségesnek tartják a munka­nélküli-ellátás rendszerének gyorsabb kimunkálását is. Hangsúlyozták, hogy a fog­lalkoztatási gondok megol­dásának fő eszköze a jöve­delmező gazdasági szerveze­tek kialakítása, az ezzel já­ró új munkahelyteremtés, a képzés, átképzés, és nem a munkanélküli-segély. Válaszút előtt a Hit*Él* Tegnap 83 dolgozót elbocsátottak a Diósgyőri Gépgyárban Felére csökkentik a vezető beosztottak számát Hat­száz embert nyugdíjaznak, kétszázat átképeznek Főrabbi elbocsátások várhatók Menni vagy maradni? He­tek óta ez a kérdés — a lét­­biztonság elvesztésének ve­szélye — tartja izgalomban a Diósgyőri Gépgyár sok száz dolgozóját. A létbiztonság megrendülésétől elsősorban az alkalmazottak, a kisegítő fizikaiak és az úgynevezett védett korban lévők félnek a legjobban. Valóban ők a legsebezhetőbbek. Miskol­con a DIGÉP 1200 munka­­vállalója néz farkasszemet a változtatásra kényszerítő — gyakran tőle független — va­lósággal. Bár a gyáróriás ve­zetése igyekszik méltányosan kezelni kiszolgáltatott hely­zetű dolgozóinak — az át­csoportosításból és az újra­­elhelyezkedésből — bekövet­kező egyéni konfliktusait, de ettől még a fenyegetettség ér­zete — annak fájdalmas és riasztó következményeivel együtt — aligha szűnik meg. Tegnap — első lépcsőben — a DIGÉP 83 — gyenge mun­kaerőnek tartott, kisebb-na­­gyobb fegyelmi vétséget el­követett — dolgozója kapta kézhez a felmondólevelet. De további felmondások várha­tók. Három veszélyhelyzetbe ke­rült dolgozótól kértem véle­ményt jelenükről, de külö­nösen jövőjükről. Hodák Erzsébet kézbesítő az energiagazdálkodáson. Úgy nézem, alig túl a tankö­teles koron. — Táppénzen voltam, így ma kaptam kézhez a fel­mondást. Mit mondjak, szá­mítottam rá. Az év elején jöttem ide dolgozni. Fiatal vagyok, tanulhatok még, hi­szek benne, hogy el tudok he­lyezkedni. De most még bi­zonytalan vagyok. Bizonyta­lan és tanácstalan. Nyitrai Józsefné a vállal­kozási főosztályon gyors- és gépíró. Ahogy mondja: egy éve van hátra a nyugdíjig. — őszinte leszek, kicsit meglepődtem a leépítés nagy­ságán. De elfogadom, mert látom, hogy sok a dologke­rülő. A vállalat a hátán ci­peli őket. Különben én ki­fejezetten örülök a korked­vezményes nyugdíjazásnak. Igénybe is veszem, ha lehet. Elfáradtam. Férjem súlyos beteg, szüksége van rám. Géplakatos a tmk-műhely­­ből. Kéri, ne közöljem a ne­vét. Sovány, elgyötört arcú férfi. Látom zaklatott és fe­szült. Hangja sírásba fúl. — Átszervezésre hivatkoz­va, nekem és még három tár­samnak mondtak fel a mű­helyben. Soha nem volt fe­gyelmim, legfeljebb kimara­dásom, amiért jogosan pré­miumelvonással büntettek. Azelőtt teljesítménybérben voltam, de 40 százalékos rok­kantságom miatt áttettek órabérbe. Tüdőbeteg vagyok. Nehéz körülmények között, albérletben élek. Nem tudom, mi lesz velem. Ma — csütörtökön — a DIGÉP-ben az érintettek kö­zül van, aki már tudja, hogy átképezik, műhelybe kerül, tehát maradhat. Van, aki sejti, hogy korengedménnyel idő előtt, 50 valahány évesen kilép az aktív népesség sta­tisztikai kategóriájából. Van, aki már bizonyos abban, hogy szabályos körülmények kö­zött — rövidesen megkezdi nyugdíjaséveit. S van, aki még nem tudja a bizonyosat, ezért tétován, bátortalanul téblábol az egyik irodából, az egyik műhelyből a másik­ba. Mi történt tulajdonképpen a DIGÉP-ben? Tudom, a vá­lasz sovány és elfogadhatat­lan a nehéz helyzetbe sod­ródók számára. De szorítkoz­zunk a tényekre. A ’90-es évek fordulóján a világ mű­szaki fejlődésének legjelen­tősebb frontja változatlanul az elektronika forradalma, s nem a gépipar előretörése. A nagyszámú kohászati és gép­ipari termék piacán az ér­tékesítési verseny tovább éleződött, azaz világméretű strukturális túlkínálat alakult ki. A fejlett világban évente átlagban 4 százalékkal csök­ken a kohó- és gépipari be­ruházások volumene. Azt is mondhatnánk, hogy a világpiac új egyensúlyi helyzetet teremtett mindenki számára. A DIGÉP is válasz­út elé érkezett. Méghozzá át­gondolt,­­ kemény intézkedé­seket igénylő válaszút elé. A veszteségek, a megrendelések csökkenő száma csak szer­vezeti korszerűsítéssel, mun­kaerő-átcsoportosítással él. (Folytatás az 5. oldalon) Irak—Irán Szünetel a fogolycsere Szerdán is szünetelt az iraki és az iráni sebesült ha­difoglyok cseréje, és a fele­ket mindeddig nem sikerült rábírni a csere folytatására — jelentették a Vöröskereszt képviselői. Irán vasárnap kö­zölte, hogy felfüggeszti az iraki foglyok átadását, mert Irak az „ígértnél” kevesebb beteg és sebesült foglyot kül­dött vissza­ Teheránba. Közben szerdán Bagdadba érkezett Szlavko Jovics ju­goszláv tábornok, az ENSZ öböl menti katonai­ megfi­gyelőcsoportjának főpa­rancsnoka. A tábornok he­tente legalább egyszer ellen­őrzi a határ két oldalán le­vő ENSZ-állásokat. A teheráni rádió arról számolt be, hogy iráni isz­lám gárdisták szerdán a Per­zsa (Arab)-öböl déli részén rohamcsónakokkal mester­séges célpontok ellen intéz­tek támadásokat, míg a ha­ditengerészet helikopterei ra­kéták kilövését gyakorolták az öböl északi vizein. Várkonyi Péter , a Fül­­öp-szigetekre érkezett Várkonyi Péter külügymi­niszter szerdán befejezte hi­vatalos malajziai látogatását, és a Fülöp-szigetekre uta­zott. A baráti légkörű Kuala Lumpur-i megbeszélések tükrözték, hogy mindkét or­szág az együttműködés fej­lesztését kívánja. A maláj közlekedési miniszterrel foly­tatott megbeszélésen például felmerült, hogy hazánk és Malajzia együtt kutathat fel jobb piacokat a magyar köz­lekedési gépiparnak. Várkonyi Péter szerdán Kuala Lumpurból a Fülöp­­szigetek fővárosába érkezett hivatalos látogatásra. ENSZ Elhalasztották a közgyűlés palesztin vitáját Az ENSZ-­közgyűlés jogi bi­zottsága kedd este túlnyomó többséggel elfogadott hatá­rozatában felszólította az Egyesült Államokat, hogy változtassa meg döntését, és adjon vízumot Jasszer Ara­­fatnak, a PFSZ V. B. elnöké­nek. Ezzel egy időben hivata­losan is elhalasztották az ENSZ-­közgy­űlésének Palesz­tináról napirendre tűzött vi­táját, amely eredetileg de­cember 1-jén kezdődött vol­na, s amelyre Arafatot is várták. A közgyűlés ülésé­nek új időpontjáról és he­lyéről később döntenek. Meg nem nevezett ENSZ-tisztség­­viselők szerint az ENSZ-köz­­gyűlés palesztin vitáját való­színűleg december 13—15. között tartják majd meg az ENSZ európai székhelyén, Genfben. Nyereségadó-kedvezmény az elmaradott területeken Célirányos fejlesztési felhasználás Sajtótájékoztató a Tervgazdasági Bizottság üléséről Szerdán a Parlamentben ülést tartott a kormány Tervgazdasági Bizottsága. A tanácskozás után Kunos Pé­ter, a testület titkára, Cra­­veró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Ferenczi József, a Mi­nisztertanács főtanácsosa tá­jékoztatta az újságírókat. A TGB annak a­ miniszter­­tanácsi programnak az idő­arányos teljesítését tekintet­te át, amelyet a gazdasági­lag elmaradott térségek fej­lesztésére dolgoztak ki két évvel ezelőtt. Elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén, Sza­­bolcs-Szatmár és Nógrád megye érintett, ezért e me­gyék tanácsi és pártvezetői is részt vettek az ülésen. Az észak-magyarországi­­térség problémáinak közös megvi­tatása egyben azt is jelzi, hogy a TGB igyekszik a he­lyi problémákat összetett­ségükben, egy-egy országrész egészét illetően vizsgálni, megoldani. Az 1986-ban elfogadott kormányprogram 3 milliárd forintot irányzott elő a VII ötéves terv időszakára e tér­ségek fejlesztésére. 1987 ele­jén a megyei tanácsok elké­szítették saját középtávú programjaikat, s így a 3 mil­liárd forintos központi tá­mogatás további 17 milliárd forinttal egészült ki (az ösz­­szeg nagy részét az érintett gazdálkodó szervezetek biz­tosítják, s itt szerepel a me­gyei tanácsok költségvetésé­ből juttatott pénz is). A kor­mányzat igyekszik megőrizni a támogatásra fordított ösz­­szeg reálértékét, így például jövőre a tervezett 800 millió forint helyett 1,4 milliárdot biztosítanak. Az anyagi esz­közöket eddig mindenütt rendkívül célirányosan hasz­nálták fel. A fejlesztések egy része az ipar meghonosítását, új munkahelyek teremtését, a hátrányos helyzetű mező­­gazdasági települések támo­gatását, illetőleg az infra­struktúra, különösképp a hírközlés és a közlekedés ja­vítását szolgálta. Illetékesek vizsgálják annak lehetőségét, hogy ezekre a célokra mi­ként lehetne világbanki köl­csönt is felhasználni. A napirenden levő téma tágyalásakor nyilvánvalóvá vált, hogy különbséget kell tenni az elmaradott terüle­tek­ és a szerkezetváltás prob­lémáival küszködő térségek között (bár például Borsod megyében mindkét problé­mával meg kell birkózni). Az előbbi nem változtatható meg néhány év, egy vagy két tervidőszak alatt, s kü­lönösen fontos, hogy vala­mennyi tárca összkormányza­­ti ügynek tekintse a kérdést. Egy-egy szerkezetátalakítá­si intézkedés viszont rövid ideig tartó akciót jelent, s bár hatása érzékenyen érin­ti az adott környéken fog­lalkoztatottakat, mégis gyor­sabban lehet eredményt el­érni, mint az öröklött elma­radottság felszámolásában. Szó volt arról is az ülésen, hogy a Pénzügyminiszté­riumban kialakult elgondo­lások szerint miként adná­nak nyereségadó-kedvez­ményt az elmaradott térsé­gekben működő gazdálko­dóknak. A sajtótájékoztatón beszá­moltak arról, hogy a szemé­lyi jövedelemadó korrekció­jának munkálataival együtt, folynak az előkészületei an­nak a jelentős változtatás­nak, amelynek értelmében a jövő év közepétől a telepü­lésfejlesztés finanszírozásá­ban új formára térnének át. Az állandó lakosok adóit kapja majd a tanács, de ez 1989-ben még nem jelent többletbevételt a helyi ta­nácsoknak. sí C *■ 1 Géptervezés számítógéppel a nagykanizsai Fényforrás Gyárban. IBM tervezői rendszert állítottak üzembe a Tungsram RT nagy­­kanizsai Fényforrás Gyárában. A számítógéppel lehetőség nyílik a meglévő rajzok tárolására, a tárolt dokumentációból le­hívott anyagok pedig az új gépek tervezését segítik * MTI Fotó : Czika László felvételei

Next