Népszava, 1988. december (116. évfolyam, 286–311. sz.)
1988-12-31 / 311. szám
12 Postaládikánkból A jogász válaszol Ma a jogokról, a kötelességekről és a jogállamról szóló kérdésekre válaszolunk. Kötelességek DERÉK JENŐ kisbéri olvasónk az iránt érdeklődik, hogy milyen kötelességei vannak. Tulajdonképpen semmi, ha Kisbéren él. Bár szerezhet nagyobbat. Jogállam TAS HUBA lakótelepi olvasónk arra kér választ, igaz-e, hogy jogállamban élünk. Még nem egészen. Már nagyjából mindenki beszél a jogairól, de a kötelességekről még hallgatnak. Jogok NÁRCISZ BENŐ budapesti olvasónk azt kérdezi, milyen jogai vannak neki, aki mindig követelte azokat, és ezért még termelni sem volt ideje, Önnek minden joga megvan, amit alkotmányunk biztosít. Így van szólásszabadsága, azt mond, amit akar, senki nem figyel oda. Van joga a tanuláshoz, de tanulmányi szabadság már nem jár. Van joga az üdüléshez, de nincs pénze. Ja, és van joga a munkához Mikor lesz hozzá kedve? Dr. Juris Szóvá teszem, hogy... ... maguk mindig szóvá tesznek. Így nem lesz megújulás, mert mindig a panaszokat kell elhárítani, és nincs időnk gondolkodni. Ezért megy fej nélkül minden. Hivatal Alajos (Buzgár)* ... a Szabadság híd turulmadarához vezető szakaszán nem szereltek fel védő-, illetve kapaszkodókorlátot a felfelé igyekvők részére. Egy tériszonyban szenvedő (Budapest) * ... egyes körúti gyalogosok akadályozzák a forgalmat. Főleg a délutáni órákban annyira ellepik a járdát, hogy azon képtelenek vagyunk pakkolni. Láda Mercédesz (Budapest VII. ker.)* ... sehol nem kapok bacis mazsolát. Az orvosom pedig ezt rendelte székrekedés ellen. Szalmon Ella (Mahartvár) * • ... meg kell változtatni a közmondásokat. Azt mondja az egyik, aki korán kel, aranyat lel. Én kora hajnalban kelek, hogy a kukások előtt ellenőrizzem a ládákat, de mindent leltem, csak aranyat nem. Gubera Fáni (Cséripuszta) * ...sehol nem kapok erkölcsi bizonyítványt, pedig már három hónapja kiszabadultam. Az én erkölcsöm smafu? Üzletszerű Lujza (Budapest, Rákóczi tér) Út ... nehezen jutok levélpapírhoz és borítékhoz, így csak körülményesen tudok feljelenteni. Anonim Jegyző (Veszprém, Posta utca) A postaládikót felbontotta: Szegő Tamás és Újvári Gizella I állítsuk vissza a hétvezér -rendszert ! A szocialista pluralizmusnak a magyar hagyományokon kell alapulnia, ehhez I nem férhet kétség. Épp elég I bajunk származott már belőle, hogy — hol innen, hol onnan — külföldi mintákat I vettünk át, nem törődve az országlakosok lelkivilágával. De miért is kellene a másét átvennünk, amikor ne- I künk is akadnak mintáink, saját múltunkból? Gondoljunk csak bele: a közmeg- I egyezésre már akkor fel- s mutatott egy jellegzetes aktust nemzetünk, amikor még a Kárpát-medencén kívül, Etelközben vándorolt. Akkor és ott még természetesen nem volt elég egyetértő bólogatással jellezni, hogy elfogadjuk a■ közös célt. Egyazon edényben csurgatott vérrel kellett megpecsételni azt, azaz vérszerződést kellett kötniük eleinknek. Merengve a magyar múlt e regényes , korszakában, feltolul a kérdés: miért nem állíthatnánk vissza a hét vezér rendszert? Ezt az annak idején korszerűnek, hatékonynak bizonyult szisztémát. Mely képes volt népünket a kiválasztott cél irányában mozgósítani, irányítani, vezérelni. Egy fölöttébb nehéz, szorongatott időszakban. Bizony, nem eldobható gondolat ez! Ma, amikor már az óvodások is a társadalom érdektagoltságáról diskurálnak a játszótéren; amikor a többféle érdek artikulációját sürgetik a tsz-közgyűléstől kezdve a lakógyűlésig mindenféle fórumon; amikor sokszínűséget hirdet a művelődéspolitika; alternatívákat kér a gazdaságvezetés; alulról jövő szerveződéseket bátorít a központ. És így tovább. Ma a hétvezér-rendszer úgy kell nekünk, mint egy falat kenyér. Csakis köszönetet mondhatunk Anonymusnak, hogy átmentette az utókornak e sajátos magyar felépítmény fő elveit, tanulságait. Hála néked, ősi jegyző. Magától értetődik, hogy nomád kori képződményt nem lehet ma egy az egyben átültetni egy korszerű, közép-európai ország viszonyaira. Az ősi szisztémát a mai követelmények szerint kell átalakítani. Mindjárt adódik a kérdés: ugyan, kikből válhatnának vezérek? A hajdani nyék, megyer, kürt-gyarmat, tarján, jenő, kér, keszi népek sarjait ma már nem lehetne különválasztani, hogy vezéremben válasszanak maguknak. Hiszen, az évszázadok történelmi viharai után ma Árpád és Zalán, Werbőczy és Dózsa, török, tatár, tót, román vér együtt kavarog a magyarok szívében. Közösen kell tehát kiválasztani a hét vezért. És ma már erre is fel vagyunk készülve! Szinte önmagunktól adódnak a teendők. Kézenfekvő például, hogy legalább három vezért országos listán kellene meg- választani. Ugye, nem kell indokolni, miért? Marad további négy vezér, akiket viszont — s ebben már újabb hagyományokkal ötvözhetjük a régit — többes jelöléssel választ- t hatnánk meg. Igazodva a már bevált gyakorlathoz: két-két olyan jelöltet állítva szembe, akiknek legföljebb a bajuszuk hossza különbözik. Ez utóbbi négy férfiú közül az egyik lehetne spontánvezér is! Hiszen bármilyen virgonc, a másik hat elbírna vele, nehogy kalandozni kezdjen. Talán csak egy feltétel lenne irányában: ne szegedi legyen az illető! Hiszen egyelőre nem királyokra, hanem vezérekre van szükség. Újabb — már csak jámborul megfogalmazott óhaj —, hogy egyik se legyen Álmos, egyik se legyen nagy Előd. S ha változtatást várnak tőle, ne mondja, hogy nem Töhötöm! Molnár Pál VILÁGOSSÁG Héber Károlyné (Budapest VH, Dob u. 66.) olvasták felháborodva szemléli nap mint nap a házuk előtt folyó eseményeket. Körülbelül két hete beszakadt az úttest. Annak rendje és módja szerint a gödör elé piros lámpát tettek — olvasónk szerint ahelyett, hogy megcsinálták volna az utat. Aztán teltek a napok, törtek a lámpák egymás után. Olvasónk szerint immár a hatodik lámpát szállították éjnek idején a helyszínre, de a javítás valahogyan még mindig nem történt meg. Ezért is lement a sárga szervizkocsihoz, felhívta a figyelmüket arra, hogy a Dob utca 71-ben építkezés folyik, nyilván megoldható lenne onnan építőanyagot áttalicskázni, és végre az utat kijavítani. Természetesen a lámpa maradt, s marad nyilván addig, amíg el nem fogy a készlet. (kerekes) SZOMBAT, 1988. DECEMBER 31. NÉPSZAVA Közérdeklődő kérdések Ásunk Lakásom évtizedek óta ázik. Ennek következtében büdös, dohos, penészes. A falakról, a mennyezetről hulló vakolatban térdig járok. Az IKV-t hiába ostromlom, semmi. Bedelényi Béla Budapest A XXV. Kerületi IKV illetékese: Érthetetlen számunkra olvasójuk csökönyössége. Hiszen, ebben a lakásban nőtt fel, élte le ifjú- s érte meg tisztességben megőszült aggkorát, így megszokhatta volna már a környezetét. De hát, mint tudjuk, mindig is voltak, akik nem tudtak beilleszkedni. Megtettünk minden tőlünk telhetőt, sőt, hivatali hatáskörünket túllépve, még jó tanáccsal is elláttuk. Megpróbáltuk ráirányítani a figyelmét, hogy használja ki a helyzet adta előnyöket, s így gombatenyésztéssel szerény nyugdíját is ki tudná egészíteni. De a Kedves Bérlőnek semmi sem jó. Panaszkodik, leveleket irkál, holott annyit már illenék tudnia, hogy mindig mindenhonnan hozzánk kerül vissza az ügye. Feil Ducolt Budapest XXIII. ker. Vakulunk Nemrég költöztünk be új, lakótelepi lakásunkba. Az örömbe azonban üröm vegyült, mert a lakásban rengeteg hibát fedeztünk fel, s mindezeket tetézte még, hogy hiányoztak a berendezési tárgyak, például az ablakok. Kisrátkai Zebulonné Budapest XXIV. ker. Építő-kivitelező illetékese: Az olvasó panasza jogtalan. Nevezett épületben a műszaki átadás-átvétel során a korábbi évekhez képest lényegesen kevesebb — négyezer-kettőszáztizenegy — hiba került jegyzékbe. Mindebből is látható, hogy építőiparunk minőségi színvonala nő! Ami a lakásberendezési tárgyakat illeti, hosszú évek tapasztalata, hogy azokat a bérlők nem használják rendeltetésszerűen (a szekrényekbe pakolnak, a gáztűzhelyen főznek, a fürdőkádban pancsolnak), ezért ezek beépítését most első ízben és ezután a jövőben mellőzni fogjuk. Mivel oly sok panasz érkezett az ablakokra, hogy nem jól zárnak, huzatosak, az utcára szökik a meleg, a pazarlás megszüntetése végett az ablakok helyeit befalaztuk. Éhezünk Környékünkön mindössze egyetlen kis közért van, ez hivatott ellátni mintegy 15 ezer ember élelmiszer-szükségletét. A baj ott kezdődik, hogy az eladók ingerültek, gorombák, nyomdafestéket nem tűrő hangon beszélnek, sőt, verekszenek azokkal a vásárlókkal, akik szóvá merik tenni a többletszámlázást. Egy vásárló (aki fél a retorziótól) + 15 ezer aláírás Országos Vásárlói Felügyelőség: Helyszíni vizsgálataink alkalmával megállapítottuk, hogy a bejelentők panasza jogos. Az ügyben érdemben intézkedtünk, a probléma végleges megoldása érdekében a dolgozókat elbocsátottuk, az élelmiszerboltot felszámoltuk, az üzletet átalakítottuk, helyén nemsokára italbolt fog működni. Rövid levelek Kenyér-egér Olvastam lapjukban a Kenyér-egér című írásukat, melyben olvasójuk arról panaszkodott, hogy az Erzsébet-kenyérben egy egész egeret talált. Véleményem szerint felesleges volt a boszszankodása, mert ha jól meggondoljuk, még jól is járt a vásárló, mivel a gyár nem számolta fel a hús árát, plusz az arra eső áfát. Sőt, ha történetesen macskatulajdonos is az illető , ingyen jutott elősütött egérhúshoz. Ugi Babi Lászlófalva Gyufa Furcsa dolgot művel a kereskedelem. A minap vásároltam egy doboz gyufát a Bála-Vetróban. Kivételesen nem arról akarok írni, hogy a tolongásban hárman is a lábamra léptek, ugyanis szinte üres volt az áruház. Különösnek azt találtam, hogy amikor a gyufásdobozt kinyitottam, a piros fejű gyufák között találtam három barna fejűt (mellékelten elküldöm). Hát már soha sem lesz rend? Néró Cézár Budapest Adó Nem értem, hogy miért szidják annyian az új adószabályokat. Én kimondottan jónak tartom azokat. Hála ezeknek, november eleje óta nem dolgozom, így már nem nő az éves adóm. Nem igaz, hogy teljesítmény-viszszatartó hatása van. Én azóta annyit dolgozom, mint egy lófusiban. Dicső József Lábatlan AMIT A SZERKESZTŐ AKKOR KIHAGYOTT !MÉJ! felt fel. He ' • ' Mosolyogjak??!! (Németh Miklós) Egy kicsit sok a púder. .. (Nagy Sándor) Nem vagyunk késésben? (Pozsgay Imre) Remélem, a szövegem nem fésületlen (Berecz János) Elfogadták! (Villányi Miklós) Nekem nyolc ... (Stadinger István) Mit mondanak rólam a világban? (Grósz Károly, Várkonyi Péter, Horn Gyula) Fejér Gábor felvételei AMIT A SZERKESZTŐ AKKOR KIHAGYOTT